Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. február 14. Választási pártfórum Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül. A Magyar Egészség Párt alapszabályából, programjából Ahhoz, hogy egy gazdaság fel- virágoszon, nem elégségesek csak a felhalmozott anyagi ja­vak, hanem jól képzett, egészsé­ges munkavállalók is szüksége­sek. Magyarországon az orvosok száma az európai átlag feletti. Az Intézményi hálózat elavult, a műszerezettség korszerűtlen, a szervezettség, hatékonyság ala­csony. A lakosság egészségi ál­lapota igen rossz, s félő, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények még tovább rontják azt. A rend­kívül rossz helyzetért nem csak az egészségügy felelős. Eddig a környezetvédelem nem foglalta el méltó helyét, s a munkavéde­lem sem megfelelő még. Az egészségpolitika torzulásai, min­dennapi gyakorlata — látszóla­gos ingyenessége — miatt az egészségügy nem tudott és nem tud mindent megtenni az egész­ségmegőrzés érdekében. Az ál­lampolgár felelősségtudata sem alakult ki e téren. Ez vezetett arra, hogy megyénk állampolgá­rainak egészségi állapota az or­szágos átlaghoz képest is rom­lott, s a romló gazdasági hely­zetben a járadékok, rokkant­nyugdíj iránti igény nőtt. A romló életkörülmények miatti káros hatások ellensúlyozására állampolgári kezdeményezésű egyesületek alakultak a korábbi években. Ezek tapasztalva a nép egészségügyi helyzetének továb­bi romlását, politikai térre lépve megalapították 1989 augusztusá­ban a Magyar Egészség Pártot. A párt tagja bárki lehet, aki egyetért a párt programjával. A Magyar Egészség Párt elfogadja a kettős párttagság lehetőségét (azaz más párt tagja is beléphet a Magyar Egészség Pártba, ha a programot elfogadja). A párt tagsági díjat nem kér, aktivis­tái tevékenységüket önkéntesen végzik. A párt adományokat el­fogad, de ezek egy részét és az állami támogatást is egészség­nevelő célokra óhajtja felhasz­nálni, A PÁRT - PROGRAMJÁNAK Fö VONALAI: I. Egészségügy: az utóbbi években kiderült, hogy az egész­ségügy ingyenességét hirdető elv nem tartható fenn, hiszen a munkáltató közvetítésével az ál­lampolgár fizet az egészségügy, szociálpolitika működéséért. Fel­tétlenül szükséges a biztosított és az egészségügyi ellátást biz­tosító közvetlen kapcsolatának kialakítása, mely mindkét fél számára jogokkal és kötelezett­ségekkel is jár. Szükségesnek tartjuk, hogy a társadalombizto­sítás ne válhasson monopólium­má, több biztosító intézmény kialakítása szükséges. Az alap­vető ellátás igénybevétele ingye­nes. államilag garantált legyen. Az új társadalombiztosítási rend­szernek garantálni kell: a sza­bad orvosválasztást, a hálapénz kiküszöbölését, az egészségügy és az állampolgár korrekt kap­csolatát. A romló egészségügyi helyzet­ben nagy szerepet játszanak a káros szenvedélyek. Hazánk ve­zet az alkoholizmus, az öngyil­kosság terén, megjelentek már a „kemény” drogok is. Ezeknek a tendenciáknak a lassítása, illet­ve megfordítása jelentős feladat, ami csak a társadalom, a vallási szervezetek, a művelődésügy és az egészségügy együttműködésé­vel oldható meg. A sportintézmények, -pályák maradjanak nyitva a tömeg­sport előtt még a romló gazda­sági viszonyok, reprivatizációs hullám idején is. II. Szociális biztonság: szüksé­ges a bérreform olyan megoldá­sa. mely az infláció megfékezé­sével társul. A szociális biztonság fokozása érdekében a családi jövedelem- adó bevezetését javasoljuk, a többgenerációs, ápolásra szoruló hozzátartozót önként ellátó csa­ládok figyelembevételével. A minimális és maximális nyugdíjak közti jelenlegi jelen­tős különbség csökkentendő, a maximális nyugdíj a minimális­nak legfeljebb 3—5-szöröse le­gyen átmeneti id őrt,’. A magas nyugdíjak csökkentésével kelet­kező pénzösszeggel az alacsony nyugdíjak összegét kell emelni. Garantálni kell a nyugdíjak ér­tékállóságát — azaz vásárlóér­tékük megőrzését — először ál­lami garanciákkal, majd a tár­sadalombiztosító intézetek gaz­dasági tevékenységével. Törekedni kell a munkanélkü­liség enyhítésére. Törvényi ga­ranciák szükségesek ahhoz, hogy a munkahelyek felszámolására, a munkanélkülivé válásra a dol­gozó felkészülhessen. Szervezet­té kell tenni az átképzéseket, a munkaerő-átcsoportosításokat. A gyed és a gyeshez hasonló­an legyen állampolgári jog. Há­rom, vagy több gyermek szüle­tése esetén az anya minimál- nyugdíjra jogosító főhivatású anyaságot vállalhasson. Törvényi garanciákkal kell biztosítani az allami gondozottak önálló életkezdését. A szociális segélyre szorulók problémáinak rendezését, szabadságvesztésüket töltők rehabilitációját törvények garantálják. III. Környezetvédelem: a kör­nyezetszennyezés, a természetes élővilág bármilyen károsítása a jelenleginél magasabb szintű büntetést vonjon maga után. A környezetkímélő beruházásokat azonban adókedvezmények mel­lett alacsony kamatú hitelekkel is támogatni kell. IV. Gazdaságpolitika: a magán­tőke előrenyomulása mellett a közösségi (részvény) tulajdon kiterjedésének lehetőségét is biz­tosítani kell. A társasági for­mákba átalakulás során dolgozói részvényeket kell kialakítani, melyekhez a dolgozó az adott munkahelyen eltöltött idő (nem beosztás, vagyoni helyzet) alap­ján juthat. Tévedés, Utcanév­ügyben A Kelet-Magyarország feb­ruár 9-i számában megjelent a Magyar Függetlenségi Párt kérése című felhívás nagy és fontos kérdésnek tekinti az utcák, terek elnevezéséről, a nemkívánatos szobrokról, freskókról való véleményal­kotást azzal, hogy „ha nem hallatjuk szavunkat, a nyír­egyházi illetékesek miatt eze­ken keresztül városunk, me­gyénk lesz az utolsó csatlós.” Valamilyen tévedés lehet abban a megjegyzésben, hogy a Függetlenségi Pártnak kell felvállalnia azt a szerepet, hogy összegyűjtse és az ille­tékesektől (valószínűleg _ a tanácsra gondoltak), kiköve­telje az idejétmúlt utcane­vek, szobrok, emlékhelyek megváltoztatását. Csak emlé­keztetni szeretnék arra, hogy én is, de a tanács több szak­embere nyilatkozott már az újságban, rádióban 1989. vé­gétől — többször is — ahol kértük a pártok, szervezetek* állampolgárok ilyen irányú jelzéseit, hogy azokat a la­kossági véleményezések alap­ján az áprilisi testületi ülés elé terjesszük. A végrehajtás ugyanis csak a választások után végezhető el. Budapes­ten és más városokban is csak a döntés született meg, a táblák kihelyezése a hely- hatósági választások után történik. Bizonyára elkerülte a párt képviselőinek! a figyelmét a január 9-i megbeszélésünk megjegyzése is — jegyző­könyv, (hangszalag) tartal­mazza —, hogy e témában én is több más közös megjegy­zéssel létrejött témában janu­ár végéig kértem véleményt, indoklással ellátott javaslatot. Sajnos, eddig csak a Ke­resztény Demokrata Néppárt vezetői éltek a felkínált és kért lehetőséggel. Lehet, hogy a Függetlenségi Párt azért aggódik, hogy a mi városunk lesz az utolsó „csatlós”. Én viszont azért aggódok, hogy így a megállapodásoknak nincs értelme, az adott szó­nak nincs hitele. A békés és korrekt megoldásokhoz nincs, vagy nehezen található part­ner. Pedig a demokratikus Magyarországot csak együtt tudjuk felépíteni, ahol nincs ellenségeskedés, csak együtt gondolkodás és a vélemények ütközése. Csabai Lászlóné tanácselnök A jövedelemadó új rendszeré­nek kidolgozása során a párt olyan adókulcsok meghatározá­sát javasolja, amelyek teljesít­mény-visszatartást nem okoznak. Az elmaradottá vált területek fejlesztésében az állam által sza­vatolt gazdasági garanciák szük­ségesek (közvetlen anyagi támo­gatás, hitelek mellett megfelelő adókedvezmények). A Magyar Egészség Párt a programmal egyetértő, a pártba belépni szándékozókat arra kéri, hogy nevüket, címüket egyelőre a Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesületénél adják le. Cím: Nyíregyháza, Körte u. 19. Magyar Egészség Párt Szabolcs-Szatmár^-Bereg megyei szervezete 8. A felek szorgalmazzák a városi, vidéki információhordo­zók lehetőségeinek bővítését. 9. Egymás választói gyűléseit nem zavarhatják, nem akadá­lyozhatják. A rendezvényeik idő­pontját saját érdekükben egyez­tessék a .helyiség gazdájával. 10. Tartózkodunk a rém- és ál­hír terjesztésétől. 11. A jelölt jó hírnevét kétség­be vonni, személyiségében meg­sérteni, magánéletére vonatkozó adatot felhasználni nem szabad. 12. Nem tartozik a hitelrontás kategóriájába a jelöltek korábbi politikai múltjának elemzése, vé­leményezése. 13. Plakátot, szórólapot épü­letre csak a tulajdonos engedé­lyével lehet elhelyezni. Élő fára, műemlék jellegű létesítmények­re tilos. 14. Tilos megsemmisíteni, le­ragasztani, letépni egymás pla­kátjait. hírhordozó eszközeit. 15. önmérsékletet gyakoro­lunk a hirdetési felületek felhasz­nálásánál (arányos felosztás). 16. A szavazás előtt 24 órával a szavazóhelyiségek épületein ki­helyezett propaganda anyagot el kell távolítani. 17. A felek vállalják, hogy az érdekükben megvalósított eti­kai szabálysértést kivizsgálják, az elkövetőt felelősségre von­ják, súlyosabb esetben a meg­bízást tőle visszavonják, illetve a választásban való további köz­reműködéstől eltiltják, és az in­tézkedésről a sérelmet szenvedett felet tájékoztatják. 18. A sérelmet szenvedett fél az általunk létrehozott Etikai Bi­zottsághoz fordul. A felek a választásokkal össze­függésben különös jelentőség- get tulajdonítanak március 15-e ez évi méltó megünneplésének. Mindent megtesznek azért, hogy az ünnep a nemzeti öntudat erő­sítője legyen, s a magyarság összefogását szolgálja. Lemonda­nak arról, hogy a közös ren­dezvényeket közvetlen választá­si propagandára használják fel. Mutatkozzék meg ország-világ előtt, hogy a magyarság képes összefogni önmaga megmenté­séért. segítsen a megemlékezés abban, hogy a magyar nép meg­érezze saját nagyságát és ere­jét, felismerje a szabad választá­sok sorsfordító jelentőségét és azt, hogy végre megnyílt előtte a lehetőség, hogy birtokba ve­gye hazáját. Aláírók: Bodzás Árpád Agrár- szövetség, Kői Tibor MSZMP, Heiner Ferenc Vállalkozók Párt­ja, dr. Kriveczky Béláné SZDSZ, dr. Mezey Károly MDF, Révész Balázs Független Kisgazdapárt, Sárossy Zoltán Választási Ko­alíció, Seszták László Keresz­ténydemokrata Párt, dr. Szabó Imre MSZP, Szarvadi Antal füg­getlen, Sasvári László független. Kisvárdai nyilatkozat az országgyűlési választások erkölcsi tisztaságáról A nyilatkozatban részes vá­lasztási pártok, szervezetek és személyek meggyőződése, hogy a választások becsületessége meg­határozó jelentőségű. Valljuk, hogy működőképes kormányzás csak tiszta választások után ala­kítható ki. Felelősségünk tuda­tában kijelentjük, hogy kötelező­nek fogadjuk el az alább megfo­galmazott erkölcsi normatívákat: 1. A nyilatkozat tartalmát ma­radéktalanul magunkénak vall­juk. 2. A kódex szabályai az itt alá­írókra érvényes. 3. Felelősséget vállalunk, hogy tagjaink és megbízottairik által a leírtakat betartjuk és betartat­juk. 4. A szabályok megsértése nem jogosít másokat hasonló csele­kedetre. 5. Ajánló szelvényeink gyűjtése­kor tartózkodunk a választópol­gárok megsértésétől, zaklatásá­tól, fenyegetéseitől, erkölcsi nyomásától, felettesi — hatalmi — befolyásolástól. 6. Kitöltetlen ajánlási szelvényt nem fogadunk el, nem is gyűj­tünk. 7. A választási kampány során a felek jelöltjeiket bemutatják, céljaikat ismertetik. Egymás lejáratására nem törekszenek. A VOSZ megyei intéző bizottságától A pártoknak, a szavazóknak Elérkeztünk a 40 év utáni első igazi választásokhoz, ami­kor is vissza és előre is te­kintünk. Visszatekintve a 40 év nyomasztó örökségére (kül­földi eladósodás, romló élet- színvonal. nem megfelelően alakuló gazdasági szerkezet, korszerűtlen és rossz közszol­gáltatások, Igényektől messze elmaradó lakáshelyzet, piaci és pénzviszonyaink fejletlensége, szociálpolitikai feszültségek stb.). azt kell belátnunk, hogy felelőtlen politikai ígérgeté­sekkel nem leszünk a jövő ígéretesebb társadalmának az építői, ha a szavakat nem a tettek váltják fel. Mindenképp vátoztatnunk kell és elsősorban a gazdaság területén! Előre­tekintve egy olyan országban akarunk élni. ahol békés egy- másrataláltságban az emberi a'- kotó vágy beteljesülhet, ahol az ember boldogulhat. A POLITIKAI CSATÁROZÁ­SOK KÖZBEN elfeledkezünk ar­ról, hogy nyugdíjakat emelni és a fiatalok család-lakás alapítási gondját megoldani csak a gaz­dasági növekedésünk mellett lehet. Ahhoz tehát, hogy az életszínvonalunk ne romoljon. _ biztosítani kell a gazdasági növekedésünket. Ezt hogyan lehet biztosítani? Napjaink gazdasági növekedé­se (nemzeti jövedelemtermelése) stagnál, egyedül a magánvállal­kozások fejlődnek dinamikusan. A nemzeti jövedelemtermelésben való részesedés elérte a 8 száza­lékot. Ha ezt a nyolc százalékot csak 50 százalékkal engednénk megújulni, a gazdasági növeke­désben 30—40 milliárd forintot je­lentene. Ez már kiindulási alap­Amerikában ez 50 százalék, a fejlett nyugati országban 30—40. Ha nálunk eléri a 15 százalékot, még akkor Is „kizsákmányolás­mentes” társadalom tagjai ma­radhatunk. A Vállalkozók Országos Szö­vetsége nem politikai, hanem gazdasági szervezet (nem azonos a Vállalkozók Pártjával) de nem nézheti tétlenül a várakozások kiúttalanságainak következmé­nyeit. Azt hisszük, és meggyőződé­sünk, hogy végre a gazdasági növekedés érdekében engedni kell a vállalkozások kibontakozá­sának, engedni kell a munka­helyteremtő beruházásoknak, hogy Magyarország lehessen a 3 millió vállalkozó országa, és ez egy kitörési lehetősége a mai gazdaságunknak. És hogy a megyében Is el­induljon mielőbb a gazdasági élénkülés a pártok programjához, az alábbiakat javasoljuk: 1. Kezdeményezzék: a) vállal­kozási tanácsadó és szolgáltató szervezetek kialakítását, b) vám­szabad területek szervezésében és működtetésében való részvételét, c) megyei szintű Vállalkozási Bank és Biztosító Intézet létre­hozását, d) vállalkozási alapon működő egészségügyi szolgálta­tást és biztosítást, e) vállalkozá­soknak megfelelőbb Külkereske­delmi Törvényt. 2. A vállalkozások témaköré­ben előadásokat szervezzen a politikai és továbbképzési tema- titkákban. 3 Segítse a környező orszá­gokkal történő vállalkozói kap­csolatok kialakítását. 4. Vállalkozási klubot (kát) ala­kítsanak meg a vállalkozási kul­túra színvonalának emelésére, üzleti körök kialakítására. 5. Segítse elő — a munkavál­lalók előtt — a vállalkozói kul­túra terjedését, elfogadását, mint egyik gazdasági kitörési lehető­séget az éleszlnvonalunk meg­tartása érdekében, megyei vál­lalkozásbarát környezet kialakí­tását és működtetését! A VOSZ nem politikai, de gaz­dasági eszközökkel azokat a sze­mélyeket kívánja támogatni a választásokon, akik garanciát jelenthetnek a gazdaságélénkítés fent vázolt programjához. És ennek figyelembevételét javasol­juk minden „bérből és fizetés­ből élő” választópolgárnak is, aki már most is — csak vállal­kozásban történő munkájával együtt tud megélni. Kiss Lajos VOSZ „Szabolcs” TIE elnöke Van-e jövője a KISZ- utódszervezeteknek? ja lehetne a nyugdíjak emelésé­re és a fiatalok gazdasági prob­lémáinak kezelésére. Ne várjuk tehát a csodát, csak engedjük a dinamikusan fejlődő­magánvállalkozások térhódítását. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Nyíregyháza, Hiv. sz. A 221/1989/1. Tárgy: A nyíregyházi gazdakör ügye. Tisztelt Főügyészség! Hivatkozási szám alatt, a tárgy­ban megjelölt ingatlan tulajdon­joga átruházásainak vizsgálatát követően olyan értelmű választ kapott a FKgFPP megyei szerve­zete, miszerint törvénysértés nélkül került ki a Nyíregyháza Bethlen G. u. 24. sz. alatti szék­ház.1 Mint azt a központilag is meg­kezdett „deregulációs” intézke­dések bizonyítják, a Független Kisgazdapárttal közölt ügyészi megállapítás ma már nem tart­ható. Sajnálatos csúsztatás alapján teremti meg magának Kántor Csaba Áron azt a lehetőséget, hogy a FIDESZ nyíregyházi cso­portjának cikkében található megjegyzés kapcsán bemutassa saját szervezetét, a KlSZ-utód­,munkával a város által nyújtott pénzügyi támogatással építette föl. Tevékenységünket progra­munk és pártalkotmányunk sze­rint csak úgy tudjuk kifejteni, ha ebben jogi és jogpolitikai se­gítséget is meghirdetett „jogál­lamiságunk” ‘ szerint ez épületet megkapjuk már a demokratikus és szabad választások előtt. Kérelmünk egy-egy példányát a Nyíregyháza Megyei Város, to­vábbá a megyei tanács részére is elküldjük, kérve szíves segítsé­güket. Gombos József társelnök Dr. Nagy Miklós pártügyész Cserbakőy Levente sajtótitkár szervezet helyi szövetségét, a SZABISZ-t. A csúsztatás mégpedig az, hogy a DEMISZ tényleg nem vállalta a parlamenti képviselőválasztá­son való indulás kockázatát — ez pedig könnyen bizonyítható tény — s sejteni lehet, hogy mi­ért nem. (Ehhez ellenőrizhető taglétszámra, átvilágítható pénz­ügyekre lenne szükség. Minde­mellett, mivel a listás szavazatok elnyeréséhez az országosan le­adott szavazatok 4 százaléka Szükséges, így a helyzet a DE­MISZ számára a listás bejutás­hoz eleve reménytelen lett vol­na.) Ezért — a politikai harcmező számára kilátástalan helyzeté­nek következtében — a szerve­zet más tevékenységgel próbál­ja létét megalapozni. Ehhez ed­dig megvolt a pénze (hiszen még ma is 13—15 főfoglalkozásban fi­zetett alkalmazottja van), a jö­vőben viszont ez is kétséges. (Mint ahogy magának a DE- MISZ-nek a léte is.) A SZABISZ állított két képvi­selőjelöltet megyénkben. Kíván­juk nekik, hogy amennyiben el­nyerik választóik bizalmát, ak­kor méltóképp képviseljék sza­vazóikat. No persze ne hatalmi ambícióból! És ne több százmil­liós költségvetési támogatásból! FIDESZ 88-as csoport Nyíregyháza A gazdakör ügye Bebizonyosodott, hogy a dikta­túra évei alatt hozott jogszabályi hierarchia sem volt következetes. A Nyíregyházi Gazdaszövetség eredeti tulajdonjogát bizonyító tkvi szemlekivonatban is feltün­teti belügyminiszteri rendelke­zés többek között az akkor ha­tályban lévő magasabbszintű jogszabályi rendelkezéseket és azok alapján a kérdéses ingatla­non feljegyzett jogosultságokat ts súlyosan megsértve, a lénye­gében működésében akadályozott „gazdaszövetség”-et a tulajdona birtoklásától jogellenesen és erőszakos úton fosztotta meg, ennél fogva az eredeti állapot visszaállítására irányuló igénye megalapozott. Kormányzatunk által is hirde­tett „esélyegyenlőség” a most kezdődő parlamenti választáso­kon csakis oly módon lenne biz­tosítható, hogy hatóságaink az FKgFPP-t a székháza birtokába és tulajdonába haladéktalanul visszahelyezzék. A kialakult választási küzde­lemhez részünkre az irodaházban biztosított helyiség nem nyújt esélyegyenlőséget a ma is ko­moly székházzal rendelkező és a működés feltételeit biztosító más infrastrukturális felszereltséggel bíró MSZP-hez képest. A FKgPP Megyei Választmánya ha­tározata alapján ismételten meg­keressük T. címet, s kérjük, szí­veskedjen székházunk ügyét a „deregulációs tanács” elé terjesz­teni, ahol is kérjük a komoly joghátrányt okozó belügyminisz­tériumi rendelkezés hatálytala­nítása mellett az eredeti birtok és tulajdoni állapot visszaállítá­sát rendelje el a választások előtt, s ez által az esélyegyenlő­séget a valóságban teremtse meg. Kérelmünk indokaiként azt a kö­vetendő jogelvet jelöljük meg a további tulajdonátruházások ese­tére, hogy „senki nem ruházhat át több jogot, mint amellyel ön­maga rendelkezik”, ennélfogva a tulajdonátruházások sora a je­lenlegi SZOT-tulajdonossal bezá­róan semmisnek minősítendőek. A Nyíregyházi Gazdaszövetséget városunk és a környező tanya­bokrok tirpák lakossága kétkezi Iparosok! Kereskedők! Társas magánvállalkozók! A KIOSZ megyei küldöttgyűlése döntése alapján a Megyei Elnökség KISIPARI BANK RT. létrehozását mondta ki. A bank részvénytársasági formában történő működtetéséhez a tagság részvényeire van szükség. A törzstőkét 10, 20, 50 és 100 ezer Ft-os részvények jegyzésével kívánjuk biztosí­tani, 3—400 millió forintos nagyságrendben. Részvények jegyezhetők a KIOSZ alapszervezeteknél és a KIOSZ Me­gyei Titkárságon. ön részére a bank részvényei után az alábbi szolgáltatá­sokat nyújtja: — a törzstőke 50%-ából a részvényesek 1—6 hónapos idő­tartamra 3—18%-os kamatra kedvezményes kölcsönhöz jutnak, egyszerűsített ügyintézéssel, — a törzstőke második felét vállalkozásba fektetjük mű­ködő tőke formájában, — a részvények után a bank biztosítja az évi 24% kama­tot és a működő tőke által realizált osztalékot, — a Bank RT. munkaszervező irodát is működtet építőipari és ipari árutermelőknek, illetve pénzügyeiket intézi, — a Bank kereskedelmi tevékenységét nyugati mezőgaz­dasági és építő kisgépek forgalmazására is kiterjeszti, NSZK részvényesek közreműködésével. Ne maradjon ki! Fektesse pénzét saját bankjába! KISIPARI BANK RT Előkészítő Bizottsága Beküldendő: KISIPARI BANK RT. Nyíregyháza, Dózsa György út 9. NYILATKOZAT Alulírott ........................................... Lakcím: ......................... ........................... szakmájú, ............................... személyi száma vállalkozó nyilatkozom arról, hogy a mai naptól számított 60 napon belül ....................... Ft, azaz ...................................... forint értékű részvényt jegyzek és kötelezem magam arra, hogy a részvény ellenértékét befizetem. .......................... ....................., 1990...................... hó ........... nap. aláírás

Next

/
Thumbnails
Contents