Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. január 24. Kelet-Magyarország 3 Védtelenül Vagy lehet, hogy soha nem is létezett? Vagy volt, de szétverték a töb­bi emberi értékkel együtt? Élt a munkás­mozgalom ideológiájában mint erő a csoportszolida- ritás, voltak a tőkével szembeni ellenérdekeknek konkrét megnyilvánulá­sai. Azokban a bizonyos ötvenes években — ahogy utóbb kiderült, hamis jel­szóval, miszerint a társa­dalom úgyis az egész mun­kásság érdekeit szolgálja — felülről vágták el az erőteljes pozitív összetar­tozás gyökereit. Való igaz, az állam sokat vál­lalt, bár kiderült, a gya­korlat hibás volt, nem is tudott eleget tenni hirde­tett vállalásainak. Most aztán áthárítja az összes felhalmozódott terhet a lakosságra, amiben a sok sajnálatos tény között az a legfájóbb, hogy ez nem normális piaci viszonyok között történik. Arra kényszerül az ál­lampolgár, hogy maga építsen vagy vásároljon lakást, kizsákmányolja ez­zel magát, sanyargassa családját, kiszolgáltassa a hozzá legközelebb állókat a pénzügyi döntéshozó elitnek. Eléggé egyoldalú az a pozíció, az a hánya- vetiség, mely alapján „legfeljebb törvényt mó­dosítunk”. Az állampol­gárnak is van joga vállat vonni otthon a szoba négy fala között (ha már van neki persze), de ezt nem hatalmi alapon, nem- törődömségből teszi, ha­nem tehetetlenségéből. Mindenki maga keresi a kenyerét, maga osztja is be. Ha elfogyott, azt csi­nál, amit akar. Boldogul­ni csak egyedül lehet, el­esettnek lenni is úgy mu­száj. Nem újkeletű az a tendencia, amely az in­dividualizálódás felé mu­tat. Néhány év óta lehet már nálunk is beszélni el­idegenedésről, atomizáló­dásról, de most érkeztünk el oda, hogy ez végérvé­nyesen a társadalmi együtt nem élést jelenti, kitörölhetetlen az embe­rek tudatából, sikerült oda maradandóan bevésni. A szolidarizálás külső jegyei mindennapi éle­tünk megszokott részévé váltak. Lassan azt fogjuk hiányolni, ha valakik nem sztrájkolnak. De ha sére­lem éri valamelyikünket egyszemélyileg, ki áll ki mellette, ki nyilvánít együttérzést? Aki szegény, peremre került, az maga tehet róla, akinek sora jól megy, az rászolgált arra, maga érdemelte ki? A válságterheket azok viszik el, akik a legkevésbé tud­nak védekezni. S hogy miért ne lenné­nek az emberek durváb­bak, agresszívebbek mint bármikor? Hiszen nem­hogy perspektíva nincs, de elfogadható jelen sem. A feszültségeknek valahol utat kell törniük, a tehe­tetlenségnek felszínre kell kerülnie. Ennek legvédte­lenebb (tehát legalkalma­sabb) terepe a család, az otthon zárt világa, ahon­nan nincs kitörés, mert még az agresszió áldoza­tainak sincs menedéket nyújtó szolidáris közössé­ge. Megoldatlan problé­mák tömege feszíti nem­csak a családokat széjjel, hanem az egyes embert is — legbelül. Szőke Judit Nyílt vita a költségvetésről A megyei tanácsülés után szomorú megelégedettséggel állapítottam meg, hogy a ta­nács nem tehetett mást, a jobbik rosszat választva, el kellett utasítania a hibás koncepción alapuló, igazság­talan, a megyét, tanácsokat, intézményeket tovább nyo­morító 1990. évi pénzügyi tervet. E példa értékű dön­tésnek azonban van egy já­rulékos hordaléka is. Meg­kérdőjelezte a bizalmat azok­kal a szaktárcákkal szemben, akik a lebontott keretszá­mokat, a gazdálkodás me­gyei feltételeit cinikusan el­fogadhatónak tartották. A bizalomnak mindig köl­csönösnek kell lennie! Ezért kérdezzük, miért nem fogad­ták el a tervalku során a megyei vezetés érveit, az el­osztási rendszert és módszert illetően,, a megye hátrányos helyzetének bizonyítékait. A kiegyenlítődést biztosító tar­talékkeretet miért nem ob­jektiven oda osztották, ahol az új rendszerből adódóan a hiány elviselhetetlen lett. * A tények magukért beszél­nek, s ha a tanácsok pénz­ügyi lehetősége így marad, ebből kiszámíthatóan az kö­vetkezik, hogy újabb tízezrek fogják elhagyni a megyét, természetesen a munkaképes korúak, s újra kezdik építe­ni a fővárost, és azon me­gyéket,. ahol a jövedelemter­melő képesség, az infrastruk­túra, a bér, így az adóbevé­tel is már most többszöröse a szabolcsi átlagnak. * Egy-egy világraszóló ren­dezvényen sem egy kalapból mérnek odafönt. Erre konk­rét példa: államfői meghí­vásra jön a pápa 1991-ben látogatásra, Máriapócsnak köszönhetően, Szabolcsba is. Várhatóan 2—3 millió ember fordul meg a jeles napokon a inegyében. Fogjunk össze, legyünk szerények az anya­giakat1-illetőén, amit tudunk, oldjuk meg magunk. De miből? Az inflációt, ál- robbanást be sem számító 1,5 milliárd forint megyei költ­ségvetési hiányból? S közben grandiózus koncepciók ké­szülnek a világkiállítás meg­rendezésére, ahová 15 millió látogatót várnak és több mint 300 milliárdba fog ke­rülni. Vélhetően ebből ne­künk semmi sem jut. * A forrásorientált, normatív elosztási rendszer, geopoliti­kai helyzettől, termelőképes­ségtől, korábbi ipar- és inf­rastruktúra-fejlesztéstől el nem vonatkoztatható, átlag­polgárra vetített kiegyenlítő rendszert igényel. Ellenkező esetben ki fogja megmonda­ni a szabolcsi iskolásnak-ta- nárnak, betegnek-orvosnak, öregnek-fiatalnak, dolgozó­nak és munkanélkülinek, hogy egy rossz elosztási szisz­téma miatt konzerválódnak az amúgy is mostoha állapo­tok, hogy létszükségleteit és létfeltételeit, egy nyugati orientáció felé kacsingató országban akarva-akaratla- nul Kelet-Európához igazí­tották ... * Ezért javaslom Szabolcs- Szatmár-Bereg megye helyi tanácsainak tisztségviselői részére, hogy településeik, testületeik nevében írásban csatlakozzanak a megyei ta­nács költségvetést el nem fo­gadó döntéséhez és az erről szóló dokumentumot juttas­sák el hozzám, hogy azt ösz- szegyűjtve a Miniszterelnök úrhoz eljuttathassuk. Sulyok József tanácselnök, Tiszavasvári Költözés a hónap véyén Megyénk városaiban a té­li hónapokban is építi a laká­sokat a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Ja­nuár végétől karácsonyig várhatóan négyszáz új lakást ad át megyénkben a SZÁÉV. Ebből is látszik, hogy csökken a fizetőképes kereslet az OTP-s lakások iránt. Az elmúlt évtized ele­jén, illetve közepén évente 800—1000 lakást adtak át az építők. A tervezők és a ki­vitelezők idén minden eddi­ginél jobban alkalmazkod­nak az igényekhez: a szoká­sosnál több kis alapterületű lakást építenek, gondolva a kispénzű, kezdő házasokra, s a kockaházak jelentős részét mutatós házak váltják fel. A Dohány utcai lakások. Nyíregyháza belvárosában például szinte kizárólag ma­gas tetős, környezetbe illő épületeket emelnek. A Do­Sertés a fáskamrában, csincsilla a garázsban? Kölcsönt kérek újrakezdéshez! — Egyéni gazdálkodó voltam, öt anyakocát neveltem, de hát tessenek mondani, érdemes a mai világban ezzel foglalkozni? Áttérnék inkább a bikákra, hátha az jobban bejön, és ehhez kellene az újrakezdési kölcsön. Ezzel lépett be egy vajai ember a megyei foglalkoz­tatási központba Vógelné Verdes Margit főelőadóhoz. Mutatta a személyi igazolvá­nyát, amelyből kiíratta az „egyéni gazdálkodó”-t, s egy igazolást, hogy nem találtak számára megfelelő munkát az elmúlt egy hónap alatt. Ezek, vagyis a munkaviszony meg­szűnése — de nem kilépés­sel! —, valamint a lakóhely szerint illetékes foglalkozta­tási központ — amely min­den városban valamint Üj- fehértón, Nagyecseden, Ib- rányban és Baktalóránthá- zán működik — igazolása, hogy egy hónap alatt nem talált a jelentkező számára munkát, ugyanis elengedhe­tetlen feltételei annak, hogy valaki újrakezdési kölcsönt kaphasson. No és még vala­mi : írásbeli kötelezettség­vállalás arról, hogy a köl­csön igénylője a továbbiak­ban főfoglalkozású vállalko­zó lesz. Halva született ötletek A foglalkoztatási központ­nál jelentkező természetesen nem köteles akármilyen munkát elvállalni, csak azt, amely megfelel a szakkép­zettségének, egészségi állapo­tának, az oda-visszautazás nem vesz igénybe három órá­nál többet, s még meg is fi­zetik — vagyis legalább any­jk * ézd már IV miféle libái: itt ezek a vízen ...!? — né­zett kerekre nyílt szemmel a minap komájára egy ti- mári ember. A befagyott Ti­sza partján álltak, s azon töprengtek, honnan szökött meg a nagy csapat fehér tollú madár. Bent a faluban sem tudott senki a szökevényekről, végül Stefán Fe­renc halászisme­rősük világosítot­ta fel őket: nem libák azok, hanem hattyúk. De hogy kerül­tek a mesebeli vándorok Tímár kertjei alá? Ezt bizony senki sem tudja. A halász is csak azt tudja, ha befagynak a Bod­rogköz holtágai, s gérázni kezd a szőke folyó, akkor csak egy hajnalon megjelennek a hattyúk. Evek óta immár. Hattyúk Így volt ez az idén is, harminc - ketten érkeztek. Az egyik kanyar­ban ütötték fel ta­nyájukat, ott, ahol a cudar időkben is nyílt víztükröt találnak. A halász hallgatott sokáig de egy idő után valamiképp még­is kitudódott a titok. S mind töb­ben lettek kiván­csiak a madarak­ra. Ám a hattyúk egy idő után meg­unták az állandó zaklatást, s felke­rekedtek. Szeren-. cséré nem repül­ték messze, a má­sodik falunál, Bal­sa alatt újból le­ereszkedtek. Ke­restek maguknak egy tenyérnyi sza­bad vizet, s boldo­gan fogadják a lá­togatókat. A balsaiak már kézből etetik őket. Bogy meddig1 Ki tudja? Meri ha titkos parancs érkezik a messze­ségből, a hattyúk kitárják szárnyu­kat, s huss...! S azon a reggelen hiába jönnek már a szakajtókosár tengerivel az em­berek a partra, a hattyúknak a nyo­mát sem találják. De akkor már déli szél szikkaszt­ja majd a partol­dal füvét, s valahol az avarban kecme- regni kezd a várt tavasz... B. G. nyit kap, mint a korábbi munkahelyén. Mindebből kö­vetkezik, hogy akinek kereső foglalkozása van, reményte­lenül folyamodik kölcsönért. Ügyszintén az is, aki ugyan­annak a vállalkozásnak kí­ván tagja lenni, amelynek ezt megelőzően az alkalmazásá­ban állt — hisz mi lenne eb­ben az újrakezdés? —, s az, aki a részére korábban fo­lyósított újrakezdési kölcsönt nem fizette vissza. Garancia a visszafizetésre A megyében elméletileg 1988 novembere óta, a gya­korlatban ellenben tavaly március 15-től igényelhető ez a kölcsönfajta. Tavaly Ilon­án fordultak ezért az akkori illetékes szervhez, az azóta már megszűnt megyei tanács munkaaügyi osztályához, és legalább ötszázan meg is kap­ták a kért összeget, amely legfeljebb 300 ezer forint le­hetett. (A tervek szerint 400 ezer forint lesz a közeljövő­ben.) Száz embert már a ta­nácson elutasítottak. A vállalkozás jövedelmező­ségét nemcsak a tanácson, hanem annál a pénzintézet­nél is megvizsgálják, ahová a jogosultság kézhezvétele után a kölcsönigénylő for­dul; az Országos Kereskedel­mi és Hitelbanknál, a Ma­gyar Hitelbanknál, illetve az OTP-nél. A múlt évi 500 igénylő háromnegyede az utóbbitól kapta meg az újra­kezdéshez szükséges kölcsönt. Az OTP célja — mint ahogy azt dr. Kokas Attilánétól, a tanácsi és vállalkozási osztály vezetőjétől megtudtuk —, hogy pénzt csak akkor köl­csönözzön, ha garancia van a visszatérülésére. Mivel az ál­lam az újrakezdési kölcsön visszafizetésének első négy évében magára vállalja a ka­matterheket, s az igénylő így kamatmentesen jut erre az időre pénzhez, körültekintően kell megvizsgálni, hogy ki­nek adják oda a kölcsönt. Ép­pen ezért részletesen leírat­ják a hitelkérelemben a pénz befektetésének tervét, ami­nek megvalósítását később ellenőrzik: hivatalos szám­lát kérnek, mezőgazdasági tí­pusú kölcsönnél termékérté­kesítési szerződést, vagy fel- vásárlási szerződést, betekin­tenek a könyvviteli nyilván­tartásokba, vagyis a hely­színre is kimennek ellenőriz­ni. S nem szúrópróbaszerűen, hanem minden egyes köl­csönügyletnél, évente leg­alább egyszer! Aki a kölcsönnek ezért a formájáért folyamodik, az köteles fedezetet biztosítani és kezesekről gondoskodni. Fedezetül szolgálhat például egy önállóan telekkönyvezett garázs, gyümölcsös, vagy autó, attól függően, hogy mi­lyenre becsülték az értékét. Lakást általában nem fogad­nak el, hisz ha végrehajtás­ra kerülne sor, nem szeret­nének a bentlakóknak kelle­metlenséget okozni. A fede­zetül szolgáló vagyontárgyak­ra vagy ingatlanra jelzálogjo­got jegyeznek be, tehát csak az OTP tudtával adható el, újabb fedezet biztosítása után. Kezesre — akinek a nettó kereset legalább 33 szá­zaléka letiltható — pedig azért van szükség, hogy kis összegű tartozás miatt ne kelljen rögtön az értékes fe­dezetet esetleg potom pénzen elkótyavetyélni, hanem le­gyen aki ehelyett rögtön fi­zetni tud. Kölcsönből kocsi A közhiedelemmel ellen­tétben az újrakezdők nem a „padlóról” indulnak, hisz fe­dezet hiánya miatt eddig még senkit nem kellett elutasíta­ni! Más okok játszanak köz­re az elutasításban: Nyír­egyházán például lett volna olyan igénylő, aki a belvá­rosban akart sertést tenyész­teni, egy fáskamrában, vagy olyan, aki csincsillát egy emeletes ház garázsában. Az is előfordult már, hogy vala­ki azért nem kapott kölcsönt az újrakezdéshez, mert a fennálló tartozásait sem tör­lesztette rendesen. Az újra­kezdési kölcsön törlesz­tőrészleteinek fizetésével egyébként eddig Nyíregyhá­zán és környékén nem volt gond. A takarékpénztárakban er­ről a kölcsönfajtáról nem egybehangzóan pozitív a vé­lemény. Ügy látják, hogy ér­demes lenne felülvizsgálni a jogosultak körét, és csak azoknak folyósítani, akik ön­hibájukon kívül váltak mun­kanélkülivé — s esetleg nem a saját akaratukból! A köl­csönnel most azokat a vállal­kozásokat is támogatják, amelyekből már a szüksé­gesnél többszörös a kínálat a piacon (magántaxisok, teher­fuvarozók). Az a tapasztalat, hogy az igényelt összegek nagy részéből kocsit vesznek — amire egyes vállalkozások­hoz feltétlenül szükség van, de megkérdőjelezhető, hogy ilyen sokhoz? Arra is van mód, hogy valaki több hely­ről vegye fel egyszerre a köl­csönt ... de tippet azért nem szeretnénk adni! Nem ártana tehát, ha a szakemberek szét­néznének egy kicsit az újra­kezdés környékén, persze vi­gyázva, nehogy a fürdővíz­zel a gyereket is kiöntsék, gá­tat szabva esetleg a tisztes­séges, hasznos, hosszú távú vállalkozásoknak! Bartha Andrea hány utcán (a Márka presz- szóval szemben) ezekben a hetekben is ütemesen folyik a házépítés házgyári elemek­ből, de az erkélyek és a tetők itt változatosak, esztétikusak lesznek. Százhúsz ilyen lakás épül a Dohány utcán, vala­mennyit átadják ősszel, illet­ve tél elején. Örökösföldön már elkészült száztíz lakás, ezekbe január végén költöz­hetnek a tulajdonosok. Az építők elkezdték 144 lakás szerelését örökösföldön, ezek többsége 50 négyzetméter alatti területű lesz. A kis alapterületű lakások kéthar­madát október és december között át is adják. A nyíregy­házi Bercsényi utcán 60 la­kás építésének előkészítése van folyamatban. Ezek a la­kások egyedi tervek alapján, L-alakban épülnek, javítják majd a városképet. E házak magas tetői a SZÁÉV által kipróbált új technológiával készülnek. A Vasgyár utcán (a konzervgyár közelében) ez év második felében a SZÁÉV elkezdi száz OTP-s lakás építését. Itt a házak alatt üzletsor lesz. Érdekes­sége lesz ennek az építke­zésnek, hogy a házsorhoz tar­tozó gépkocsiparkolók az Ér­patak közelébe nyúlnak le. A SZÁEV-esek építenek egy kis hidat az Érpatakra, s a gépkocsitulajdonosok ezen át közelíthetik meg házukat. Mátészalkán 14 lakást épít a vállalat idén, a lakásók alatt itt is üzletsor lesz. Fe­hérgyarmaton 42 lakás ala­pozását kezdték el az épí­tők. Ezeket év végén, illetve a következő év elején adják át rendeltetésüknek. N. L. Cstoredáril Nyíregyházára Indul a kishatármenti A Szabolcs-Szatmáir-Bereg Megyei Tanács illetékesei a közeli napokban Erdélybe utaznak, s minden bizonnyal előzetes megállapodást is köbnek. Az előzetes informá­ció szerint a megyei húsipari vállalat és a megyei tejipari vállalatiunk élelmiszereket számit majd Erdélybe. E két vállalatban megvan a szállí­tási készség. Odaát várják a szabolcsi élelmiszert, ellen- tételezésként román bútoro­kat és román ruházati cikke­ket ajánlottak fel. A megyei elképzelések sze­rint Mérkvállajnál belátható időn belül megnyitható a közúti forgalom, ezzel old­ják majd Csengersima zsú­foltságát. Természetesen mind az ágerdőmajord, maiad a mérkváliaji intézkedés be­vezetéséhez Budapest és Bu­karest hozzájárulása szüksé­ges. Jó hírként 'könyvelhetjük el, .hogy a Keletszöviker tár­gyalásai előrehaladott álla­potban vannak. Az elmúlt napokban Bukarestből és Csíkszeredáról jöttek szak­emberek Nyíregyházára a kishatármenti árucsere-for­galom megbeszélése végett. (nábrádi) ^ JegyzetJ

Next

/
Thumbnails
Contents