Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

1990. febrűár 24. Kelet-Magyar#rszag 3 Pártok a Kelet-Magyarország kerékasztalánál Koalíciós esélyek a választás után Kivel hajlandó az ön pártja koalícióra lépni, kormányt alakítani? — ezek a kérdések hangzottak el legtöbbször a szerkesztőség telefonján szerda délután 4 órá­tól. A válaszokat Mádi László, a FIDESZ képviselőjelöltje, dr. Takács Péter, a Ma­gyar Demokrata Fórum képviselőjelöltje, Kiss Gábor, a Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmányának tagja és Gulyás József, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Választmányának tagja adta. E pártfórumon elhangzottakat Balogh József főmunkatársunk szerkesztésében adjuk most közre. Kiss Gábor: A pártok elő­zetes koalíciós elképzeléseit módosíthatja, hogyan végződ­nek a választások. Az ered­mények megmutatják majd, hogy egy pártnak milyen a politikai támogatottsága, mekkora a tényleges politikai ereje. A koalíciós feltételeket és az előzetes elképzeléseket az eredmény újrarendezheti. Magyarul: a koalíció igazából aktuálissá csak a választások után válik. Gulyás József: Vélemé­nyem szerint a választót na­gyon is érdekli, hogy az a párt, akire szavaz, milyen pártokkal fog esetleg kor­mányba menni, vagy ellen­zékbe vonulni. Mert ha olyan koalíciós elképzeléseket „vá­zol fel” az SZDSZ, amiből bemérhető, hogy mely pártok állnak hozzá közel, mely pár­tokkal eleve nem lépne koa­lícióra, a választópolgár tud dönteni. Egy-egy párt politikai hitelét az is befolyásolhatja, hogy most mit nyilatkozik és a választások után ehhez képest mit fog cselekedni. Nyilván a koalíciót a válasz­tási eredmények fogják dön­tően meghatározni, hogy a különböző pártok hogyan vi­szonyulnak majd egymáshoz, de ez úgyis csak elvi alapon, illetve a programpontok alapján lesz összeegyeztethe­tő. Az azért már bemérhető, hogy mely pártok állnak egy­máshoz közel és mely pártok­nak van eleve szándéka együttkormányozni, vagy együttműködni más pártok­kal. Takács Péter: Mivel igazán nincs még karaktere a pár­toknak, nekem nagy a gya­núm, hogy még á választások után is nagyon nehéz lesz a koalícióról egyáltalán tárgyal­ni. Mindenesetre az MDF összességében úgy foglalt ál­lást, hogy a választópolgárok­kal szeretne koalíciót kötni, megméretkezni a választáso­kon. Két párt van, amelyikkel sem a választás előtt, sem utána nem tud koalícióra lépni: az egyik az MSZMP, amelyik negyven év terhét ci­peli magán, és ugyanazt foly­tatja, amit negyven évig csi­nált, a másik az MSZP, ame- lyik nem tudta magát karak­terisztikusan elhatárolni az MSZMP-től. Azt hiszem elég, ha Vastagh Pál battonyai nyilatkozatára utalok. Ki vesztett a népszerűségéből? Mádi László: A FIDESZ már többször kijelentette, hogy egy ellenzéki koalíciót látna szívesen. Kétféle koa­líció látszik kirajzolódni a jelenlegi politikai erőviszo­nyok között. Az egyikben az ellenzék egy szárnya próbál maga köré csoportosítani po­litikai tényezőket. Ez akár az MDF, akár az SZDSZ köré csoportosulhat. Az igazán erős kormány viszont azt hiszem csak egy MDF— SZDSZ koalícióból képzelhe­tő el. A FIDESZ ezt tartaná a legszerencsésebbnek, annál is inkább, mert mindannyian tudjuk, hogy még ha ésszerű döntések is következnek, azok nagyon kemények lesznek, ezért egy nagyfokú stabilitás­ra van szükség. A fiatal de­mokraták véleménye közis­mert abban a kérdésben, hogy amennyiben kormány­erő lesz, akkor sem az MSZMP-vel, sem utódszerve­zetével nem kíván koalícióra lépni, legszívesebben egy el­lenzéki összefogott kormányt látna hatalmon. T. P.: Hadd tegyük még hozzá, hogy a koalíció lehető­ségét mindenképpen a vá­lasztók fogják eldönteni. A választópolgárok most rész­ben személyekre adják sza­vazatukat, részben bizonyos pártirányzatokra. Viszont a választási harcok során elro­molhat egymáshoz nagyon közel álló pártok között a vi­szony úgy, hogy képtelenek lesznek- koalícióra lépni. K. G.: Ezek után viszony­lag egyszerű az MSZP hely­zete, mert a jelenlévők mind­egyike, akik várhatóan a leendő pártok képviselői, úgy Mádi László nyilatkoznak, hogy az MSZP-vei nem lépnek koalí­cióra. Az MSZP azért „lélek­ben” ellenzéki szerepre ké­szül. Csak remélhetem, hogy az MSZP kormányzati ta­pasztalattal rendelkező sze­mélyiségei helyett, akiknek az irányításból való kiválása nem egészen szerencsés az ország szempontjából, a koa­líció pártjai megfelelő politi­kusokat állítanak. Két ref­lexió Takács Péter megjegy­zésére: Feltételezem, hogy az újonnan megválasztott parla­mentben MSZP-képviselők is lesznek. Ez tehát az említett kijelentésnek másfajta értel­mezését is lehetővé teszi. A másik: Vajon azok a pártok, amelyek el tudják képzelni egymással a koalíciós együtt­működést, hogyan fogják meghatározni a követendő politikát? Hiszen lényeges kérdésekben vannak köztük különbségek! Például a föld­kérdésben. G. J.: Szeretnék reagálni Takács Péter mondandójára. Nagyon fontos szerintem a választópolgár előtt, hogy ki kivel fog koalíciózni, tehát előre szeretné tudni, mi vár­ható a választások után. Sze­rintem az MDF éppen ezért vesztett sokat népszerűségé­ből. T. P.: Miből állapítja meg az SZDSZ, hogy az MDF vesztett népszerűségéből? G. J.: A közvélemény kuta­tási adatokból. Volt egyszer — még november előtt — egy olyan adat, hogy ha akkor lenne a választás, 27 százalé­kot kapna, legutóbb már csak 23 százalék szerepelt az ada­tokban. Az SZDSZ az egyet­len olyan párt, amelyik soha nem esett még vissza a köz­véleménykutatási eredmé­nyek alapján, és egyre in­kább felfelé ível. Tehát ami­re utalni akartam: éppen azért vesztett az MDF nép­szerűségéből, mert Antall Jó­zsef többször is úgy nyilat­kozott, hogy elképzelhető egy MDF—MSZP koalíció. T. P.i Antall József sosem nyilatkozott úgy, hogy elkép­zelhető, csak ráfogják. G, J.: Magyar Nemzet 1989. november 30-i száma. T. P.: Az MDF nyilatkoza­tát mindig kitekeri a sajtó. A legutóbbi héten két olyan nyi­latkozatot tulajdonított a sajtó az MDF-nek, amitől el kellett magát határolni. Nem tett Antall József ilyen nyi­latkozatot, de most van egy olyan szituáció, hogy minden ellenzéki párt az MDF-től akar szavazatokat elcsábítani. Ahhoz, hogy gyarapodjon a szavazók száma, le kell já­Takács Péter ratni, szidni kell az MDF-et. Ezek a lejáratási akciók tudják szétzilálni a koalíció lehetőségét. Nem tartom sze­rencsésnek az ilyen, más pár­tokat támadó megnyilatkozá­sokat. K. G.: Kivéve, ha ez a más párt az MSZP, mert ebben az esetben az ilyenfajta tá­madások helyénvalónak lát­szanak. H esábilás törvényszerű T. P.: Nem támadtuk az MSZP-t, annyit mondtunk, hogy mi nem tudunk velük koalícióra lépni. Az okot is megmondtuk rá, tehát: sem­miféle lejáratás és támadás nincs, akik meggyőződéses MSZP-szavazók, biztos, hogy nem MDF-szavazók lesznek. Azért, hogy valaki elzárkó­zik a koalíciótól, — ez az MDF-képviselőjelöltek egy­behangzó véleménye volt — csak úgy indulna, ha karak­terisztikusan kijelenthetik, hogy az elmúlt negyven év­től elhatárolják magukat. Ennek terhét, súlyát nem akarják cipelni. G. J.: Én semmiképpen nem nevezném lejáratásnak. Itt arról van szó, hogy az MDF két hete jelentette ki először, hogy az MSZMP-vel és az MSZP-vel nem fog ko­alíciózni. Ez idáig egészen más, ellentmondásos nyilat­kozatok jelentek meg a saj­tóban. T. P.: Egészen más ellent­mondásos nyilatkozatokat ír­tak az újságírók. Az MDF mindig azt mondta, meg kell méretnie magát. Nem hi­szem, hogy választások előtt kell a koalíciót erőltetni. Ez csak Rákosinak volt a 47-es választások előtt a taktikája és sikerrel alkalmazta a szalámitechnikát. M. L.: A csábítás törvény- szerű. Nagyon kevés az olyan párt, amelyiknek stabil sza­vazóköre van és ezért folyik nagy harc egymás szavazói­nak elcsábításáért. Termé­szetes dolog, hogy az elkö­vetkező egy hónapban és kü­lönösen azt követőén a pár­tok sokkal világosabban fog­ják arcélüket megmutatni és alternatívákat fognak kínál­ni választóiknak a problé­más dolgok megoldására. Ezek az alternatívák ma már körvonalazódnak. A földkér­désben lehet leginkább meg­találni ezeket a különbsége­ket, a gazdaság általános kérdéseiben viszonylag egy- felé irányulnak a vélemé­nyek. A piacgazdaság irá­nyában látja mindenki a megoldást, ami érthető is, mert az elmúlt évek tapasz­talataiból nehéz lenne más üdvözítő megoldást kínálni a jövőre. K. G.: Ha a programokat, azok érintkezési pontjait ívennénk tekintetbe egy le­hetséges koalíciós együttmű­Kiss Gábor ködés megítélése szempontjá­ból, akkor ezen az alapon a Szocialista Párt is lehetne koalíciós partner. Nem a programok radikális különb­ségei azok, amelyek mentén különböző koalíciók szerve­ződhetnek, inkább azoknak a politikai erőknek az elha­tározása, akik újonnan je­lentkeznek a politikai élet­ben és programjukat hata­lomváltással, önállóan sze­retnék megmutatni. M. L.: Az igazság kiderí­tésére két nagyon fontos szempont kínálkozik. Az egyik, hogy mit mondanak, a másik, hogy ki mondja. Mondhat az MSZMP hason­ló dolgokat, mint az ellenzé­ki pártok, nem biztos, hogy a választók elhiszik, hogy úgy is gondolják. G. J.: Nem tartom elfo­gadhatónak, ami az előbb az MSZP képviselője részéről elhangzott. Nem arról van szó, hogy előítéleteink van­nak az MSZP-vel kapcsolat­ban, és azért nem akarunk vele koalíciót. A két párt fi­lozófiája eleve összeegyez­tethetetlen, de a progra­munkban is nagyon sok ér­demi eltérés van. Nem tu­dunk mit kezdeni a demok­ratikus szocializmussal, ugyanakkor a gazdasági vál­ság kezelésében is döntő el­térés van. Azt hiszem, hogy ezeket nem lehet leseperni az asztalról. Hol van a „közeledés”? M. L.: Ugyanakkor észre kell venni, hogy egy felé konvergálódnak a pártok. Tehát az MSZP lemondott a demokratikus szocializmus ideáljáról, én legalábbis úgy látom, a sajtóból teljesen el­tűnt ez a kifejezés. És szá­momra teljesen tisztázatlan, mit akarnak. Az MDF le­mondott a harmadikutas­ságról, ami megint csak tisz­tázatlan kategória volt és most megint nem látom, hogy milyen irányzatban gondolkodnak. De mindkét fél részéről egyfajta szociá­lis piacgazdaság irányába lá­tom az elmozdulást. K. G.: Az MSZP kongresz- szusán megfogalmazta cél­ként a szocialista piacgazda­ságot, mint gazdaságpolitiká­jának vezérgondolatát. Ez az eszme utóbb az MDF prog­ramjában is megjelent. Kö­vetkezésképpen itt valóban van egy „közeledés”. T. P.: Nem hiszem, hogy a mai társadalmi helyzetben a szociális kérdés mellőzhető lenne akár a piac megszer­vezésénél sem, mert könnyű tiszta piacról beszélni Svájc­nak, Ausztriának, ahol a kö­zéppolgárok tömkelegé adja az állampolgárságot. De Ma­gyarországon hatmillió kol­dussal kell nekiindulni az ország újjáépítésének. Ha hatmillió koldus esetében a szociális kérdések nagyon komoly kezeléséről lemon­Gulyás József dunk, akkor itt piacgazdaság sem lesz és semmi nem lesz. G. J.: A szabaddemokra­táknak van szociális prog­ramja és azt hiszem, hogy elég következetes ez a prog­ram. Azonban vitatkoznék azzal a kifejezéssel, hogy tiszta piacgazdaság. Teller Edét tudnám idézni, hogy a piacgazdaság kérdésében megoldás a nem hosszú át­menet. Radikálisan kell vál­tani. Piacgazdaság lesz, vagy nem lesz. Ö egy képletes példát hozott, amely szerint Angliában nehéz lenne el­képzelni, _hogy fokozatosan térnek át a jobbról a balra hajts-ra. T. P.: Teller Ede hasonla­tai nagyon jók, de Angliából származnak, amely 1648 óta fokozatosan feljövő ország. Magyarország hol visszasüly- lyed, hol megpróbál emel­kedni. Más Magyarország történelmi, társadalmi, gaz­dasági adottsága, mint Ang­liáé, Svájcé, vagy Ausztriáé. Ahhoz, hogy itt kibontakoz­zon egy nagyon komoly pi­acgazdaság, ahhoz kellenek, akik működtetik, üzemeltetik a piacot. Egy biztos, s eb­ben talán a pártok többsége is egyetért, amelyek komo­lyan felelősséget vállalnak az országért: a tulajdonviszo­nyokat tisztázni, rendezni kell. M. L.: A FIDESZ által kí­nált program radikális, tehát reális. Manapság, amikor az ország ilyen helyzetben van, csak az a reális, ami radi­kálisan újat tud nyújtani, radikális váltást képes jelen­teni. Azt tapasztaljuk ma­napság, hogy pusztul ez az ország, és ez lelki tényezők­ben és gazdasági tényezők­ben is így van. Ahhoz, hogy bizalom legyen, le kell men­ni a vállalatok, a tanácsok, az intézmények szintjéig, hi­teles vezetőket kell találni, olyan szervezeti megoldáso­kat kell kidolgozni, amelyek hitelt nyújthatnak, mert enélkül nem tudunk kilábal­ni a válságból. K. G.: Ha Takács Péter azt akarja mondani, hogy a hatmillió koldus a valamiko­ri „hárommillió koldus” színvonalát jelenti, akkor én ez ellen tiltakozom. Ez a valóságos történelmi helyzet eltorzítása. A másik: tudo­másul vesszük a saját ma­gunk ellenzéki szerepkörét, amely ránk várhat a válasz­tás után. De az elengedhe­tetlen, hogy a koalíciót al­kotó pártok ismerjenek el bennünket alkotmányos el­lenzéknek és ne vonatkozzon az ellenzék politizálási lehe­tőségeire semmiféle kirekesz- tési szándék. Enélkül nincs jogállamiság. T. P.: A hatmillió koldus országát nem-1929—33-as ér­telemben kell venni. A szink­ronban lévő viszonyításokat is el kell végezni. Az 1929— 33-as Ausztria, az 1990-es Magyarország között. így hatmillió koldus országa Ma­gyarország. Ami az ellenzék politizálási lehetőségeit ille­ti: ha koalíció van, akkor el­lenzéki pártoknak is kell len­ni. Ez az ellenőrzés, ez az el­lenzékiség akadályozza meg, hogy a hatalom abszolutizá­lása bekövetkezhessen. Az eszmék küzdenek egymással. Az új pártok egyike sem akar privilégiumot és mind­egyiknek fel kell készülni ar­ra — bármilyen többségbe kerüljön is —, hogy esetleg négy év múlva kisebbség lesz, ezért a kisebbség vé­delmét is meg kell oldani már az első periódusban. Mert ha azt nem oldjuk meg, akktír élőbb-utóbb újra ' a kommuniemusnál ■ kötünk 'ki. És ez nem lehet egy pártér­deke sem. Saját zsebből Vaján Önálló intézmény önálló gazdálkodási jog­kört kapott ez év január el­sejétől az általános művelő­dési központ Vaján. Az isko­lát, a művelődési házat és a könyvtárat igazgátó intéz­mény ezentúl nem a tanácsi költségvetésből kapja a mű­ködéséhez szükséges pénzt, hanem önálló számlával ren­delkezik. A vajai nagyközsé­gi tanács 22 millió forintot adott át az általános művelő­dési központnak a működés­ihez, de emellett a saját be­vételekkel gyarapíthatják a felhasználható forintokat. Újabb start a Startnál A Nyíregyházi Start Reha­bilitációs Vállalat 60—80 mozgássérült dolgozónak nyújthat munkalehetőséget, ugyanis a volt munkásőrség épületével bővültek a válla­lat helyiségei. Képünkön a vállalat műanyag fólia rész­lege, néhány terméke. (Ha- rasztosi Pál felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents