Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. január 24. Kelet-Magyarország 7 HIÁNYZIK A BIZALOM? Nemcsak a fiatalok ügye A nagyari fiatalok írták alá a levelet, amelyben a kö­zös tanácsi irányítás nehézségeiről, a társközség közmű­velődésének helyzetéről panaszkodnak. Említés történik többek között egy fiatalemberről, aki „tenni akar, szembe­száll a helyi vezetéssel, de ők mindent elkövetnek, hogy lehetetlenné tegyék”. JÓ TUDNI... ... hogy a nyugdíjat és a rendszeres szociális járadékot a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kapott igény­bejelentőlap kitöltésével lehet igényelni. A bejelentőlapon fel kell sorolni, hogy az igénylő élete során kinél, hol és milyen minőségben állt, illetve van ma is alkalmazásban. A kitöltött és aláírt igénybejelentéshez — nőknél — a há­zassági anyakönyvi kivonatot is csatolni kell. ... állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek akkor, ha a férj jogán árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Az árvaellátás 16 éves korig, azon túl pedig a nappali tagozaton folytatott tanulmányok tar­tamára, de legfeljebb a 25-ik életév betöltéséig jár. Ha a gyermekek munkaviszonnyal vagy keresettel rendelkeznek, árvaellátásra már nem jogosultak, és ezért az özvegyi nyugdíj folyósítását is be kell szüntetni (ahogy ezt az öz­vegyi nyugdíj megállapításakor hozott határozatban is köz­ük)'. EJ, ráérünk arra még!? A nyíregyházi Benczúr tér 21. számú ház udvarát hetek óta elkerülik a szemétszállítók. Az illetékes véleménye Kedvezményes vásár Csinos, harcias teremtés a hörcsög. Többszobás föld alatti palotács­kában él, ott raktároz­za el az összegyűjtött magvakat. Megeszi a ve­tés zsengéjét, a burgo­nyát, répát, borsót, lóba­bot, mindenféle gyökeret. Két pofazacskójába ra­kodja be a gabonaszeme­ket, amiket kora éjszaka és pirkadat előtt takarít be. Egy hörcsög kalász­éréstől őszig fél mázsa magot visz haza téli laká­sába. Valóságos istencsa­pása! Olyannyira, hogy a nagyszerű Brehm megem­líti Az állatok világa cí­mű könyvében, hogy egyes vidékeken rendszeres ir­tóhadjáratot folytattak el­lene. A gótai tizenkétezer holdas határban tizenkét esztendő alatt több mint negyedmillió hörcsögöt fogtak és szolgáltattak be a városi hatóságnak, amely fejenként fizette az irtást. 1797-ben Mezőkö­vesden olyan hörcsögjá­rás volt, hogy még a his­tóriatudomány is felje­gyezte. 1810-ben Arad környékén okozott nagy kárt a hörcsöghad... Hogy hány hörcsög pusztítja Szabolcs-Szat- már-Bereg zöldellő veté­seit, a kalászba szökkenő gabonát? Senki se tudja. Üjfehértón él egy ember, talán ő eligazíthatna min­ket ebben a témában, de most biztos más dolga van: a tekervényes hiva­tali logikáról elmélkedik. Történt, hogy hörcsögir­tásra kötött megállapodást a közeli téeszekkel. De nem ám amolyan fusi- mód bánt el a verekedős kedvű rágcsálókkal, hogy tetemüket kóbor állatok prédájának hagyta a föl­deken, hanem lenyúzta, kikészítette a bőrüket és eladta. A nehéz és igen komoly szakértelmet kí­vánó munkával egy egész esztendőben annyit kere­sett, amennyit egy köze­pes vállalat igazgatója év végi prémiumként visz haza. Megadóztatták. Ér­tem, hiszen a bőrökért pénzt kapott, és a törvény előírása szerint a jövede­lem adóköteles. Mégsem értem az adó­törvény kidolgozóit. Egy hörcsögnőstény évente kétszer, körülbelül hat­tizennyolc kölyköt hoz a világra. Egy év múlva ezek szaporodásképesek, és „termelik” a kishör- csögöket. Mindegyik fél­mázsa magot cipel élés­kamrájába. Már egy ki­sebb hörcsögfamília képes elpusztítani több száz öl vetést! Ha az ember csak irtja őket, az mezőgazda- sági kistermelésnek minő­sül, ez ötszázezer forintig adómentes. Ámde ez olyan fárasztó, sok fur- fangot kívánó gyalogmun­ka, amit kevesen vállal­nak. Ha viszont az állam a hörcsögbőrök eladásából származó jövedelemre adókedvezményt adna, rögtön nagyobb lenne a hörcsögirtók kis csapata. Az állam is több pénzhez jutna. Jól járna mindenki — mint a népek meséiben. Tóth M. Ildikó Személyesen kerestük meg Varga Károlyt, hogy mi is az igazság. A térkép szélén lévő községbe nem könnyű eljut­ni a téli időjárás viszontag­sága Idején. — Elkeseredésünkben ír­tuk ezt a levelet — mondja. — Ügy érezzük, zsákutcába jutottunk. Ezelőtt egy évvel megalakítottunk egy ifjúsági szervezetet, melynek én let­tem a vezetője. Addig nem volt itt semmi. Mi azóta szer­veztünk vasgyűjtést, rendez­tünk majálist és aratóbált. A lányok népitáncot és diszkó­táncot tanultak. A bálba 146 jegyet adtunk el. A művelő­dési ház átadása előtt társa­dalmi munkában takarítot­tuk a helyiségeket. Kölcsönös vádaskodás Augusztus 20-án a felújí­tott ház avatásán szinte töm­ve volt az épület. Úgy nézett ki, (a szakmai vezetés) az igazgató és a fiatalok egy­másra találtak. De sajnos ez csak látszat volt. A társköz­séget Kisarból irányítják, s az intézményben folyó mun­káért, a berendezési és fel- szerelési tárgyakért a műve­lődési ház vezetője a felelős, aki a megnyitás után videó- és keskenyfilmvetítést szer­vezett. A videómozi a mozi­üzemi vállalattal kötött szer­ződés alapján 30 forintos be­lépőjeggyel működött. S a film, vagy egyéb ok miatt egyre gyérebb lett iránta az érdeklődés. Látva ezt az in­tézményvezető, beszüntette az előadásokat. Az itteni fiatalok segítsé­get kértek a fehérgyarmati ifjúsági szövetség vezetésétől, ugyanis hozzájuk tartozik ez a szervezet, ök csekély díj el­lenében videófilmeket adtak vetítésre. Ebből vita kelet­kezett, kölcsönös vádaskodás. Az igazgató kijelentette, ha az ifjúsági szervezet tart rendezvényt, terembérletet, fűtési, villany-, víz stb. dí­jat kell fizetniük. Vagyonvé­delemre hivatkozva lecserél­tek minden zárat, s a közben megalakult klub vezetőjének kezébe „tették le” a helyi irá­nyítást. Félreértések sorozata Fekete Béla, a községi közös tanács elnöke nem ért egyet a levélben leírtakkal. Vélemé­nye szerint nincs hátrányban semmilyen formában Na- gyar. A művelődési ház fel­újítására az elmúlt évben 540 ezer forintot fordítot­tak. (!) Sikerült elfogadha­tóan berendezni is (videóle­játszó, pinpongasztal) de a közeljövőben a tetőszerkeze­tet is ki kell cserélni, ami szintén nagy összegbe kerül majd. — A jelenlegi gazdasági helyzetben szinte erőn felüli teljesítménynek számítanak ezek a kiadások — emeli ki a tanácselnök. — Ügy érzem, nincs különösebb gond, amit a reális lehetőségek megen­gednek, mindent megadunk a fiataloknak. De kérem, ve­gyék figyelembe, hogy az in­tézmény fenntartása, működ­tetése komoly nehézségeket jelent tanácsunknak. (Fűtés, Világítás stb.) A költségveté­sünk csak csökkenni fog az elkövetkező időkben, Szó sincs terembérleti díjról, ez valamilyen félreértés lehetett. Fazekas Gyula, a művelő­dési ház igazgatója régi, gya­korlott népművelő. Igaz, csak 1986 óta végzi itt főál­lásban munkáját. A tanács­elnök szerint ügyes, jó szer­vező, Több kiemelkedő ren­dezvény fűződik a nevéhez. — Nagyaron az ifjúsági szervezetnek nincs semmi­lyen tulajdona. Felajánlot­tam nekik, „dolgozzunk ösz- sze”. Én minden tőlem tel­hetőt megteszek, amit a falu és a fenntartó elvár. Nagyar- ban 14 fiatal jár el rendsze­resen a rendezvényekre. So­kaknak nem tetszik, hogy én a rendet és a házat védem. Nem lehet szó nélkül hagyni, ha fociznak a nagyteremben, üvegek halmaza marad egy- egy program után, kiégetik a szőnyeget, összetörik a szé­keket. A legutóbbi pótszil­veszteri rendezvényükön is „berúgták” a cserépkályha oldalát. Az általuk felrakott posztereket meggyújtották a falon — teszi hozzá a nép­művelő, majd így folytatja: — Karcsival egy éve talál­koztam, ő magát nevezte ki házvezetőnek, mégsem tudott rendet tartani a „bulijaikon”. Szakmai presztízs lenne ? Mindezek után érdekes le­het Papp Attilának, a fehér- gyarmati ifjúsági szövetség elnökének véleménye. — Varga Károly tíz éve aktív' mozgalmi ember. O a fiatalok lelke. Szinte ember- feletti munkát végez a kö­zösség érdekében. Mostaná­ban panaszkodott, hogy so­kat bántják. Meghívtak ben­nünket egy gyűlésükre, ahol negyven fiatal volt jelen. Özönlött belőlük a sérelem, és kiálltak a vezetőjük mel­lett. Mi megkerestük Farkas Gyulát is, de ő nem kezelt bennünket partnerként, in­kább kioktatott. — Valóban adtunk ki ka­zettákat, hogy a művelődés­nek ez a minimális csator­nája se záródjon el. Ügy gon­doljuk, a népművelő szakmai presztízst csinál az egész ügy­ből. Ml továbbra is támogat­juk Karcsit, bizonyítja, hogy elnökségünk küldöttnek je­lölte a DEMISZ II. országos értekezletére. Dankó Mihály Tavaly december elején az MSZP szervezésében kedvezmé­nyes vásárt tartottak Varsány- gyürén. Plakátokon hirdették, milyen árukat lehet olcsóbban megvásárolni, ám a gyüreiek és a kíváncsiskodók szerint a ba­zár jellegű árusítás aligha volt kedvezményes, ráadásul épp a leglényegesebb dolgok (ruha. ci­pő stb.) hiányoztak a kínálatból. Mint Végh Valériától, a vai- sánygyürei Általános Művelődé­si Központ munkatársától meg­tudtuk, tavaly december 8-án. az MSZP alakuló összejövetelén vetődött fel a kedvezményes vá­sár gondolata. A párt jelenlévő megyei képviselője felajánlotta. Zsörtölfidöm... ... mert ismét feltűntek a megyeszékhelyen a festék­szóró flakonnal felfegyverke­zett faldekorálók. E marok­nyi, éretlen ifjúból álló cso­port „művészetét” már eddig is sok középület, lakóház hangzatos jelszavakkal, pop-, rock-, heavy metal stb. ze­nekarok neveivel telefúj kált falai jelezték. Most Nyíregy­háza központjában szombat éjszaka telepingálták egy emeletes épület lépcsőházát. Az emberi szaporodást bemu­tató ábrák és magyarázó obszcén szavak közé horog­kereszteket festettek. Bizo­nyára a nemzés és a tömeg­gyilkosság egy tőről fakad az ő filozófiájukban — ezt kí­vánták bemutatni. A megbot- ránkoztatás vagy a fenyege­tés volt az igazi céljuk? Akik ilyeneket csinálnak, nemigen tudják kifejezni, hogy mi ellen lázadoznak. A világban nem lelik a helyü­ket, a munka teher, a hagyo­mányos életforma nevetséges és értelmetlen nekik — de nincs saját világképük. Prog­ram és terv nélküli „forra­dalmárok”. Logikus tehát, hogy változtatási ösztönüket palacktördelésben, falfirká­lásban, virágtartók rombolá­sában, gyengébbek terrori­zálásában élik ki. Nemcsak arról van szó, hogy miattuk újra kell festeni, vagy vakol­ni a falakat, hanem főként arról, hogy bennük egy­könnyen kiváló táptalajra lelnek az emberpusztító né­zetek. (tmi) hogy segíti a szervezést és a le­bonyolítást. A vásár meghirde­tésekor különféle árucikkeket reklámoztak, ám a vásáron ezek­nek csak egy részét kínálták. Nem jelent meg a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet, a deme- cseri gyapiúszövö, a rakamazi cipőipari szövetkezet és a vá- sárosnaményi üveggyár sem a termékeivel. Amellett, hogy ki­derült. körültekintőbben kell megszervezni az ilyen vásáro­kat, mégis volt haszna az egész akciónak, ugyanis nagykereske­delmi áron lehetett megvásárolni helyben a termékeket, és már maga ez is könnyebbséget je­lent az embereknek. Pénztárgép „Reáliisaibb megítélést” címmel ikeddi lapszámunk­ban három kiskereskedő tet­te fel többek iközött a kér­dést, hogy a nyugtaadási kö­telezettség miatt honnan szerezzék be a pénztárgépet. A válasz nem sokáig késett, a nyíregyházi Transfer Kit­től kaptuk a hírt, hogy feb­ruáriban a megyeszékhelyen, a Tanácsköztársaság tér 7. szám alatt nyíló boltjukban valamennyi megyei kiske­reskedőnek kedvezményesen ajánlanak eladásra pénztár­gépet forintért. Az árúk sok­kal olcsóbb, mint a cikkben említett összeg. Nem iU A napokban a Kelat- Magyarországban A nemi -ösztön vámszedői című cikkben többek között a következő szerepe!* Éj­fél után Varga Attiír- nyír­egyházi lakos az asztaluk­hoz ment, s közölte: a tár- I saságában egy ittas fér­fi karján értékes arany­lánc van... ” Varga Attila, Nyíregy­háza, Fazekas Jánor tér 18. fsz. 2. szám slat! la­kos levélben kérte t- kesztőségünke*. írjuk raeg: ő nem az.nr.es a tűkben szereplő Varga Attilával. ■ Kérésének e'eget te­szünk. annál is inkább, mivel Varga Attila írja- ő a Gabonaforgatmi és Ma­lomipari Vállalat Közis­mert személyisége. Hz olvasó kérdez — a jogász válaszol Mennyi a gyermektartásdíj? (2.) Folytatjuk az előző heti fó­rumban megkezdett, gyermek­tartásdíjjal kapcsolatos, módo­sított családjogi törvény köz­lését: 69/E. §. Ha a tartásdíj be­hajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó sze­mély nem képes a gyermek ré­szére a szükséges tartást nyúj­tani, a biróság a gyermektartásdíjat meg­előlegezi. A kötelezett az így előlegezett tartásdíjat köteles a folyósító szervnek megtéríteni. Pp. 217. § (3) bek. A bíróság a kötelezett­ségének részletekben való teljesítését is el­rendelheti, különösen ha a kötelezett fél ke­reseti viszonyai azt indokolttá teszik. Kivé­teles esetekben a határozat jogerőre emel­kedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítés módosítását bár­melyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján — az ellenérdekű fél meghallgatása után — végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is ki­mondhatja, hogy bármely részlet megfizeté­sének elmulasztása esetében az egész tar­tozás esedékessé válik. Pp. 235. § (1) bek. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, s elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyi­ben és milyen okból kívánja. A fellebbezés­ben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az első fokú bíróság mellőzött. „Egy olvasó” jeligére kért felvilágosítást dr. Bartha Sándor tanácsadónktól az a le­vélíró, aki éveken át gondozott egy idős há­zaspárt. Az eltartási szerződés megkötését követően meghalt az asszony, majd néhány hét múlva az idős ember is. A hagyatékra az asszonynak egy távoli rokona tart igényt, bár sohase gondozta az öregeket. Ki a jo­gos örökös? — kérdi olvasónk. Amennyiben az idős házaspár tartási szer­ződést kötött, úgy abban rendezni lehet ha­lál esetére a hagyatékhoz tartozó ingó és ingatlan dolgok jogi sorsát. Ha ez azonban nem történt meg, akkor leszármazó gyer­mek hiányában a felmenők, illetve a testvé­rek örökölnek mind a férj, mind a feleség oldalán. Végrendelet hiányában kívülálló nem részesedhet a hagyatékból, törvényes vagy végrendeleti örökösök hiányában az az államra száll. Postabontás icsiptás

Next

/
Thumbnails
Contents