Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
1990. január 17. Kelet-Magyarország 7 postabontás^ Tanulni szegényen Bármilyen rendszerben élünk, bármilyen kormány vezet minket, a jövőnk egyik záloga a tanulás. Tudós koponyák, felfedező-alkotó emberek nélkül az ország olyan, mint a zúgó tengerárban hánykó- dó tutaj. Régi fölismerés ez. Vélnénk, bogy a harmadik évezred küszöbén nincs komoly akadálya gyermekeink tanulásának Jól képzett, alkalmas szakemberek nélkül — felismertük — különben sem bírná az ország a felzárkózást, a haladást. E szép és okos beszédből csupán az hiányzik, hogyan teremtjük meg a tanuláshoz a feltételeket? Van-e a szegényebb szülőknek anyagi lehetőségük taníttatni gyermekeiket? S ha valaki szerencsével eljutott a főiskoláig, egyetemig, pénzbeli tehetség nélkül befejezheti-e? V. András nyírbogáti levélírónk és felesége nyugdíjas. Havi összjövedelmük alig haladja meg a tízezer forintot. A lányuk másodéves a budapesti orvostudományi egyetemen. Féltem őt és hasonló helyzetben lévő társait, mi lesz, ha a szülők nem bírják majd tovább taníttatni? Nyugdíjuk a létminimum feletti, segélyt tehát nem kaphatnak. Legfeljebb a lány kaphat támogatást a megyétől, ha ösztöndíjat kér. Jövedelempótlékkal, tanulmányi ösztöndíjjal és szociális támogatással havonta négy-hatezer forinttal segítheti a magyar állam jelképeként az egyetem, a megye. De ebből fizetnie kell az albérletet vagy kollégiumot, ennie, ruházkodnia, közlekednie kell és beszerezni a méregdrága jegyzeteket. Valamint művelődnie, mert az orvostól nem csak a szakma tudását, hanem széleskörű tájékozottságot. irodalmi-zcnei-képző- művészeti jártasságot is elvár a közvélemény. Joggal, mert az orvos a lélek doktora is, mindmáig egyfajta polihisztor. Tőle azt várja a beteg, gyógyítsa őt ki bajából, újítsa föl testét, nyugtassa a lelkét. Ehhez pedig kevés az orvos- tudományi szakműveltség. A tudássá nemesülő tanuláshoz nyugodt háttér kell. Megélhetési problémákkal a lelkében aligha tud elmélyülni a szakmájában a fiatal. Még bűntudat is gyötri, hogy otthon miatta koplalnak a szülei. Ügy tűnik, a tudásnak bár van hatalma, értéke egyre kevesebb, viszont egyre drágábban lehet megszerezni. Vajon jól van ez így? Tóth M. Ildikó Becsapták a csapesfiűt Egy kenyértörés és tanulságai Az egyik kis szabolcsi faluból érkezett a levél. Az édesanya a fiáról írt: Károly kereskedelmi iskolába járt, mint pincértanuló. A szakmunkásvizsgára, sajnos nem sikerült eljutnia, mert megbukott. Gyakorlati oktatáson a közeli nagyközség vendéglőjében vett részt. A szülők rábeszélték, — hogy el ne vesszen a három év — ismételje meg a harmadik osztályt. Közben a lakóhelyükön nyílt egy eszpresszó az Áfész kezelésében. A gyerek megszakító ita tanulmányait, úgy gondolta — majd csak vizsgázni megy el. és elhelyezkedett a presszóba. — A baj ott kezdődött, amikor az italbolt főnöke közölte a gyerekkel és velünk — mondja az édesanya —, hogy körülbelül két hónap alatt nagy összegű hiány keletkezett. Mi a hiányt kifizettük és a fiút elvittük az Áfésztői De nem tudunk belenyugodni és nem ismerjük el még a mai napig sem. Az Áfész 17 évesen, szakmunkás-bizonyítvány nélkül foglalkoztatta Véleményem szerint bedobta a mély vízbe és hagyta belefúlni. Nem segítették — Nem adtak neki segítséget ebben a felelősségteljes munkában, amit egy gyakor tott dolgozónak sem lett volna könnyű ellátni, nem pe dig egy kezdőnek. Több esetben szólt a fiam, s én is, hogy nem nyit ki az állandó verekedések miatt, de a főnök utasította,, hogy „fog ez men - ni”! Véleményünk szerint már az első hiánynál szólni kellett volna. - "így halmozódhatott fel éz a nagy összeg. De hogy ez miből adódott, ezt senki sem tudja ?! A vesz tesek mi vagyunk. Elveszett három év munkája, idegileg, lelkileg tönkrement a gyereK és mi is. A település presszójában beszélgettem az üzletvezetővel, Karcsi volt főnökével. — Mi szerettünk volna segíteni a fiúnak, de ő nem hagyta. Sohasem panaszkodott. Az első hiánynál azt ígérte kiegyenlíti a számlát. Talán nagyon fiatal, ezért sokan „rászálltak”. Félelemből, vagy valamilyen más okból hitelt és kölcsönt is adott. A füzetbe aláírta, hogy átvette az árukat. Fegyelmezettnek A továbbiakat az Áfész illetékesétől tudom meg. ö is jól ismeri a problémát. — Karcsi beosztottként dolgozott a presszóban. Nekünk szükségünk volt jó szakemberre, ismertük, nálunk volt tanuló. S ha nem is rendelkezett még papírral, három évig tanulta ezt a szakmát. Úgy gondoltuk, ilyen belső elszámolási rendszerben el tudja végezni a rá bízott feladatot. Kezdetben nem is volt gond. Az egyik leltár után jelezte az üzletvezető a hiányt. Mikor bejött az édesanyjával, kiderült, a szülők semmit sem tudnak a hiányról. Mi a dokumentumokat átnéztük, jogszabály írja elő, hogy a „kezelésbe átvett anyagokat teljes mértékben el kell számolni”. Itt norma - lizált hiány (vagy köznapi nyelven káló) nem játszhat közre. Hiába nem érte el még a 18. életévét, munkajogilag felelős a tetteiért. Zsörtölődöm... ... abban a reményben, hogy a fényképen látható szemétdombot eltakarítják a nyíregyházi Északi temető 26-os parcellájából, és nem lesznek többé valahavolt emberek hantjain vagy mellette illegális szemétlerakóhelyek. F. Ferencné is hiába ápolja édesanyja végső nyughelyét. A szomszédos kettős sírhelyet majd’ tíz éve megvette valaki, s azóta sem törődik vele. A temetőlátogatók pedig lassan halmot emeltek rajta gazból, elszáradt virágból, koszorúkból, sőt némelyek vécének is használják. (Hogy háborognának, ha az ő kedves emlékű elhunytjuk sírját gyaláznák így meg!) A holtak ligete szent hely (volt), és kell, hogy az legyen. Az ember az egyetlen temető, halottairól gondoskodó élőlény: tudja, hogy őrá is vár a Földanya öle. A három-négy nemzedéket rejtő temető rendje, vagy rendetlensége megmutatja' az élők viszonyát a múlthoz, az elmúláshoz — és önmagukhoz. A temető a holtak üzenete az élőknek, mint a tisza- ladányi temető sírkeresztje: „A holtak beszéde: / Amik voltunk, a vagytok ti, / amik vagyunk, a lesztek ti. Tirátok is a sír vár, / ha végórátok lejár. / Míg éltek, úgy éljetek, / hogy jó véget érjetek!” (tmi) Fotó: Harasztosi Pál A tények ismeretében Karcsi már úgy ment be a központba, hogy ő kilép a szövetkezettől. Elismerte a 20 ezer forintos hiányt, amit rövidesen ki is fizettek. Felajánlottak neki egy másik helyet és részletfizetési ked vezményt. Nem, ő „tisztán” akart elmenni. A törvény betűje és szelleme Szerkesztőségünk jogászának véleményét is kikértem: „A fiatalember önként elismerte és kifizette a hiányt, nincs lehetőség peres eljárás lefolytatására.” Vannak az ügynek tanulságai: érthető az édesanya felháborodása. Az a bizonyos presszó inkább „kocsma”, s az odajárók kihasználták Károly fiatalságát, tapasztalatlanságát. Segíteni kellett volna neki, mert tény, hogy megfenyegették, sőt meg is verték. Bár az-Áfész jogszerűen járt el, mégis jobban figyelemmel kísérhették vol - na dolgozójuk sorsát. Akkor talán nem kerül kenyértörésre a sor. Mi azért a fiú felelősségét sem vitatjuk . . . Dankó Mihály Köszönetek A MAGYAR NÉPHADSEREGNEK Rokkant vagyok, a férjem csökkent- munkaképességű, mind a ketten a honvédségnél dolgoztunk polgári alkalmazottként. Mivel betegségem sokszor hónapokig ágyba kényszerít, járni is nehezen tudok, nagyon szerettem volna tévét nézni, de a mi régi tévénk már két éve rossz, nem lehet megjavítani. Ezért tavaly télen írásban kértem a honvédelmi minisztert, hogy körülményeimre való tekintettel segítsen, hogy olcsón használt fekete-fehér televízióhoz jussak. Karácsonyra a nyíregyházi Damjanich laktanyából egy hadnagy érkezett hozzánk, a Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter úr által nekünk ajándékozott teljesen új Mecsek televíziót ők hozták el Budapestről. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a miniszter úrnak, a Damjanich laktanyának, és mindenkinek, aki e humánus cselekedettel igen nagy örömet szerzett nekünk — írta teljes névvel és címmel T. J.-né nyíregyházi lakos. az áruházi DOLGOZÓNAK A nyíregyházi északi ABC előtt elveszített pénztárcám miatt hirdetést adtam fel a lapban. — írta Varga Józsefné Nyíregyházáról. — A hirdetésre Papp lAszlóné, a nyíregy+ házi Nyírfa Áruház konfekcióosztályának dolgozója1 jelentkezett. A pénztárcámat a benne lévő pénzzel együtt hiánytalanul átadta nekem. Papp Lászlóné ezzel a cselekedettel emberségét, tisztességét bizonyította. Köszönöm, hogy az egyre inkább elanyagiaso- dó világban is megmaradt önzetlennek. A Nyírfa Áruháznak és a kereskedelemnek pedig kívánok sok ilyen becsületes dolgozót; HODÁSZ ÉS KÁNTORJÁNOSI LAKÓINAK 1989. december 23-án javasolta Bihari Béla helyi szövetkezeti vezető, hogy indítsunk gyűjtési akciót a Romániában élő népek és sebesültjeik megsegítésére. — írta Kujbus János Hodász- ról. — Szováti Zoltán tanárral együtt ezt azonnal támogattuk. Hangosbemondón közöltük a lakossággal elképzelésünket. Fél órán belül megindult az adakozók áradata. Felkerestük tanácselnökünket* aki készségesen adta a tanácshelyiséget, mindvégig velünk volt és segített. Megkerestük a vallási vezetőket, hogy szentmiséjükön, istentiszteletükön ők is közöljék híveikkel a kezdeményezésünket. Csodálattal tapasztaltuk Hodász és Kántorjánosi népének hatalmas segítőikészségét. Az idős asszonyok, emberek kézben hozták az ünnepekre beszerzett cukrot, lisztet, rizst, paprikát, ételízesítőket. Olyan ember is akadt, aki kerékpáron hozott a lakóhelyé'- ről egy láda burgonyát, almát, hagymát. A két község lakóinak segítőkészsége igen megindító volt, cigány lakosaink is több mint 13 ezer forintot adakoztak. Aradra kétszázezer forint értékű tartós élelmiszert juttathattunk el. Köszönjük a lakosok emberségét, nagy-nagy segítségét. Iz olvasá kérdez - a jogász válaszol Mennyi a gyermektartásdíj ? K. L. mátészalkai levélírónkat gyermektartási díj megfizetésére kötelezte a bíróság. Mivel ő még apaságát sem ismeri el, vitatja a gyermektartásdíj összegét, arra kérte lapunkat, világosítsuk föl az előírásokról. Dr. Bartha Sándor, lapunk jogi szakértője válaszolt olvasónknak, és tájékoztatást adott a módosított családjogi törvényről: A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdí j). A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyermekenként áltálában a kötelezett átlagos jövedelmének 15—25 százalékában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a.) a gyermek tényleges szükségleteire, b.) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, c.) a szülők háztartásában eltartott más — saját, illetve mostoha — gyermekekre, d.) a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben érvényesülő összes tartási igény a jövedelme 50 százalékát nem haladja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akikor, ha nem egy. háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat a.) százalékos arányban, b.) határozott ősz- szegben, vagy c.) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is. A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik. Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa — amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi — köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát — ameny- nyiiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené — akikor is megilletik, ha a gyermek halva született. (A további részletekre a jövő heti fórumban térünk ki.) Az illetékes véleménye Megfelel a nyitvatartási idő A nyíregyházi örökösföldi postahivatal nyitvatartási ideje nem igazodik a dolgozó emberek munkaidejéhez — jelent meg lapunkban az örökösföldiek panasza. Dr. Kovács József postaforgalmi igazgatóhelyettes a Debreceni Postaigazgatóságról az alábbiakról tájékoztatta lapunkat : A postahivatalok nyitvatartási rendjét a Magyar Posta Központjának irányelvei alapján a Postaigazgatóság határozza meg, ennek megfelelően tart nyitva a Nyíregyháza 10. sz. (örökösföldi) postahivatal is. Bár hasonló kéréssel egyetlen ügyfél sem fordult a posta- hivatalhoz, felmérték a forgalmat több alkalommal is. A tapasztalat szerint a hétfői hosszabbított nyitvatartás alatt igen kicsi forgalom volt. Emiatt 1989. december 4-től valamennyi kisforgalmú postahivatal — így az örö- kosföldi is — hétfőtől-pénte- kig 8-tól 16 óráig várja az ügyfeleket. A postahivatal bezárása után a szomszédságában működő OTP-fióknál be lehet fizetni az OTP- csekkeket, a Nyíregyháza 3. sz. Postahivatal (Vdröshad- sereg u. 75. sz.) mindössze három buszmegállónyi távolságra van, ott hétfőtől péntekig 17 óráig lehet csekkeket befizetni, 18 óráig küldeményeket feladni, totót, lottót vásárolni, stb. Mindamellett a postaforgalmi igazgatóhelyettes megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy az örökösföldi posta — hasonlóan a városban lévő 3-as, 4-es, 6-os számú postahivatalokhoz — naponta 10,00— 18,00 óra között tartson nyitva, ám kiderült, hogy a reggeli órákban tekintélyes forgalom miatt az ügyfelek jutnának kedvezőtlenebb .elyzetbe. A postahivatalban figyelemmel kísérik a forgalom alakulását és ameny- nyiben indokolt lesz, megváltoztatják a nyitvatartási időt.
