Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-21 / 44. szám
4 Kelet'Magyarország 1990. február 21. Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, mozgalmak véleménye, szerkesztői változtatások nélkül. Mit akar a Magyar Demakrata Fórum? 1. SZABAD ÉS DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGOT, melynek három pillére a szabadon választott parlament, a neki felelős kormány és a helyi önkormányzatok rendszere. Minden önkormányzat valamennyi helyi kérdésben önálló döntési Joggal rendelkezzék! 2. a gazdaság Átalakítását. ösztönözzük a magán- tulajdont, az autonóm szakmai szerződéseket, az alkalmazotti részvételt és résztulajdont, az alapítványokra, illetve biztosításra épülő szociálpolitikai rendszereket, az önkéntes társas szerveződéseket. Küzdünk a munka- nélküliség és az infláció ellen, a kiegyensúlyozott költségvetésért, az igazságosabb adópolitikáért, az infrastruktúra fejlesztéséért, a külföldi működő tőke bekapcsolásáért. Gazdasági programunk segíti a pályakezdő fiatalokat, védi a nyugdíjasok megérdemelt nyugdíjának értékállandóságát, esélyegyenlőséget biztosit a családosok részére, nyerő helyzetbe hozza a vállalkozókat. 3. EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOT. Egészséges népnek lehet csak jövője! Az egészségügynek a nép egészségét, a magyarság gyarapodását, a Jövőt kell szolgálnia! Pártoktól független egészségügyet akarunk! Követeljük az egészségügyi dolgozók beleszólási jogát minden, az egészséget befolyásoló politikai és gazdasági döntésbe. 4. KORSZERŰ OKTATÁSPOLITIKÁT. Az oktatásügy stratégiai ágazat, minősége nemzeti sorskérdés! A világnézeti-erkölcsi, az értelmi, az érzelmi-esztétikai és a testi nevelés harmonikus összhangját és szabadságát hirdetjük. Az oktatás jó színvonalú anyagellátását állami feladatnak tekintjük. Támogatjuk a magán- és a felekezeti iskolák alapítását. A felsőoktatásban a felvételi vizsgákat és a keretszámokat meg kell szüntetni! Szelektáljon maga a felsőoktatás! A pedagógusok jövedelmét az értelmiségi átlag szintjére kell emelni! 5. VALLASSZABADSAGOT. Az egyházak szerepét nélkülözhetetlennek tekintjük a társadalom erkölcsi megújulásáért és a szociális biztonságért vívott küzdelmünkben. 6. SZOCIÁLIS BIZTONSAGOT, modern családvédelmet, új lakáspolitikát! A lakbérek ne szolgálhassák rosszul gazdálkodó és felesleges ingatlankezelő szervezetek életben tartását! A családi pótlék fedezze a gyeftnek(ek)nek legalább a lét- minitnumát, a képzési költségek legyenek levónhatók az adóalapból! A családvédelem alapuljon az élet feltétlen tiszteletén, az erkölcsi értékeken, az anyaság megbecsülésén. Olyan társadalmat akarunk, melyben erfinden ember — legyen az férfi, nő vagy gyermek — harmonikus közösségekben találja meg méltó helyét. Az átmeneti munkanélküliség kezelésére az em- béri méltóságot védelmező, normális életfeltételeket biztosító, az átképzés lehetőségeit feltáró megoldásokat sürgetünk. 1. KORSZERŰ KÖRNYEZETVÉDELMET. Az ország gazdasági felemelkedését, a jövő létfeltételeinek megőrzését csak a környezettel való ésszerű gazdálkodás garantálhatja. Programunk: környezetbarát termelési szerkezet kialakítása, a mezőgazdáság ökoszisztémáinak fenntartása. az emberi környezet javítása. vízkészleteink megóvása, és a levegő tisztaságának védelme. 8. A KISEBBSÉGVÉDELEM. Európai, demokratikus követelmények szerinti kialakítását határainkon belül és túl. Fontos feladat a nemzeti kisebbségek hatékony érdekképviseleti rendVan kiút Földet annakv aki megműveli Harminc évvel az erőszakos téeszesítés után a falu népe új földosztást követel. Megingott a kommunista pártállam, amely a parasztot egykor a ,,közös”-be terelte. Az egykori tulajdonosok kezdik visszaigényelni földjüket. A mezőgazdaság egyébként is válságban van. A tsz-ek, állami gazdaságok túlságosan nagyok, nehézkes az irányításuk, túl sok adminisztratív vezetőt tartanak el. A családi gazdaságok viszont túlságosan kicsik, lehetőségeik — a téeszek árnyékában — korlátozottak. Hiányoznak a két szélsőség közötti, hatékony méretek. Márcsak ezért is gyökeresen meg kell változtatni a föld- tulajdonviszonvnkat. MAS ELGONDOLÁSOK. Az egyik véglet: a tsz-vezetők a jelenlegi tagok között osztanák fel a földet. A tetszetős javaslat ki- semmizné a földjüktől erőszakkal megfosztott eredeti tulajdonosokat. és versenyt sem jelentene. (Nem lenne ára a földnek jó ideig.) Van olyan elképzelés, hogy legyen a föld a községeké, nekik fizessen bért a tsz és a magángazda egyaránt. Ez a rendszer csupán az államosítás szelídebb formája, ráadásul egészségtelenül összemossa a közigazgatást és a gazdasági vállalkozást, túl nagy hatalmat adva a — bármilyen demokratikusan megválasztott — helyhatóságnak. A másik véglet: a Kisgazda- párt vissza kívánja állítani az 1947-es telekkönyvi helyzetet. Csakhogy a termőföldnek körülbelül fele (néhol több) városi lakosok, más foglalkozású polgárok kezére kerülne ezen a módon. Ellentétbe kerülne a (városi) tulajdonos és a falusi dolgozó. akinek meg kell termelnie a főid járadékot, és ráadásul kevesebb saját föld megszerzésére jut lehetősége. SZERINTÜNK e végletek között kell keresnünk a jövő útját: a közösben lévő földnek kb. 1/3-a ma is dolgozó tagok, tsz- nyugdíjasok nevén van. Ez minden további nélkül legyen valóban az ő teljes jogú tulajdonuk. Másik részét a földnek a tagok kapják meg, vagyonjegyek formájában (Ez voltaképpen olyan pé;/: amin kizárólag földet lehe* venni, és a gazdaság Völ&és* íiTcfgkaíu:)' • • • Minden faluban Földigénylő Bizottság alakul, amely felméri az igényeket, és kényszeregyezségre lép a tsz-szel, ill. állami gazdasággal. (A ,.kényszer” a gazdaságot köti. Döntőbíró közöttük a helyhatóság. Nem a mai tanács, hanem az újraválasztott.) A kiosztandó földből napi áron mindenki annyit vesz magának, amennyin gazdálkodni kíván. Azonban nem kell attól félni, hogy a falu ma pénzesebb rétege olcsón összevásárolja a földet, mert: A tsz-tag nem készpénzzel, hanem a neki járó vagyonjeggyel fizet. Akinek örökösödési joga van, és maga kíván gazdálkodni, csak annyit fizet, mint az egykori kényszermegváltási ár volt. Akinek nem járna föld, de gazdálkodni kíván, 5 éves törlesztésre vehessen földet. Akinek járna föld, de gazdálkodni nem kíván, annak kártérítés jár az elvett földje után. Ez a kártérítés azonban nem különbözhet az elvett műhelyek, bérházak stb. régi tulajdonosainak kárpótlásától, ezért sorozatunknak ezzel foglalkozó részén térünk vissza rá. Az SZDSZ Szabolcs-Szatmár Sereg megyei Választási Irodája (Nyíregyháza, Tanácsk. tér 9. III/304. T.: 15-294) Mai ‘Cikkünkben csak a föld- tulajdon kérdését érintettük. Holnap Piyíatjuk a termelés, a kereskedelem és a hitelrendszer gondjaival, írásunk kapcsolódik a ma délutáni pártförumhoz. szerének megteremtése. Harcolunk minden faji megkülönböztetés ellen, elítéljük az antiszemitizmus minden formáját! Olyan Közép-Európát akarunk, amelyben senkinek nem kell félnie nemzetiségi, etnika vagy vallási hovatartozása, annak természetes vállalása miatt. 9. A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSÁT! Nemzeti érdekekben alapuló Európa-központú külpolitikát! A magyar külpolitika stratégiai célja az egyoldalú függés felszámolása, az aszimmetriák mértékének csökkentése, távlatban az ország semlegessége. Meghatározó szerepet szánunk a sztálinista diktatúra alól felszabadult Kelet-Közép-Európa államaival és népeivel való kapcsolatainknak. Ma reális lehetősége van annak, hogy a térséget megosztó, nagyhatalmi politika nemzeti viszályokat szülő átkától végre megszabaduljunk. Az MDF * külpolitikája a nemzeti identitástudatra épülő egységes Európa megteremtésére irányul. MA AZ MDF A HOLNAP! A Magyar Demokrata Fórum Szabolcs-Szatmár-Beregl szervezetei flz MSZP az ország ^véleményéhez lardil Etikus eszközökkel, megalapozott érvekkel A Szocialista Párt Országos Választmánya február 17-i ülésén úgy döntött, hogy az ország közvéleményéhez fordul. A szocialisták természetesnek tartják, hogy a demokratikus választások a pártok politikai küzdelmét jelentik. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy a pártok szándékosan vagy akaratlanul atrocitásokat váltsanak ki, az alapvető kérdések nyílt tárgyalása helyett ázemélyeskedéssel, sőt gyűlölet keltésével éljenek. A szocialista párttal szemben ez úgy nyilvánul meg, hogy a múltért felelős pártállami vezetőket és a rendszerújító szocialistákat egymással azonosítják. Alapvető etikai kérdés, hogy a pártok ne szegjék meg koráo> ígéreteiket, önként vállalt és szóbeli kötelezettségeiket, amint az egyre gyakrabban tapasztalható. Elegendő utalni arra, ami a decemberi nemzeti csúcson hangzott el, és amit napokon belül néhány párt szavaival összeegyeztethetetlen cselekedéteivel tagadott meg. A szocialista párt javasolja, hogy az orgszágos lista állítására jogot szerzett pártok február 24-e után ismét tárgyaljanak a nemzet égető napi gondjainak közös megoldásáról. Megengedhetetlen, hogy demagógia veszélyeztesse az ország belső rendjét, gazdaságának tal- ponmaradását, hosszú évek során szerzett nemzetközi tekintélyét — és így a választások szabadságát. A szocialisák megalapozatlan ígéretek helyett gyakorlat kérdéseket kívánnak a Álláspontom a hamisságról Eszembe nem jutott volna hogy — akárcsak egyszer is — állampolgárként beleszóljak a választási pártok vitáiba. Megjelent azonban a Kelet-Magyar- ország február 16-i számában a Magyar Néppárt „Álláspontunk az igazságról" címet viselő „névtelen" írás. ami megjegyzésre késztetett, mivel abban az ismeretlen szerző, üzenetét — célzatosan ugyan zárójelbe rejtve — nem a Hazafias választási Koalíciónak. hanem a Hazafias Népfrontnak címzi. Sem titkolni, sem szégyelni nincs okom, hogy ennek a mozgalomnak (mert sosem volt „szervezet”), 1971 óta társadalmi „aktívája" voltam és vagyok. Munkámmal két területen igyekeztem hasznossá válni, az Olvasó Népért és a honismereti mozgalomban. Itt szerzett Ismereteim és tapasztalataim alapján a következőket ajánlom a névtelen szövegszerzők figyelmébe : A 30 éves múltú Országos Honismereti Mozgalom a kezdetektől a mai napig a hazafiság és a nemzeti tudat és öntudat élesztője és ébrentartója volt, fennállása első tizenöt évében nem kis riadalmat és ellenállást keltve a politikai hatalom körében. A folytatás sem volt sosem zavarmentes, hiszen újra és újra elhangzott „hivatalos helyekről” a mozgalommal kapcsolatban a nacionalizmus és a revizioniz- mus vádja. Mind e nehézség ellenére — nem egyszer éppen ettől is késztetve — élt és fejlődött a mozgalom. Ezernyi honismereti szakkörben, hagyomány- ápoló közösségben, az országos és megyei honismereti konferenciánkon, honismereti táborokban, pályázatok során gyűlt és erősödött a nemzeti önismeret tudás és élménytára. Vagy nagy tájékozatlanság, vagy nagy rosszindulat kell ahhoz, hogy a mozgalomnak ezt az értékét bárki Is elvitassa. A mozgalom tevékenységét olyan szakemberek. olyan valóban „hazafiak" neve Is hitelesíti, akiknek tisztaságához nem férhet kétség, legföljebb célzatos és előítéletes gyanakvás. Erre azonban nem szolgáltak rá sem ők, sem az a tízezernyi gyermek, fiatal és felnőtt, aki a mozgalomban önként és örömmel dolgozva élte át az alkotó hazafiasság eszméjét, függetlenül attól, hogy kinek és hol született. Népi mozgalom is volt tehát e mozgalom. Látványos dolog lenne most arra hivatkozni, hogy e mozgalom összejövetelein a búcsúzáskor, vagy a tábortüzeknél természetes volt a Szózat vagy a Székely himnusz éneklése (a be és feljelentgetések ellenére!) hogy nem egy „eretnek” hazafias kezdeményezésének ez a mozgalom volt a bölcsője, az Erdélyből át- csempészett kiállítások megrendezésétől az emléktáblák és emlékművek állításáig. Mégsem szívesen hozóm ezeket szóba, mert a mozgalom számára mindebben nem volt semmi rendkívüli. Szívünk parancsa szerint tettük, amit tettünk. Nem szaporítom a szót. A mozgalom története nyitott könyv, dokumentumokból minden részletében megismerhető, ha valakiben van elegendő erkölcsi késztetés ahhoz, hogy csak olyasmit bíráljon, amit valóban ismer. Ezért visszautasltom a névtelen szerző állítását, hogy „ .. . a Népfront is hazafiságról beszélt, de hazafiságról szó sem lehetett. . .” visszautasltom mert — Így — nem igaz. Márpedig nem csak arra kellenek a viták, hogy — mint a szerző írja — „a polgár tisztába jöjjön azzal, ki hol áll, ki mit mond és ki mit hallgat el” hanem azért is, hogy mindenki megtudja, ki nem mond igazat. Tóth László Nyíregyháza, Inczédy sor 3. I. 3. Hol legyen a világháborús emlékmű? Szobrász barátomtól, akit felkértek a világháború áldozatainak emlékére készülő nyíregyházi szobor tervezésére, tudom, hogy a szobor helyéül a Lenin szobor mögötti területet jelölték meg. Miért? — kérdezem, hiszen egyértelműen a Lenin szobor helyére kellene tenni. Semmi sem indokolja, hogy ez a szobor jelenlegi helyén álljon. Megszűnt a szoborral szemben lévő ideológiai hatalmi központ. A szobor egyértelműen sikertelen alkotás. Elkészülte után évekig a színház raktárában tárolták, mert nem tartották szoborként jónak. Legjobb szobrászaink, Kisfaludl Stróbl Zsigmond, Ferenczi Béni. Borsos Miklós, Keréoyi Jenő, Vedres Márk, Somogyi József soha sem készítettek köztéri Lenin szobrokat. politikai szobrokat nem szobrászt, hanem politikai elkötelezettségként készítenek minden időben. Ezeket a feladatokat a mindenkori hatalom rendeli meg. A nyíregyházi szobor, mint írtam, nem sikerült. Bántó aránytalanságai feltűnőek (fejnágyság, lábfejhossz, kézfejek, fej aránya, vállszélesség stb.) Semmi sem Indokolja, hogy tovább is ezen a helyen álljon. Szerintem el kell szállítani, hasonlóan a megyei tanács dísztermében lévő domborművet is. Hónapokkal ezelőtt már megyei tanácsülésen is felvetette az egyik tanácstag. Sajnos még nem történt semmi. Tóth Sándor szobrász választási küzdelem középpontjába állítani. Mit lehet ténylegesen tenni a vágtató infláció megelőzéséért? Miként csökkenthető a lehető legkisebbre a munkanélküliség a gazdasági szerkezetváltás során? Hogyan enyhíthetők az elszegényedő társadalmi rétegek, a fiatalok, a nyugdíjasok terhei? Miként alakítható ki olyan demokratikus társadalmi-gazdasági szerkezet, amely egyaránt szolgálja a vállalkozó kedv élénkítését, a munkavállalók anyagi biztonságát és a szellemi értékteremtés kibontakozását? Az olcsó politikai fogásként alkalmazott teljesíthetetlen követelések, az élelmiszerellátást fenyegető földtulajdon-viták, az ország működését veszélyeztető provokatív céllal meghirdetet sztrájíelhívások, a határainkon túl visszatetszést keltő felelőtlen akciók formájukban demokratikusnak tűnhetnek ugyan, de a magyar jövőt fenyegetik. Az országos választmány megerősítette : a szocialisták etikus eszközökkel, megalapozott érvekkel állnak választóik elé. A szocialisták tudják: a mai ígéreteket á választások után teljesíteni kell, azokat a nép számon fogja kérni. Ezért felhívják a többi párt figyelmét: he csupán a hatalom megragadására összpontosítsanak, de a nemzet hosszú távú érdekei, JS vezéreljék cselekedeteiket. MSZP Sajtószolgálat flz érintett cáfol A Népszabadság; február 10-i számában — a képviselőjelöltekről készített mellékletben — azt olvastuk, hogy Iklódi László a Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltjeként szerepel. Megkérdeztük. mi késztette az esetleges váltásra, hiszen úgy tudtuk: az MSZP tagja. — Nem történt váltás, magam is meglepetéssel olvastam nevemet a Népszabadság múlt szombati számában a pártok egyéni választókerületi jelöltjeinek listáján, az MSZMP színeiben. Megerősítem, hogy a kongresz- szuson a népi demokratikus platform egyik alapító tagja voltam és a kongresszus a Szocialista Párt pénzügyi ellenőrző bizottsága tagjának választott meg. — Mindezek mellett számomra azért is meglepetést jelentett az állítólagos jelölés híre. mert a mostani választásokon képviselőjelöltként nem kívánok indulni. különösen nem egy másik párt nevében, mint amelynek jelenleg tagja vagyok. A pártok várják a kérdéseket Mint már a tegnapi számunkban is megírtuk, minden szerdán 16 és 17 óra között a pártok egy-egy képviselője szerkesztőségünkben várja az. olvasók kérdéseit. A kérdéseket telefonon (11-277), illetve levélben is el lehet juttatni a pártoknak a szerkesztőség címén (Nyíregyháza. Zrínyi L u. 3—5.). Ma a FIDESZ, az MDF. az SZDSZ és az MSZP egy-egy képviselője várja az érdeklődők kérdéseit a gazdaságpolitikáról, illetve arró1 miként képzelik el a- koalíciót a pártok a választás után. A ^kérdések£e adott válaszokból a ázombáti Kelet-Magyarországban Kerekasztal-beszélgelés címmel jelenik meg szerkesztett anyag. Lakásszövetk»x«ti indítvány Hz alkotmányt sértő kamatadóról Tisztelt Alkotmánybíróság! 1990, január 1-jén hatályba lépett a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvény. Ez a jogszabály álláspontunk szerint sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/1. paragrafusát, ezért indítványt terjesztünk elő az alkotmánysértés megállapítására és javasoljuk az 1989. évi XLIX. tv. teljes megsemmisítését. Indítványunk alátámasztására az alábbiakat adjuk elő: 1. Az alkotmány 70/1. paragrafusa azokat a kritériumokat fogalmazza meg, amelyek egy Jogállamban a méltányos közteherviselés alapelveit jelentik. Ennek az elvnek a következetes érvényre juttatását kell szem előtt tartania a Jogalkotónak, amikor az állam működtetéséhez szükséges bevételeket biztosító • adójogszabályokat megalkotja. Ennek megfelelően az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján kötelesek hozzájárulni a közterhek viseléséhez. Értékelésünk szerint az 1989. évi XLIX. tv nem felel meg az alkotmány fent hivatkozott rendelkezésének, mert az elvonás csak korlátozottan veszi figyelembe a jövedelmi és vagyoni viszonyokban meglévő — ma már bevallottan létező — óriási különbségeket. Az alkotmány közteherviselésre vonatkozó elvének következetes érvényre juttatása kizárná azt, hogy a társadalom vagyonosabb rétegei előnyösebb helyzetbe jussanak az adózás során, mint szegényebb társaik. Jelen esetben pedig ez történik. Az Agrárszövetség közleménye Az Agrárszövetség megyei választási Irodája tájékoztatja a szövetség tagjait és támogatóit, hogy valamennyi egyéni választókerületben indított jelöltje megkapta a törvény szerint szükséges ajánlási szelvényeket. Jelöltjeink: 1. Merza Ödön (HVK + Agrárszövetség), 2. 3. Karakó László, 4. Gulyás József. 5. Pál Elemér. 6. Klth károly (HVK + Agrárszövetség), 7. Bodzás Árpád. 8. Abrók Imre. 9, Dr. Takács Lajos, 10. Vargáné Piros Ildikó, akik nevében támogatásukat előre Is köszönjük, érdeklődésükre, segítségükre a választási küzdelem során továbbra is számítunk. ............. .. i AGRÁRSZÖVETSÉG Az 1989. évi XLIX. tv. egy valamikor korábban kötött hitel- szerződést vesz adó alá/ Ezt a hitelszerződést akkor az állampolgárok — az előttük ismeri, általuk elfogadott feltételekkel — többnyire nem nyerészkedési szándékkal kötötték meg, hanem azért, mert egyszerűen nem volt más lehetőségük, hogy lakáshoz jussanak. Ennek feltételeit nem ők szabták meg, mégcsak nem is a pénzintézet, hanem az Állam. Az általunk sérelmezett adótörvény éppen ezt a középréteget sújtja rendelkezéseivel, s azokat juttatja előnyős helyzetbe, akik Jövedelmi és vagyoni viszonyaik miatt vagy már eleve nem is kényszerültek hitel igénybevételére, vagy jól értesültként — kihasználva a kiszivárogtatott Információk nyújtotta lehetőségeket — jelentős kedvezménnyel vissza tudták azt fizetni. 2. Megjegyezzük, hogy az általunk képviselt — mintegy 1 millió állampolgárt érintő — lakásszövetkezeti mozgalom tipikusan a középréteget alkotó állampolgárok szövetkezeti formációja. Szövetkezeteink nagy többsége tanácsi értékesítésű lakások vevőiből alakult szövetkezet, ahol nem gazdag emberek laknak, s ahol — figyelemmel az elszabadult inflációra is — családok tömegei kerülnek a csőd szélére nem nekik felróható okból. Megjegyezzük továbbá, hogy a békés átmenet időszakában nem célszerű egy olyan jogszabályt végrehajtani, amely alkotmányellenességén túlmenően feleslegesen kelt Indulatokat. 3. A SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmánya érdekképviseleti jogkörében eljárva még 1989. év augusztusában tiltakozott a már megkötött la- káshltelszerződések bármiféle utólagos egyoldalú módosításával, vagy egyéb megterhelésével szemben. E tiltakozásunkat Németh Miklósnak és Szűrös Mátyásnak küldtük meg, amelyben előre felhívtuk figyelmüket a tervezett intézkedés — ma már jól érzékelhető — nem kívánatos társadalmi következményeire Is. Mindezek alapján Ismételten kérjük T. Alkotmánybíróságot, hogy Indítványunk indokait mérlegelve szíveskedjen az alkotmánysértést megállapítani, s az 1989. évi XLIX. törvényt megsemmisíteni. Diczkó József SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmány elnöke Rozgonyi Ernő SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmány titkára