Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

Öregedés ellen Mitől változik a meggyőződésünk? Intenzív szex A 20. század első felében az átlagos élettartam 37 év volt. Hazánkban a huszas évek elején a férfiak átlagosan 41. a nők 43 évig éltek. Napjainkban ez a határ 68, illetve 72 évre tolódott ki. Az öregség fogalma is más lett, sokat változott. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet meghatározása szerint az ember 59 éves koráig középkorú, 60-tól 74-ig tarta az öregedés korsza­ka, 89 éves koráig idősnek, öregnek számít, és 90 fölött lesz belőle aggas­tyán. Svéd orvosok szerint az idősö­dő, öregedő emberek életére, erejük megőrzésére jó hatással van az inten­zív szexuális élet. A kutatók szerint az élet alkonyán a csökkenő intenzitású nemi élet egyenes arányban áll a ha­nyatló szellemi kapacitással, a testi­lelki leépüléssel. Ezek szerint az öre­gedés ellen legjobb gyógyszer a szex. Sokan folteszik ma ezt a kérdést — önmaguknak is. A szakmai ismeretek, a tudományos vélekedések, nem utol­sósorban a világnézet—jó esetben — állandó és stabil „tulajdonságaink", de nagyon sokfajta adat, vélemény, sőt meggyőződés változik meg az ember­ben élete folyamán, akár rövid időn belül is. Mitől? Változhatnak a nézetek a tanítás, is­meretterjesztés hatására, alakulhatnak a viták hevében, formálhatja őket a ta­pasztalat, utánozhatja az ember a hoz­zá közel állókat, és így tovább. Nem ritka és igen érdekes jelenség az egyén önmeggyőzése. Leon Festinger amerikai szociál­pszichológus a hatvanas évek elején közölte a kognitív disszonancia elmé­letét. A kognitív jelző a megismerő te­vékenységre vonatkozik, a disszonan­cia pedig a visszásságot, ellentmondá­sosságot jelenti. Kognitív disszonan­ciát él át az az ember, aki az eredeti véleményével ellentétes állásfoglalás­ra kényszerül, mert megkérik, vagy kényszerítik rá. vagy pedig mert így találja hasznosnak, illendőnek. Tehát bort iszik, de vizet kell prédikálnia. Receptajánlat kezdőknek Cserfes leves Hozzávalók: 10 dkg füstölt sza­lonna, 1 kis fej vöröshagyma, 35 dkg burgonya, 1 karéj lehéjazott kenyér, 20 dkg főzőkolbász, 2 dl tejföl, 1—1 zöldpaprika meg paradicsom, só, késhegyni pirospaprika, egy kevés ecet. A szalonnát kis kockákra vágjuk, és ropogósra sütve a porcot kiszed­jük. Visszamaradt zsírjában megpi­rítjuk a nagyon apróra vágott hagy­mát, beletesszük a meghámozott, kis kockákra vágott burgonyát, megszórjuk egy késhegyni pirospa­prikával, és a paradicsomot meg a zöldpaprikát is hozzáadjuk, 1—2 li­ter vízzel felengedjük, kissé meg­sózzuk, és belerakjuk a lehéjazott kenyérszeletet is. Fedő alatt, kis lán­gon addig főzzük, amíg a burgonya meg a kenyér teljesen szét nem esett, akkor az egészet turmixoljuk vagy tésztaszűrőn törjük át. Ha kell, megsózzuk és egy kevés ecettel pikánsra ízesítjük. Felforraljuk, a karikákra vágott kolbászt is belerak­juk, és még ötperces forralás után a tejföllel gazdagítva, a szalonnapörc- cel megszórva tálaljuk. Szárnyaspalacsinta göngyöljük. A szokott módon liszt­be, tojásba, zsemlemorzsába for­gatjuk, és bő, forró olajban hirtelen szép pirosra sütjük. Sajtmártást kínálunk hozzá. (Készíthetjük bun­dázás, rántás nélkül is: akkor a krémmel megkent összegönygölt palacsintákat tűzálló tálra fektetjük, sajtmártással leöntjük, és a sütő­ben jól átmelegítjük, de nem pirítjuk meg.) Bajor vese Hozzávalók: 50dkg sertésvese, 3 evőkanál liszt, 5 dkg vaj, 1 dl bor, 1 kiskanál paradicsompüré, só, őrölt bors, 1—1 csokor metélő­hagyma meg petrezselyem. A veséket hosszában kettévág­juk, fehér részüket gondosan ki­szedjük, majd vékony csíkokra aprítjuk, és a lisztben megforgatva, a vajon, erős lángon megsütjük. A levéből kiszedve forró tálra halmoz­zuk és melegen tartjuk. A vissza­maradt levét a finomra vágott zöld­fűszerekkel, a paradicsompürével, a borral, sóval, borssal simára ke­verjük, néhány percig forraljuk, majd a vesére öntve adjuk asztalra. Apró vajas galuska illik hozzá. vagy fordítva. Ez kellemetlen feszült­séget kelt az emberben, és szabadulni igyekszik tőle. Ha a kimondható véle­ményen nem változtathat, akkor sok esetben a saját belső elgondolását ido­mítja hozzá. Ha tehát fekete helyett fehéret kell mondani, egy idő után szürkét fog látni maga is, végül fehéret. Festinger híres kísérletében Fizetett kísérleti személyekkel unalmas fela­datokat végeztettek. Majd megkérték őket, hogy az utánuk következőknek — bizonyos kísérleti célból — mond­ják a valóságtól eltérően azt, hogy ér­dekes feladatokat kaptak. A követke­zőt tapasztalták: a kísérleti személyek teljesítették a „logikusan” megindo­kolt kérést. Közben nyilvánvalóan átélték a kognitív disszonanciát. Ké­sőbb más kísérletvezetők kitöltettek velük egy kérdőívet, melyben pontoz­niuk kellett korábbi feladataik érde- kességi fokát. Kiderült, hogy ítéletük megváltozott: visszamenőleg általá­ban érdekesebbnek ítélték meg az un­almas feladatokat. A személyek két csoportja között kifejezett különbsé­get találtak. Akiknek sokat fizettek a kísérletért, azok kevésbé találták érde­kesnek (tehát kisebb mértékben ala­kult a belső vélekedésük a kimondott véleményük irányában); akik viszont csak jelképes összeget kaptak, azok jóval érdekesebbnek vallották a fela­datokat (azaz erősebben átalakultak a nézeteik). Aki magas díjazást kapott, elintézheti magában úgy: „Jól megfi­zettek, ez elég ok arra. hogy a tapaszta­latomtól eltérő véleményt mondjak a kedvükért”, és ez feloldja benne a ko­gnitív disszonanciát. A jelképes össze­gért „hazudó” embereknek nem volt meg ez a „mentségük”, így fokozato­san meggyőzték saját magukat a lel­kűk mélyén: „ha már úgy mondtam, hogy érdekesek voltak azok a felada­tok, bizonyára nem is voltak annyira unalmasak”. Hasonló folyamatok nemcsak kísér­leti helyzetben, hanem az életben is gyakran végbemennek. Előfordul, hogy a hazudó gyermek, a csaló szélhámos „addig mondja, amíg maga is elhiszi". Hát még a naív, jóhiszemű ember! Gyakran ilyen „fordított” a sorrend: állást foglalni kényszerülünk, bírálunk, támogatunk, szavazunk, az­tán — a belsőrend és harmónia ked­véért — hozzá igazítjuk a meggyőző­désünket. Lehet, hogy clvtelenségnek tűnik néha. de hát ez valóságos pszi­chológiai törvényszerűség. Ha választani kell: jobb ma egy kog­nitív disszonancia, mint holnap egy hazugság. Igazi belső harmóniát csak az őszinteség, nyíltság, következetes­ség adhat. Mindenesetre — szimboli- kusan kifejezve — a kórustagokénál nagyobb a karmester és az előéneke- sek felelőssége. Nem csak Párizsban divat „Egyet nem értő szülők*'. „Panni 9 éves. Mostanában otthon is, az iskolában is baj van vele. Az anya azt pa­naszolja, hogy a gyerek gyakran hazudik, alattomos, és nagyon ideges. Az iskolában is nehézségekkel küzd, annak ellenére, hogy intelligens. Nem végzi el a feladatát. Állandóan hiányzik valamije és a vereke­désben kezdeményező.” A szülők között nevelési kérdésben vé­leménykülönbség van. Az anya azt hányja a férje szemére, hogy túl kemény a gye- rekhez és mintatanulót akar belőle csinál­ni. Az apa ezzel szemben azt látja, hogy az anya elkényezteti a gyereket és minden­ben enged neki. Túlóvja, félti, kényezteti, semmit sem enged neki önállóan csinálni. Többek között a következő esemény is kiderült: „Amikor Panni hazajött az iskolából megkérdeztem, mi a leckéje, mi történt az iskolában. Semmi— mondta s feltűnően hallgatott. Megtaláltuk az ellenőrzőköny­vét, s ismét beírást kapott, mert hiányzott a tanszere, leckéje:” Ez az esemény felújította a szülők kö­zötti ellentétet a gyermekek nevelésében. Ezek a szülők a nevelés módszerében tér­nek el elsősorban, hiszen ambíciójuk kö­zös: azt szeretnék, hogy gyermekük kü­lönb legyen mindenkitől. Miért lesz mégis kétséges kimenetelű törekvésük? Azért, mert az apa és az anya ellentétes szabályo­kat állít fel, így a gyermek képtelen mind­két szülőnek szót fogadni, nem ismeri fel az elvárásokat és kötelességeket és ezáltal nem tanul biztos magatartást. Mik ezek az ellentétes elvárások? Az anya szeretné, ha a gyermekek segítené­nek a házi munkában. Az apa nem támo­gatja ebben, sót ó is inkább engedi kiszol­gáltatni magát. A gyermekek azt tapasz­talják. hogy ugyanúgy széthagyja a hol­miját, nem csinál étkezés után rendet. Ter­mészetesnek fogadták azt a megoldást is,' hogy ezentúl az anya csomagolja be a táskát. A magyarázatban mindkét felnőtt megegyezik: nehéz megjegyezni, s követ­ni a változó órarendet. De abban is hallga­tólagos a megegyezés, hogy a gyermek nehéz táskáját az anya viszi az iskolába. Az apa magát műveltebbnek tartja fele­ségétől. Nyíltan vallja: már a gyermekek is tudják, ha valamit tudni akarnak hozzám forduljanak. Panni is jól érzékeli a szülők nyílt vagy rejtett nevelési eltéréseit. Való­színű, hogy még nagyobb tudatossággal fogja kihasználni. Személyiségében már most is megfigyelhető torzulás, mert olya­nokat tulajdonít magában érdemnek, ami­hez nincs köze. (sok zsebpénze van, szép ruhája, érdekes játéka). Egyre rosszabb a viszonya társaihoz, mert „pökhendi”, másokat lenéző viselkedésű. Akkor várha­tó viselkedésében változás, ha mindkét szülő megegyezik a tőle elvárható fizikai és szellemi munkában. A nevelési hibák nem mindig ilyen egyértelműek. Többnyi­re jelentéktelenebb kérdésekben van véle­ménykülönbség, amelyek azonban jelen­tősekké válnak, ha gyakran fordulnak elő. Néha csak azon múlik az egész, hogy a szülők elmulasztották megbeszélni egy­mással a dolgokat. Az is gyakori, hogy a tilalmat nem elég világosan mondják ki, mert azt gondolják, hogy a másik már úgyis tud róla. Nem szükséges, hogy a szülők egyetértésüket és közös nézeteiket demonstrálják, ha nem értenek egyet. A gyerek nyugodtan megtudhatja, hogy a szülőknek különböző véleményük van. Csupán annak kell mindig egyértelműnek lennie, hogy mit tegyen a gyermek. A gyerek által követendő szabályok nem le­hetnek ellentmondóak, ebben a vonatko­zásban közös nevezőre kell jutniuk a szü­lőknek. A szokások csak azok rendszeres betartása útján alakulhatnak ki. Ha elvára juk a gyerektől, hogy a felszólításokra ele­get tegyen, nem szabad a szabály megerő­sítését ellentmondásokkal akadályozni. Csak akkor szokik rá a gyerek az érvényes rendre, ha mindkét szülő ugyanazokat a szabályokat állítja fel. ,£\forduló” jeligéjű olvasónknak kös­zönjük az újévi jókívánságokat. „Érdeklődő" levelezőnknek jelzem, hogy az Ifjúsági Centrumban rendszeres szexuális tanácsadás működik. dr. Mád ácsi Mária pszichológus A párizsi divattervezők szerint — a legkülönbözőbb ünnepi alkalmakra — az idén is a legajánlottabb a nőies stílusban készült pliszírozott ruha. A kevésbé törékeny nőtípusoknak főleg ötletes díszítésként alkalmaz­zák a pliszét. Az alábbi képeken a legnagyobb sikert aratott modelleket mutatjuk be olva­SÓÍnknak- Kovács Mari Guy Laroche: A kedvelt fekete színből 1990-re tervezett gyapjúkrepp ruha aszimetrikus szabás­ban, ötletes nappliszé díszítéssel. Louis Féraud: Elragadóan nőies a hatalmas pliszégallérral ékesített fekete alkalmi ruha. A napplisze-gallér alapanyaga áttetsző organza. um A prosztata betegségeiről A prosztata vagy dülmirigy gesztenye alakú és nagyságú, a hólyagnyakon a húgy­cső kezdeti szakasza körül helyezkedik el. Végbélbe vezetett ujjal vizsgálható, megna­gyobbodás esetén a végbél falát bedombo­rítja, valószínűleg innen származik a dülmi­rigy elnevezés. Leggyakoribb betegségei a gyulladás, az időskori megnagyobbodás és a daganatos elváltozás. A prosztata gyulladásra gyakori, fájdal­mas vizeletürítés, alhasi-gáttáji fájdalmak esetleg láz hívják fel a figyelmet. Elsősorban középkorú férfiakon fordul elő. ritkábban a fiatal férfikorban. Antibiotikum hatására és fűszer, alkohol szegény diéta mellett néhány hét alatt a beteg panaszai megszűnnek. Gyakran, enyhébb formában a panaszok újból jelentkezhetnek és idült prosztata gyulladás alakul ki, nem ritkán szexuális za­varokat is okozva. Ilyen esetben a tartósan, enyhe panaszoktól szenvedő beteg kezelése az orvosnak nem könnyű feladat. Sokszor a munkaképességet megőrző, egyre javuló ál­lapot is eredményt jelent, mely nem nélkü­lözhet bizonyos fokú pszichoterápiát. A prosztata időskori megnagyobbodásá­nak pontos oka a mai napig nem tisztázott. A fokozatosan megnagyobbodó prosztata a húgycső falát körkörösen nyomhatja, emiatt megváltozik a hólyagnyak alakja, mely a vizelet ürítésében akadályt jelenthet. A be­tegség korai tüneteként leggyakrabban fő­leg a hajnali órákban jelentkező gyakori vizelési ingert észleli a beteg. A vizelés nehezen indul, gyenge sugárban megy. közben erőlködnie kelL A betegség további lefolyásában az előbb említett panaszok fo­kozódása mellen a beteg már képtelen hó­lyagját maradéktalanul kiüríteni, változó mennyiségű vizelet marad a hólyagban. Végső következmény a fokozatosan bekö­vetkező vizelési képtelenség. Ez az állapot jelentkezhet előzetes nehézvizeléses pana­szok nélkül is, főleg nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztása vagy vízhajtók, al­tatók, egyéb gyógyszerek bevétele után, akár már a betegség kezdeti szakaszában. Bizonyos esetekben — elsősorban jelentős mértékű prosztata megnagyobbodásnál — a betegség első tünete véres vizelet is lehet. Többnyire az első tünetek jelentkezése­kor a beteg orvoshoz fordul, de manapság is találunk a betegség okozta súlyos állapotú húgyvérüségben szenvedő idős betegeket. A kezdeti tünetek különböző gyógyszeres kezeléssel, melyet az urológus szakorvosi vizsgálat javasol, enyhíthetők. Többek között ilyen az újabban forgalomba került Peponen kapszula is. Egyértelműen bizonyítható, hogy a csí­pős, fűszeres ételek, tömény szeszes italok kerülése, az esti óráktól csökkentett folya­dék fogyasztás, egészséges életmód szin­tén a panaszok csökkenéséhez vezet. Vizelési képtelenség esetén azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenkor kathéteren keresztül a feszesen telt hó­lyagból a vizelet kiürítése többnyire kór­házban, de jól felszerelt körzeti orvosi rendelőben is megtörténhet. A gyógysze­res kezelés, a javasolt diéta és az egészsé­ges életmód a tüneteket enyhítheti, de a betegséget nem gyógyítja meg. A proszta­ta túltengés a megnagyobbodott mirigy műtéti eltávolításával gyógyítható. Míg ez néhány évtizede csak nyílt sebészi úton a húgyhólyag megnyitásával történhetett, ma már, a még nagyon idős korú betegnél is, megfelelő előkészítés után, modem eszközök birtokában a húgycsövön ke­resztül is maradéktalanul eltávolítható. E beavatkozás nem jár műtéti sebzéssel, a beteg általában 8—10 nappal a beavatko­zás után otthonába távozhat. Természete­sen a teljes panaszmentesség, az eltávolí­tott prosztata helyén keletkezett seb teljes gyógyulása esetén következik be, mely többnyire 2—3 hónap, ritkábban — ami­kor a vizelet fertőződése is fennáll — A— 5 hónap is lehet. Az átlagos életkor emel­kedése egyre több idős betegnél teszi szükségessé a műtétet, mely a beteg végle­ges gyógyulását jelenti. A prosztata daganatos elváltozása több­nyire az idős férfikor betegsége, de a negy­ven-ötvenes években járó férfiakon is előfor­dul. Nem véletlen az a felismerés, hogy min­den 40. életévét betöltő férfi évente egyszeri prosztata vizsgálata, a daganatos betegség korai felismerését tenné lehetővé, mely a betegség gyógyítását jelentős mértékben könnyítené. Tünetei hasonlóak lehetnek a jóindulatú prosztata megnagyobbodáshoz, de ritkán évekig vizelési panaszt sem okoz­nak. Mint minden daganatos betegségnél, a korai diagnózis fontos feltétele a gyógyulás­nak. Itt ez fokozottan érvényes, mivel a prosztata rákos daganata a betegség korai szakában már áttéteket képezhet, elsősorban a csontokban. Ezért a korán, még áttétet nem adó prosztata rák műtéttel még gyógyítható, de az ún. elkésett, áttétes esetekben a beteg­ség csak kezelhető. A betegség jellegzetessége szükségessé tehet kiegészítő beavatkozásokat, kezelése­ket is, a here hormontermelő állományának eltávolítását, tartósan, sokszor évekig gyógy­szerek szedését, esetleg sugárkezelést. Dr. Porkoláb Zoltán . , utol. cspp. vez, főprvos Louis Féraud: Finom törékeny nötípusoknak ajánlott kosztüm és szoknya együttes kobaltkék gyapjúszövetből, érdemes megfigyelni a külön­leges füzésdíszítést és a divatos fekete kiegészí­tőket. Guy Laroche: Piros koktélruha, melynek mell­része csipkéből készült a pliszírozott szoknyája és ujjai piros muszlinból. Hozzávalók: 12 sós palacsinta, 30—40 dkg maradék csirke- vagy pulykasült, 2 evőkanál gombakrém- levespor, 1/2 dl tejföl: a bundázás­hoz liszt, tojás, zsemlemorzsa: a sütéshez bőven olaj: a tálaláshoz sajtmártás. A levesport egy deci hideg vízben simára keverjük, majd kevergetve sűrűre főzzük. A tűzről levéve belekeverjük a kicsontozott, darált húst és végül a tejfölt. A sós palacsintákat ezzel a töltelékkel kenjük meg, először két végüket hajtjuk rá, majd egyenként össze­Pliszé 90 12___________________________________________________ - - - ________________________________________1990. január 13. a wiagjanii’M^ hétvégi melléklete ——^ || Kelet Intim sarok JZA A orvosi AMXÍV1 rovata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents