Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21. Kelet-Magyaronxíg 3 A KSH megyei igazgatóságának 1989. évi jelentéséből Statisztikai kistükör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről 1989-ben a gazdasági fo­lyamatok alakulását elsősor­ban az ár-bér spirál erősö­dése. az inflációs tényezők, a pénzügyi restrikció ellent­mondásai. valamint .a kül­gazdasági egyensúly problé­mái befolyásolták. A gaz­dálkodásban nem követke­zett be a kívánatos szerke­zet- és hatékonyságváltás, a pénzügyi feszültségek növe­kedtek. A depressziós folya­matokat bizonyos fokig el­lensúlyozta a vállalkozási szféra tevékenységének élén­külése, de ez a gazdasági ágazatokra még kevés húzó­erőt fejtett ki. Az ipar 1989. évi termelé­se elmaradt az előző évitől. A foglalkoztatottak létszáma összességében az előző évi szint körül alakult, ezen be­lül a nagy szervezetek köré­ben többnyire mérséklődés, a kisebbeknél gyors növekedés ment végbe. Az év folyamán 50 új — főleg korlátolt fele­lősségű társaság vagy rész­vénytársaság formát válasz­tó — gazdálkodó egység be­jegyzésére került sor; ezek egy része a már működő gazdálkodók szervezeti tago­zódásából, illetve a polgári gye^qwefehélyü iparvállala tokn mari; szövetkezetek .ey tőkésítésének volumene 11 százalékkal bővült, ezen ‘ be­lül a belföldi eladások erő­teljesebben. a külkereskedel­miek mérsékelten emelked­tek. A kivitelező építőipar sa­ját építési-szerelési tevé­kenysége csökkent, a létszám mérséklődött. A mezőgazdasápi üzemek kedvezőtlenebb közgazda- sági és természeti környezet­ben folytatták tevékenységü­ket. A belvíz 90 gazdálkodó­nál mintegy egymilliárd fo­rint értékű kárt okozott, a vetetlen terület (22 ezer ha) a duplájára nőtt. A fonto­sabb szántóföldi növények termésátlaga elmaradt az 1988. évi rekordhozamoktól. A búza vetésterülete (53,7 ezer ha) és termésátlaga is (4251 kg/ha) csökkent; a gabonaágazat jövedelmezősé­ge romlott. Kevesebb termett a jelleg­zetes szabolcsi növénykultú­rákból is: a burgonya terüle­te (5,7 ezer ha) és termésát­laga is jóval kisebb az 1981 —1985. évek átlagánál. Ví­rusfertőzés károsította az al­mát. a dohányt. Téli almából 360 ezer tonna, az előző évi­nek mintegy fele termett. Kukoricából és napraforgó­ból az átlaghozamok nagy­mértékben lemaradtak az or­szágostól is. Folytatódott az állatállomány csökkentése. A megye nagyüzemi szarvas­marha-állománya az év vé­gén 79 ezer. a sertésállomány 167 ezer db. A tartási kedv visszaesése az állattenyésztés jelentős bázisát adó kister­melőknél a legnagyobb. Ke­vesebb élőállat és állati ter­mék került a központi áru­alapba. A gazdálkodók fejlesztési lehetőségei szűkösek. Az állami és szövetkezeti beruházások értéke 8,3 mil­liárd Ft, csökkent az építési hányad, emelkedtek a gépvá­sárlások. Az épített lakások száma 3500 db. Tovább éleződtek a megyé­ben a foglalkoztatási, elhe­lyezkedési gondok. A keres­kedelem kivételével minden népgazdasági ágban csök­kent a létszám. A munka- nélküliek száma meghaladta a 2300 főt. ami az országos­nak mintegy húsz százalékát teszi ki. Ez is indokolta, hogy az országban elsőként a me­gyében jött létre Megyei Fog­lalkoztatási Központ. Az átlagbérek és átlagke­resetek növekedése az inflá­ció mértékétől valamelyest • elmaradt. ..................... 1989. év az 1988. év százalékában IPARI SZERVEZETEK A termelés volumene 94,0 A foglalkoztatottak száma 99,4 A megyei székhelyű gazdálkodók értékesítése, összehasonlítható áron 107,8 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Építési-szerelési tevékenység 94,9 A foglalkoztatottak száma 94,1 MEZŐGAZDASÁG Szarvasmarha-állomány a nagyüzemi gazdaságokban az év végén 91,6 Sertésállomány a nagyüzemi gazdaságokban az év végén 93,1 MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKE SITÉSE Vágómarha, t • 99,5 Vágósertés, t 89,8 Vágóbaromfi, t 89.7 Tehéntej, hl 106.1 pénz- és Áruforgalom a lakosság pénzbevétele a fontosabb forrásokból összesen 114,4 Ezen belül: munkaviszonyból származó jövedelmek 115.3 társadalombiztosítás és szociális juttatás 136.6 Kiskereskedelmi eladási forgalom (összehasonlítható áron) 103,1 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 103,7 vendéglátás 94,6 ruházati cikkek 90,0 vegyes iparcikk 107.0 szovjet) külföldi vásárlásai­nak. Az egyes árufőcsoportok közül a vegyes iparcikk, a bolti élelmiszer és élvezeti cikkek forgalma nőtt. a ru­házati cikkeké és a vendég­látásé. csökkent. Csökkent a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma. Az általános iskolákba 3500-zal. kevesebb tanuló járt. mint egy évvel korábban, a megye középiskoládban viszont a de­mográfiai hullám tetőzése- kónt 9 százalékkal több diák tanult. Dr. Hajdú Bertalanná tájékoztatási osztályvezető Konzervlé, étolaj, sör, bor mélységi szűréséhez sxürőper- litet gyárt a belegrádi Perlltgyár nyugatnémet, osztrák, gö­rög, iráni üzletfeleinek. (Balázs Attila felv.) A lakossági kifizetések 14 százalékkal meghaladták a 30 milliárd forintot. Jelentős mértékben nőttek a társada­lombiztosítási kifizetések és á szociális juttatások. A kiskereskedelem eladás si forgalma meghalad ta‘ a 35 milliárd forintot, folyó áron 21 százalékkal nőtt. Az árin­dex 118,0 százalék volt, a forgalom volumene összessé­gében 3,1 százalékkal na­gyobb a tavalyinál, amiben szerepe volt a megyébe érke­ző több millió (elsősorban Oj típusú lencsék gyártására állnak át folyamatosan a má­tészalkai MOM Mechanikai és Optikai Rt.-nél. A piaci igé­nyek azt diktálják, hogy vékonyabb, nagyobb átmérőjű, esztétikusabb lencséket gyártsanak. Ennek kívánnak megfe­lelni a Primom elnevezésű lencsékkel. A képen látható (NSZK) Opton-cégtől kapták azt a műszert, amelyikkel a lencse felületét ellenőrzik. (E. E. felvétele) A „svédcsavar” beindult (3.) Lesz-e szírőgyártás Nyíregyházái? A Kaland helyett korrekt üzletet! című cikk után so­rozatunk első két részében a Tebimpex, a Datcoop Kisszö­vetkezet mondta el véleményét és körvonalazódott a Mező- trade Systems Rt. tevékenysége is. Ezután megkérdeztük a Mezőgép és a részvénytársaság képviselőjét a leírtakkal kapcsolatban, valamint a cégbíróságon talált érdekes adato­kat is közzétesszük. Meghallgattuk a konténer­gyártással kapcsolatos együtt­működési megállapodásról a másik két felet is. — Arcaini úr addig tőkét nem volt hajlandó beinvesz­tálni, amíg el nem kezdődik Mátészalkán a termelés — mondta Szemján Tibor, a Mezőgép vezérigazgatói». — Amikor leszállítjuk az első- 150 konténert, akkor alakul-' hatott volna egy vegyes vál­lalat. Ezzel szemben az Ante- Trade júliusban ajánlatot tett a Magyar Hitel Bank Rt.-vel egyetértésben a gyáregység, megvásárlására és vállalta,’, hogy 250 fő részére nyújt munkát, ezenkívül gépeket . vásárol és eladja a terméket. Ezért döntött a Mezőgép ve­zetése úgy, hogy a kedvezőbb eladási feltétel mellett dönt. Később kiderült, hogy érde­mesebb lett volna minél több partnert bevonni az üz­letbe. — Jelenleg is folyik Máté­szalkán a konténergyártás — nyilatkozta Bak Tibor, a Me- zőtrade ügyvezető igazgatója. — Várhatóan évi négyezer konténer elkészítésére lesz alkalmas a szálkái gyár. Persze ehhez rendezni kellene a vitás ügyet a Mezőgép és a Mezőtra- de között. A nyíregyhá­zi vállalat 50 millióért adta el a gyárat, de a vétel­ár 40 százalékát még mindig nem kapta meg. A „svédcsa­varok” közé tartozik, hogy a tervek szerint a Mezőtrade el­adja a konténereket az Ante­Trade-nek, vagyis Temesfői Andrásnak, aki majd értéke­síti. Az is nehezen magya­rázható, hogy a Mezőgép hi­telkérelmét visszautasították, míg a Mezőtrade 400 milliós kérelmét a tárcaközi bizott­ság tárgyalja és minden re­mény megvan arra, hogy el is nyerik. A kezdeti 50,1 milliós alap­tőkét azóta felemelték 153 millióra, ebből Temesfői András 126 milliót jegyzett. lt Megint lesz Ki mit tud? — a nagy L9jL n®P* vetélkedő. Az idei verseny azonban demokratikusabbnak ígérkezik, mint elődei együttvéve vol­tak. Nem a nagy fejű szakértők sorol­nak. Ezúttal nem tudjuk meg. hogy a zsűri mindenhez jobban ért. Az idén először a közönségszavazatok dönte­nek. Most is több kategóriában folyik a versengés. A prózai műfajban in­dulnak az igazmondók, nagyotmon- dók, és a semmitmondók. A műfaj kö­tetlen. Lesz, aki a Himnuszt szaval­ja el, lesz, ki népmeséket ad elő, lesz, ki szójátékokkal lép fel, lesz, ki zsidó-, ki disznó viccekkel nevez be, és lesz hasbeszélő is. A nevezés nincs korhatárhoz kötve. A versengésen részt vehet a 4 napos újszülött, a 40 éves veterán, és a 140 éves aggastyán is. Az egyéb kategóriában neveztek a legtöbben. Sok az egyensúlyozó artis­ta. Az egyik megyei selejtezőn láttam a győztest, ■— árakon egyensúlyozott bérekkel. Láttam szabaduló művészt. Paragrafusokkal lekötözték kezét-lá- bát. és páncélszekrénybe zárták. Két perc múlva előbukkant a lepel alól, és mindenkinek hiányzott a nézőtéren a pénztárcája. . . Sok az idei vetélkedőn a bűvész, a felejtő-művész és a memória-zseni. A bűvészek bűnbakokat varázsolnak Új Ki mit tud elő cilinderből, a felejtő-fenomének nem emlékeznek a névadó-szertartá­son kapott nevükre sem, azt hiszik, ez , egy új adófajta, — a mernóriazsong- lőrök zárolt levéltárak anyagát citál­ják fejből. Sojnos az idei Ki mit tud? költsé­gesnek ígérkezik. A kampányok, sajtó, rádió, korteskedés, a sok papírmun­ka — mind-mind pénzbe kerül. Pedig van nekünk egy olcsóbb, jól bevált szavazási módszerünk. A régi Ki mit tud?-okról. Mára ugyebár megvalósult az új Nemzeti Színház. Rendezzük ott a Ki mit tud?-ot! A nemzeti kultúra pan- theonjának széksorai az otthoni ka­rosszékek, színpada a tv-képernyó. Lépjenek fel színpadára sorban a ve-, télkedök! Mutassák meg, mit tudnak, csináljanak kunsztokal. Mi meg majd szavazunk otthon: Villanykapcsolóval. Az Országos Villanyórán meg majd mérik a fogyasztást. Akii legjobbnak ítélünk egy-egy képviselői helyre, — annál sokat mutat a kilowattóra. Aki nem nyeri meg tetszésünket, arra a villany sőt a tv kikapcsolásával sza­vazunk. Ha saját pártunk jelöltjét kí­vánjuk támogatni, a szabazás egy per­cére bekapcsoljuk a hősugárzót, por­szívót, mosógépet, hajszárítót, ütve- fúrót, hűtőgépet, mindent, ami van otthon, hogy győzelemre segítsük em­berünket. így azán a szavazás garantáltan tit­kos lehet, fegyelmezett, nincs lehető­ség visszaélésre, — aki kivágja a biz­tosítékot, — magára vessen. Csak azok véleménye nem fejeződik ki ezzel a módszerrel, akiknél már le­szerelték a villanyórát, mert nem tud­ták megfizetni a villanyszámlát. Ezek az állampolgárok a közvilágítással szavazhatnak. Ha nem tetszik nekik valaki, — kiverik az utcai neonfénye­ket. A lehetséges incidenseket elhanya­golva, — volna ennek a módszernek egy népgazdaság számára rendkívül praktikus haszna, — a választások költségeit az állampolgárok fizetnék — villanyszámlában. ... Nem úgy, mint más módszerekkel... Kulcsár Attila A pénz eredetéről a cégbíró­ságnál egy sor sincs. Ebből a saját tőkerészéből tette tu­lajdonossá Sallai Józsefet. Az autóüzlet, amit kitaláltak, valóban jól jövedelmez. A cégbíróságnál 206 személy- gépkocsit sorolnak fel, ame­lyet apportként hoznak be. Ezeken nincs forgalmi, fo­gyasztói adó, vámot sem kell fizetni. Bár katalógusár sze­repel az autók mellett, aki járt az NSZK-ban, könnyen rájön, ha valaki bemegy egy autószalonba és a régóta ott várakozó Ladákból 100-at megvesz, jelentős kedvez­ményt kap. Ráadásul a több­letértékadót azonnal vissza­kapja. Az üzlet utáni oszta­lékot, vagyonrészt pedig Te­mesfői András márkában vi­heti ki az országból. Számlá­kat pedig nemcsak Nyíregy­házán nyitottak, hanem pél­dául Debrecenben is, így könnyű eltüntetni a nyeresé­get. A veszteség bár tervezeti, így is jelentős, 16—17 millió forint. „A társaság tevékenységét a törvényben előírtaknak megfelelően ellenőrizni nem lehet, a működés sok tekin- teben változatlanul nem felel meg a törvényi előírások­nak." Mindez a cégbíróságnál olvasható a Mezőtrade Rt.- ről. Jellemző a Sallai—Te­mesfői párosra, hogy a Me­zőgép vendégeként Nyíregy­házán tartózkodó szovjet tu­dósokat a vendéglátó háta mögött kivitték az NSZK-ba egy kerámiagyárba, hogy „el­happolják” az üzletet. A gyártási technológiát nem tudták megszerezni, ráadásul a szovjetek rájöttek a turpis­ságra és az NSZK-beli part­ner sem írta alá a szerződést. A Mezőgép ennek ellenére még mindig azt tervezi, hogy a megyei kommunális szol­gáltató vállalat kerámiaüze­mében gyártani fogja a szov­jetek által kifejlesztett szűrőt. A Mezőgép perelhetné a Mezőtrade-1 az elmulasztott vételár kifizetésére, de az hosszadalmas lenne és még jobban elmérgesstmé a kap­csolatot. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy közben Má­tészalkán a Tajga lakókocsik helyett a tőkés exportra ke­rülő eurokonténereket gyárt­ják megfeszített munkatem­póban, a részvénytársaság kezelésében lévő nyíregyházi darabolóüzem nyereséges vál­lalkozás lett, hozzáláttak a h asználtruh a - értékesítéshez, a gépkocsik lízingelése is fo­lyamatos. A mérleg egyik ol­dalán a Sallai—Temesfői András páros, a másikban a részvénytársaság 300 dolgozó­ja. Ha a korábban említett „svédcsavarok” kiegyenesed­nek, a megítélés is más lesz az Rt.-ről. Vége Máthé Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents