Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. január 3. Kelet-Magyarország 7 A lej nem az átvétellel kezdődik Vizezik, fölözik — ezért szabálysértést fizetnek J^estahontás^ A munkakönyv Nemcsak a lustákat, iemtörődömöket fenyege- i a munkanélküliség. Érékes, szorgalmas emberek is az utcára kerülhetnek, mert átszervezik, megszüntetik a munkahelyüket. Bármilyen okból is, de emberek egyik napról a másikra veszítik el addig biztosnak hitt jövedelmüket, egzisztenciájukat. Kötelességünk segíteni rajtuk —, ahogy tudunk: emberséggel, ügyeik intézésével, problémáik megértésével. Ugyanezt elvárhatják a dolgozók az elbocsátó vállalatuktól is. De egyes cégek erről megfeledkeznek. Mi több, azokról a kötelezettségeikről is, amelyeket törvény ír elő. Hasonlót tett egy nyírségi társulat idős telepőrével. Az öreg tizenöt esztendőn át őrizte fürge pulijával együtt a társulat távoli telephelyét. A * telepet megszüntették, az öregnek írásban felmondtak, de sem a fizetését, sem a munkakönyvét nem adták ki. „Majd, nemsokára, holnap, mindjárt ...” — mondták, amikor személyesen, vagy telefonon érdeklődött. Sürgősen kellett a munkakönyvé, mert portási állást talált a lakóhelyén. Más lett a portás, mert az öreg ember a mai napig nem kapta meg a munkakönyvét! Mindazon túl, hogy a társulat eljárása lelkiismeretlen — törvénytelen is. Ha szabályszerű a felmondás (márpedig ebben az esetben az volt), akkor a munkahely az utolsó munkában töltött napon köteles átadni a dolgozónak a munkakönyvét és annak a tartozékait, valamint kifizetni a munkabérét. Ha késlekedik a munkabér kifizetésével, akkor húsz százalék kamatot is fizetnie kell. Kártérítési felelősséggel tartozik azért is, ha a munkakönyvét késedelmesen adja ki a dolgozónak, vagy törvénytelenül visszatartja. Ha a dolgozó igazolást visz attól a vállalattól, ahol épp a munkakönyv hiánya miatt nem helyezkedhetett el, az elbocsátó vállalat köteles annyi pénzt fizetni neki, amennyit munkakönyvé birtokában megkereshetett volna. Ezért az igazolásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amikor munkára jelentkezett, a munkakört, amit betölt- hetett volna és az irányadó keresetet. Ámde, mit ér mindezzel az idős telepőr, ha saját jogos kárának érvényesítése érdekében kérelmet kell írnia a volt vállalatánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz, s ha ott elutasítják, fellebbezhet a munkaügyi bírósághoz? Remélem, a társulat ráébred, hogy jobb, ha ők is mentesülnek a jogi procedura alól. A törvény és az emberség elmulasztásának következményeit ugyanis mindenképpen vállalniuk kell. (t. m. i.) Nem gondoltam, hogy ilyen sok vitára ad okot az egyik novemberi számunkban megjelent Tejátvétel gondokkal című írásom. Egy olvasói reagálást már közöltünk lapunkban is, de emellett többen nyilvánítottak véleményt. Bihari István Nyírbátorból például elmarasztal, mert a „tej eredetét” csak az átvételtől kísértem nyomon és a termelők gondjairól egy szót sem ejtettem. Megemlíti mindazokat a nehézségeket, amelyek ma a tehéntartásnál felmerülnek: a legelő hiánya, a téli takarmány beszerzése mellett a fejés és a csarnokba vitel is jelentős terhet ró a tulajdonosra, akik közül sokan alacsony nyugdíjuk kiegészítése miatt foglalkoznak állattartással. Állattartók panasza Olvasónk egyben kéréssel fordul a tejipari vállalat vezetőjéhez: „Nekünk nincs érdekképviseletünk, azt kérjük, hogy a kiküldött ellenőrök a termelőben az üzlettársat nézzék, aki a tejellátásból erején felül — jóformán minden segítség nélkül — veszi ki a részét. Ne csak hirdessék, de tegyenek annak érdekében, hogy a beszállított tejet a valóságos zsírszázalék szerint vegyék át és fizessék ki. Legyen köztünk egyenlő jogokon alapuló partneri kapcsolat.” A leírt észrevételekkel a legilletékesebbet, Bogár Jánost, a Nyíregyházi Tejüzem és Tejporgyár üzemigazgatóját kerestem meg. — A tejiparnak alapvető érdeke, hogy minél több jóminőségű tejet vásároljon fel. Az átvevők (kezelők) vállalatunknál szervezett tanfolyamon sajátítják el a tej átvételét, vizsgálatát és kezelését melyet megfelelő szabványok és iparági előírások szabályoznak. A tejbegyűjtők a mennyiséget a helyszínen mérik, s az egyéb béltartalmat a naponta vett mintából (tíznapos átlag alapján) számolják el. Átvételkor még szúrópróbaszerűen vagy rendszeresen savfok-, tisztaság- és. fajsúlyvizsgálatot is végeznek. Ezt kezdeményezheti a termelő is, vita esetén a vállalat központjához fordulhat — mondja az igazgató. Tejcsaraokból nincs árusítás Tapasztalataik szerint a legtöbb problémát a vizezett- ség mértéke okozza. (Erre a tej fajsúlyából következtetnek.) A gyanús esetben a helyi tanács képviselőjének a termelő és a tejipar ellenőrének jelenlétében hivatalos mintát vesznek, amit a debreceni Nyerstej Minősítő Laboratóriumba küldenek vizsgálatra. Az eredmény alapján esetleg szabálysértési feljelentést tesznek. A tejcsarnokból való árusítást a visszaélések elkerülése és a higiénés körülmények miatt megszüntették. — A kistermelők zöme tisztességes — emeli ki Bogál János —, de vannak kivételek. . Legutóbb például Sza- kolyban négy esetben is találtunk 4,2-től 14 százalékig vizezettséget. (Holott a tejben nincs idegen víz!) A falvakidős Molnár Ferenc, gá- vavencsellői téesztagnak nyugdíjazása évétől 1 ka- tasztrális hold háztáji földet juttatnak a háztájira vonatkozó rendelkezések szerint. Olvasónk háztáji földjének nagyságát azonban a felesége halála után 800 ölre csökkentették. A házastárs halála tényleg olyan ok, ami miatt csökkenteni kell a háztáji föld nagyságát? — kérdi levélírónk. Dr. Nyitrai Zoltán, szerkesztőségünk jogásza válaszol. Bizony, a termelőszövetkezet ebben az ügyben törvénysértően járt el, ugyanis: a tsz-törvény rendelkezései szerint „A háztáji föld használata, vagy a terményjuttatás a tagot általában álban mindenki tudja, ki az. aki vizezi a tejet, de egyfajta véd- és dacszövetség alakult ki, a leghangosabbakkal még a körzetfelelősök sem tudna« szót érteni. Mit mond a tejbegyűjtő? Az elmondottakról beszélgettem Nagy cser készén Ugyan Mihályné tejbegyűjtővel. — Településünkön nagyon lecsökkent a szarvasmarhák száma. Napi 300—350 liter tej jön össze, pedig a tejipar fejőgéppel is segíti az állattartókat, s mint a megye többi csarnokában, itt is felszerelték a gépi hűtőberendezést, amely a minőség megőrzése miatt fontos. Három éve dolgozom ezen a helyen, szerencsére nem volt konfliktusom még a tulajdonosokkal. Nem tapasztaltam sem vizezést, sem fölözést, a mintát mindenkor előttük veszem, s kölcsönösen megbízunk egymásban. landó jelleggel illeti meg”. A közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés által megállapított irányelvek és feltételek megtartásával a téesz a kijelölt háztáji föld mértékét (pl. munkateljesítmény, művelési ág, eltartottak száma) a következő évtől kezdődően módosíthatja. Ez a rendelkezés a közös munkavégzésre kötelezettekre vonatkozik. A törvény kedvezőbb feltételeket biztosít az öregek részére, miután előírja, hogy „Nem csökkenthető a háztáji föld, illetve terményjuttatás mértéke, ha a tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, illetőleg munkateljesítménye azért csökkent, mert megrokkant, vagy munkaképtelenné vált”. Levélírónknak azt javaslom, forduljon a szövetkezet döntőbizottságához és kérje a tsz döntésének felülbírá- latát. E. F. nyíregyházi olvasónk apósa tsz-tag, tavalyelőtt dohányt termelt a háztáji földön. A dohány szárítását, a növényápolási munkák egy részét a tsz végezte el. Tavaly ősszel el is számoltak. Levélírónk apósa befejezettnek hitte a dolgot, ám ez év elején a téesz levélben felszólította, hogy fizessen közel háromezer forintot, mert tavaly tévesen számláztak. Mivel az idős ember nem fizette be a pénzt, levonták a munkabéréből három részletben- Vajon jogszerű-e a téesz eljárása? — tudakolja olvasónk. A leírtak sz- .'int a téesz eljárása törvénysértő. A dolgozót megillető munkabérből ugyanis csak a jogszabályban meghatározott mértékben és esetekben, a bírósági végrehajtás szabályai szerint lehet levonni. A téesznek a levonás előtt mindenképpen felszólítást ... hogy divat lett a diákok körében a telefonbctyárkodás. Karácsony előtt több olvasónk lakásán csörgött a telefon. Kellemes, fiatal női hang szólalt meg a vonal végén; „Jó napot kívánok! Kiss Edit, Nagy Éva stb., vagyok a postáról. Vonalvizsgálatot tartunk, kérem lemérni, milyen messze van a telefon a televíziótól!” A gyanútlan telefontulajdonosok többsége centimétert, mérőszalagot kerített és teljesítette a „telefonos kisasszony” kérését. De már nem volt kivel közölnie az eredményt, mert a tréfás kedvű lány nevetve letette a telefont. Am az az unaloműzőnek szánt butácska tréfa kis híján tragédiát okozott! Telefonbetyár lánykánk nemrég műtött, lázas kábulatban fekvő embert zavart fel kérésével a betegágyból. Bár a beteg agyában felsejlett, hogy azzal engedték haza a kórházból, gyógyulása érdekében moccannia sem szabad, jajgatva vonszolta magát a földön a televízióig... Lehet, hogy, újra műteni kell! Az ifjúság vidámsága nélkül mivé lenne felnőttkorban az ember? Csínyeket mindannyian elkövettünk kisiskolásként, gimnazistaként, főiskolásként. De te, kedves telefonbetyárlány, gondoltál-e arra, hogy a te szeretteid is kerülhetnek ilyen helyzetbe, és válhatnak áldozatává hasonló tréfának? (tmi) Dankó Mihály Az olvasó kérdez — a jogász válaszol Törvénysértő eljárás Köszönet A legszebb emberi tett törődni embertársainkkal. Néha úgy hittük, kipusztult belőlünk ez az érzés, de most sokan bebizonyították, nem így van. Levelek, telefonok tömegét kaptuk az utóbbi napokban olvasóinktól, akik arra kértek minket, tolmácsoljuk köszönetüket és hálájukat. Reméljük, az adományozók megőrzik segíteni akarásukat, és szép hagyománnyá váiltozik az a kezdeményezés, amelyet Lapunk is igen nagy örömmel üdvözöl és támogat. A Nyíregyházi Városi Tanácsnak Bada Lászlóné, Kovács Sándor, Tóth Mihályné, P. László és még nagyon sok nyíregyházi lakos és családja köszöni a karácsonyi élelmiszercsomagot. A díszes csomagban — amelyet ötszáz, kiskeresetű, szorult helyzetben lévő családnak küldtek — a legalapvetőbb élelmiszerek: olaj, fél kilós húskonzerv, rizs, cukor, margarin, kolbász, kakaó volt, valamint egy liter almaié, egy kiló narancs, 1 doboz Bonbonetti és csokoládé. A megajándékozott polgárok ezúton kívánnak nagyon boldog, eredményekben gazdag új esztendőt a városháza minden dolgozójának. A nyíregyházi városi tanács ötös szobája december 20-án még sok család karácsonyi meglepetését rejtette. (Fotó: Balázs Attila) A vásárosnaményd üveggyár szép ajándékait személyesen adták át a pócspetri és kislétai idősek klubja tagjainak. A december 20-án rendezett ünnepségre gazdag csomag érkezett a Szatmár- vidéki Háziipari Szövetkezettől, Mátészalkáról, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei kellett volna küldeni a dolgozónak, s ebben a felszólításban azt is közölni kellett volna, hogy a jogorvoslatra milyen lehetőség van. Tanácsolom, hogy olvasónk apósa kérjen jogorvoslatot a szövetkezeti döntő- bizottságtól. Ha a téesz a döntőbizottsági tárgyaláson bizonyítja, hogy az általa elkészített számla téves volt, a követelése tehát jogos — a kért összeget levélírónk apósának meg kell fi- (zetnie. G. Béláné nyíregyházi levélírónk zöldséget termelt a háztáji földjén. A növény- védelmi munkákat a tsz végezte el, de — levélírónk véleménye szerint — olyan felelőtlenül, hogy közel húszezer forint kára származott belőle. A termelő- szövetkezet azonban ezt nem ismeri el. Ki téríti meg a kárát? A tagok háztáji gazdasága a tsz egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni. Mivel a tsz az általa végzett növényvédelmi munkákért felelősséggel tartozik, ha kárt okoz, azt köteles a tagnak megtéríteni. Ezért javaslom, hogy a tsz döntőbizottságának határozata ellen forduljon jogorvoslatért a munkaügyi bírósághoz. Jó tudni... ... Családi pótlékra jogosultság szempontjából — a jelenleg érvényben lévő rendeletek alapján — azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki 16 évesnél fiatalabb, 16 évesnél idősebb, de 19. évét nem töltötte be, és alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Tehát a felsőfokú oktatási intézmény tanulója után nem jár családi pótlék. Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezettől, Nyíregyházáról; a pócspetri általános iskola úttörőcsapatának értékes ajándéka is az idős klubtagok karácsonyfája alá került. Az általános iskola tanulóinak műsora mellett furulyával és citerával szórakoztatták a meghívott vendégek az idős ünnepeiteket. A vásárosnaményi Pan- nonglast RT. karácsonyi ajándékokkal lepte meg az olcsvai idősek klubjának tagjait is, akik ezúton köszönik, hogy örömet szereztek nekik és ünnepüket még szebbé tették. A Vöröskereszt ajándékait vették át boldogan a sóstó- gyógyfürdői szociális otthon lakói. Mint írják, gondoltak az erdélyi szenvedőkre, és az „intézetben a magánbeszélgetések tárgya most nem a személyes élmény, hanem az együttérzés, a szeretet.” A Jándon működő Start Vállalat üzemegységének, a helyi tanácsnak, az iskola úttörőcsapatának, a tarpai lány citerazenekarnak, a Nyírség táncegyüttes vezetőinek köszönik a jándi általános iskolások és óvodások a december 8-án megtartott színvonalas Mikulás-napi ajándékműsort. Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat december 14-én nyugdíjastalálkozót szervezett. A nyugalomba vonult, régi dolgozókat enni- innivalóval, kedves szóval fogadták, és ünnepi ajándékként mindenkit ötszáz forinttal leptek meg. Bofdogabb új évet kívánunk! (Balázs A. felv.)
