Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
1990. január 31. Kelet-Magyarország ÉLETMENTÉS ÖNKÉNTESEKKEL Az orvos, aki a Szívalapítványt támogatja A Magyar Szívalapítvány vendége volt dr. Matolcsy Sándor. A magyar származású amerikai -orvos készséggel válaszolt a Kelet-Magyarország kérdéseire. — Doktor úr! Hogyan kerülhetett sor az ön nyíregyházi látogatására? — Az Amerikai—Magyar Orvostársaság múlt évi tudományos ülésén, amely Floridában volt, megismertem Zsonda László és Sértő-Ra- dics István magyar orvoskollégáimat, akik előadóként szerepeltek a rendezvényen. Felhívták a figyelmet a Magyarországon egyre nagyobb mértékben növekvő szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálozásra. A magyar orvosok előadása kedvező visszhangot keltett, annál is inkább, mert ez a probléma az USA-ban is az érdeklődés középpontjában áll. A szakmai kérdések megvitatásán túl e rendezvényen szerveződött meg a Magyar Szívalapítvány amer j ifcá i—ka n ada i szervező bizottsága, mel^ célul tűzte ki az alapítvánj{ tengerentúli támogatásának koordinálását. A Magyar Szívalapítvány vendégeként érkeztem az önök barátságos városába. — Ehhez hasonló alapítvány létezik!-e) az ön hazájában? — Nálunk már 1973-ban megfakult a Szívalapítvány, mely Kiemelten foglalkozott az újraélesztésben jártas önkéntesek tömeges -kiképzésével. Itt jegyezném meg, hogy az USA-ban 20 millió önkéntes elsősegélynyújtó van, akik a hirtelen szívhalál esetében szakszerűen, azonnal megkezdhetik az újraélesztést addig, amíg a helyszínre érkezik a legmodernebb eszközökkel fölszerelt és magas fokúan kiképzett mentőegység. — Az ön pályafutása során melyik volt a legemlékezetesebb esemény, ahol egy önkéntes segítségével mentették meg a beteg életét? — Egy 17 éves diáklány, aki elvégezte az újraélesztési tanfolyamot, saját tanárának az életét mentette meg azzal, hogy szakszerű elsősegélyben részesítette a mentő megérkezéséig. A mentők a beteget a kórházunkba szántották, ahonnan gyógyultan távozott. Az esetet és annak tanulságait a televízió is bemutatta. Azért is tartom szükségesnek a szakszerű újraélesztésben járatos önkéntesek kiképzését társadalmi szinten, mert akár a családtagok is megmenthetik ezáltal szeretteiik életét. — Mondjon kérem néhány szót az emerikai egészségügy sajátosságairól. — Nálunk az egészségügy nem állami szervezésű rendszer. Az orvosképzés és továbbképzés, a műszerezettség, az orvosi szaktudás természetesen igen magas színvonalon áll. Ennek a rendszernek viszont lényeges eleme a magas szintű követelmény-támasztás, az oktatás, Dr. Matolcsy Sándor továbbképzés, vizsgáztatás, ami viszont állami ellenőrzés alatt áll. Anyagi támogatásának alapja az egészségügyi biztosítási rendszer. Egy Nyíregyházához hasonló amerikai városban a segítsé- '-géVMyftjtó’ mentőautó 7 perc .alatt.ÓLel. a beteghez...A rohammentők felszereltsége eléri az amerikai sürgősségi osztályok technikai szintjét. — Hogyan látja ön Nyíregyházán a sürgősségi beteg- ellátást? —■ Érdeklődéssel kísértem a felviteli és a belgyógyászati intenzív osztály munkáját. Alapvető különbség, hogy önöknél még nem külön szakterület az, amely nálunk már 1968 óta külön tudományága a medicinának. A sürgősségi ellátás az orvostudományon belül az azonnali ellátást igénylő esetekkel foglalkozik, erre specializálja magát. Minden központosított betegfelvételi rendszer szervezésénél ezt a szakterületet figyelembe kell venni. A ma épülő legmodernebb kórházakat már ilyen sürgősségi osztályokkal tervezik felépíteni. — Kérem beszéljen a Kelet-Magyarország olvasóinak önmagáról és családjáról. — Egyéves koromban kerültem el szülőhazámból. Tanulmányaimat részben Dél- Amerikában, részben Európában és az USA-ban végeztem. Jelenleg a YALE egyetem egyik továbbképző kórházában, a St. Vincenti kórházban dolgozom. Feleségem is magyar születésű. Két kislányom már az USA-ban született. Bár a magyar nyelvet iskolában sohasem tanultam, családi környezetben odahaza magyarul beszélünk. — öntől, a szívesen látott vendégtől Csabai Lászlóné, városunk polgármester asz- szonya tapasztalatainak és tudásának átadását kérte az Alapítvány nyíregyházi orvosainak. Miben tud segíteni? — Szeretném a lehetőségekhez mérten, a szakterületemen belül átadni a tapasztalataimat a magyar kollégáimnak. Ezzel is szeretnék hozzájárulni a Szívalapítvány céljainak megvalósításához. Tassy Tamás M ióta megkezdődött a választási küzdelem, egyre-másra látnak napvilágot lapunkban a képviselőjelöltet állító pártok, szerveződések programjai. Vegyes fogadtatás kíséri ezeket a közleményeket. Többen elmondják: semmi újat nem találnak bennük, a régi „szöveg” most új köntösben köszön vissza; legfeljebb érdekesebbek a szavak, mind többen verik el a port a sztálinista társadalmi-gazdasági modellen, s — ha névvel nem is — mind azokon, akiknek valamilyen közük volt a kialakult kritikus helyzetünkhöz. Ha találni is túlzó megfogalmazásokat az eddig közreadott, és a választópolgárok szimpátiájáért versengő programokban, azt azért illik elmondani : tisztelet jár mindazoknak, akik felelősen igyekeznek végiggondolni állapotainkat, és — a Biztató bizalmat saját szemszögükből, politikai hitvallásukból — meg akarják mutatni a kivezető út irányát. Kétségtelen, hogy jó adag naívság, itt-ott szociális demagógia is vegyül a programokba. Kimutatható a felszínesség, a .túllihegés, a szaikmai megalapozottság hiánya, az egyoldalúság és az elfogultság éppúgy, mint a valóságtól elrugaszkodás, az illuzórikus jövőképfestés. Mindez azonban csak motiválja, de nem minősíti még a legdurvábbnak — ha úgy tetszik, gátlástalannak —. tűnő tervezet szándékát. Elhangzott már például az is, hogy a különböző pártok, amolyan népámító versenyt rendeznek, a képviselőjelölt, -jelöltek „hajtanak” a magas díjazással járó „úri huncutság”, a politika nyújtotta előnyökért. Az efféle sommás ítélet nem csak rosszindulatú és irigy, de a maga módján a kényelmes ember gyávasága is. Igaz: sok a szó, sok a beszéd, a gazdaság meg csak vegetál; emelkednek az árak, s nem tapasztalni a közismert kiszólás megvalósulását, hogy tudniillik: „aki árt mond, mondjon bért is....”. Tény a mind rómisztőbb létbizonytalanság, a növekvő munikanél- küliség, a demonstrációk, a tüntetések, a sztrájkok is szaporodnak. Mégsem volna igazságos dolog egy kézlegyintéssel elintézni azok igyekezetét, akik olykor megszállottként keresik a megoldást, a gyógyírt bajainkra, legyenek bár „ellenzékiek” vagy szocialisták, pártonkívüliek, akik saját programmal indulnak. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni. Szoknunk kell a demokrácia új megnyilvánulásait csakúgy, mint a szokatlanul csengő szavakat. A lényeg: ez a vokso- kért folyó küzdelem maradjon meg a tisztesség határán belül, ne csapjon át személyeskedésbe, durvaságba, amely tömegeket riaszt el a felvázolt programtól. Előlegezzünk bíztató bizalmat a programkészítőknek, a jelölteknek, hiszen úgy is eljön mielőbb a bizonyítás órája. A. S. Nem elég akarni, tenni kell Betontálca a vagonok alá Tanácskozás a környezetvédelemről A természet, a környezet védelmére egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az iparosodás fejlődésével. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében két olyan térséget tai- tanak nyilván a szakemberek, ahol többszörösen fennáll a környezetszennyezés lehetősége: az egyik Záhony és vonzáskörzete, a másik pedig Tiszavasváriban az Alkaloida. Záhonyban a MÁV Üzem- igazgatóság áruszállítással rakodással kapcsolatos tevékenysége jelenthet veszélyt a környezetre, de ugyancsak sok kárt okoznak a természetben a határ túlsó oldaláról érkező rossz műszaki állapotú gépjárművek, valamint azok utasai. Éppen e veszélyforrások miatfc tartotta a napokban kibővített ülését Záhonyban a megyei tanács műszaki, kommunális és környezetvédelmi bizottsága. Pátolták a beruházásokat A résztvevők megvitatták, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által az elmúlt évben készített átfogó vizsgálat eredményeit. A megyében először csináltak ilyen összetett vizsgálatot, amely kiterjedt a városra, a MÁV Üzemigazgatóságra, a környéken lévő kereskedelmi és gazdálkodó egységekre, termelőszövetkezetekre. Sajnos a MÁV területén a 60-as, 70- es évek fejlesztései során nem foglalkoztak külön környezetvédelemmel, így az utóbbi évtizedben kellett pótolni mindazt a beruházást, ami akkor elmaradt. Közel 100 millió forintot költött a MÁV az eperjeskei átmeneti veszélyeshulladék-tároló építésébe, a városi szennyvíztisztító hálózat fejlesztésére, a vegyianyag-átfejtőben betontálcák létesítésére. Mindezek ellenére bőven van még tennivaló a környezetvédelem érdekében. A vizsgálat megállapítása szerint a veszélyes hulladék átmeneti tárolót jobban ki kell használni, s az építési törmeléket nem ott kell elhelyezni. A fáradt olaj égetésére engedélyt kell kérni. Az átrakókörzetben folytatni kell a felfogó betontálcák kiépítését a talaj további elszennyeződésének megakadályozása érdekében. Előírás a bőrökre Hatással lehet a környezetre a COMPACK záhonyi raktár, csomagoló és feldolgozó gyárának tevékenysége is. A műtrágyát ugyanis nem teljesen zárt helyen csomagolják, s a leeső csapadékból képződött oldat káros a környezetre. A szennyezett és a szennyezetlen csapadékvíz elhelyezésének tervét már a múlt év szeptemberében be kellett volna nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, de ez akkor nem történt meg Azóta a tárolt szennyezett csapadékvíz megsemmisítésére megszületett á végleges megoldás, a kivitelezés 1990 közepére várható. A gyár állati bőrök rakodásával és átmeneti tárolásával is foglalkozik. Erre a tevékenységre az engedélyt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság adta, természetesen előírva a bőr kezelésével kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket. A fejlesztési tervekben szerepel egy étkezési sóüzem kialakítása. A sóüzemben olyan zárt technológia lesz, amely nem káros a környezetre. Mentesíteni Záhonyt A tavaly megindult kisha- tármenti forgalmat a záhonyiak nem áldják, hanem szidják: a határátkelőhely és környéke szemetes, a. gépjárművek szennyezik a levegőt, erős a zajhatás. Ezzel a témával kapcsolatban felszólalt a tanácskozáson László András, a megyei tanács elnök- helyettese is. Mint elmondta, már megkezdődtek a tárgyalások azzal kapcsolatban, Fehérgyarmat városközpontjában rendszeresen feltűnik egy teherautó, melyről pillanatok alatt lekerül a mérleg. Mögötte mérnöki diplomával a vállalkozó, aki olcsón, jó minőségű banánt kínált például január végén is a vásárlóknak. Állati interjúk Az állatok kifogásolták, hogy őket nem vették figyelembe, elvégre ők is tudnak nyilatkozni. Ráadásul ők is éppúgy Isten teremtményei, mint az emberek, így természetes, hogy helyt adunk kívánságuknak. . Róka — Igaz-e, hogy nagyon szereted a szőlőt? — Azt ugyan rám fogták, hogy nem szeretem a savanyú szőlőt, de ennek ellenére főkostolónak alkalmaztak az ecetgyárban. Holló — Azt mondják, hogy most már nem tudná a róka kiénekelni a szájából a sajtot. — Van benne valami. Mióta a sajt árát felemelték, lemondtam a rókakoncertről. Disznó — Sok gorombaságot állítanak nemzetségetekről. Többek között azt is, hogy kedvelitek az alkoholt. — Ez rágalom. Egy disznónak még mindig van annyi esze, hogy ne rúgjon be. Ha mégis sikerülne, akkor ember lesz belőle. Sakál — Miért üvöltöztök any- nyit? — Ezt visszautasítom. Mi kizárólag akkor üvöltözünk, ha képviselőválasztás van. Pesti M. Gábor hogy Záhonyt mentesítsék a nagy személyi- és áruforgalomtól. A jobb tárgyi feltételek megteremtésével arra kell törekedni, hogy Beregsurány- ban és Tiszabecsen folyamatos legyen a határátkelés. Ugyanakkor fontos feladat az is, hogy a magyar—szovjet kapcsolatokat a két fél rendszeresen értékelje, s meghatározza a további tennivalókat. (mml) MDF-alapitvány Tőkés László Kisváráéi A Magyar Demokrata Fórum és a református egyház vendégeként február 12-én Kisvárdára látogat Tőkés László, ahol róla elnevezett alapítványt hozott létre az MDF kisvárdai szervezete, melynek számláján jelenleg mintegy 500 ezer forjnt található. Három célja van az alapítványnak: — A kisvárdai nyári magyar nemzetiségi színházi találkozóhoz kapcsolódva olyan nyári egyetem szervezése, amelyen 25 fős csoportokban a határokon túli magyar értelmiség részvételére lesz lehetőség. — Ebből kívánják támogatni a Magyarországon teológiai tanulmányokat folytató, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarokat, ösztöndíj formájában. — Egyéni díjakat is odaítélnek az alapítványból azoknak, akik a kisebbségben élő magyarság érdekében kiemelt 'közéleti, politikai és kulturális tevékenységet folytatnak. Az alapítvány kezelése egy kuratórium feladata, először ebben az évben születik döntés a felhasználásáról. Az alapítványhoz kapcsolódóan február 12-én érkezik Kisvárdára Tőkés László, a szabadság szimbólumává vált református lelkész. Programjáról később közlünk tájékoztatást. f 3
