Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

1990. január 23. Kelet-Magyarország 3 Nemcsak hívőket várnak... Felzárkózni a civilizált Európáim Megyénk Keresztényde­mokrata Néppártjának ven­dége volt Seszták László a szervezet országos alelnöke, akivel pártja céljairól beszél­gettünk. — Kérem, vázolja röviden a politikai életben újból fel­lépő Kereszténydemokrata Néppárt programját. — Pártunk világnézeti, val­lási és erkölcsi alapokon nyugvó szervezet. A kétezer éves kereszténység és ezer­éves Magyarország hagyomá­nyait folytatja. Nem vallási párt, semmilyen felekezethez nem tartozik. Pártunk nem csak hívőket vár soraiba, ha­nem mindazokat szívesen látja, akik országunk felvi­rágoztatását célul tűzik ki magúik elé és mindemellett erkölcsi normáinkat is magu­kénak vallják. A Baranko- vics-féle Néppárt folytatói vagyunk. Ez volt az egyet­len olyan politikai párt, amely nem azonosult politikai ér­dekek miatt a hatalommal. Ennek a pártnak a győzel­mét csalással tudták csak megakadályozni. — Országunk közvélemé­nyét élénken foglalkoztatja az egyre mélyülő gazdasági válság, önök miben látják a változást, változtatást? Sarkalatos pontja gazdasági törekvéseinknek a magántu­lajdon, de minden más társa­sági vagy részvénytulajdont egyformán elfogadunk. Nem támogatjuk az állam korlát­lan beavatkozását, és el­nyomását és nem fogad­juk el az államnak az egyén fölé való helyezését, felülről való irányítását, az egyéni szabadságjogok eltip- rását, az állampolgárok bele­szólása nélküli döntéseket. Gazdasági vonalon szükséges­nek tartjuk a tulajdonviszony és működtetési viszony kü­lönválasztását. Olyan gazda­sági egységeknek, szerveze­teknek a kialakítását tartjuk szükségesnek, ahol a vezetők nem cserélődnek össze a ha­talmaskodó és uralkodó tulaj­donosokkal, mint ahogy je­lenleg is sajnálatos módon fennáll. Azt a bérezést szeret­nénk kidolgozni, amely az igazi teljesítmények és értékek alapján jön létre, s amely a több és jobb munkára kérhe­ti az embereket. Igazságtala­nul senki sem részesedhet anyagi előnyökben. Egy jól működő államnak tudatosan fel kell vállalnia a szociális létbiztonság megoldását, az elesettek, kiskeresetűek, be­tegek és minden tisztességes magyar állampolgár nyugodt életének biztosítását. — Mit vár alelnök úr a vá­lasztásoktól? — Szeretnénk elérni, hogy a több mint negyven éve el­nyomott és visszaszorított vallásos hit ismét előtérbe kerüljön. Minden ránk szava­zó magyar állampolgárnak ígérhetjük, hogy felzárkó­zunk a civilizált Európához. Elfogadva Nyugat-Európa háború utáni fejlődésében elért módszereket, a ma is virágzó kereszténydemokrá­cián alapuló államok törek­véseit. Tassy Tamás A Debreceni Biogal Gyógyszergyár készítményeit — felvételünkkor műanyag ampullá­kat — csomagolnak nyugati exportra, a nagykállói Nyírség Termelőszövetkezet bökönyi üzemében. (B. zs.) ÖTLET H a 1990, akkor tüntetés, s sztrájk, sztrájk hátán. Most például a kiskeres­kedők döntöttek a mun­kabeszüntetés mellett, s ha már sztrájk, legyen sztrájk. Két na­pig ki sem nyitják a boltot. Egy időben sokan hitték azt, hogy ma nálunk a maszek üz­letnek megy talán a legjobban, ami persze — hamarosan beiga­zolódott — korántsem igaz. Mert gondoljunk csak például egry ta­nyasi, vagy külvárosi boltra. Egy kis só, egy kis kenyér, egy kis liszt, egy kis cukor. . . hát ebből bizony nehezen gazdagszik meg bárki. Pláne most. Hogy szinte na­ponta emelkednek az árak, s lassan már a sóval, ecettel is takarékoskodnunk kell. Megér­tem hát, hogy tiltakozásuk egyik oka az állandó áremelkedés. Mégsem mondhatom azt. hogy megértő semlegességem minden kiskereskedő egyformán bírja, hogy mindegyikükről feltétlenül elhiszem, hogy őszintén sajnál­ják az áremelkedések által leg- inkább sújtott kisembereket. Hinni csak akkor hinnék ne­kik. ha kézzelfogható bizonyíté­kát látnám segítőkészségüknek. Ha például egyes jól kereső ma­gánkereskedők létrehoznának mondjuk egy szegénységi alapot. S minden eladott tarmer haszná­ból befizetnének arra egy bizo­nyos összeget. De ez csak álom... B. G. A Nyíregyházi Mozgássérültek Start Vállalata február ele­jén megnyitja pb-gázpalack cseretelepét, valamint autóvá­sárlási lehetőséget kínál 100 ezer forint OTP kölcsön segít­ségével a Pazonyi út 1. sz. alatt. (Harasztosi Pál felv.) Belföldre is gyártanak Továbbra is Tajga Ez év elején „Fehérgyar­mati Iipará- Kereskedelmi- és Szolgáltató Kft”-t alakítot­tak a szatmáriak. A dolgozók is odaadták fonintjalkat, de egy törzsibetét erejéig (száz­ezer forint) Ikft-tag lett a gyügyei tsz is. Az összesen 5 törzsbetétes tőkéjével együtt 6,8 millió lett a tőke. A ko­rábbi években megszokott profil maradt, s itt hagyta a gépeket a Mezőgép Vállalat (bérleti díj ellenében). Óriá­si segítséget jelentett az a 9 millió forint készpénz, me-, lyet a nyíregyházi Mezőgép kamatmentesen a kft. ren­delkezésére bocsátott. Amennyiben az 1986-ban kötött szovjet—magyar egyezmény időszakára, (tehát még 1990-re is érvényesen) vállalásait, azaz 750 darab Tajgát el kell készíteni, úgy semmi gond nem lenne. Amíg a -megrendelés sorsa el­dől, az első negyedévre, a belföldi piacra rendelt ter­mékeket, szűrőcáíklonokat gyártanak a gyarmatiak. A napokban itt járt szov­jet olajügyi szakemberek megfogalmazták: elengedhe­tetlenül szükségesek az olaj- mezőkön dolgozóknak a la­kókocsik, melyet csalk a fe­hérgyarmatiak készítenek. Illetve, ha a tervezett meny- nyisóg gyártásra kerül, úgy a helyi AVISZ, s a tsz vasa­sai, de a SERKÖV lakatosai, sőt a tyukodi tsz mellék­üzemágának dolgozói is je­lentős feladatokhoz jutnának. A gyarmatiak joggal remé­lik, nem kell a munkanélkü­liség gondolatával foglalkoz­niuk heteiken belül, a FIP- KERSZ kft-ben. Nem ártana tüzetesen utánanézni,,. Kaland helyett korrekt üzletet! Áhítozunk a nyugati valutára, megyénk cégeinek több­sége legszívesebben még többet kasszírozna a kőkemény nyugatnémet márkából és társulna vegyes vállalat formá­jában egy-egy NSZK-beli partnerhez. A görcsös akarás és a pénzügyi ügyletek azonban bakik sorát szülhetik, főleg ha olyan nyugatnémet társasággal akadunk össze, amely a tisztességes befektetés helyett még jobban kiszipolyozza a megyét. A megyei kommunális szolgáltató vállalat (felügye­lője a megyei tanács) kerá­miaüzemében szerdán alaku­ló részvénytársaság szépség­hibája, hogy a külföldi part­ner ugyanaz, mint amelyik vállalatok, áfészek egész so­rát. többek között a nagycser- keszi termelőszövetkezetet is „padlóra” küldte. Koráb­ban Tebimpex néven műkö­dött, ma már Antetrade né­ven folytatja áldásosnak nem éppen mondható tevékenysé­gét. Stratégiájuk: egy fia már­kát sem adunk, helyette a magyar államtól veszünk fel hitelt, kihasználjuk a foglal­koztatási alap lehetőségeit, maid ha megkaparintottuk a részvények többségét, nem fizetünk. hanem jogi úton pereskedünk. Ezt a céget mindössze 100 ezer nyugat­német márkával jegyezték be az NSZK-ban, ami ott zsebpénznek számít és ab­szolút nem fedezi azokat a nagyvonalú elképzeléseket (a legmodernebb színvonalú gépsor ide telepítése), amely- lyel kecsegtetnek. Zsebpénzzel csupán? A kerámiaüzem jelenleg Keratech Kft. néven műkö­dik. amelyet a kommunális vállalat, a SZÁÉV. a Kemizol és Papp István alapított. To­H a még egyszer végig lehetne élnem az életem, és megkér­deznék ezzel kapcsolatban a véleményemet, nem vállalnám” — mondta nemrég egyik ismerősöm, aki arra panaszkodott, hogy semmire sem jut ideje. Most, miközben a Tisza úszó jégtáblák tarkította áttetsző zöldjé­ben gyönyörködöm, gondolatban Setét Lajos, a hóhér alakját és ruháját ma­gára öltő néma levente szavaival vá­laszolok neki: „Az élet szép, tenéked magyarázzam ? ” Az élet szép. Az élet ajándék. Egy­szeri, megismételhetetlen lehetőség, hogy belepillantsunk a teremtés vég­telen és csodálatos munkájába, s sze­rény módon részt is vegyünk benne. Alkotóként, a magunkfajta „szürkék" módján mesteremberként vagy talán csak afféle kantárként. Mindenképpen megéri. De csak akkor, ha el tudunk gyönyörködni egy naplementében, ha a mindennapos hangyaharc közben meg tudunk néha állni, hogy megfür­dethessük az arcunkat az ünnepi ha­rangzúgásban, hogy lehajolhassunk az apró szépségekhez. Barátaimmal késő ősz óta szoktatjuk testünket az egy­re hidegebb Tisza-vízhez, lelkünket pedig az egyre áhítottabb és értéke­sebb falusi csendhez. Már túl vagyunk a mai fürdésen. A part közelében, ahová csak apró jég­táblák sodródnak, úsztunk is egy jót. A jeges víz most is csodát művelt. Téli für Durva törülközőkkel át dörzsölt tes­tünk még csak nem is lúdbőrözik a több fokos hidegben. Izmaink felfris­sültek, a korábbi rossz közérzetnek, fáradtságnak nyoma sincs bennünk. Lebeg a lélek, nevetni kell, boldogan, harsányan. Ezt a fürdést sem lehet el­felejteni, akárcsak az egyik november végit, s utána az omló hóesésben a bokáig érő hideg pehelyszőnyegen va­ló száguldozást. így ugráltunk valaha a boldog gyermekkorban a dunna te­tején. A Tisza-part külön világ. El tudja feledtetni velünk, hogy abban a „má­sik világ”-ban egymást marják, tépik, gáncsolják, fojtogatják, ölik az embe­rek. Mert egyre nehezebb az élet. Egy­re drágább a mindennapi kenyér, s egyre megbocsáthdtatlanabbaknak tűn­nek a mások Vétkei, Nemcsak sza­bad. divat lett a sírás „a Kárpátok alatt". Egyre ritkábban hall az em­ber felszabadult, önfeledt nevetést. Olyat, mint a mienk most, miközben mezítláb, egy szál fürdőnadrágban ug­rálunk felfelé a milotai Tisza-part la­pos kavicsain. „Három bolond” — mondaná a sok savanyú, megnyúlt, világfájdalmas tekintet, a sok kese­rű. kiábrándult, megfáradt arc. Pedig mi egyszerűen csak boldogok vagyunk. Itt az ezüst zúzmararuhába öltözött Tisza-parton. B úcsúzóul megsimogatok egy bok­rot. Óvatosan, gyöngéden, ne­hogy az ágain üldögélő fehér hószirommadárkák csapatait felriasz- szam. Megköszönöm neki és rajta ke­resztül a Tisza-partnak, hogy meg­erősítette bennem a néma leventének — „Az élet szép, tenéked magyaráz­zam?" — abban a „másik világban", a hétköznapok világában is meggyö­kereztethető igazságát. Sziivási Csaba vábbra is pénzügyi gondokkal küszködik, a kommunális fi­zeti az üzem hiteladósságait. Ezért érdeke a vállalatnak, hogy égy jól fizető cég ve­gye át a társaságot. Ez a kft. számára is megoldás lenne, hiszen belebonyolód­tak egy pénzügyi manőver­be. amelynek során Szent­endrére szállítottak műemlék téglákat —. de ezért nem fizettek. Az üzem profilja nem ez, hanem főleg a kály- hacsempegyártás. Nem fizetnek A leendő részvénytársaság tagjai az Antetraden kívül a kommunális szolgáltató vál­lalat (majdnem kimaradt a társaságból), a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat és a Priro- da Szövetkezet. A Mezőgép vezérigazgatója csak annyit közölt, hogy a vállalat tagja az Antetrade-nak és a Mező- trade Systemnek, de az NSZK-beli partner (Antetra­de), amely szintén tagja a Mezőtrade-nak megvásárolta tőlük a vállalat mátészalkai gyáregységét, amelyért sok­szori halogatás után sem fi­zet. (Még elárulta, hogy a Priroda szövetkezet 14 szibé­riai tudóst takar, akik egy olyan szűrőt, filtert találtak fel, amely a Mengyelejev- táblát egy új elemmel gazda­gítja. A szűrőt a kémiaipar­tól az autógyártásig lehet fel­használni. ók adják a világ­hírnévre számot tartó tech­nológiát, a know-how-t.) Azt már Fehérgyarmaton sikerült kideríteni, hogy a foglalkoztatási gondok eny­hítésére a szűrőgyártó üze­met oda tervezték telepíteni. A tanács ki is jelölte a te­rületet. remélve, hogy több száz. elhelyezkedési problé­mával küzdő helyi lakosnak tud munkát adni. A megyei tanács illetékese viszont köz­beszólt: Fehérgyarmat he­lyett a szűrőgyártás megva­lósítását Nyíregyházára., a kommunális kerámiai üze­mébe hozta. (Ebben állítólag az is közrejátszott, hogy a le­endő cég vezetői posztjának várományosa. Beígérték, hogy fizetése egy részét nyugati valutában kapja és nyugati kocsit vezethet.) Az NSZK-beli cég számára a legnagyobb „business”, üz­let. hogy a megyei illetékes 12 millió forintért adna túl a kerámiaüzemen, amely en­nek többszörösét, egyesek szerint 43, mások szerint akár 80 milliót is ér. Megnyugvást jelentene, ha könyvszakértő­vel értékelnék fel az üzemet és ne nettó értékben! Az An­tetrade részéről az ügylet várható menete: megalakul az Rt., ismét nem fizetnek, leállítják a termelést, túlad­nak a telepen, bezsebelik a milliókat és pereskednek majd a megyei tanáccsal. • Megalapozott kereset Nem ártana alaposabban megismerni a már sokat em­lített NSZK-beli céget. A történet évekkel ezelőtt kez­dődött. amikor néhány ..ki­disszidált'’. illetve kivándo­rolt hazánkfia az NSZK-ban megalapította a Tebimpexet. Ez a cég egy magyar külke­reskedelmi vállalaton ke­resztül vásárolta íel anagy- cserkeszi téesz zöldség-gyü­mölcs szállítmányait. Az üz­letet egy. a megyében élő illető és budapesti rokona in­tézte. Őket is szemügyre kel­lene venni alaposan, hiszen a közreműködésük eredmé­nyeként a nagycserkeszi téesz a mai napig is 630 ezer nyu­gatnémet márkát (20 millió forinton felül) követel a Tebimpextől. Az ügyet a zü­richi kereskedelmi kamara mellett működő választott bí­róság tárgyalja, amely a cser­készlek keresetét megalapo­zottnak ítéli. Már csak azért is. mert a Tebimpex 100 mil­lió forintos ellenkeresetet nyújtott be. de ebben nagy­lelkűen leszámította tartozá­sát a téesznek, így akaratla­nul is elismerte ennek jogos­ságát. Sokan emlékeinek A Tebimpex és a nagy­cserkeszi téesz exportügyleté­nek az vetett véget, hogy előbbi folyamatosan árenged­ményeket kért és nem fize­tett az áruért és később sem vállalt garanciát a kifizeté­sekért. A nyíregyházi ügyin­téző munkáját nehéz bizo­nyítani. de az már nem meglepő, hogy az Antetrade- nak ő a hazai képviselője. Arra Nagycserkeszen sokan emlékeznek, amikor az egyik káposztaszállítmányból, amely a hosszú út miatt már vesztett értékéből, kiemelt három rohadt fejet és ezt mutatta az átvevőnek, mond­ván. a magyarok csak ilyet szállítanak. A napkori téesz- nél sem felejtették el a tar- tályláda históriáját, csakúgy, mint a hajdúszoboszlói üdü­lőszövetkezet tagjai, akik pénzüket rábízták. Velük akadt most össze a megyei tanács. Jószándék ve­zérel bennünket, amikor ké­telyeinket leírjuk: a most alakuló részvénytársaság sem biztat semmi jóval. (E témáról lapunkban még szí-* vesen adunk helyet más vé­leményeknek is.) Máthé Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents