Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. január IV Bakui mészárlás Bizottságot hoztak létrte hétfőn Bakuban a városban élő örmények kitelepítésére, miután a hétvégi kegyetlen leszámolások után újabb vé­res pogromok voltak hétfőn az azerbajdzsáni fővárosban. A szovjet sajtó és rádió helyszíni beszámolói szerint a fedühödött tömeg nem kí­méli az időseket, a nőket és gyermekeket sem. A hatósá­gok több szénné égett tetem­re bukkantak. Hétfő estig a Szovjetszkaja Rosszija beszá­molója szerint ötven pog­rom volt. Az áldozatok pon­tos számáról nincsenek pon­tos adatok. A belügyi csapa­tok és a rendőrség egységei több mint hatszáz örmény életét mentették meg. Egy részüket, mintegy 110 embert már biztonságos helyre szál­lították, s elkészült az üldö­zöttek tengeren történő kite­lepítésének terve. A főszerkesztő postájából Pesszimizmus futószalagon... Ügy gondolom, ideje len­ne már az embereket a si­kereken is rajtakapni! jMint gyakorló gazdasági vezető tudom, milyen nehéz feladat a jók közül a legjobbat ki­választani, és milyen egysze­rű renitenst vagy bűnbakot találni. Miért? Alapvetően jónak tartjuk magunkat, és köny- nyen egyetértünk a hellyel- közzel igazságos ítéletekkel. Vérmérsékletünktől függően felkérés nélkül is megbélye­gezzük a megbélyegzettet. A negatív szenzáció ural­kodóvá vált, az emberek egy része már azért olvas újsá­got, hallgat rádiót, néz TV-t, hogy hátha van benne vala­mi krimibe illő leleplezés, csalás vagy botrány! Az ilyen zsánerű hírek egyre gyarap- szanak, már minden napra jut egy felfedezés, hogy ami tegnap még jó volt, ma már nem az. Gondolom másban is fel­merült irtát, mikor éri utói őt is ez az áradat, mikor de­rül ki, hogy az elmúlt har­minc évben végzett szorgal­mas munkája nem érdem, mert ezzel csak lassította a társadalmi, gazdasági átala­kulást, néhány évvel kitolta a bizonyítás lehetőségét, hogy az út, amiben vagyunk, zsák­utca. „ Em lékképeimben megje­lennek azok a vidám arcok, amikor kis kollektívám fá­radtságos társadalmi munká­ja révén lett megközelíthető mentők számára a tiszavas- vári cigánytelep, vagy vált kulturálttá a tiszadobi sport­udvar. Már várom a szenzá­ciós hírt, hogy a Királyéri Vízgazdálkodási Társulat ál­tal készített .........-on valaki megcsúszott és eltört a. keze. De éppúgy nem tudnám az ellenkezőjét bebizonyíta­ni annak sem, hógy az a szállítmány alma, amit de­cember 24-én a Szocialista Párt adományaként Szatmár­németibe kísértem, férges volt. Erre nem voltam, és nem vagyok felkészülve, éppúgy mint az emberek többsége, amikor jószándékúnak ítéli tettét. Kérdezem, szabad-e kiol­tani, lehűteni a lelkesedést, egy jó sztori, vagy égy rím kedvéért! Vonzó-e a pályá­zat, ha az. rímel rá, hogy vi­gyázat?! Futószalagon szállítjuk a pesszimizmust, és zúdul hír- eszközeinken valamennyi­ünk nyalkába! Értékválság van, az egysze­rű ember nem találja helyét a társadalomban, úgy érzi, hogy az érte vívott harc ,dsak demagógia, hisz ő csak esz­köz, és róla újra csak a feje fölött akarnak dönteni. Legyen egy fix pont — né­zetektől, ideológiáktól men­tes, értékmérő — a tudás, a becsületes munka és teljesít­mény! Kiss László Keresd a „bűnbakot..." Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk illetve lapunk 1990. ja­nuár 4. számában közreadták (Kun István Székely) vélemé­nyét. A lap terjedelmi korlátái miatt e véleményhez csak két megjegyzést tennék. Először: Kun úr felhívást tesz közzé mint írja ,,a bűnbakok szerte megtalálhatók hazánk­ban.’’Tehát keressük! A „jelentős tételek” kiborítására. Magam is egyetértek azzal, hogy aki bűnt követett el, az bűnhődjön. Aki beosztását anyagi előnyök szer­zésére használta fel, feleljen. Ez így igazságos! De, hogy mert Szabolcsban csend van, indul­junk rohamra, ez már nem tet­szik. Lehet, hogy vannak „jelen­tős tételek”, lehet, hogy nincse­nek. Ezt én nem tudom. De azt tudom, hogy a gyanúsítgatás, a bizalmatlanság lassan, de bizto­san ható mérgét csöpögtetni na­gyon veszélyes dolog. A rajta magyar, keresd a „bűnbakot”. A „mindenki bűnös lehet, aki a7 elmúlt negyven évben valamilyen vezetői beosztásban volt. Lehet az szomszéd, barát vagy család­tag. Nagyon rossz útra vinne ez bennünket! A gyanúsítgatás, a bizalmatlanság oly sok egyéni, de nemzeti tragédiát okozott már. Erre az útra rálépni nem szabad. De nem is muszáj, mert a volt és a jelenlegi vezetők nagy-nagy többsége tisztességes, becsületes ember. Másik megjegyzés: ,,a pokollá tett negyven év”-hez. Ez is egy vélemény. Van más is. Nézzük csak. A fent említett lapszám­ban írja (Kovács József Záhony) „Megbíztunk, mert a földesúri elnyomás alól a 3 millió koldus országából kivezettek bennün­ket.” Mármint a vezetők. Más helyen ugyan ö: „Hiszen nem ta­gadhatjuk egyre inkább jobban éltünk.” Még egy idézet. Ember Judit „Pócspetri” c. könyvében az egyik riportalany (neve a könyvben megtalálható) azt mondja. „Kádár apánk az meg- vál . . . fordította a politikát, ez így legyen örökkön-örökké. Mert még ilyen világa a magyar nép­nek, ilyen világa nem volt, min­denféle tekintetben, ilyen házban, mint élelemmel: meg satöbbi.” Ilyen és hasonló véleményekkel meg lehet tölteni az egész lapot. De az így nyilatkozók ma hamar megkapják, hogy kommunista, vagy legalább is MSZP-s. Pedig lehet, hogy egyik sem, csak na­gyon nehéz, fáradságos munkával elért egy életszínvonalat. A gom­bamódra szaporodó pártok, pártocskák, szövetségek stb. egymást túlharsogva különböző jelzőkkel illetik az elmúlt 40 évet. Van miért! De az igazság még­is csak az, hogy minden bajunk, nehézségünk, szegélységünk (mert az is van) ellenére, hogy továbbra is vallási fogalmat hasz­náljak — ha a mennyországban nem jutottunk is el, de a pokol­ból kimásztunk. Sajnos, egyre több jel mutat arra, hogy csú­szunk visszafelé. Mert a létrejött 52 (hallottam, ennyi van) párt­ból, pártocskából, szövetségből néhány azon mesterkedik, hogy visszahozza a földesúri rendszert. Ebből azonban nem kérünk! Lám nem vagyunk csendben. Keressük a kiutat, a felelősöket, csak nem bosszútól, gyűlölettől vezérelve. Mert igaz, hogy a tör­ténelem felteszi a kérdést! Még szerencse, hogy felteszi! Így nem a különböző pártérdektől ins­pirált politikusok fogják értékel­ni az elmúit 40 évet. Sajnos ahhoz, hogy érzelmek­től mentesen a történészek (és nem politikusok) értékeljék: az elmúlt 40 év „pokol” vagy „mennyország” volt a szabolcs- szatmár-beregi emberek számá­ra, hosszú idő kell. Ezt az emlí­tett cikk szerzője is tudja! Tisztelettel: Kiss Sándor Nyíregyháza, Sátor u. 13. Eredményes japán—magyar tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A ké fél megállapította, hogy a kulturális cserekap­csolatok és az ösztöndíjcsere elmarad a kívánatostól. Köl­csönös a szándék, hogy ezen a területen is fejlesszék a kap­csolatokat;. Japán kész megvizsgálni, támogatni a COCOM-intéz- kedések enyhítését. A magyar-japán plenáris tárgyalásokat 'követően — ugyancsak a Parlamentben — Szűrös Mátyás ideiglenes iköztársasági elnök fogadta Kaifu Tosikiit. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke elmondta, hogy magyar részről nagyra értékelik a szigetország közreműködését pénzügyi, gazdasági, műsza­ki-tudományos terveink meg­valósításában. Kifejtette, hogy célunk a szabad de­mokratikus Magyarország megteremtése az ezredfordu­lóig. s ehhez megfelelő hát­tért jelenthet Japán közre­működése programjaink meg­valósításában. Kaifu Tosiki értékelése szerint a múlt esztendő nagy változásokat hozott a világ- politikában, ezen belül is Eu­rópában, s ebben Magyaror­szág vezető szerepet töltött be. Kaifu Tosiki délután elő­adást tartott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen. Jobb állapotban a szövetkezeti lakások (Folytatás az 1. oldalról) osztásra váró lakásokhoz. Saj­nos. elenyészően kevés a ga­rázsok száma az igénylőkhöz képest, s ha vita támad az el­osztás körül, annak is igaza van, aki kapott, annak is, aki kimaradt. A félreértések elkerülése miatt pontosította, illetve megerősítette korábbi dönté­sét a vb., miszerint az elmúlt ülésen garázsépítésre kijelölt területeket csakis szervezet*' Tanítanak, felveszik a munkát (Folytatás az 1. oldalról) bejáró, így ha egy komo­lyabb sztrájkba kezdenének a buszsofőrök, gondot jelen­tene a munkakezdés. A szálkái bútorgyár külön­válásával létrejött Euromo- bil vezérigazgatója, Berecz András elmondta, csak az al­kalmazottakat érinti n sztrájk, hiszen a reggeli mű­szakban dolgozók hétkor már javában végzik munkájukat. Száztíz bejáró alkalmazottból hetvenre tehető azoknak a száma, akik busszal járnak a munkahelyükre, velük kedden tárgyalt a vállalat vezetése. Azt kérték, akik tudnak, korábban, még hét óra előtt menjenek dolgozni, akiknek nincs erre lehetősé­gük, a sztrájk befejezése után. A nyíregyházi Dohányfer­mentálóban is érint vagy ötven-hatvan főt a sztrják, de inkább az alkalmazotta­kat. A vidékről járó munká­sokat egyébként a vállalat sa­ját buszán szállítja naponta a megyeszékhelyre. formában lehet beépíteni, de ez nem jelenti azt, hogy drá­gán. Meg kell keresni a lehe­tőségét az olcsóbb, de a vá­rosképet nem rontó építke­zésnek. A munkásőrség volt épüle­tére többen is pályáznak. Eze­ket rangsorolva a vb. úgy döntött, a mentőket részesíti előnyben a tárgyalásokon, a Rákóczi utcai épületet java­solják majd megvételre ugyanis itt a Mezőgéppel kö­zösen egy országos szerviz­szolgálatot is létesíthetnének, ami pedig több embernek munkalehetőséget nyújt. La­kossági igény álapján jóvá­hagyta a testület, hogy Nyír- jesen a megszűnt általános is­kola épületének felújítása miatt az orvosi rendelőben tarthassák meg a szavazást a választásokon. A következő tanácsülésen javasolni fogja a vb., -hogy va­lamennyi, a várossal kapcso­latos kitüntetés ezentúl már­cius 15-hez kötődjék, egyút­tal vizsgálják felül az eddigi kitüntetési gyakorlatot,' s a díszpolgári címet viselők név sorát. Levél Erdélyből flki látta Ceaosescu kivégzését Magyarországon sokan kételkednek abban, hogy va­lóban kivégezték-e a Ceausescu házaspárt, vagy sem. A kétkedésnek, a sok egymásnak ellentmondó hírközlés volt az oka. 1990. január 3. és 6. között Erdélyben jár­tunk. Urammal egy kalotaszegi községben kb 4 mázsa szaloncukrot, sok gyógyszert, élelmet, ruhaneműt osz­tottunk ki, a nyíregyházi gyermekek „10 szem cukrot Erdélynek” mozgalom keretében gyűjtött anyagot. Itt adta át nekünk egy édesanya fia levelét, aki jelenleg Tirgovistében katona. A fiatalembert jól ismerjük. Többször hosszabb időt töltött nálunk, Nyíregyházán Az áttelepülésen gondolkozott. Erről szülei kívánságá­ra mondott le. A levelet itt közreadom. Kedves Szüleim! Tirgoviste 1989. XII. 28. án. Első soraimban tudatom magukkal, hogy hála Isten­nek még életben vagyok és jól vagyok, mert már töb­ben meghaltak, úgy kato­nák. mint ártatlan emberek. Ezek a terroristák nem né­zik, hogy kit lőnek, csak lő­nek. Hála Istennek most már csendesedett a helyzet. Hétfő óta, 25-óta nem na gyón voltak lövöldözések ám volt elég péntek, szom bat és vasárnap, éjjel-nap­pal. Más otthon mulatott, járt kantáim, mi katonák pedig a golyózáporok kö­zött lövöldöztünk. Még jó, hogy nem jött édesapám hozzám kará­csonyba, mert a múltkor miikor beszéltünk, együtt a telefonon, azt mondta, hogy­ha nem sikerül, hogy mén­jeik haza az Edit lakodal­mára, akkor jön ő hozzám karácsonyba. Jó, hogy nem indult el, még történt vol­na valami baja. El tudtam volna intézni, én is egy 48 órát. de akar­tam hagyni inkább kará­csonyba, de most hogy köz­bejött ez a háborúskodás nem lehet tudni mikor még engednek, mert ezzel az esettel még fogják hosszab­bítani a katonaságot. Én máskülönben annak örvendek a legjobban, ami­nek biztos örvendeznek ma­guk is, és az egész ország, hogy vége a Ceausescu-de- mokráciának, amit már olyan régen várt minden­ki. Ezután már meg fog vál­tozni a helyzet, más lesz a világ, még aki ott maradt a Magyarországon, ha meg­bánta, vagy ha vágyik a szülei után, még hazajöhet, mert úgy hallottam, hogy a magyarok is megnyitják a határt, úgy hogy most jö­hetnek Tibor bácsiék is nyugodtan. Most visszatérek a Ceau- sescura. El akart szaladni az országból Elenával, köz­ben elfogták. A katonaság fogta el és pontosan itt Tirgovistén fogták el és ide­hozták nekünk az unitáté- be (laktanya). Itt őrizték őket péntektől hétfőig. Hét­főn jött Bukarestből egy csoport, vagy 5 helikopter­rel, hogy ítéljék el. Halálra voltak ítélve, a két saját szememmel láttam mikor lelőtték, ott álltam 10 mé­terre tőlük. Egy kérésem van ma­gukhoz. küldjenek egy kis csomagot kaját és valami pénzt, mert nincs több pén­zem. Előre is köszönöm! Most többet nincs mit írjak, majd ha hazamegyek, elme­sélek mindent bővebben. Boldog új évet kívánok mindenkinek. Attila A levelet közreadta: Antalóczy Tibornó Nyíregyháza Tömeges mérgezés Beregdarócon Nevek... Már a jó öreg Shakespeare- nek is volt gondja bizonyos nevekkel (,,Ö Rómeó, mért vagy te Rómeó?!”) nekünk is lett, utólag. Lapunk keddi számában Tosiki miniszter- elnök hazánkba érkezéséről tudósítottunk, más lapban meg úgy olvastuk: Kaifu miniszterelnök a vendégünk. A világ nagyon sok orszá­gában az a névadás szokása, hogy elől áll a keresztnév és hátul a családi név. Ebben a magyar kétségtelenül logiku- sabb, mi a lényeggel, a veze­téknévvel kezdjük. Úgy tud­juk, a japánoknál is ez a módi, ám előfordulhat merő elővigyázatosságból, hogy a hírügynökségek megfordítják a nevek sorrendjét, és akkor végképp kész a káosz. Ta­nulság : Idegen neveket nem érdemes elválasztani egy­mástól. Viszont cikkünk címébe mind a kettő nem fért bele, igy megleheti- kissé bizalmas- kodónak tűnhettünk, ami ter­mészetesen távol áu tőlünk. Bár, ha meggondoljuk, nem is lenne rossz, ha olyan vi­szonyban volnánk a japánok­kal, hogy keresztnevükön szólíthatnánk a vezetőiket, mint az amerikai polgárok az elnököt. Egy ilyen „barát­ság” éppen most nagyon ránk férne . . . be. (Folytatás az 1. oldalról) festési és karbantartási mun­kálatokat végzett a komp­resszortelepen és egyéb ve­szélyes anyagok mellett két hordó széntetrakloridot is otthagyott. A telepen méregkezelési tanfolyammal egyetlen dolgozó sem rendelke­zett. Az ott dolgozó munkások látták, hogy a festők által használt anyagok kiválóan alkalmasak a rozsdás, olajos felületek fémtisztítására, sza­bálytalanul hozzányúltak a festők által ott hagyott anya­gokhoz. Az alig szellőztethető zárt térben minden vé­dőfelszerelés nélkül ja­nuár 8. és 11-e között használták a szerves ol­dószereket, ezen belül a széntetraklori­dot. Az utóbbi anyag nem csak légzőszervek útján, de bőrön át is igen gyorsan fel­szívódik. (A munkások pusz­ta kézzel, kóc segítségével végezték a tisztítást.) Az első rosszullétek után a betegek körzeti orvosi ellátásban ré­szesültek, , majd a rohamos rosszabbodás következtében a vásárosnaményi kórházba kerültek, ahol a laboratóriu­mi feladatokat is ellátó igaz­gató-főorvos felismerte a sú­lyos veszélyhelyzetet, és in­tézkedett, hogy a betegek megfelelő ellátásban része­süljenek. — Hogy vannak most a be­tegek? — A műveseállomáson ke­zelt három beteg állapota változatlanul súlyos. A bel­gyógyászati osztályon és a vásárosnaményi kór­házban lévő betegek ál­lapota örvendetesnek mondható, rohamosan ja­vult. A hazaengedetteknél (eny­hén sérültek) a 15-i labora­tóriumi kontroli-vizsgálat alapján szintén kedvező ja­vulást állapítottak meg. A huszonöt önként jelentkező­nek nincs panasza, de ;a la­boratóriumi vizsgálat kimu­tatta: a szennyezett térben eltöltött fél-, vagy egy óra alatt belélegzett kisebb mennyiségű mérget, amely­nek hatása egyes - laborató­riumi értékekben fellelhető, ök átmeneti diétás tanácsok mellett nem igényelnek to­vábbi orvosi éllátást. — Milyen tanulságok von­hatók le a megtörtént eset­ből? — A munkavédelmi sza­bályzatok sorozatos megsze­gése történt az esetnél. Szak­mai tanulságként azt mond­hatjuk; hogy a munkavédel­mi, közegészségügyi előíráso­kat mindenkor az emberek érdekében hozzuk. S ma, amikor a legveszélyesebb mérget különböző tevékeny­ségeknél alapanyagként hasz­nálják, e mérgekhez csak az . nyúljon, aki szakképzett­sége révén tisztában van azok veszélyével. A következtetések levonásá­ra, a felelősség megállapítá­sára bevontuk már az első perctől a Bányaműszaki és a Munkavédelmi Felügylőség mellett a rendőrséget is. ' Dankó Mihály MEG 1989-ES ÁRAKON! CB. rádió rendszer telepítése szelektív hívóval. Megszünteti az állandó készülékzajt, csak a hívott állomás hallható! Meglévő CB. rendszerbe utólag is beszereljük. Műholdas és központi antenna szerelés rövid határidővel, a szokásos árnál olcsóbban! Elektronikai és Számítástechnikai Kisszövetkezet Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel.: 15-163. (3086) A mátészalkai „Kraszna” Lakásszövetkezet Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 21. sz. alatti karbantartó részlege felajánlja 1990-ben szabad kapacitását lapostető szigetelő, lakatos és épületgépész munkák elvégzésére. Továbbá vállaljuk lársasházak, családi házak karbantartási és felújítási munkáinak elvégzését, valamint szennyvízvezeték-dugulás elhárítását. Várjuk szíves megrendelésüket. Cím: LAKSZÖV, Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 559. (176)

Next

/
Thumbnails
Contents