Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
2 Kelet-Ma gyarorsxág 1990. február 20. Bölcsőtől a sírig Országszerte dombor- és emlékművek, székelykapuk sora, sok félbe hagyott munka és két megfáradt láb áll a turistvándi tanító rajztanár, fafaragó Fehérvári József negyvenkét éves munkássága nyomán. Az idők során múzeummá átalakított lakás hazai csoportok és egyéni látogatók mellett fogadhatta már a Japánból, Irakból, Svédországból és még a világ más pontjairól ide érkező, a magyar paraszti formafelfogású plasztikákra, kopjafákra, szobrokra kíváncsi érdeklődőket, de a belga ‘ nagykövetet is. (Balázs A. felv.) Válaszol az illetékes Vízórák, de milyen áron? Az ivóvíz és csatornahálózati díjak januári áremelése óta nagy érdeklődés nyilvánult meg a lakásonkénti vízmérés megoldási lehetőségei iránt. Lapunk is többször foglalkozott á témával.' Móricz István, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemmérnökség vezetője most részletesen kifejtette vállalatának álláspontját. A vízórák elhelyezését és beépítését jelenleg állami szabványok teljeskörűen szabályozzák. Ezek a szabványok több évtized alatt kialakult szakmai kultúra kikristályosodott végtermékét tükrözik, ugyanakkor figyelembe veszik — mivel jellemzően a 60-as, 70-es évek fordulóján lettek megalkotva — azt, hogy a lakások bekerülési költsége minél alacsonyabb legyen. j fC'S.ií 10 A-1:: Nem alkalmasak Mint áltáléiban a legtöbb blokkos, vagy paneles épületben egy lakás két felszálló vezetékről kapja meg a vizet. Ez azt jelenti, hogy a lakásnak két betáplálási pontja van, amelyek mindegyikét mérővel kell felszerelni ahhoz, hogy a lakásban felhasznált hldegvízmennyi- ség teljeslkörűen mérhető legyen. Ezzel azonban csak a felhasznált vízmennyiség körülbelül 30— :íO százalékát lehet csak mérni, ugyanis mérési adatok sorozatával bizonyítható, hogy az ilyen' ^'jellegű'1 ’’ épületekben felhasznált vííniérmyiség nagyobbik része 60—70 százaléka melegvízként kerül fel- használásra. A meleg víz ugyancsak két felszálló vezetékes ellátással van megoldva, tehát ahhoz, hogy a felhasznált meleg víz mennyiségét is mérni lehessen, a két melegvizes betáplálási pontra is szükséges két vízmérő elhelyezése. Ez lakásonként 4 darab vízmérő beépítését jelenti, mely csak jelentős épületszerkezet-r.on- gálással, beépített bútorok mozgatásával oldható meg, amellett a négy mérő esztétikus elhelyezése szinte lehetetlen feladat. A hidegvizes mérő beszerelési költsége az épületszerkezet szükségessé váló bontása és helyreálllátá&a nélkül darabonként körülbelül négyezer forint. A melegvizes mérők -beszerelési költsége ennél jelentősen nagyobb, mivel a Magyar Optikai Művek által gyártott vízmérő e célra nem alkalmasak, azok csak 40 fokos vízhőmérsékletig használhatók. Az ennél magasabb hőmérsékletű víz mérésére szolgáló mérők, ismereteink szerint, jelenleg csak importból szerezhetők be, így azok ára is lényegesen magasabb a hidegvizes mérőkénél. Saját kültségra Az előzőekből eredően egy ilyen típusú lakás teljes vízmérésének megoldása az épületszerkezet-bontás, illetve helyreállítás nélkül hozzávetőlegesen 24 ezer forint. Az egy hloikban történő víz- mérés megvalósítási költsége ezzel szemben egy 87 lakásos épület esetében nem éri el az 1500 forintot lakásonként. Fogyasztóink hivatkoznak más közművek mérési szokásaira. Ezen közműszolgáltatások mérési lehetőségeinek megteremtése azonban a szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztókat, terheli,' hasonlóképpen a vízmérés, illetve vízfogyasztás esetéhez, tehát ha fogyasztóink ezen előzmények ismeretében is ragaszkodnak a lakásonkénti vízmérés megoldásához, a vállalat ebben maximálisan partner tud lenni, amennyiben a mérő beszerelési költségeit a fogyasztók vállalják. Tehát ha a fogyasztói szokásokban áll be változás, az minden esetben kihatással van a felhasznált víz menynyiségére, ezáltal a fizetendő díj nagyságára, függetlenül attól, hogy a vizet a lakásban, a lépcsőházban vagy 'ó/t épület egészében mérik. Tízezer lakásban Ezzel arra szeretnénk fogyasztóink figyelmét irányítani, hogy nem célszerű több tíz ezer forintos többletkiadást végrehajtani ahhoz, amit többletkiadások nélkül a fogyasztói szokások változtatásával is el lehet érni. Az előzőekben vázoltakon még számtalan ellátási és ennek megfelelően mérési megoldás lehetséges, az épületek jellegétől függően, mely ores óbb is drágább is lehet. •Azért választottuk ezt a részletes kifejtést, mert az utóbbi évtizedekben épült többlakásos épületek 70 százaléka ilyen kialakítású, mely csak Nyíregyházán több mint 10 ezer lakást jelent. Ez a jelenlegi állapot, azonban elképzelhető, hogy a vízár változása előbb utóbb elvezet a szabványok változtatásához és egy időponttól az új lakásokat csak lakásonkénti vízmérővel lehet majd építérti. Sokgyermekesek megélhetése „Anya, nagyon szeretlek” Alakuló ülést tartott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének nyíregyházi tagegyesülete február 17-én. A rendezvény szünetében négy asszonnyal arról beszélgettem, hogy a családjuk megélhetését a fizetésükön kívül milyen ötletekkel tudják segíteni. — Vacikné, Szabóné és jómagam gyesen vagyunk, ezért a helyzetünk másokétól könnyebb — mondja Képes Tamásné, aki négy gyereket szült. — A főzés idő- és munkaigényes, de úgy olcsóbban kijövünk. — Nekem a 67 éves anyósom— annak ellenére, hogy beteges, sokat segít — veszi át a szót Labancz Istvánná, akinek három gyermeke van — Mi a kis telkünkön megtermeljük a „belevalót'* — újságolja Vácik Józsefné. — Én gyakran a kilósboltban meg a KGST-piacon yá- sárolok — szól Labanczné. — Érdemes, mert ez utóbbi helyen egy pár zoknit 25 forintért vettem, de kaptam már tizenötért is. A múltkor meg 200 forintért olyan tornacipőhöz jutottam hozzá, mint amilyen a boltban hatszáz forintba kerül. — Amit tudok, megvarrok, megkötök — említi Szabó Andrá&né. — Kertes házban lakom, jószágot tartok. Az állatok eledelét egy kis bereit földön megtermeljük. — Mi a férjem keresztapja erdőbényei telkét gondozzuk, a jövőben ott szeretnénk többet termelni — adja elő vágyát Vácik Józsefné. Az asszonyok a megélhetési gondokról, erőfeszítésekről beszélnek, de gondolom, 3—4 gyerek nevelése egyéb problémát is okoz. A nők ezt egyöntetűen cáfolják. Állítják: a nagy családot jól bírják erővel, idegekkel. A gyerekeket nagyon szeretik. — Ha valahol kimondom: négy gyermekem van — közli Szabóné —, úgy néznek rám, mintha a Marsról jöttem volna. — Ha rajtam múlna, még több gyereket szülnék — jelenti ki Képesné. Akinek nincs sok gyereke, az el sem tudja képzelni, milyen öröm az, ha átölelnek, s azt mondják: anya, nagyon szeretlek — vélekedik Szabóné. — Nem követelőznek. Rablás a sínek mentén Vannak olyan emberek, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy pénzt tisztességes úton — ne adj’ Isten munkával — lehetne szerezni. Ezek közzé tartozik a nyírbátori Farkas Árpád és Milák Albert is. Mindketten gyengeel- méjűek kissé, de arra épp elég eszük van, hogy jogtalan úton szerezzék meg maguknak a mindennapi betevőre valót Milák Albert két fiatalkorút, Sz. Jáiiost, majd P. Rozáliát vette rá lopásokra. Tavaly május 23-án Milák Sz.- szel együtt volt moziban, s hazafelé menet kitalálta, hogy törjenek be a Zrínyi úton lévő MODXJL-szervizbe. A fiút a kapunál hagyta, hogy figyeljen, maga pedig berúgta az egyik udvarra néző ablakot. A helyiségbe mindketten bementek, s onnan magnókat, erősítőt, videókazettákat és zsebrádiót emeltek eL Sz. másnap Budapestre utazott, s a Lehel piacon ügyesen túladott két magnón és a kis- rádión. Milák szintén felment a fővárosba, ott egy BÁV-ban értékesítette a harmadik magnót. Néhány hónappal később élettársával, P. Rozáliával tértek vissza a tett színhelyére. Most a férfi egy kést is magával vitt, amivel lefeszítette a bejárati ajtón lévő lakatot, s bementek az előtérbe. Itt azonban hoppon maradtak, mert a belső ajtókat elővigyázatosan kulcsra zárták, így a további helyiségekbe nem tudtak behatolni. öt nappal később — szintén mozi után — Milák Farkas Árpádnak kezdeményezte, hogy törjenek be a szervizbe, hisz ez már gyerekjáték annak, aki többször is járt ott. Milák most egy csavarhúzóval feszítette le az ajtó reteszét, s a frissen boti vegezett belső ajtóból a gittet kikaparva kiemelte az üvegtáblát. A kulcsra zárt további ajtókat befeszitették, s így sikerült hozzájutniuk egy tévéhez, egy magnóhoz, számológéphez, videó- és magnó- kazettákhoz. Farkas Árpádtól sem állt messze egyébként a lopás fogalma. Október 2-án Farkas Bélával együtt betörtek egy magánlakásba, ahonnan szintén műszaki cikkeket tulajdonítottak el, csaknem négyezer forint értékben. Pénz után is kutattak, de azt nem találtak. Egyes műszaki cikkek eladásával Farkas Árpád pénzhez jutott, amivel október 17-ig ki is húzta valahogy. Akkor azonban egy fillér nélkül maradt, ezért a fiatalkorú Sz. Józsefnek felvetette, hogy induljanak el pénzt szerezni. A vasútállomáshoz mentek, ahonnan a sínek mentén a takarmány- bolt felé vették útjukat. Észrevették, hogy előttük egy részeg ember imbolyog. Megbeszélték, hogy Farkas leüti, s elveszik tőle az értékeit. Azzal az ürüggyel mentek oda hozzá, hogy megkérdezik, mennyi az idő. Amikor a férfi ránézett az órájára, Farkas leütötte, és pillanatok alatt kirabolták. Ezüstnyaklánc, karóra, 1500 forint, egy üveg pálinka és kisebb használati tárgyak kerültek a saját zsebükbe. Az áldozatuknál talált iratokat Farkas lakásán elégették. A lopások, a rablás, valamint az okirattal visszaélés miatt a már többszörösen büntetett Farkas Árpád most öt évre kerül rács mögé. Sz. Józsefet egy év fiatalkorúak fogházára ítélték, Milák Albert két évre került fegyház- ba, Sz. János egy év felfüggesztett hathónapi fiatalkorúak fogháza büntetést kapott. Farkas Bélát kilenchó- napi börtönbüntetésre ítélték, míg P. Rozáliát egy évre próbára bocsátották. Az ítélet jogerős. B. A. Egy nyalókának, vagy más apróságnak is örülnek. — Megértik: ennyi pénz — Félünk, — válaszolják egybehangzóan. — Nem tudjuk, mi lesz. Sok párt ígér mindent, de azt nem mondja, vagy csak túl nagy általánosságban, hogy a terveit miként, miből lógja megvalósítani. Szeretnénk, ha a Az alakuló ülés egy pillanata. (B-zs) van, s most erre telik, s erre nem — vallja Képesné. — Ha kell, a nagyobb gyerek vigyáz a kisebbekre. — Félnek a jövőtől? — kérdezem. férjek annyit keresnének, amiből meg tudnánk élni, s az asszonyok otthon nyugodtan nevelhetnék a gyerekeket (cselényi) Lassan szövik a szociális hálót Lakbértámogatás — kérelemre Ritka szövésű még a szociális háló, de már készül. Február elsejétől felemelték a lakbéreket, ez kétségbe ejtett igen sok kiskeresetű embert. A lakbérértesítővel együtt a házmesterek átadták az érintett lakóknak azt az igénylőlapot is, amivel kérelmezni lehet a helyi tanácsok szociálpolitikai feladatot ellátó szervénél a lakbértámogatást. Molnár Lászlőné, Nyíregyháza Megyei-Városi Tanács V. B. Hivatala család- védelmi osztályának vezetője a támogatás feltételeiről tájékoztatta lapunkat: — A régi és az új lakbér közötti különbözetet a tanács átvállalja azoktól, akiknek a szociális helyzete ezt indokolja. Alanyi jogon, tehát jövedelemnyilatkozat nélkül jár a lakbértámogatás az egyedül élő, 67%-os, vagy annál nagyobb munkaké- pesség-csökkenésű bérlőnek, és azoknak, akik a saját háztartásukban három, vagy háromnál több, saját jövedelemmel nem rendelkező gyermeket tartanak el. A hetven éven felüli öregségi, rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális ellátásban részesülőket is megilleti ez a támogatás, ha egyedül élnek és havi nyugdíjszerű ellátásuk 1989-ben nem haladta meg a létminimum háromszorosát, azaz a 12 900 forintot. Vagy nem élnek ugyan egyedül, de tavalyi nettó jövedelmük havonta, személyenként nem volt több 12 900 forintnál. Lakbértámogatásban részesülnek még azok a bérlők, akik közeli hozzátartozóikkal élnek együtt és tavalyi nettó összjövedelmük havonta, fejenként nem haladta meg a 4300 forintot. A hetven éven felüli nyugdíjasoktól és tőlük kérjük, hogy a jövedelemnyilatkozatot az Útmutató alapján töltsék ki, csatolják a szükséges jövedelemigazolásokat és a lakbér- értesítőt, mert csak ezek birtokában álapíthatjuk meg a jogosultságot, és ellenőrzési kötelezettségünk is van. (Méltányosságból egyébként a személyi tulajdonú lakás rászorult bérlőjének is adható lakbértámogatás.) De a víz- és csatornadíj és a különdí- jak — antenna, lakásberendezés stb. — megfizetéséhez nem jár ez a támogatás, csak az alaplakbérhez. A 19/1990. (L 31.) Minisztertanácsi rendelet szerint viszont lakbértámogatás nem illeti meg az 1989. január elseje után bérbeadott személyi tulajdonban lévő lakásokat, a nem szociális tanácsi bérlakásokat és az olyan lakásokat, amelyek szobaszáma egy lakószobával meghaladja a bérlő lakásigényének jogszabályban megállapított mértékét. A Jövedelemnyilatkozat hátoldalán található útmutató részletesen felsorolja, hogy a nettó jövedelem kiszámításánál milyen ellátásokat, jövedelmeket, díjakat kell figyelembe venni, illetve mi az, ami csökkenti, érdemes tehát alaposan áttanulmányozni. Ha év közben a bérlőik) anyagi helyzete javul, s nettó jövedelmük meghaladja a rászorultság határát, azt jó azonnal bejelenteni a tanácson, mert jogtalan igénybevétel esetén a felvett összeg akár kétszeresét is megtéríttethetik velük. Az állami támogatást — ami az 1990. januári és februári alaplakbér különbözete — márciustól folyósítják. Ha a jogosult erre a tanácsnak meghatalmazást ad, akkor átutalják az összeget az IKSZV-nek, és neki lakbér- fizetéskor csak a régi alaplakbért kell fizetni. Ha nem ad meghatalmazást, postán kapja meg minden hónap tizedikéig az összeget. A támogatás a felemelt lakbérű tanácsi lakásban élők közül csupán egy személynek, s csak egy jogcímen adható. (tmi)