Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

2 Kelet-Magyarország 1996. január 16. Szálkán többet akarnak Wem szűnik meg, csalt átalakul Visszaállítani a kenyér becsületét... Nem elég, hogy drágább lett a kenyér, még rosz- szabb is lesz? — érdeklőd­tek többen szerkesztőse­günkben, mondván, elter­jedt a hír, hogy sztrájkra készülnek a pékek, s ná­lunk is divatba jön a fe­kete kenyér. Már pedig, ha mindennapi kenyerünk is veszélyben fo­rog, akkor bizony közeli a baj. Tény, hogy az elmúlt na­pok áremelkedései a pék­árukra is vonatkoznak, s en­nek következtében a kenyér­gyárak a fogyasztás vissza­esésével is számolnak. Áremelkedés után Igazak-e a rémhírek? Ho­gyan élnek, miképp dolgoz­nak ilyen légkörben a sütő­ipari vállalatok? A válaszért ezúttal Mátészalkára' jinfejríern. — Az új helyzetteíraá ki­emelkedésekkel a mi helyze­tünk sem lesz könnyebb — is­meri el Goís József, a válla­lat tavaly decemberében meg­választott, negyvenkét éves igazgatója, aki ezt megelőző­en termelési igazgatóként kö­zel fél évtizede dolgozott a mátészalkai Sütőipari Válla­latnál, s aki büszke arra, hogy őt nem a vezetőség, ha­nem a 620 tagú kollektíva vá­lasztotta főnökének. Legfontosabb feladatnak tartom, hogy javuljon a ke­ndét rm'nőségd,’ i úgy attakkor javítstík'a ‘sütőipar1 Szolgálta­tás jellegéi is. Az új árak mellett egyre kevésbé enged­hetünk meg magunknak hi­bákat. Amikor egy túrósba- tyú 6,70-ről 8-30-ba, egy lek­város bukta pedig 5,20-ról • 7,20 fillérbe kerül, úgy gon­dolom, politikai kérdés a megfelelő minőség. Ma már nem elég, hogy megsütjük és kiszállítjuk a kenyeret, az ed­diginél jobb menedzselésre van szükség. Mindezek mel­lett legfontosabb, hogy dolgo­zóink érezzék, szükség van munkájukra. Azt szeretném, há’mind a hátszázhuSzan egy család tagjainak tartanák rha- gukat, olyan vállalkozás ré­szeseinek, amelyben azonos célért, azonos módon gondol­kodnak. Vége azoknak az időknek, amikor úgymond baráti alapon gazdálkodhatott egy vállalat. Ma már csak az eredményesség- a teljesítmény számít. Érdekeltség — nemcsak az íróasztalnál: Változott az érdekeltség ed­digi rendszere is. A szálkái vállalatnál korábban az osz­tályvezetőkig tartott az érde­keltség, a kemencék, dagasz­tógépek mellett. dolgozókra már nem vonatkozott. Az új vezetés elképzelése szerint, ennek ezennel vége. Konkrét feladatért, konkrét díjazás jár. A minőségben mindenki érdekelt. Tavaly átlagosan húsz százalékos bérfejlesztést . hajtottak végre. Idén szeret­nék legalább az infláció ha­tását ellensúlyozni. Senkit nem akarnak elbocsátani, de az itt lévőktől megkövetelik a munkát. — A mai árakért, az eddi­ginél jobb kenyeret vár a ve­vő, ezért is kívánjuk jobban megbecsülni a termelésben közvetlenül dolgozókat, hogy visszaállítsuk a kenyér becsü­letét — mondja Gots József, miközben sorra járjuk az üzemeket. Ha kell, kiemelt bérfejlesztést adunk azoknak, akiknek munkájától a lakos- ság hangulata függhet. A hangulatunk függ tőlük A szépen kelt kenyerek a kemence szájánál... Ha üdül és „közétkezik” Ehhez persze nemcsak jól működő érdekeltségi rend­szerre, hanem korszerű gé­pekre, a dolgozók szociális helyzetének javítására is szükség van. Ezért is kötöt­tek évgyűrű biztosítást mind­azok számára, akik már 15 éve dolgoznak a vállalatnál, az étkezési hozzájárulást, az' üdülési támogatást pedig azoknak is megadják, akik nem erre a célra fordítják azokat. — Szeretnénk bővíteni üz­leti kapcsolatainkat is. Az új idők, új szellemének megfe­lelően, akár a közeli határo­kon túli partnerekkel is! Leg­fontosabb mégis a hazai ve­vők igényeinek maximális ki­elégítését tartjuk — zárja a beszélgetést az igazgató. Be kell látni, hogy ma már nem elég naponta egyszer szállíta­ni a kenyeret, péksüteményt, ha szükséges, naponta több- szói is kivisszük áz árut. Hogy lesz-e sztrájk és rom­lik-e majd a kehyér? Ha a szálkáinkon múlik, akkor semmiképpen. Ök ennél sok­kal többet, jobbat szeretné­nek. Visszaállítani a kenyér becsületét. Kovács Éva A tárgyalóteremből Csábított a nyitott ablak... Két év alatt, 1984-től 1986-ig Lakatos Rudolf nagyecsedi lakos számtalan lopást követett el. Ezek mi­att két év négy hónapi börtönre ítélték, ahonnan 89 június 21-én kellett volna szabadulnia. Bünteté­séből azonban már 87 no­vemberében szabadult, ter­mészetesen csak feltétele­sen. A büntetés és a felté­teles szabadság azonban nem használt neki, mert hamaro­san újabb lopásra adta fe­jét. Igaz, pénze nem sok volt, hiszen alkalmi mun­kákból tengette életét — így aztán valahonnan csak szert kellett tennie pár forint­ra ... A nagyecsedi művelődési ház pechje az volt, hogy ta­valy szeptember 9-én -valaki nyitva felejtette az egyik ablakát. Lakatos Rudolf ezt igen hamar kiszúrta és ami­kor már minden elcsende­sedett, bemászott az épület­be. Jó szimata egyenesen az igazgatói irodához vezet­te. Az ajtót ■ ugyan rács és lakat védte, de mit tesz az egy ilyen rutinos betörő­nek! A " lakatot lefeszítette, az üveget kiszedte az ajtó­ból, így már semmi nem állta útját. Az irodában pe­dig szintén nem nagyon vi­gyáztak az ott található ér­tékékre, ugyanis a szekrény ajtaját — melyben egy 25 ezer forint értékű képmag­nó, hét darab videokazetta, egy fényképezőgép és egy vaku volt — nyitva hagy­ták. Lakatos szépen összepa­kolt, és felutazott a lopott holmikkal Budapestre. A fő­városban azonban egyenesen a rendőrjárőr karjai közé futott; igazoltatták, s meg­találták nála az összes nagy­ecsedi lopott dolgot. A kár ugyan teljes mér­tékben . jpegtérült, de Laka­tos nem bújhatott ki a fe­lelőségre tészalkai értékre, szakkal vonás alól. A má- bíróság nagyobb dolog elleni erő­elkövetett lopás bűntette miatt, mint külö­nös visszaesőt másfél évi börtönre ítélte. B. A. Tobirzó gyerekeknek Az úttőrösztfTetiég jövőjéről a konferencia után Harminckétezer gyereket, 67 úttörőcsapatot érintenek Nyíregyházán az Űttörőveze- tők X. Konferenciájának dön­tései. A fórum levélben for­dult az országgyűlés elnöké­hez, a miniszterelnökhöz. a pártokhoz, melyben felhívták figyelmüket a gyermekmoz­galom problémáira, a szocia­lizációt segítő tevékenységük fontosságára. Tekintettel az új helyzetre, a megváltozott szemléletre, szokatlan gyakorlatra. a Nyíregyházi Városi Üttörőel- nökség javaslattal fordult az iskolai szervezetekhez. Kérik, hogy mind a szülők, mind a gyerekek számára értelmez­zék a mozgalom megújításá­nak helyi lehetőségeit. A Ma­gyar Üttörők Szövetsége to­vábbra is működik, de új alapszabály szerint, önálló jogi személyként, nevelési és gazdálkodási szempontból tá- gabb perspektívával. Kérdésemre, melyet Czom- ba György városi úttörőel­nökhöz Intéztem az első te­endőkről. a következő választ kaptam: — Ha én úttörőcsapat-ve­zető lennék, először az ön­kéntességet tisztáznám a gye­rekekkel és a szülőkkel. Sen­kit sem rúgnak ki az „úttö­rőből”. Át kell mindenkinek gondolnia: az új célok. az adott lehetőségek között is akar-e a szervezet tagja ma­radni. Alaposan előkészített csapatösszejövetelt tartanék, ahol megfelelő tájékoztatás és programkínálat után el kell dönteni, maradjon-e a csapat eddigi formájában és működéssel, avagy ne. Ha ez utóbbi mellett nyilatkoznak, akkor valamennyi típusú tagsági viszonyt meg kell szüntetni, kivéve az úttörő- tanácsot — ideiglenesen. Ez a testület szervezi meg az át­menetet. A mozgalmi csopor­tok megszűnésének kimon­dása után toborzóval keres­ném a gyerekeket. Rajtuk Fiatalok szervezték Hagyományőrző disznóölés Nábrádon Az egyik reggel 7 órakor disznófogóhoz gyülekeztek a szatmári fiatalok Nábrá­don. A helyi művelődési ház ifjúsági klubjának fel­hívására közel százan jelez­ték részvételüket; s akik el­utaztak a községbe (mint­egy nyolcvanan),. közel 24 órás nonstop-program ré­szesei lehettek. Percre időzítetten került; sor a disznóölésre, majd a. szatmári tájék egyik ideillőj étkét, a hagymás vért kós­tolhatták az ideérkezők. S hogy a napi program ve­szélytelen legyen, természe­tesen forró tea segítette az emésztést. Míg a szakembe­rek dolgoztak, a vendégek a tetthelyen . megnézhették az Eső ember című amerikai filmet. A művelődési ház udvátán leölt, s hagyományosan megperzselt coca húsát — természetesen sülve — toros káposztával fogyaszthatták az egésznapos programra száz forintot befizetők. A szórakozók ebéd utáni kikap­csolódását egy újabb ameri­kai film, a Piszkos tánc biz­tosította. Sor került a fan­táziát megmozgató játékos vetélkedőre is. Az igazi, a sok-sok szatmári disznótor éllei\ére az volt, amikor a húslevest, a hurkát, illetve a- kolbászt hordták az aszta- lokraj.mlígy tele gyomorral, márrí igassán nem jelenthetett gaűdofesá reggelig tartó tánc. Mint /Pál Rudolf szervező elmondta:, a régi hagyomá­nyos és az új dolgokat kí­vánták ötvözni úgy, hogy azokat is megnyerjék a kö­zösségi programoknak, akiket látszólag csak a hasuk érde­kel. múlik, hová csatlakoznak. A felnőtteket, a pedagógusokat is nyilatkoztatni kell. van-e kedvük az új gyermekszerve­zetben valamilyen szerepet vállalni. Ha kiderül. hogy többen más, iskolán belüli mozgalmi tevékenységet akarnak foly­tatni, akkor új rendezőelve­ket hirdetnek meg. eltérő létszámú, különböző érdeklő­dési körű. sajátos program­mal rendelkező alapközössé­geket alakítanak (például az indián filmeket szeretők kö­rét). Megbíznak valakit a csoport képviseletével — akár gyereket, akár felnőttet. Majd döntenek saját elneve­zésükről. megtervezik prog­ramjukat. ha akarnak, elha­tározzák, viselnek-e jelvényt, alkotnak-e szimbólumot. Ha fontosnak tartják, kapcsola­tot létesítenek, megbeszélik, mennyi legyen a tagsági díj (mely egyébként akár teljes egészében maradhat náluk). Nagyon fontos megállapodni uk abban, kit. mikor, hogyan fogadnak tagjaik sorába. Az iskoláknak abban is döntési joguk van. akarnak-e „maguk fölé” szervezetet, — jó lenne, ha március 15-ig kiderülne, milyet, milyen né­ven. Ennek vezetőséget kell választani. Egyetlen örökség maradna: az egykori úttörő- csapat száma. Felnőtt képvi­selőt kell megnevezni, hisz a jogi személyiséghez ez nélkü­lözhetetlen. Van még egy másik szabály, hogy a szer­vezet élén egyetlen testület állhat, melynek kétharmada gyerek és csak egyharmada felnőtt. Ugyanúgy, mint az alsó szinten, jelképet válasz­tanak, programot terveznek stb. A gazdálkodás feltételeit is legjobb belátásuk szerint, maguk alakítják. Június Sí­ével megszűnik a városi út­törőelnökség. Ezek az iskolai szintek döntenek utódjának létrehozásáról. — Eddig szinte valamenv- nyi általános iskolai tanuló kisdobos, illetve úttörő volt. Lesznek-e kiváltságaik az újonnan létrejött szervezet tagjainak? — Ha úgy döntenek, bizo­nyára kevesebb belépőt fog­nak fizetni a diszkóban, ol­csóbban táborozhatnak... A március 15. egyébként azért kiemelt dátum a mi szem­pontunkból. mert szeretnénk, ha ekkor a szervezetek vala­milyen formában megjelen­nének a közvélemény előtt. Például játékkal demonstrál­va: „vagyunk, ezt akarjuk”. Április végén városi küldött- értekezletet fogunk szervezni, ahol összegezzük a történte­ket. s megtervezzük a jövőt. — Mennyibe fog kerülni a gyermekmozgalom az idén? — A parlament 200 millió forintot szavazott meg az if­júsági szervezetek működésé­nek támogatására. Ügy tu­dom. mi országosan 25—50 millió között fogunk kapni. Egymillió tagunk van jelen­leg. Eddig csak az úttörőve­zetők tiszteletdíja — ami ha­vi négyszáz forint volt. brut­tó — kitette a 25 milliót. Be­vételekre kell szert tenni, gazdálkodni kell. Remélem, hogy mind a 67 csapatunk kihasználja a lehetőségeket. Arra kérem őket, gondolják végig az eshetőségeket, kezd­jék el a munkát. Keressük maid őket. ahol tudunk, se­gítünk a tapasztalatokkal, ötleteinkkel. Ha én csapat- vezető lennék ..meglép­ném .. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents