Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. február 19. Indián, boszorkány, cowboy, varázsló és királylány volt a legmenőbb a szombat délutáni farsang jelmezei közi az Arany János Gimnázium és Általános Iskolában. Képünkön az előkészületek, a tanító néni boszorkányokat fest. (B-zs.) Bessenyeire emlékeznek Névadójára, Bessenyei György filozófus-íróra emlékezik február 20-án, kedden 17 órától a nyíregyházi megyei könyvtárban a Bessenyei Társaság. A Bessenyei- magatartás példája címmel Bánszki István irodalomtörténész, a társaság elnöke tart előadást. Ezt követően a Bessenyei-verspályázat eredményhirdetésére kerül sor. A pályadíjnyertesek személyesen mutatják be alkotásaikat. Ne kelljen félni többé A Vasárnapi újság című rádióműsor régóta az érdeklődés kö- zéppontjálban áll. Kezdtet- ben elhallgatott vagy elhallgatásra ítélt dokumentumok közreadásával, illegalitásba kényszerült sze- mélyigégék. bemu tatásával hívta fel magára ■ a--figyelmet. Nagy szerepe volt 'abban, hogy a Magyarországon megindult demokratizálódási folyamat megerősödjön. Mostanában már ritkábban tép föl a műsor régi sebeket, figyelmét elsősorban a mai folyamatokra, a kiéleződő választási küzdelem egyes jelenségeire fordítja. A tegnapi műsortban Hankiss Elemér szociológus arról beszélt, hogy napjainkban az emberek többsége nem, tydja, púról szól ä választási Mzdeiem- . A pártok' jó része számos konkrét kérdésben nem fogalmazta meg a programját. Bírálják a fennálló rendszert, annak hibáit, általános szólamok hangzanak el, de a megoldás hogyanjáról nem esik szó. A műsor egyik vezető anyagát egy olvasód levél képezte. Feladója idős asz- szony, aki egész életében pártonkívüliként figyelte a sorsát meghatározó politikai eseményeket. Tapasztalatait összegző gondolataira nem lehetett nem oda figyelni. Az igazságot nem sajátíthatja ki egyetlen csoport sem írja, mert a valódi demokráciáiban nincs kivétel. Ennek ellenkezőjére a mostani' választási kampány számos példát mutat, mert a pártok egy része azt mondja, hogy csak neki van igaza, csak ő látja helyesen a dolgokat. Az ilyen magatartás nem a demokráciához, hanem a diktatúrához vezet. Legfeljebb más lesz a színe. Ez az asszony fél. Miért? Mert azt tapasztalja, hogy a pártok letépik, leragasztják egymás plaikátjait, pocskondiázzák riválisaik képviselőit, minden eszközt igénybe ^esznek hogy lejárassák az ellenfeleiket'. Mindezt annak tudatában, hogy igazuk van. Ez az idős asszony fél az ályen pártok győzelmétől mert demokráciának a másság elismerését és védelmét tekinti. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen félni többé. Nagy István Attila Közép-»urópai színházi fesztivál Az ötlet él, csak a megvalósítás húzódik Juszt: Kezitcsíkolom! — „Kezitcsókolom”, Juszt Lászlót keresem. — Egy pillanat, mindjárt idehívom . . . — Igaz a hír, hogy nagylemeze jelent meg? , — Egyelőre csak kazettán kap- hatók dalaim. A lemez is kész, csak a boritó miatt késik a for- galmazása. — Miért? Bezúzták? — Nem. A! Egyszerűen a nyomás minőségével volt baj. — Mit énekel? — Tizenkét dal került az albumra. Néhányat már ismernek a tévénézők: szilveszterkor Kovács Katival, azelőtt pedig a kisfiámmal fakadtam dalra. A Vidám Színpadon pedig Verebes Istvánnal együtt énekeltem. Kíváncsi rá? ,,A küszöbön állj meg én ne lépj tovább, mert nem véd meg senki, ha jár a pofád!” . . . — Biztos siker volt. — Bejött. — És a kazetta? — Az is fut. Többet a Proton Kiadó tudna mondani a kelendőségéről. — Mi a lemez és a kazetta címe? — ,.Kezitcsókolom.” — Hát persze, mi is lehetne más! Makacsul kitart évekkel ezelőtti vitát, bírálatot kiváltó köszönése mellett. Mostanában is így köszönti a Híradó nézőiT: „Kezitcsókolom és Jó estét kívánok!” — Ahogyan illik! — Nem cikizték? — Nem. — Talán majd ezután? — Nem hinném. Az viszont már biztos, hogy a Tv 2-n adásba kerülő híradókban nem köszönhetek „Kezitcsókolommal.” Baló György levélben szögezte le, hogy ez avítt, undorító köszönés. Ezt írta a főszerkesztőmnek. — Akkor a Tv í-ben „Kezitcsókolom”, a Tv 2-ben „Jó estét” lesz? — Valahogy így. Furcsa, nevetséges ..intézkedés”. Belekötni a köszönésbe!? — Apropó!, Rend van a, Híradóban? — Négy ember elment, száz- nyolcvan itt maradt. Minden este fél nyolckor megjelenünk, korrektül tájékoztatjuk a nézőket. — Juszt László köszönöm, hogy válaszolt. Viszontlátásra, a kolléganőinek pedig: „Kezitcsókolom”. (Megjelent a Petőfi Népe c. napilapban) A nagyközönség az elmúlt napokban rövid hírben értesült egy fontos színházi kezdeményezés „haláláról”. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1993 végéig elnapolta azt a döntést, amely lehetőséget nyújtott volna egy közép-európai színházi fesztivál nyíregyházi megrendezésére. De hát miről is volt szó? Erről kérdeztem Horváth Istvánt, a Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatóját. — Nyolcvanhét végén, nyolcvamnyolc elején Léner Péter vetette fel először az ötletet. Ekkor már dolgoztunk egy cseh rendezővel, bemutattunk környező országbeli drámát. Emellett a giegye földrajzi helyzete iß kínálta a lehetőséget: a Szovjetunió, Románia. Csehszlovákia közelsége erősítette a szándékot. Nyári rendezvényre gondoltunk a szabadtéri színpadon. A dolognak még 1988-ban is lett volna realitása, annak ellenére, hogy Kisvárdán már működött a Várszínház. A következőképpen képzeltük el: erre az alkalomra íródott volna egy dráma, mondjuk cseh szerző tollából. Ehhez ukrán díszlettervező készíti a színpadképet, magyar rendező „vezényli” a színház társulatát. Ügy gondoltuk, hogy a színházi bemutatók kiegészülhetnének a nemzetiségi táncok megismertetésével, kiállításokkal. Szóval, a színházi fesztivál csak jó „ürügyül” szolgált volna ahhoz, hogy a Kárpát-medence akikor még egymástól távol tartott — közös sorsú népei találkozhassanak egymással. Jelenleg mindez már csak az álmok birodalmába tartozik, mivel több milliós kiadásról lenne szó. A színház 1990-ben működési 'kiadásainak megteremtésén fáradozik, ezért minden plusz tervről le kell mondania. Pedig talán még soha sem volt ennyire időszerű és kézzelfogható közelségű a Kárpát-medence népeinék gazdasági és kulturális kapcsolata. (n. I. a.) így látja egy 16 éves diák Nem „költői kérdés" Egy 16 éves, közgazda- ságis lány vagyok, akinek márciustól feltételezhetően meg fog változni az élete. Oka: apám munkanélküli lett, mert vállalatukat szanálják. Több száz társával utcára került, s miután beláttam, hogy helyzetükön változtatni már nem lehet, több tucat zsebkendőt kellett elhasználnom. Kérem, ha e levél közlésre alkalmas lenne, tárják a nyilvánosság elé. Nem olyan „egetrengető” fontosságú tartalommal bír, de nagyon jól tükrözi egy fiatal lány kétségbeesését. Előre is köszönettel. Hunka nélkül Manapság egyre gyakoribb a munkanélküliség. Eddig is el tudtam képzelni, hogy „azoknak” milyen lehet, de most... Apukám utcára kerülése után teljes kétségbeesésbe estem. Vajon most mihez fogunk kezdeni? Elveszítem a barátaimat, barátnőimet, mert „más” lettem, mint a többi? Mert ciki egy olyan lánynyal barátkozni, végigmenni az utcán, kinek apja munkanélküli? Remélem nem. Mostanság egyre többet beszéltem terveimről, a jövőről. A fősuli tudom, most már „lehetetlen” (de még mindig bízom benne). Szüleim mindent megtettek, megtesznek s meg is fognak tenni annak érdekében, hogy a megélhetés, tanulás feltételei biztosítva legyenek. De kérdezem én! Lekiismeretfurdalás nékül kérjem-e ezek után is a heti zsebpénzt, egy ruhára, nadrágra valót (mely nem kevés)? Biztos érzékelhető lesz, hogy fele annyi pénzzel kel majd gazdákodnunk. Szörnyű, hogy 16 évesen ilyen dolgokon kell töprengeni. Szüleim elmondása alapján nem tudom, kit is okolhatnék azért, hogy ilyen dolog napjainkban megtörténhet. Hogy teljes kilátástalanság az életünk, hogy több ezer, tízezer család jut ilyen helyzetbe. Okoljuk a vezetőséget, mely nem jól irányított? Vagy okoljuk a dolgozókat, kik nem jól dolgoztak? Késő, hisz semmit sem változtatna már a dolgon. Apukám akkor is munkanélküli marad, amivel már az égvilágon senki nem törődik. így hát magunknak kell megbirkózni a problémákkal. De hogyan? Egy nagy költői kérdés, melyre egy 16 éves mindenki biztatásául csak ennyit tud mondani: „Bízva bízunk!” (de miben?) Tisztelettel: Sz. Katalin Vizdijemelés után Készlet, árak, fogyasztás Immár mindennapi ivóvizünk is drágább lett. Ez adta az alkalmat, hogy megkérdeztük Szlávik Lajos megyei víziig! igazgatót, mennyi vizünk van egyáltalán? A megye bőséges vízkészletekkel rendelkezik, melyekből a lakosság, a népgazdaság különböző ágainak vízigényét — jelentős tartalék készletekkel — folyamatosan ki tudja elégíteni. A felszíni vízkészleteket másodpercenként mintegy 4,5 köbméter vízigény terheli, a felszín alatti készletekre alapozott vízigény naponta 120 ezer köbméter. A vízfelhasználásból a laCsalódások áldozata Január 19.: házkutatás. Január 26.: felvétel a Főtaxihoz, február 3.: öngyilkosság, február 6., 7-, 8., 9., 10.: gyász- jelentés a Kelet-Magyarországban, február 12.: bűnügyi cikkben való szereplés szintén a megyei lapban. Hát ezek jól összejöttek... Pethő Csaba 25 éves fiatalemberről van szó, akinek a barátja, L. Zsolt elcsente a személyi gazolványát, melynek felhasználásával, illetve hamisítással a Postabanktól L. Zsolt felvett 600 ezer forintot, holott arra nem volt fedezete. A rendőrség a Postabank feljelentése alapján Pethő Csabánál házkutatást tartott. A fiatalember az események előtt értetlenül állt, hiszen nem tudott semmiről. Azonban eszébe jutott: ez év január 1—5. között L. Zsolt járt nála, akinek a menyasszonya a postánál helyettesítőként dolgozik. Természetesen Pethő Csaba ártatlansága hamarosan tisztázódott. Minderről lapunk február 12-i. számában írtunk. Nem tudtuk, hogy Pethő Csaba ekkor már több mint egy hete halott volt: a miskolci Junó Szálló hetedik emeletéről kiugrott. Csaba édesanyja úgy érzi, a fia tragédiájában az L. Zsoltban való csalódása is közrejátszott. A dolgok az élettársával sem úgy alakultak, ahogyan Csaba szerette volna. Az öngyilkosság. híre me- gyeszerte megdöbbenést keltett. Ugyanis Csabát mindenki nyugodtnak, megfontoltnak ismerte. Lehetett rá számítani. Tettét talán a felfokozott idegállapota motiválta. — L. Zsolt Csaba haveri köréhez tartozott — említi Pethő Józsefné —, de nem volt igazi barátja. Azonban a fiamhoz és az élettársához be-bejárt. Pethő Csaba ismertségnek, népszerűségnek örvendett. Nem véletlenül: hosszú ideig a Kontraszt, majd az „Ez az”, s végül a Spirit együttesben dobolt. Alma volt, hogy taxis lehessen. Ez január 26-án valóra vált, ugyanis felvették a Főtaxihoz. A munkatársai rendkívüli emberségről, kol- legalitásról tettek tanúbizonyságot. A temetés napján a gyászszertartáshoz Nyíregyháza öt pontjáról ingyen fuvarozták az utasokat. Egészen a sírgödörig hajtottak, tülköltek. Az asszony mindezt azért mondta el, mert szeretné, ha az emberek nem kombinálnának, találgatnának, hanem megtudnák a Csabával történteket. Annál is inkább, mivel az utcán is rengetegen kérdezősködnek, s a fiú tragédiáját már fárasztó mindenkinek részletesen elmondania. A hölgy leszögezi: nem akar senkit megbántani. A fia a dolgok összefutása, a zajló, zaklatott világ, a félreértések és a csalódások áldozata. ■ Cselényi György kosság részaránya 65, az iparé 21 és a mezőgazdaságé 14 százalék. — Honnan vesszük e rengeteg vizet? — Zömmel a Tiszából és a terület vízpótló tározóiból. A tározókat minden év május hóra feltöltötték kellő szintre. így a vízszolgáltatás zavartalan volt. Aszályos években a Tisza menti ásott kutak vizét használó településeken volt érzékelhető a vízhozamcsökkenés. A mély fú- rású kutakkal kitermelhető rétegvízkészlet igen bőséges (kb. 500 ezer köbméter naponta), de a minősége olyan, hogy közvetlenül általában nem, csak vas- talanítás, mangántalanítás és gáztalanítás után juthat a fogyasztókhoz. — Tervezni, irányítani kell a vízfogyasztást? — Elemzésekre van szükség. Az igazgatóság elkészíti az éves felszíni vízmérleget, az évközi változásokat regisztrálja, összehangolja a térségi és helyi vízkészlet-gazdálkodást, valamint azok fejlesztését, és rendszeresen vizsgálja a terület felszíni és felszín alatti vízkészletei minőségét. Elvi vízjogi engedélyeket adunk ki, melyekhez vízföldtani szakvéleményt készítünk s ellenőrizzük a mélyfúrású kutakat. vízmüveket is. — A vízművek üzemeltetése tehát nem az önök feladata? — Nem. azzal a Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat foglalkozik. — Ezek szerint az igazgatóság tevékenységét. gazdálkodását közvetlenül nem érinti a vízdíjemelés, csak az üzemeltetőket? — Az árhivatali intézkedés igazgatóságunkra csak mint vízfogyasztóra, vízfelhasználóra gyakorol hatást, a közüzemi vízellátó hálózatról mi is megemelt díjtétellel kapjuk a vizet. A közüzemi vízdíjakkal tehát nincs feladatunk. Más a helyzet, h£ iparvállalatok, intézmények sa ját kútból vesznek ki vizet. Ebben az esetben a vízkinccsel való takarékos gazdálkodás érdekében köbméterenként 0,90 fo* rint vízkészlet-felhasználati dijat szedünk be. Ez a díj 1970 óta létezik. A megye vállalatai, intézményei évente 6 millió forint ilyen díjat fizetnek. ||11Ä_ I _ __ / • A rendszámtáblák július 1-jéIlyen lesz az UJ. tői már fényvisszaverő kivitelben, s a jelenlegitől eltérő méretben kerülnek forgalomba. Az általánosan használt az 52x11 centiméter nagyságú tábla lesz, elöl és hátul egyaránt. Néhány járműtípusra azonban — különösen hátul — ezt a méretet nem lehet felszerelni, azért született egy másik változat. Ez 20x28 centiméteres, a jelek két sorba kerülnek. Elképzelhető, hogy lista készül azokról a járművekről — ide tartozik például az Ikarus néhány típusa vagy az 1300-as Volkswagen —, — amelyekre ezt kell kiadni. A motorkerékpárokra 13X24 centiméter méretű rendszám- tábla kerül majd. Ez utóbbiakról valószínűleg elmarad az országjelzés és a nemzeti színű csík is. Egyelőre csak a július 1-je után forgalomba helyezett gépjárművekre kerül új típusú rendszámtábla, a teljes járműállomány várhatóan öt évet vesz majd igénybe. ^RÁDlUJbi* VZk
