Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

4 Kelet'Magyarország 1990. február 21. Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül. Mit akar a Magyar Demakrata Fórum? 1. SZABAD ÉS DEMOKRA­TIKUS MAGYARORSZÁGOT, melynek három pillére a szaba­don választott parlament, a ne­ki felelős kormány és a helyi önkormányzatok rendszere. Min­den önkormányzat valamennyi helyi kérdésben önálló döntési Joggal rendelkezzék! 2. a gazdaság Átalakí­tását. ösztönözzük a magán- tulajdont, az autonóm szakmai szerződéseket, az alkalmazotti részvételt és résztulajdont, az alapítványokra, illetve biztosítás­ra épülő szociálpolitikai rendsze­reket, az önkéntes társas szer­veződéseket. Küzdünk a munka- nélküliség és az infláció ellen, a kiegyensúlyozott költségvetésért, az igazságosabb adópolitikáért, az infrastruktúra fejlesztéséért, a külföldi működő tőke bekap­csolásáért. Gazdasági progra­munk segíti a pályakezdő fiata­lokat, védi a nyugdíjasok meg­érdemelt nyugdíjának értékállan­dóságát, esélyegyenlőséget bizto­sit a családosok részére, nyerő helyzetbe hozza a vállalkozókat. 3. EGÉSZSÉGÜGYI REFOR­MOT. Egészséges népnek lehet csak jövője! Az egészségügynek a nép egészségét, a magyarság gyarapodását, a Jövőt kell szol­gálnia! Pártoktól független egészségügyet akarunk! Követel­jük az egészségügyi dolgozók be­leszólási jogát minden, az egész­séget befolyásoló politikai és gazdasági döntésbe. 4. KORSZERŰ OKTATÁSPOLI­TIKÁT. Az oktatásügy stratégiai ágazat, minősége nemzeti sors­kérdés! A világnézeti-erkölcsi, az értelmi, az érzelmi-esztétikai és a testi nevelés harmonikus össz­hangját és szabadságát hirdet­jük. Az oktatás jó színvonalú anyagellátását állami feladatnak tekintjük. Támogatjuk a magán- és a felekezeti iskolák alapítását. A felsőoktatásban a felvételi vizsgákat és a keretszámokat meg kell szüntetni! Szelektáljon ma­ga a felsőoktatás! A pedagógu­sok jövedelmét az értelmiségi átlag szintjére kell emelni! 5. VALLASSZABADSAGOT. Az egyházak szerepét nélkülözhe­tetlennek tekintjük a társadalom erkölcsi megújulásáért és a szo­ciális biztonságért vívott küz­delmünkben. 6. SZOCIÁLIS BIZTONSAGOT, modern családvédelmet, új lakáspolitikát! A lakbérek ne szolgálhassák rosszul gazdálkodó és felesleges ingatlankezelő szer­vezetek életben tartását! A családi pótlék fedezze a gyeftnek(ek)nek legalább a lét- minitnumát, a képzési költségek legyenek levónhatók az adó­alapból! A családvédelem ala­puljon az élet feltétlen tisztele­tén, az erkölcsi értékeken, az anyaság megbecsülésén. Olyan társadalmat akarunk, melyben erfinden ember — legyen az fér­fi, nő vagy gyermek — harmo­nikus közösségekben találja meg méltó helyét. Az átmeneti mun­kanélküliség kezelésére az em- béri méltóságot védelmező, nor­mális életfeltételeket biztosító, az átképzés lehetőségeit feltáró megoldásokat sürgetünk. 1. KORSZERŰ KÖRNYEZET­VÉDELMET. Az ország gazdasá­gi felemelkedését, a jövő létfel­tételeinek megőrzését csak a környezettel való ésszerű gaz­dálkodás garantálhatja. Progra­munk: környezetbarát termelési szerkezet kialakítása, a mező­gazdáság ökoszisztémáinak fenn­tartása. az emberi környezet ja­vítása. vízkészleteink megóvása, és a levegő tisztaságának védel­me. 8. A KISEBBSÉGVÉDELEM. Európai, demokratikus követel­mények szerinti kialakítását ha­tárainkon belül és túl. Fontos feladat a nemzeti kisebbségek hatékony érdekképviseleti rend­Van kiút Földet annakv aki megműveli Harminc évvel az erőszakos téeszesítés után a falu népe új földosztást követel. Megingott a kommunista pártállam, amely a parasztot egykor a ,,közös”-be terelte. Az egykori tulajdonosok kezdik visszaigényelni földjüket. A mezőgazdaság egyébként is válságban van. A tsz-ek, állami gazdaságok túlságosan nagyok, nehézkes az irányításuk, túl sok adminisztratív vezetőt tartanak el. A családi gazdaságok viszont túlságosan kicsik, lehetőségeik — a téeszek árnyékában — kor­látozottak. Hiányoznak a két szélsőség közötti, hatékony mé­retek. Márcsak ezért is gyöke­resen meg kell változtatni a föld- tulajdonviszonvnkat. MAS ELGONDOLÁSOK. Az egyik véglet: a tsz-vezetők a je­lenlegi tagok között osztanák fel a földet. A tetszetős javaslat ki- semmizné a földjüktől erőszak­kal megfosztott eredeti tulajdo­nosokat. és versenyt sem jelen­tene. (Nem lenne ára a földnek jó ideig.) Van olyan elképzelés, hogy le­gyen a föld a községeké, nekik fizessen bért a tsz és a magán­gazda egyaránt. Ez a rendszer csupán az államosítás szelídebb formája, ráadásul egészségtelenül összemossa a közigazgatást és a gazdasági vállalkozást, túl nagy hatalmat adva a — bármilyen demokratikusan megválasztott — helyhatóságnak. A másik véglet: a Kisgazda- párt vissza kívánja állítani az 1947-es telekkönyvi helyzetet. Csakhogy a termőföldnek körül­belül fele (néhol több) városi lakosok, más foglalkozású polgá­rok kezére kerülne ezen a mó­don. Ellentétbe kerülne a (vá­rosi) tulajdonos és a falusi dol­gozó. akinek meg kell termelnie a főid járadékot, és ráadásul ke­vesebb saját föld megszerzésére jut lehetősége. SZERINTÜNK e végletek kö­zött kell keresnünk a jövő útját: a közösben lévő földnek kb. 1/3-a ma is dolgozó tagok, tsz- nyugdíjasok nevén van. Ez min­den további nélkül legyen való­ban az ő teljes jogú tulajdonuk. Másik részét a földnek a ta­gok kapják meg, vagyonjegyek formájában (Ez voltaképpen olyan pé;/: amin kizárólag föl­det lehe* venni, és a gazdaság Völ&és* íiTcfgkaíu:)' • • • Minden faluban Földigénylő Bizottság alakul, amely felméri az igényeket, és kényszeregyez­ségre lép a tsz-szel, ill. állami gazdasággal. (A ,.kényszer” a gazdaságot köti. Döntőbíró kö­zöttük a helyhatóság. Nem a mai tanács, hanem az újravá­lasztott.) A kiosztandó földből napi áron mindenki annyit vesz magának, amennyin gazdálkodni kíván. Azonban nem kell attól félni, hogy a falu ma pénzesebb ré­tege olcsón összevásárolja a földet, mert: A tsz-tag nem készpénzzel, ha­nem a neki járó vagyonjeggyel fizet. Akinek örökösödési joga van, és maga kíván gazdálkodni, csak annyit fizet, mint az egykori kényszermegváltási ár volt. Akinek nem járna föld, de gazdálkodni kíván, 5 éves tör­lesztésre vehessen földet. Akinek járna föld, de gazdál­kodni nem kíván, annak kárté­rítés jár az elvett földje után. Ez a kártérítés azonban nem különbözhet az elvett műhelyek, bérházak stb. régi tulajdonosai­nak kárpótlásától, ezért soroza­tunknak ezzel foglalkozó részén térünk vissza rá. Az SZDSZ Szabolcs-Szatmár Sereg megyei Választási Irodája (Nyíregyháza, Tanácsk. tér 9. III/304. T.: 15-294) Mai ‘Cikkünkben csak a föld- tulajdon kérdését érintettük. Holnap Piyíatjuk a termelés, a kereskedelem és a hitelrendszer gondjaival, írásunk kapcsolódik a ma délutáni pártförumhoz. szerének megteremtése. Harco­lunk minden faji megkülönböz­tetés ellen, elítéljük az antisze­mitizmus minden formáját! Olyan Közép-Európát akarunk, amelyben senkinek nem kell fél­nie nemzetiségi, etnika vagy val­lási hovatartozása, annak ter­mészetes vállalása miatt. 9. A SZOVJET CSAPATOK KI­VONÁSÁT! Nemzeti érdekekben alapuló Európa-központú külpo­litikát! A magyar külpolitika stratégiai célja az egyoldalú füg­gés felszámolása, az aszimmet­riák mértékének csökkentése, távlatban az ország semlegessé­ge. Meghatározó szerepet szá­nunk a sztálinista diktatúra alól felszabadult Kelet-Közép-Európa államaival és népeivel való kap­csolatainknak. Ma reális lehető­sége van annak, hogy a térséget megosztó, nagyhatalmi politika nemzeti viszályokat szülő átká­tól végre megszabaduljunk. Az MDF * külpolitikája a nemzeti identitástudatra épülő egységes Európa megteremtésére irányul. MA AZ MDF A HOLNAP! A Magyar Demokrata Fórum Szabolcs-Szatmár-Beregl szervezetei flz MSZP az ország ^véleményéhez lardil Etikus eszközökkel, megalapozott érvekkel A Szocialista Párt Országos Választmánya február 17-i ülé­sén úgy döntött, hogy az ország közvéleményéhez fordul. A szo­cialisták természetesnek tartják, hogy a demokratikus választá­sok a pártok politikai küzdel­mét jelentik. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy a pártok szándékosan vagy akaratlanul atrocitásokat váltsanak ki, az alapvető kérdések nyílt tárgya­lása helyett ázemélyeskedéssel, sőt gyűlölet keltésével éljenek. A szocialista párttal szemben ez úgy nyilvánul meg, hogy a múl­tért felelős pártállami vezetőket és a rendszerújító szocialistákat egymással azonosítják. Alapvető etikai kérdés, hogy a pártok ne szegjék meg koráo> ígéreteiket, önként vállalt és szóbeli kötelezettségeiket, amint az egyre gyakrabban tapasztal­ható. Elegendő utalni arra, ami a decemberi nemzeti csúcson hangzott el, és amit napokon be­lül néhány párt szavaival össze­egyeztethetetlen cselekedéteivel tagadott meg. A szocialista párt javasolja, hogy az orgszágos lista állításá­ra jogot szerzett pártok febru­ár 24-e után ismét tárgyaljanak a nemzet égető napi gondjainak közös megoldásáról. Megengedhetetlen, hogy dema­gógia veszélyeztesse az ország belső rendjét, gazdaságának tal- ponmaradását, hosszú évek so­rán szerzett nemzetközi tekinté­lyét — és így a választások sza­badságát. A szocialisák meg­alapozatlan ígéretek helyett gya­korlat kérdéseket kívánnak a Álláspontom a hamisságról Eszembe nem jutott volna hogy — akárcsak egyszer is — állampolgárként beleszóljak a választási pártok vitáiba. Meg­jelent azonban a Kelet-Magyar- ország február 16-i számában a Magyar Néppárt „Álláspontunk az igazságról" címet viselő „név­telen" írás. ami megjegyzésre késztetett, mivel abban az isme­retlen szerző, üzenetét — célza­tosan ugyan zárójelbe rejtve — nem a Hazafias választási Koa­líciónak. hanem a Hazafias Nép­frontnak címzi. Sem titkolni, sem szégyelni nincs okom, hogy ennek a mozgalomnak (mert so­sem volt „szervezet”), 1971 óta társadalmi „aktívája" voltam és vagyok. Munkámmal két terüle­ten igyekeztem hasznossá válni, az Olvasó Népért és a honisme­reti mozgalomban. Itt szerzett Ismereteim és tapasztalataim alapján a következőket ajánlom a névtelen szövegszerzők figyel­mébe : A 30 éves múltú Országos Hon­ismereti Mozgalom a kezdetek­től a mai napig a hazafiság és a nemzeti tudat és öntudat élesz­tője és ébrentartója volt, fennál­lása első tizenöt évében nem kis riadalmat és ellenállást keltve a politikai hatalom körében. A folytatás sem volt sosem zavar­mentes, hiszen újra és újra el­hangzott „hivatalos helyekről” a mozgalommal kapcsolatban a nacionalizmus és a revizioniz- mus vádja. Mind e nehézség el­lenére — nem egyszer éppen et­től is késztetve — élt és fejlő­dött a mozgalom. Ezernyi honis­mereti szakkörben, hagyomány- ápoló közösségben, az országos és megyei honismereti konferen­ciánkon, honismereti táborokban, pályázatok során gyűlt és erő­södött a nemzeti önismeret tu­dás és élménytára. Vagy nagy tájékozatlanság, vagy nagy rosszindulat kell ahhoz, hogy a mozgalomnak ezt az értékét bár­ki Is elvitassa. A mozgalom tevé­kenységét olyan szakemberek. olyan valóban „hazafiak" neve Is hitelesíti, akiknek tisztaságá­hoz nem férhet kétség, legföl­jebb célzatos és előítéletes gya­nakvás. Erre azonban nem szolgáltak rá sem ők, sem az a tízezernyi gyermek, fiatal és felnőtt, aki a mozgalomban önként és öröm­mel dolgozva élte át az alkotó hazafiasság eszméjét, függetle­nül attól, hogy kinek és hol szü­letett. Népi mozgalom is volt tehát e mozgalom. Látványos dolog lenne most arra hivatkozni, hogy e mozga­lom összejövetelein a búcsúzás­kor, vagy a tábortüzeknél termé­szetes volt a Szózat vagy a Szé­kely himnusz éneklése (a be és feljelentgetések ellenére!) hogy nem egy „eretnek” hazafias kez­deményezésének ez a mozgalom volt a bölcsője, az Erdélyből át- csempészett kiállítások megren­dezésétől az emléktáblák és em­lékművek állításáig. Mégsem szí­vesen hozóm ezeket szóba, mert a mozgalom számára mindebben nem volt semmi rendkívüli. Szí­vünk parancsa szerint tettük, amit tettünk. Nem szaporítom a szót. A mozgalom története nyitott könyv, dokumentumokból min­den részletében megismerhető, ha valakiben van elegendő er­kölcsi késztetés ahhoz, hogy csak olyasmit bíráljon, amit va­lóban ismer. Ezért visszautasltom a névtelen szerző állítását, hogy „ .. . a Népfront is hazafiságról be­szélt, de hazafiságról szó sem lehetett. . .” visszautasltom mert — Így — nem igaz. Márpe­dig nem csak arra kellenek a vi­ták, hogy — mint a szerző írja — „a polgár tisztába jöjjön az­zal, ki hol áll, ki mit mond és ki mit hallgat el” hanem azért is, hogy mindenki megtudja, ki nem mond igazat. Tóth László Nyíregyháza, Inczédy sor 3. I. 3. Hol legyen a világháborús emlékmű? Szobrász barátomtól, akit fel­kértek a világháború áldozatai­nak emlékére készülő nyíregyhá­zi szobor tervezésére, tudom, hogy a szobor helyéül a Lenin szobor mögötti területet jelölték meg. Miért? — kérdezem, hiszen egyértelműen a Lenin szobor he­lyére kellene tenni. Semmi sem indokolja, hogy ez a szobor je­lenlegi helyén álljon. Megszűnt a szoborral szemben lévő ideoló­giai hatalmi központ. A szobor egyértelműen sikertelen alkotás. Elkészülte után évekig a színház raktárában tárolták, mert nem tartották szoborként jónak. Leg­jobb szobrászaink, Kisfaludl Stróbl Zsigmond, Ferenczi Béni. Borsos Miklós, Keréoyi Jenő, Vedres Márk, Somogyi József soha sem készítettek köztéri Le­nin szobrokat. politikai szobrokat nem szob­rászt, hanem politikai elkötele­zettségként készítenek minden időben. Ezeket a feladatokat a mindenkori hatalom rendeli meg. A nyíregyházi szobor, mint ír­tam, nem sikerült. Bántó arány­talanságai feltűnőek (fejnágyság, lábfejhossz, kézfejek, fej aránya, vállszélesség stb.) Semmi sem Indokolja, hogy tovább is ezen a helyen álljon. Szerintem el kell szállítani, hasonlóan a megyei tanács dísztermében lévő dom­borművet is. Hónapokkal ezelőtt már megyei tanácsülésen is fel­vetette az egyik tanácstag. Saj­nos még nem történt semmi. Tóth Sándor szobrász választási küzdelem középpont­jába állítani. Mit lehet ténylegesen tenni a vágtató infláció megelőzéséért? Miként csökkenthető a lehető legkisebbre a munkanélküliség a gazdasági szerkezetváltás so­rán? Hogyan enyhíthetők az elsze­gényedő társadalmi rétegek, a fiatalok, a nyugdíjasok terhei? Miként alakítható ki olyan demokratikus társadalmi-gazda­sági szerkezet, amely egyaránt szolgálja a vállalkozó kedv élénkítését, a munkavállalók anyagi biztonságát és a szelle­mi értékteremtés kibontakozá­sát? Az olcsó politikai fogásként alkalmazott teljesíthetetlen kö­vetelések, az élelmiszerellátást fenyegető földtulajdon-viták, az ország működését veszélyeztető provokatív céllal meghirdetet sztrájíelhívások, a határainkon túl visszatetszést keltő felelőt­len akciók formájukban demok­ratikusnak tűnhetnek ugyan, de a magyar jövőt fenyegetik. Az országos választmány meg­erősítette : a szocialisták etikus eszközökkel, megalapozott ér­vekkel állnak választóik elé. A szocialisták tudják: a mai ígéreteket á választások után tel­jesíteni kell, azokat a nép szá­mon fogja kérni. Ezért felhív­ják a többi párt figyelmét: he csupán a hatalom megragadásá­ra összpontosítsanak, de a nem­zet hosszú távú érdekei, JS vezé­reljék cselekedeteiket. MSZP Sajtószolgálat flz érintett cáfol A Népszabadság; február 10-i számában — a képviselőjelöl­tekről készített mellékletben — azt olvastuk, hogy Iklódi László a Magyar Szocialista Munkás­párt jelöltjeként szerepel. Meg­kérdeztük. mi késztette az eset­leges váltásra, hiszen úgy tud­tuk: az MSZP tagja. — Nem történt váltás, magam is meglepetéssel olvastam neve­met a Népszabadság múlt szom­bati számában a pártok egyéni választókerületi jelöltjeinek lis­táján, az MSZMP színeiben. Megerősítem, hogy a kongresz- szuson a népi demokratikus platform egyik alapító tagja voltam és a kongresszus a Szo­cialista Párt pénzügyi ellenőrző bizottsága tagjának választott meg. — Mindezek mellett számomra azért is meglepetést jelentett az állítólagos jelölés híre. mert a mostani választásokon képvise­lőjelöltként nem kívánok indul­ni. különösen nem egy másik párt nevében, mint amelynek je­lenleg tagja vagyok. A pártok várják a kérdéseket Mint már a tegnapi számunk­ban is megírtuk, minden szer­dán 16 és 17 óra között a pár­tok egy-egy képviselője szer­kesztőségünkben várja az. olva­sók kérdéseit. A kérdéseket te­lefonon (11-277), illetve levélben is el lehet juttatni a pártoknak a szerkesztőség címén (Nyír­egyháza. Zrínyi L u. 3—5.). Ma a FIDESZ, az MDF. az SZDSZ és az MSZP egy-egy képviselője várja az érdeklődők kérdéseit a gazdaságpolitikáról, illetve arró1 miként képzelik el a- koalíciót a pártok a választás után. A ^kérdések£e adott válaszokból a ázombáti Kelet-Magyarországban Kerekasztal-beszélgelés címmel jelenik meg szerkesztett anyag. Lakásszövetk»x«ti indítvány Hz alkotmányt sértő kamatadóról Tisztelt Alkotmánybíróság! 1990, január 1-jén hatályba lé­pett a lakáscélú állami kölcsö­nök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvény. Ez a jogszabály álláspontunk szerint sérti a Ma­gyar Köztársaság Alkotmányá­nak 70/1. paragrafusát, ezért in­dítványt terjesztünk elő az al­kotmánysértés megállapítására és javasoljuk az 1989. évi XLIX. tv. teljes megsemmisítését. Indít­ványunk alátámasztására az alábbiakat adjuk elő: 1. Az alkotmány 70/1. paragra­fusa azokat a kritériumokat fo­galmazza meg, amelyek egy Jog­államban a méltányos közteher­viselés alapelveit jelentik. Ennek az elvnek a következetes érvény­re juttatását kell szem előtt tar­tania a Jogalkotónak, amikor az állam működtetéséhez szükséges bevételeket biztosító • adójogsza­bályokat megalkotja. Ennek meg­felelően az állampolgárok jöve­delmi és vagyoni viszonyaik alapján kötelesek hozzájárulni a közterhek viseléséhez. Értékelé­sünk szerint az 1989. évi XLIX. tv nem felel meg az alkotmány fent hivatkozott rendelkezésének, mert az elvonás csak korlátozot­tan veszi figyelembe a jövedelmi és vagyoni viszonyokban meglé­vő — ma már bevallottan létező — óriási különbségeket. Az al­kotmány közteherviselésre vonat­kozó elvének következetes ér­vényre juttatása kizárná azt, hogy a társadalom vagyonosabb rétegei előnyösebb helyzetbe jus­sanak az adózás során, mint sze­gényebb társaik. Jelen esetben pedig ez történik. Az Agrárszövetség közleménye Az Agrárszövetség megyei vá­lasztási Irodája tájékoztatja a szövetség tagjait és támogatóit, hogy valamennyi egyéni válasz­tókerületben indított jelöltje megkapta a törvény szerint szükséges ajánlási szelvényeket. Jelöltjeink: 1. Merza Ödön (HVK + Agrárszövetség), 2. 3. Karakó László, 4. Gulyás Jó­zsef. 5. Pál Elemér. 6. Klth ká­roly (HVK + Agrárszövetség), 7. Bodzás Árpád. 8. Abrók Im­re. 9, Dr. Takács Lajos, 10. Vargáné Piros Ildikó, akik ne­vében támogatásukat előre Is köszönjük, érdeklődésükre, se­gítségükre a választási küzde­lem során továbbra is számí­tunk. ............. .. i AGRÁRSZÖVETSÉG Az 1989. évi XLIX. tv. egy va­lamikor korábban kötött hitel- szerződést vesz adó alá/ Ezt a hitelszerződést akkor az állam­polgárok — az előttük ismeri, ál­taluk elfogadott feltételekkel — többnyire nem nyerészkedési szándékkal kötötték meg, hanem azért, mert egyszerűen nem volt más lehetőségük, hogy lakáshoz jussanak. Ennek feltételeit nem ők szabták meg, mégcsak nem is a pénzintézet, hanem az Állam. Az általunk sérelmezett adótör­vény éppen ezt a középréteget sújtja rendelkezéseivel, s azokat juttatja előnyős helyzetbe, akik Jövedelmi és vagyoni viszonyaik miatt vagy már eleve nem is kényszerültek hitel igénybevéte­lére, vagy jól értesültként — ki­használva a kiszivárogtatott In­formációk nyújtotta lehetősége­ket — jelentős kedvezménnyel vissza tudták azt fizetni. 2. Megjegyezzük, hogy az álta­lunk képviselt — mintegy 1 mil­lió állampolgárt érintő — lakás­szövetkezeti mozgalom tipikusan a középréteget alkotó állampol­gárok szövetkezeti formációja. Szövetkezeteink nagy többsége tanácsi értékesítésű lakások ve­vőiből alakult szövetkezet, ahol nem gazdag emberek laknak, s ahol — figyelemmel az elszaba­dult inflációra is — családok tö­megei kerülnek a csőd szélére nem nekik felróható okból. Megjegyezzük továbbá, hogy a békés átmenet időszakában nem célszerű egy olyan jogszabályt végrehajtani, amely alkotmány­ellenességén túlmenően felesle­gesen kelt Indulatokat. 3. A SZÖVOSZ Országos La­kásszövetkezeti Választmánya ér­dekképviseleti jogkörében eljár­va még 1989. év augusztusában tiltakozott a már megkötött la- káshltelszerződések bármiféle utólagos egyoldalú módosításával, vagy egyéb megterhelésével szemben. E tiltakozásunkat Né­meth Miklósnak és Szűrös Má­tyásnak küldtük meg, amelyben előre felhívtuk figyelmüket a tervezett intézkedés — ma már jól érzékelhető — nem kívána­tos társadalmi következményei­re Is. Mindezek alapján Ismételten kérjük T. Alkotmánybíróságot, hogy Indítványunk indokait mér­legelve szíveskedjen az alkot­mánysértést megállapítani, s az 1989. évi XLIX. törvényt megsem­misíteni. Diczkó József SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmány elnöke Rozgonyi Ernő SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmány titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents