Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
A divat fővárosából jelentjük Gianfraco Ferré, az új tervező A hosszú krepp ruhát fekete krepp felső borítja. Dí- A Dior divatház 1989-90-es kollekciójában fontos szításként karperec, virág, gyémánt. helyet vívott ki a „Cecil” elnevezésű ruha: fekete alap, felhajtott kézelő, fekete cilinder. A párizsi Dior divatháznak új tervezője van: Gianfraco Ferré, olasz származású kiváló szakember. Azt írják róla a Dior divatház életrajzírói, hogy a neve úgy cseng, mint a fém. Ez az észak-olaszországi férfi kezébe vette a Dior divatházat Párizsban. Mint ismeretes ez a ház 40 éves hagyományokkal rendelkezik. 1944. augusztus 15-én született. Szakállat, nyakkendőt, festett szövetből készült ruhát visel, lassú mozgású, de pontos, csendes, szeme éles, a tenorja kellemes, hatásos ember. Nagyszerű ötletei vannak — mondta róla Christian Dior. Művészetében, a divatban dinamikus. 1969-ben kezd dolgozni és mindjárt megteremti az „élő ruhát", mint ahogy elnevezték. Tehetségét nemzetközi színvonalon fejleszti és generációja legnagyobb divatrendezőjévé válik. 1983-ban a Domus akadémia professzora, s még ebben az évben kiállít Olaszországban, Japánban, ahol a világ legjobb 5 stilisztájává választják. 1985-ben Münchenben az év stilisztájává választják női ruhatervezéséért, majd New Yorkban a férfiruhakollekciójáért. A nemzetközi sajtó ötször tünteti ki, mint a Pret á Porter olasz női kollekciójáért. Az olasz elnök 1986-ban magas kitüntetéssel jutalmazza munkásságáért. Végre Párizsban rátalál a Dior cégre. ízlése megegyezik Dioréval. Dolgozni kezd a cégnek, amely tradicionálisan francia és Európa 1992- es megvalósításának szellemében tevékenykedik. Ez modernségére vall. Jelenleg ő vezeti a 150 személyt foglalkoztató Dior divatházat. „Ember vagyok — mondja magáról — mindig az emberekre, a nemzetre, a társadalomra és a politikára gondolok." Gyors a határozatokban, érzékeny a rajzaiban. Kovács Mari A „Galopp” elnevezetű kabát szürke kasmírból A „Normandia” elnevezésű esti kabát szürke, ezüstkészült fekete szoknyával, fehér selyem krepp blúz, róka belsővel. Szürke kasmír fekete gyapjú gabardin szürke kalap. szoknya, szürke csíkokkal. Peti megevett egy zoknit „Ma megettem egy márkás zoknit” — ezzel a közléssel lepett meg egy ismerős fiúcska, majd rejtélyesen csak ennyit tett hozzá: „Apu meghirdette otthon a „Gazdálkodj okosan!” programot”. Az anya közlékenyebb volt, s elmesélte, hogy megelégelték naív, laikus, ösztönös viszonyulásaikat a családi vagyonőrzés és gyarapítás kérdéseihez. Hozzáláttak gazdaságuk reformjához. A férj, aki közgazdász, lerakta a piacorientált családpolitika elméleti alapjait, majd közösen revízió alá vették a háztartás költségvetésének kiadás és bevétel rovatait, racionalizálták fogyasztási szokásaikat, átütemezték távlati terveiket. Egyszóval elkezdtek tudatosan gazdálkodni, s bevonták gyerekeiket is a kölcsönös tanulás és tapasztalás folyamatába. Először komikusnak tartottam fölbuzdulásukat. Elképzeltem családi tanakodásaikat, amelyek hasonlatosak lehetnek egy mérlegkészítő termelési tanácskozáshoz. Fiúk közlése jelezte, hogy a gondolkodásban, a szemléletben már vannak nyomai a racionalizálási törekvéseknek. „Ma megettem egy márkás zoknit!” — mondta bánatosan a 12 éves Péter, s ez nála annyit jelent, hogy aznap fölösleges nyalánkságokra, hiábavalóságokra, vacakokra annyit költött zsebpénzéből, amennyiből egy márkás sportzoknit is vehetett volna. Látva a család okosabb és tervszerűbb gazdálkodásának eredményeit, beláttam, hogy igazuK van. A mai családok többsége sajnos amatőr, sőt balkezes, a saját vagyon gyarapításában jártas szakmai kultúra hiányától szenved, és él emiatt alacsonyabb szinten a lehetségesnél. Sajnos, nemzedékek sora sem a családban, sem az iskolában nem tanulta, nem gyakorolhatta a háztartásgazdálkodást, nem alakulhatott ki bennük az egyéni és családi vagyongyarapítás képessége. Petiék „Gazdálkodj okosan!” programja tiszteletreméltó, mert mentes minden mohóságtól. A gyors megtollasodás reménye helyett a módszeres és tisztes felkészülést választották, amelyben a legfontosabb gyermekeik felkészítése az új szemléletre és életprogramra. Ehhez pedig szükséges volt, hogy mindennapjaink és önmagunk reformjához haladéktalanul hozzálássanak. A KM orvosi rovata Táplálékfelszívódási zavarok A gyakorló gyermekorvos és a szülők számára mindennapi gond a felszívódási zavarok tünetcsoportja. Ez a tünetegyüttes akkor jön létre, ha a vékonybél, mely a táplálékot hasznosítása szempontjából a legfontosabb bélszakasz, nedvösszetétele megváltozik, vagy a hasnyálmirigy táplálékbontó enzimjeinek működészavara jelentkezik, ill. a bél nyálkahártyája károsodik. A vezető tünetek: súlyfejlődés elmaradása, elhúzódó, vagy visszatérő hasmenés, hányások, súlyos vérszegénység. A mindennapi gyakorlat szempontjából a következő kórképek a legfontosabbak: LISZTÉRZÉKENYSÉG: A gabonafélék, elsősorban a búza több mint 10.000 éve az emberiség legfőbb táplálékai közé tartoznak. Mintegy 30 éve ismeretes a coeliakiának nevezett vékonybél-megbetegedés, és a búzafogyasztás közötti összefüggés. A búzában lévő egyik fehérjeösszetevő váltja ki a vékonybél bolyhainak nagyfokú sorvadását, de hasonló hatással rendelkeznek a zab, a rozs, és az árpa fehérjéi is. Gyakorisága Magyarországon 1: 1000 — 1: 2000 közé tehető. A jellegzetes vékonybélelváltozások következtében jelentősen csökken a táplálékot felszívó felület, egyúttal károsodik a cukrok bontása is. Gyakori, nagy zsírtartalmú székletürítés jelentkezik, jelentős a növekedésbeli elmaradás, vitaminhiány betegségek léphetnek fel. A betegség általában a későbbi csecsemő-, kisded-korban jelentkezik. Minél korábban kap a csecsemő búzaliszt tartalmú ételeket (keksz, piskóta, stb.) annál hamarabb és nagyobb gyakorisággal jelentkeznek a fenti tünetek. Megállapításában alapvető a vékonybél-nyálkahártya vizsgálata. A biztos lelet birtokában speciális diétával (kukorica, rizs, szója, burgonya) és természetesen a korábban jelzett táplálékok kihagyásával igen kedvező eredményeket lehet elérni. TEHENTEJFEHÉRJE-ÉRZÉ- KENYSÉG: A tehéntejallergia egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Különösen azóta, mióta a tehéntej alapanyagú tápszerek széles körben etterjedetek, és korai adásuk általános gyakorlattá vált. A tehéntej- allergia megjelenési formái sokfélék, a hasmenés mellett változatos gyomor-, bél-, légúti és vérképzőrendszeri, valamint idegrendszeri és bőrtünetek figyelhetők meg. Általában 6 hónapos kor előtt okoz tüneteket, de az alapvető ok nem mindig kerül felismerésre. Jellemző, hogy a tehéntej elvonása után a tünetek megszűnnek, majd visszaadását követően 48 órán belül újra megjelennek. Leggyakoribb oka a túl korai tehéntejbevitel, mely a felszívódó anyagok révén érzékenyíti a még éretlen szervezetet. Kezelésében alapvető az anyatej minél további biztosítása, szójatartalmú tápszerek adása, legalább 1,5 2 éves életkorig eredményez sikert, és ezzel sok esetben megelőzhető a későbbi allergiás betegsék kialakulása. A TEJCUKOR BONTÁSI ZAVARAINAK: hátterében többnyire baktérium vagy vírus okozta bélgyulladás áll, mely károsítja a bél nyálkahártyájában lévő tejcukorbontó enzimek működését. Azokban az esetekben, ha megfelelő kezelés mellett a hasmenés nem szűnik meg, vagy a diéta elhagyásával újra jelentkezik, erre a károsodásra gondolnunk kell. Jellemző a súlygyarapodás leállása is. Kezelésében legalább 8 hetes tejcukormentes étrend vezethet eredményhez. Amennyiben ez a diéta sem eredményes, várható, hogy egész életén keresztül a betegnek tejcukormentes ételeket kell fogyasztania. Egyes esetekben a tejcukorbontó enzim már veleszületetten hiányzik, és az első táplálás megkezdésétől fellépnek a tünetek. MUCOVISCIDOSIS: Ez a betegség gyakoriságát tekintve hazánkban 1 : 3500 közé tehető. A tünetcsoportban elsődleges kóros folyamat, hogy a külső elválasztásé mirigyek működése nem megfelelő, ennek következtében az általuk termelt mirigyváladék nem tud kiürülni és a megfelelő helyre eljutni. Elsősorban légzőszervi és emésztőszervi elváltozások a jellemzőek, ezek mintegy 85%-ban egymással kombinálódnak. A betegség alapja örökletes. A tüdőt tekintve a sűrű, tapadós váladék kiürítése akadályozottá válik, majd baktériumok megtelepedése miatt a hörgőrendszer állománya károsodik, gyulladások lépnek fel, a légzőfelület csökken. Az emésztőrendszer érintettségére utal, hogy az emésztömirigyek váladéka nem tudja működését megfelelően kifejteni, ezért a táplálék bontása zavart szenved. Nagy tömegű zsírfényű, bűzös székletürítések jelentkeznek, a súlygyarapodás elégtelen, később a máj működési zavarai is kísérhetik. A légúti tünetek és a hasmenés már az élet első heteiben felléphet. A korai komplex kezelés járhat csak eredménnyel, mely lényegesen javíthatja a betegek életkilátásait. A kórkép biztos felismerése a verejték ismételt vizsgálatán alapszik. Tekintettel arra, hogy ezek a betegek speciális étrendet, gyógykezelést és fokozott szülői gondoskodást, valamint szakorvosi ellenőrzést igényelnek, megyénkben elhatároztuk, hogy ezen beteg gyermekek szülei számára a megyei Vöröskereszttel közösen klubot szervezünk, ahol a speciális életvezetési tanácsokat megbeszélhetjük, és a szülők is kicserélhetik tapasztalataikat, közösen megbeszélhetik gondjaikat. Dr. Dolinay Tamás megyei gyermekgyógyász szakfőorvos Receptötletek Rántott kelbimbó Hozzávalók: egy csomag mirelit kelbimbó, 15 dkg reszelt sajt, 2 tojás, liszt, só, csipetnyi reszelt szerecsendió; a sütéshez bőven olaj. A kelbimbót még fogyottam lobogva forró sós vízbe öntjük, öt percig forraljuk, majd leszűrjük, és szétterítve kissé meg is szikkasztjuk. A reszelt sajtot a nyers tojásokkal meg csipetnyi reszelt szerecsendióval összedolgozzuk. A kelbimbószemeket először lisztbe, majd ebbe a sajtos masszába forgatjuk, és bő, forró olajban, erős lángon aranysárgára sütjük. Megbamítani nem szabad, mert a sajt megkeseredik! Bármelyik pecsenye ünnepi körete, de tartármártással önálló fogásként is adhatjuk. Kelbimbó sörtésztában Hozzávalók: 50 dkg friss, vagy csomagolt kelbimbó, só; a bundázáshoz 2—3 tojás, 23 dkg liszt, kb. 2 dl világos sör, só; a sütéshez bőven olaj. A kelbimbót megtisztítjuk, és lobogva forró sós vízbe dobva 4—5 percig főzzük, majd leszűrjük. Ha mirelitből készítjük, a kelbimbót tálba öntjük, megsózzuk, és szoba- hőmérsékleten egy órát állni hagyjuk. A sörtésztához 20 deka lisztet keverünk ki a tojások sárgájával, egy kevés sóval meg annyi sörrel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk, majd a tojások habbá vert fehérjét is hozzáadjuk. A kelbimbószemeket először lisztbe forgatjuk, majd a sörtésztába mártjuk, végül bő, forró olajban ropogós pirosra sütjük. Párolt cékla Hozzávalók: 1 kg cékla, 2 evőkanál olaj, 1 nagyfej vöröshagyma, só, egy kevés ecet, cukor. A céklát alaposan megmossuk, majd vízben vagy a kuktafazékban gőzön puhára pároljuk. Ezután meghámozzuk, és a káposztareszelőn lereszeljük. Az olajon a finomra vágón hagymát megpirítjuk, a céklát beleforgatjuk, és sóval, egy kevés ecettel meg cukorral ízesítjük, mint a párolt káposztát. Melegen vagy hidegen pecsenyékhez kínáljuk. Kertészgomba Hozzávalók: 50 dkg vegyes leves- zöldség, 40 dkg gomba, 1 nagy fej vöröshagyma,- 2 evőkanál olaj, 1 húsleveskocka, 1 csokor petrezselyem. Az olajon az apróra vágott vöröshagymát megpirítjuk, majd a megtisztított, kis kockákra vágott zöldséget belerakjuk. Egy kevés vizet öntünk alá, és a húsleveskockával sózzuk. Fedő alatt, kis lángon majdnem puhára pároljuk, majd a megtisztított, a szokottnál kissé vastagabbra szelt vagy cikkekre vágott gombát is belerakjuk. Együtt teljesen megpuhítjuk, és rövid lére sütve, frissen összevagdalt petrezselyemmel megszórva adjuk ünnepi pecsenyék köreteként. Tükörtojással vagy sült szafaládéval kitűnő hétköznapi vacsora is lehet. Saláták Tojásos fejes saláta Hozzávalók: 1 nagy vagy két kicsi fej saláta, 4 kemény tojás, 1 kiskanál borecet (vagy citromlé és reszelt citromhéj), 5 kiskanál olaj, 1-1 kiskanál mustár és porcukor, só. Két kemény tojást megtisztítunk, apróra vágjuk, és az ecettel (vagy a citromlével és reszelt héjával), a mustárral, a cukorral, az olajjal meg csipetnyi sóval összekeverjük, majd jégbe hűtjük. A salátát leveleire szedjük, megmossuk, megszik- kasztjuk, és szintén lehűtjük. Közvetlen tálalás előtt öntjük le a tojásmártással, és a maradék két kemény tojást a tetejére reszeljük. Gombás fejes saláta Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kicsi fej saláta, 15 dkg gomba. 1 kiskanál olaj, 112 tubus majonéz, 2 dl tejföl (vagy kefir), só, őrölt bors, pár csepp citromlé, csipetnyi cukor. A salátát leveleire szedve megmossuk, megszikkasztjuk, majd kisebb darabokra tépve jégbe hűtjük. A gombát apróra vágjuk, az olajon sóval, borssal addig pároljuk, amíg a saját levét el nem főtte. A majonézt a tejföllel vagy kefirrel, pár csepp citromlével, csipetnyi cukorral meg a párolt gombávál összekeverjük, és ezt is jégbe hűtjük. Közvetlenül tálalás előtt öntjük a salátalevelekre. Hagymás fejes saláta Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kicsi fej saláta, 2 dl kefir, 1 kiskanál hagymasó (vagy hagymapor és só), ece- tes-sós-cukros páclé. A jól megmosott salátát cikkekre vágjuk, és alaposan lecsepegtetjük, majd a hagyományos ecetes-sós- cukros páclébe mártjuk. Tálra téve hagymasóval (vagy hagymaporral meg sóval) ízesített kefirrel öntjük le. Azon frissiben tálaljuk. Amikor az egyén is hibás Az embert nap mint nap érik ki- sebb-nagyobb negatív környezeti hatások: anyagi gondok, túlterhelés, kudarcok, kapcsolati konfliktusok, veszteségek, és így tovább. Ezek mindenkiben feszültséget, haragot, szorongást, lehangoltságot okoznak. Az emberek egy része fel tudja dolgozni magában a sérelmeket, megoldást talál a nyitva maradt problémákra, képes kiadni a felgyűlt feszültségeket. Mások azonban nem képesek erre: a feszültség bennük marad, és tovább gyűlik. Utóbbiak személyisége sajátosan érzékeny. Tűrőképességük csökkent, egyre apróbb dolgok is „fennakadnak a rostán", az élet közönséges nehézségeit is hajlamosak felnagyítani magukban. Önismeretük hiányos, saját magukkal és környezetükkel szemben támasztott elvárásaik gyakran irreálisak. Szemléletük borúlátó, mindenben rosszat sejtenek, előre is hajlamosak aggodalmaskodni elképzelt eseményeken. Viselkedésük nehezen alkalmazkodó és merev, ezért a bajoknak nemegyszer „elébe mennek", szinte előidézik a konfliktust. A külvilág negatív hatásai és az érzékeny személyiség találkozása esetén jön létre a neurózis, ez a változatos testi-lelki tünetekkel jelentkező, lelki eredetű betegség. Akikben tudatosul saját maguk vagy ismerőseik túlzottan érzékeny személyisége, azokban rögtön fel is merül a kérdés: hogyan és miért alakult ilyenné? Az ember személyiségfejlődését a kisgyermekkori családi környezet és nevelés alapozza meg, majd élete során szűkebb-tágabb emberi környezete: közeli kapcsolatai, a különböző életesemények és társadalmikulturális hatások alakítják. Ebbe több helyen is csúszhat olyan hiba, amely észrevétlenül neurotikus személyiségfejlődést indít el. Egyik gyakori hiba a nem megfelelő családszerkezet: ha hiányos a család vagy a szülök kapcsolata, örökös konfliktusokkal terhelt. Hasonló baj, ha a gyermeknek egyik vagy mindkét szülőhöz pszichoszexuális fejlődésében és nemi szerepviselkedésében támadnak enyhébb-súlyosabb bizonytalanságok, zökkenők. Egy másik ok lehet a szűkebb környezet által nyújtott kóros minta. Ha szüleitől vagy más közeli személytől azt tapasztalja a gyermek, hogy az sok mindentől fél, apró dolgok is „kiborítják”, aggodalmaskodó, sértödékeny, lobbanékony; hogy könnyen „feladja a harcot”, vagy irreálisan a végsőkig viszi; hogy túl sokat vállal, vagy a köny- nyebbik végét keresi a munkának — akkor ez a szemlélet és viselkedésmód rögződik benne, és felnőttként akaratlanul is ezt fogja követni! A család légköre és a szülők nevelési stílusa is igen fontos. Ha a légkör meleg, az természetesen jobb, mint ha érzelmi hidegség veszi körül a gyermeket, de a korlátozó nevelés így is rendkívül sokat árt. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyermeket nem engedik önállóan cselekedni, feleslegesen aprólékos szabályokkal és követelésekkel korlátozzák, és legfőképpen ha aggódó féltéssel kötik gúzsba. Ettől a gyermek önbizonytalan, önértékelési zavarokkal küzdő, szorongó, önállótlan, gátlásos emberré fejlődik. A társadalom oldaláról az értékzavar, a stabil normák hiánya, az igények- lehetóségek közti szakadék, a képességék-vállalkozások díszharmóniája, a kompromisszumkészség gyengülése, a kötelesség- és felelősségáthárító magatartás terjedése a leggyakoribb hibák, melyek szintén a neurózis felé lökik az egyént. Az immár népbetegségszámba menő neurózist, a tömegméreteket öltött neurotikus személyiségfejlődést e pontokon lehetne megelőzni. Dr. Ignácz Piroska II Kelet 12 mnnunnnnr1990. február 24. i a mayjaran»^ hétvégi melléklete —^—
