Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

1990. január 22. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol: Tóth Kornélia rovatvezető Napirenden a bevonulás, leszerelés Közeleg a február és az köztudomásúan a katonai bevonulások időszaka. A honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos olvasói kérdésekre Ungvári Sándor ezredes, megyei had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnoktól kértünk választ. Az előfelvételisek bevonulása változik-e a jövőben? — kér­dezte G. S. Nyíregyháza, Kos­suth utca 33. alatti olvasónk. A honvédelmi és a műve­lődési tárca egyeztetése alapján 1989-től már csak néhány felsőoktatási intéz­ményben működik az előfel- vételis rendszer. Elindult egy folyamat, mely szerint a sikerrel felvételizett fiatal el­kezdi tanulmányait és a sor­katonai szolgálatra a diploma megszerzése után kerül sor. Tizenhét éves testi fogyaté­kos fiút együtt soroznak-e az egészségesekkel? — tudakolta egy nyíregyházi anyuka. (Név és cfm a szerkesztőségben.) — A szellemi és a testi fogyatékos fiatalokat nem hívják be sorozásra. A kato­nai nyilvántartásba vételük és az egészségi alkalmassági fokuk megállapítása az írás­ban bekért adatok és az or­vosi igazolások alapján tör­ténik. Nagyatádról Nyíregyháza környékére szeretne kerülni egy sorkatona. Megoldható-e az áthelyezése? — kérdezte Sz. Lászlóné Nyíregyháza, Sarló u. 5. alatti lakos. — Az áthelyezési kérelmet — az indokok felsorolásával —1 á hozzátartozónak vagy a sorkatonának kell benyújta­nia ahhoz az alakulatnak a parancsnokához, hol a sor­katona jelenleg szolgál. A kérést megvitatják, és egy­két hónapon belül döntenek az áthelyezés ügyében. Családi körülményekre hivat­kozva alternatív szolgálatot szeretne vállalni egy 19 éves nyíregyházi gépszerelő, K. Miklós. Teheti-e? — Alternatív szolgálatot — amely lehet 24 hónapos fegy­ver nélküli vagy 28 hónapos polgári szolgálat — csak val­lási vagy lelkiismereti okok­ra hivatkozva lehet kérni. A megyei kieg.-hez benyújtott kérelem után a megyei ta­nácson működő társadalmi véleményező bizottság előtt kell a fiatalnak megindokol­nia a döntését. A bizottság javaslatának figyelembevé­telével a megyei parancsnok dönt, hogy a szolgálat mely fajtáját engedélyezi. Ameny- nyiben a polgári szolgálat mellett dönt. úgy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelöli ki a fiatalnak azt a munkahelyet, ahol a szolgá­lat 28 hónapját tölti. Mun­kájáért ugyanazt a zsoldot — 1989. december 29-étől 780 forintot — kapja, mint bár­mely más sorkatona. Két gépelt oldalnyi kérdés­csokrot küldött lapunknak Varga Ferenc, Nyíregyháza, Arany J. u. 23. alatti lakos. Egyebek közt arra kíváncsi, miért kell a termelő munkától elvonni életerős, egészséges fiatalokat katonai szolgálatra? Olvasónk szerint 3 vagy 6 hó­nap alatt is megtaníthatnák a katonákat a fegyverforgatásra. Javasolja: állítsanak fel zsol­dosokból egy nemzetközi had­sereget. — Fegyvermentes világot szeretnénk mi is. Elindult egy kedvező folyamat Euró­pában, am'ely érződik nálunk is. Kevesebb fiatalt vonulta­tunk be. csökkent a katonai szolgálat ideje, leszereltek és polgári foglalkozást kerestek sokan a tisztek közül. Foko­zatosan kivonják a szovjet csapatokat hazánkból is. De azt világosan kell látni, hogy amíg különböző országok, társadalmi formációk létez­nek egymás mellett, addig hadseregre szükség van. A külföldre utazás feltételeit megváltoztatták-e a honvédéi- mi törvény módosításánál? — A tartalékosoknak egy­általán nem kell engedélyt kérniük a külföldi utazás­hoz. de a hosszabb időtarta­mú kiutazást be kell jelen­tenie a hadkötelesnek. A sor­katonai szolgálat előtt álló fiatal csak akkor kérje a pa­rancsnokság engedélyét, ha munkavállalás miatt utazik külföldre, vagy már megkap­ta a behívóparancsot, vagy a sorkatonai szolgálat megkez­désének várható időpontjáról már értesítést kapott. Az engedély iránti kérelmet az utazás előtt 30 nappal kell benyújtani. Mennyi a honvédelmi hozzá­járulás (katonaadó) annak, aki önhibáján kívül nem teljesített szolgálatot? — tudakolta M. Já­nos Nyírbátorból. — 1989. július 1-jétől meg­szüntették a hadkötelesek fi­zetési kötelezettségét. Ki kaphat katonai családi segélyt és mennyit? — érkezett a kérdés Tiszavasváriból. — Családi segélyt akkor kaphat a bevonult fiatal hoz­zátartozója. ha munkaképte­len. eltartásra szorul és a bevonult fiatal öt saját ke­resetéből, jövedelméből tar­totta el. A családi segély ösz- szege egy eltartott esetében 3990 forint és a helyi tanács­nál kell kérni. Jár-e leszerelési segély a fia­talnak? — kérdezte egy szülő Csengerből. — Csak indokolt esetben, ez ugyanis nem kötelező jut­tatás. Az alakulat parancs­noka dönt a sorkatona szo­ciális helyzete és a szolgálat alatt tanúsított magatartása, valamint a rendelkezésére álló anyagiak alapján. A katonai szolgálat megkez­dése előtt megilleti-e fizetés- nélküli szabadság a leendő újoncot? — tudakolta egy fia­talember, K. József Nyíregy­házáról. — A munkáltató köteles két napot adni a sorkatonai szolgálat előtt a fiatalnak. A trtalékos szolgálatra bevonu- lónak pedig akkor, ha az időtartam a 20 napot meg­haladja. Csak radászgattak, pénzt nem hoztak...? II manőverezés bunkója Egy gazdaság összeomlásának háttere „Nekünk szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit akarunk. A szándékok mélységes bizonytalanságából bámulatos manűverezési szabadság születik” Ez a Becket-idézet függ dr. Moldvay István vezér- igazgató szobájának a falán, aki jelenleg egyes egyedül képviseli a Nyírlugosi Álla­mi Gazdaságot. A mélységes bizonytalanság valós, hiszen december végén meghiúsult a gazdaság szanálása, ezután a felszámolás következik. Ha­sonló helyzetben van a ve­zérigazgató is, hiszen ja­nuárig a Nyírlugosi AG még egy 17 fős vagyonkezelői köz­pontként működött, amely a gazdaság által alapított 9 kft. és 1 egyesülés jogi, társada­lombiztosítási, továbbképzé­si ügyeit intézte és a társa­ságokba bevitt vagyont el­lenőrizte. A napokban meg­tartott közgyűlésen 8 igen, 8 nem szavattal nem erősítet­ték meg posztjában a vezér­igazgatót, aki március 31-ig marad a posztján. Utána ma­radni akar Nyíri ugoson. Ti­zenhat kollegájának pedig se­gített elhelyezkedni. Ha lenne 400 millió Jelenleg Nyírlugoson egy másfél milliárdos termelésre alkalmas, 1300 embert foglal­koztató korszerű feldolgozó­rendszer működne, ha lenne hozzá 400 millió forint for­góeszköz. Készen áll a fű­rész-, a hús-, a mirélitüzem, csak még az a pénz, amely nyereségessé tenné, az hiányzik. Közben a hitelezők a gazdaság nyakára járnak, mert szeretnék látni mielőbb a pénzüket, amely megköze­líti az egymilliárdot. — Hat éve 93 milliós ter­melési értéket produkáló és 23 milliós veszteséggel gaz­dálkodó gazdaságot vettem át. Vagy marad minden a régiben, az embereket pedig elbocsátottuk és a vagyont feléltük volna, vagy pedig belekezdünk fejlesztésbe, ezt a két utat választhattuk. Az utóbbi mellett voksoltunk — kezdi a vezérigazgató. — El­ső lépésként átadtuk a fű­részüzemet, amelyet azóta korszerűsítettünk. Ott gön­gyölegeket és félkésztermé­keket gyártanak tőkés ex­portra. Az alapanyagot a szakcsoportok által művelt 2400 hektáros erdő adja. Lét­rehoztunk egy zöldség-gyü­mölcs konzervüzemet, amely termelésének kétharmadát szintén tőkés exportra szál­lítja. Az alapanyag 80 száza­lékát a környék kistermelői­től vásároljuk. Kiépítettük a vadgazdálkodáshoz és Sf tu­ristaforgalomhoz szükséges infrastruktúrát. A termelőink sertéshizalásba fogtak, amely­nek feldolgozását helyben oldjuk meg. NSZK-beli cég­gel vegyes vállalatot alapítot­tunk, szakmunkásaink jelen­leg is kint tanulnak, az üze­met pedig a Közös Piac elő­írásainak megfelelően ala­kítjuk át. Egy Finnországban leszerelt mirelit fagyasztó­gépsort telepítettünk Nyírlu- gosra, amely egy fél szezont már működött. Bármelyik szakember elmondhatja, hogy az előbb felsoroltak jól fel­szerelt, tőkés exportra alkal­mas üzemek. A fejlesztésekbe kereske­dőházakat, termelőszövetke­zeteket, áfészeket vontak be és bankoktól hosszú lejáratú hiteleket vettek fel. A tava­lyi évet a gazdaság 45 mil­liós veszteséggel zárta, en­nek kigazdálkodására a pénz­ügyminisztertől három évet kaptak. Mivel az AG vezetői úgy gondolták, hogy ilyen nagy céget egy központból lehetetlen irányítani, létre­hozták a társaságokat, amely­ben a gazdaság vagyona 50- től 99 százalékos. A kft-k adósság nélkül alakultak meg, szerintem inkább volt az indok a vagyonmentés', mint az irányítás decentrali­zálása. A vezérigazgató ezt cáfol­ja, mondván: a kft-ben levő vagyon a Nyírlugosi Állami Gazdaság üzletrészeiként sze­repel, amelynek esetleges ér­tékesítése a hitelezők kielé­gítésére szolgálhat. A gazdaság tavaly nyáron kérte a Fővárosi Bíróságtól a szanálást, amely a kérést jó­váhagyta és megbízta a Sza­náló Szervezetet ennek a le­folytatásával. Legelőször a Debreceni Tartósítóipari Kombinát jelentkezett, de ajánlatát a Szanáló Szerve­zet nem fogadta el. Utána a Nyírség Konzervipari Válla­lat adta be vásárlási szándé­kát, amelyet a szervezet el­fogadott. A vállalat tárgyalt a bankokkal, hogy pénzük egy részét tőkésítsék, az ere­deti kamatok megmaradja­nak és az adósságokat üte­mezzék át. A Külkereskedel­mi Bank kötötte az ebet a karóhoz, ő pénzt szeretett volna látni, nem volt hajlan­dó annak ellenére megegyez­ni a vállalattal, hogy a többi bank igent mondott, így meghiúsult a szanálás. Je­lenleg az állami gazdaság aktája a Fővárosi Bíróságnál van, amely vagy a Pénzinté­zeti Központot, vagy a Sza­náló Szervezetet jelöli ki a felszámolásra, mivel március 31-e után nem fog az ÁG-nát senki dolgozni, a felszámo­lásra kijelölt szervezet fog embereket felvenni. A bankok bosszúja ? — A bankok tudták mire adják 2010-ig a hiteleket — mondja a vezérigazgató —, mégis egycsapásra visszakö­vetelik. A kapott pénzekkel el tudunk számolni, prémiu­mot egyik vezető sem vett fel. Ügy érzem ez a bankok bosszúja volt ellenem, amiért soha nem voltam jó viszony­ban velük. Ráadásul azt is a két kivetett lelket. Azóta mind a két malac, mint a tejtest- vérük, a tarka kecs- kegida is szépen gya­rapodik, békésen ker- getőznek az udvaron. Mint a mesében... mert azt talán már mondanom is fölösle­ges, hogy ilyen nagy békesség ma mar csak a mesében for­dulhat elő. Meg legfeljebb egy­némely falusi udva­ron. ' B. G.' megtették, hogy a szerződés­ben rögzített kamatszázalé­kot felemelték, nekik úgy látszik mindent szabad. Amikor a vadászatokról és azok résztvevőiről kérdezem, elismeri, hogy a miniszterel­nök-helyettes, miniszterek, ismert személyiségek vadász­tak Nyírlugoson. A vezér- igazgató szerint ebből csak az az előny származott, hogy a hírekhez, információkhoz hamarabb és első kézből ju­tott. A hitelekhez is? — kér­dezem. . — Mi minden egyes pénzt pályázaton nyertünk el, amelyet a tárcaközi bizottság bírált el — válaszolja. — Nézze, ha most újrakezdhet­ném, most is azt csinálnám, azzal a különbséggel, hogy a mirelitüzem felépítését meg­fontolnám. Külső gazdasági szakértők szerint ez okozta a szanálást, mert a terven fe­lüli finn gépsorhoz több pénzt és ennek előteremtéséhez idő kellett. Mindenesetre büszke vagyok rá, hogy munkatár­saimmal együtt a szabolcsi „sivatagba” európai szintű élelmiszeripart teremtettünk, ezzel az embereknek megél­hetést is biztosítva. „Ítéljék meg választóim” Arra a kérdésre, hogy pá­lyázik-e újra a képviselővá­lasztáson, azt válaszolja, hogy nem. Egyrészről, mert nem szavazta meg az Or­szággyűlésen a költségvetést, mint mondja, ez az appará­tus minden változtatás ellen t an. Másodszor addig, amíg például Nyíregyházán a két biztosítószékház, az APEH- palota, a megye más részein az OTP és takarékszövetke­zetek modern épületeit ad­ják át a termelők pénzéből, addig ilyenre nem érdemes vállalkozni. — Mindig azért dolgoztam, hogy a „másodrendű” vidéki, falusi lakosságot is egyenjo­gú állampolgárként kezeljék ebben a hazában. Hogy mi­lyen sikerrel, azt ítéljék meg választóim. Máthé Csaba Svéd—magyar közös vállalat Faház­gyár Az elmúlt éveikben alakult az a svéd—magyar közös vál­lalat, amely az északi orszá­gokban kedvelt, de Magyar- országon is nagy jövő elé itekintő, faházgyártásra ren­dezkedett be. A faházgyár vajai üzemében 1989-ben mindössze ikét tucatnyi épü­lethez elegendő elem ké­szült. A házakat a Balaton­nál állították fel, osztatLan sikert arattak. A betanulási idő leteltével 1990-ben havonta már 2Q lakóház készül az üzemben. A faházak ötven százalékát nyugaton, finn megrendelők­nek értékesítik. Százhúsz fa­ház itt az országban talál majd gazdára. Az érdeklődés nagy, hiszen az elemekből összerakható lakóház szere­lése a helyszínen gyorsan történik, a vásárló néhány hét eltelte után beköltözhet a minden kényelmet biztosí­tó lakásba. Faházgarázs ké­szítését is tervezik. (Harasz- tosi Pál felvétele.) Az előny hátránya Aki hallotta a Falurádió­ban. nyilván elgondolkodott azon, hogy az ország kü­lönböző részein akadozik a hízott sertések átvétele. El­hangzott az is, hogy eg.y- némelyik húsipari vállalat decemberben — gondolva a januári áremelésekre, erő­teljesen bespájzolt. — fel­árral vették a sertéseket. Megérte, hiszen a decem­beri készletezés most az ügyeskedő vállalatoknak a magasabb húsárral extra­profitot hoz. A vállalati hűtőkamrák tehát tele vannak, lesz elég hús az elkövetkező hetek­ben, de mi lesz az után? Az utánpótló alapanyag­termelést, a sertéshizlalást cseppet sem ösztönzi, hogy a készre hizlalt állatok he­tekig a termelők nyakán maradnak. A továbbtartás- ból a termelőnek kettős vesztesége származik; a ta­karmányozás többletkölt­sége, másrészt a ráhizlalás miatt túllépik a súlyhatárt, emiatt csökken a kilogram­monkénti átvételi átlagár. Ügy tűnik, ez a termeltető, felvásárló cégeknek nem számít, őket nem az érdek­li. mi lesz fél év múlva, vagy jövőre. Pedig a jövőkép az ál­lattenyésztésben nem vala­mi rózsás. Az állatállomány tovább csökken és tanúi vagyunk bizonyos mértékű minőségromlásnak is. Nem csak kevesebb a szarvas- marha-. a sertés- és juhál­lomány, de hanyatlik a törzstenyésztésen . alapuló tenyésztés és állattartás. A termelők egyre nagyobb kö­re nem igényli a nagyérté­kű tenyészáliatok szaporító­anyagát, mert az drága. A zugkanok, bikák és kosok alkalmazásával költség ta­karítható meg. Azzal vi­szont nem számolnak, hogy csökken az utódnevelő ké­pesség, a minőségi húsfor­mák átörökítése, csökken az állat ellenálló képessége a megbetegedésekkel, fertőzé­sekkel szemben. Első olvasásra úgy tű­nik. az írás vége messze kalandozott az indulópont­tól. Ez csak a látszat. A te­nyésztői. állattartási és ál- lathizlaláisi kedv lerontója az intézkedésekben, a kü­lönböző kormányzati, vál­lalati magatartásban állan­dóan jelen van. Változtatni kellene ezen. A pillanatnyi érdekeket és előnyöket ren­deljék alá egy hosszú távú elgondolásnak, hiszen az ál­lattenyésztést könnyű egyik napról a másikra tönkre­tenni, de az újraélesztés hosszú időbe és nagyon sok pénzbe kerülhet. Húsra, húskészítményekre, tejre és tejtermékekre pedig, ha drágán is. holnap is szük­ség lesz. Seres Ernő hál’ istennek nem embernek született igy nem ismerhette a faji előítéleteket sem. Gondolkodás nélkül fogadta hát magához múltán csoda tör­tént. A házigazda csak ámult, mikor látta, hogy a két kis­malac. ott. szorgosko­dott . a' * keéskeanya , Árván siránkozott hál a két kivert pára, s • úgy tűnt, sorsuk meg- - pecsételődött. Ám egy kis idő alatt. Mert az közben egy gyönyörű kecske- gidát ellett, s volt te­je bőven. S miután a kecske ■»•re kételkedjék, J Y kedves olva­sónk! Igenis jól lát, ha az alábbi so­rokat olvassa. Történt pedig, hogy a tunyogmatolcsi Má- jer László kocája töbl mint egy tucat mala­cot fialt, de „objek­tív” okok miatt két kismalacnak már név jutott hely az anyjuk hasán. A cumisüveget nem akarták elfogadni, te­jen kívül pedig mást nemigen lehet még adni a kis jószágnak.

Next

/
Thumbnails
Contents