Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 2. A pszichológus jegyzete Új év — új élet? Vielt fl __ Ez a felvétel mór az új esz▼ ISIT a malac», tendőben, január 1-jén 0 óra 30 perckor készült a helyőrségi művelődési központban: malacsorsolás. A z új esztendő hajnalán majd minden esendő ember megfogadja, hogy mostantól jó útra tér. Az újévi a fogadalmak és újrakezdések időszaka. Felmerül a kérdés, miért kell újrakezdeni, és miért éppen most. Minden embernek vannak hibái, rossz szokásai, nem mindent úgy csinál, ahogy kellene. Jó részük (mondhatjuk úgy is. hogy jobbik részük) belátja ezt, és szabadulni szeretne a Ha a munkanélküli segítséget kér... Megalakult a megyei foglalkoztatási központ Nem is olyan rég, a teljes foglalkoztatás korában még nem is gondoltuk, hogy egyszer ismét munkanélküliségről kell beszélnünk, hogy százával veszítik el állásukat, üzemeket, gyáregységeket zárnak be, és negyven-ötven éves fejjel kell új szakmát tanulnia az embernek, ha meg akar élni. Ma már ez tény, megyénkben a kétezret is meghaladja a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma, ami az országban munka nélkül maradtak húsz százaléka. Egyharmada fiatal Ami a legfájóbb ebben, hogy több mint egyharma- duk 15—30 év közötti fiatal, s a többi hasonló korú —, akinek van ugyan munkahelye — sem mind mondhatja biztosnak az állását, hisz nagy részüket szerződéssel alkalmazzák. Az említett kétezer megyei munkanélkülin kívül még 4—5 ezerre tehető azoknak a száma, akik szívesen vállalnának munkát, ha lenne. S a jövő sem biztató, az előzetes számítások szerint 15—20 ezerre nő megyénkben a munkanélküliek száma áz ezredfordulóra. Éppen ezért vált fontossá egy olyan intézmény felállítása. amely koordinálni tudja a munkaközvetítéssel, fogr lalkoztatással kapcsolatos teendőket. Megyénk ebben országosan élen jár. nemrég határozatot hozott a megyei tanács a megyei foglalkoztatási központ létrehozására. Az 1990. január elsején induló új intézmény igazgatója Juhász Gábor, aki a napokban a tervekről, célokról, feladatokról tájékoztatott bennünket. Két szintun mmm Elmondta, olyan szervezeti formát kerestek, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a munka nélkül maradt, állást kereső emberek segítségére legyen. Külföldi tapasztalatokat is figyelembe vettek, amikor októberben elhatározták a központ felállítását. A megyei tanács munkaügyi osztálya, valamint a megyei munkaerő-szolgálati és szervező iroda összevonásával jött létre a foglalkoztatási központ. Kétszintű szakigazgatási intézmény, amely foglalkoztatási, munkaerő-gazdálkodási és -szolgálati feladatokat lát el a megyei tanács vb irányítása és a megyei tanács elnökének közvetlen felügyelete alatt. Létrehozásával kiküszöbölik azokat a párhuzamosságokat. amelyek a két korábbi iroda között megvoltak, közelebb viszik a szolgáltatást az emberekhez. Tizennégy körzeti foglalkoztatási központot hoznak létre, a megye tíz városán kívül Baktalórántházán, Ib- rányban. Nagyecseden és Űj- fehértón. , Számítógépekkel, telefax-szal oldják meg a gyors és kultúrált kiszolgálást, és megkímélik az állampolgárt attól, hogy minden esetben a megyeszékhelyre kelljen utaznia. A községeket ugyanis körzetekbe osztották, s minden tanácson megtudhatja bárki, melyik körzeti központhoz kell fordulni, ha munkát keres. A munkakönyveket azonban változatlanul a helyi tanácsokon adják ki. Az országban egyelőre egyedülálló az új központ, de az itteni írásos anyagok, beszámolók alapján már több megye tervezi hasonló felállítását. s a jövő év első félévének végére már bekapcsolódhatunk az országos hálózatba. A hatékony munkához azonban szükség van a vállalatok, üzemek, intézmények közreműködésére is, hogy betartsák bejelentési kötelezettségüket. vagyis minden esetben jelezzék a foglalkoztatási központnak munkaerőigényüket, hogy az folyamatosan átláthassa egy- egy terület foglalkoztatási gondjait, ennek megoldására a rendelkezésre álló foglalkoztatási eszközrendszert lelhasználhassa. Átképzés, szervezés Szerveznek majd átképző tanfolyamokai, segítenek a munkahelyteremtésben. a közhasznú munka szervezésében. vállalkozási tanácsadásban. Az újrakezdési kölcsön igazolását most már a tizennégy körzeti központban adják ki. a munkanélkülisegély számfejtését viszont továbbra is Nyíregyházán, a megyei foglalkoztatási központban végzik. Fontos még megemlíteni, hogy a helyi tanácsok végtelenül készségesek voltak, az első pillanatban átérezték, miről van szó. amikor a foglalkoztatási központot szervezték és támogatásukról biztosították a születendő intézményt. Cservenyák Katalin hibáktól; egészségesebben, szebben, jobban szeretne élni. Ehhez változni, változtatni kell — amit nem köny- nyű elhatározni, elkezdeni. Az emberi természet olyan, hogy igényli a kereteket, a biztos viszonyítási pontokét, fogódzókat. Ezek a pontok térbeliek is lehetnek (erre mondják, hogy valaki „csak a kályhától tud elindulni”, ez persze átvitt értelemben is érvényes). A viszonyítási pontok időben is fontosak. Üj dolgokat hétfői napon kezd a legtöbb ember: kisebb változtatásokat ekkorra időzít, hétfőn hívja fel az ügyintézőt, új módszereket ekkor vezet be. Nagyobb kiadásokat vagy munkálatokat, még a magánember is hajlamos negyedévekre időzíteni. A szeptember elseje igen sok családban fordulópont, az iskolakezdéssel megváltozik a napi időbeosztás (nemcsak az iskolás gyermekeké), a lazább nyarat a feszesebb, dolgos ősz követi. Üj szokások bevezetése lehet a születésnap, a házassági évforduló is. Mégis, mind közt a legelterjedtebb és leghatásoasbb „új élet kezdési időszak” az esztendőforduló. Nem egyénileg választott időpont, környezetünkben mindenkire vonatkozik, minden honfitársunkra, sőt a határokon túl is érvényes sorsfordító dátum. (Kivéve persze azokat az embereket, akik nem éreznek magukban hibát, akik nem akarnak megváltozni, vagy pedig ezt csak azért is máskorra időzítik.) A fogadalmak általában valami gyökeres változásra irányulnak. Káros szenvedélyek abbahagyása, kellemes dolgokról való lemondás, nehéz feladatok vállalása — csupa olyan cselekedet, melyek elhatározásához is, még inkább a kivitelezéshez erős akarat szükséges. Ha az akaraterejét nem érzi az ember elég biztosnak vagy tartósnak, akkor ezt „megtámogathatják” az említett térbeli és időbeli keretek. A változtatáshoz kell tehát a kezdeti nekibuzdulás, az első lökés — de ez egészen biztos, hogy nem elég. Folytatni kell a hétköznapok hosszú során át erős akarattal, szívós kitartással. Nemcsak újévkor, nemcsak elsején és nemcsak hétfőn kell megújulni, hanem minden reggel az új nap kezdetén, sőt, talán délután a munkából hazatérve újra. A mindennapos újrakezdésekkel maga az ember is kicsit „újabb”, rugalmasabb, fiatalabb marad. Dr. Ignácz Piroska A TÉVÉ ELŐTT Kapcsol(gat)tunk HA ÉN LENNÉK a TELEVÍZIÓ HELYÉBEN, biztosan engem is nyomasztana a felelősség: képes leszek-e megfelelni az évről évre újjáéledő várakozásnak? Hiszen, mint ismeretes, nálunk az emberek jó része — valószínűleg nagy többsége — számára a tv műsora jelenti „a” szilvesztert. Ha ez a műsor legalább többé-kevésbé elnyeri az ezerfejű Cézár tetszését, a stáb egy időre fellélegezhet, aztán máris nekiviselkedhet a következő szilveszteri monsfireműsor előkészítésének. De még a viszonylagos siker is ritkaság. A műsorkészítőknek rendszerint nem sok babér jut, általában be kell érniük egy-egy levélkével, amivel néhány kedvére való számot (percet, poént, szereplőt) díjaz a néző. S azok az idők is elmúltak, amikor legalább egy produkcióval tutira mehetett a tévé: Hofi műsora után mindig azt mondtuk, végül is minden jó, ha jó a vége... ő viszont már évek óta nem szerepel a tv szilveszteri műsorában, amit (talán ezért is) egyre gyengébbnek talál a néző, s megállapítja, hogv a tavalyi azért jobb volt.. Ügy látszik, az időközben eltelt egy év (a megszépítő messzeség) még a szilveszteri műsornak is jót tesz. AZ ELEVE REMÉNYTELEN KÜZDELEM ellenére a televízió évtizedeken at felvette a kesztyűt. Csak az utóbbi időben kezdenek letenni arról, hogy egy országot szórakoztassanak, hogy megkíséreljék kivívni az össznépi elismerést. 1989 szilveszterén aztán láthatóan felhagytak minden ebbéli törekvéssel — ha a naptár nem december 31-ét mutatott volna, a műsor alapján bizony senki nem mondta volna, hogy nem közönséges szombat este van. A I3UÉK ’90 ezúttal a megtévesztésig hasonlított a Szeszélyes évszakokra, és — mitagadás — a Szuperbola is csak címében volt szuper. Ezért aztán, no meg a vadászösztöntől hajtva (nehogy valamiről lemaradjunk, hátha az jobb) az ember csak kapcsolgatott az 1-esről a 2- esre, bele-belekapva a külföldi adásokba, sőt, a műKántor néni tragikomédiája A következő tragikomikus történetet irta és rendezte maga az élet. Főszereplő Papp Erzsébet és Papp Beáta. Bemutatja a Kelet-Magyarország. ELSŐ FELVONÁS 1989. december 26-án a 12 éves Papp Erzsébet és a 9 éves Papp Beáta eltűntek, s őket a szüleik hiába keresték. A Kelet- Magyarországban felhívás jelenik meg, amelyben a két lányka megtalálásához kérik a lakosság segítségét. Az olvasók megdöbbennek, micsoda aljasság, már megin1 egy szatír szedi áldozatait? Természetesen a rendőrség azonnal munkához lát, s egy nyomozó- csoport többek között a tóparti nádasban, elhagyott házakban kutat a gyerekek után. MÁSODIK FELVONÁS Amikor a hírlapíró a helyszínre megy, Nyírjákón, a Gárdonyi utca 15. számú házban, a gyerekek nagynéniénél nagy a? öröm. Ugyanis a lányok előkerültek. A fiatalasszony elmondta, hogy Erzsébet és Beáta betértek egy idős nénihez, aki állítólag azt hitte: az ö unokái vannak nála. De erről inkább szóljon Beáta. — A testvéremmel a nyitott utcaajtón bementünk Erzsi nénihez, aki azt mondta: aludjunk ott — szól a kislány. — Ekkor az udvaron már sötét volt. Megágyazott és mindnyájan lefeküdtünk. Erzsi néni külön . . . Erzsi néni ezután előbb be-, majd kikapcsolta a rádiót. Elaludtunk. Miután reggel felébredtünk, játszottunk. Erzsi néni becsukta az ajtót és elment a boltba. Hozott kakaót, cukrot, kekszet. Azokat a testvéremmel megettük. Később az udvaron a fekete kutyával játszottunk, meg a szobában képesújságokat nézegettünk. Szaloncukrot is ettünk. — Beesteledett, s Erzsi néni újra megágyazott, s lefeküdtünk. Most is hallgatta a rádiót. Csütörtökön bevitt bennünket Baktára és azt mondta: vesz nekünk cipőt és meséskönyvet. Cipőt nem kapott, de banánt, narancsot, meg rágógumit vásárolt nekünk. HARMADIK FELVONÁS Valaki szólt Papp Zoltánnak, hogy Erzsi nénit a két gyerekkel látta Baktán. A férfi meg is találta őket. — A gyerekek apja korábban találkozott Erzsi nénivel — közölte a lánykák nagymamája —, de egy szóval sem említette neki, hogy Erzsiké és Beáta nála van. — Ki gondolta, hogy ott tartózkodnak — kap a sapkájához a gyerekek apja. — Valamennyi rokonnál kerestük őket. A nagyobbik lányom már egyszer elment Nyíregyházára a keresztanyjához. — Szerdán 15 órától éjfélig másnap pedig délelőtt 10 óráig kutattam utánuk — említi Kasza László, a család egyik rokona. — Autóval jártam Nyíregyházán, Nyírkércsen és Baktán. Nem tudtam, hogy az öregasszony fogadta be őket. NEGYEDIK FELVONÁS A baktalórántházi tanács gyámügyi előadója elmondta, hogy a gyerekek otthoni körülményei igen szerények. A család szoba-konyhás házban öt gyerekkel él, az asszony jelenleg Is terhes. A nyírjákói általános iskola gyermekvédelmi felelőse jelezte, hogy a két lány szülei italozó életmódot folytatnak. A baktai tanács Bappéknál több környezettanulmányt készített, s kezdeményezte a szülők alkoholelvonó kezelését. Ezt az anya esetében végre is hajtották, de az apával szemben — mivel az illetékesek azt nem tartották indokoltnak — az eljárást megszűntették. Az események után a baktalórántházi tanács a gyerekek védése, óvása érdekében újabb lépéseket tesz. Megtudtam, hogy a szülők a gyerekeik eltűnése kapcsán — szerintem is indokoltan — nem akarnak rendőrségi eljárást indíttatni. ÖTÖDIK FELVONÁS Kántor Erzsiké néni, az apró termetű, 73 éves asszony — akinél a gyerekek voltak — a történetet őszintén elmondta, de változatlanul az a rögeszméje, hogy Papp Erzsiké és Papp Beáta az ő unokái. Olyan jól bánt velük, hogy a jelek szerint a gyerekek az igazi otthonukról könnyen és gyorsan megfelejtkeztek. A tanácson elmondták: Kántor Erzsiké nénit jóindulatúnak ismerik. A gyerekek befogadására valószínűleg a karácsonyi szeretetéhsége késztette. Végül azt kérdezem Beátától : jó volt Erzsiké néninél lenni? — Nem — válaszolta. — Miért? — Azért, mert a macskától nem tudtam aludni, mindig a párnámra feküdt. Cselényl György tioldas programokba is. Amire különben kifejezetten biztattak is bennünket: a szilveszteri műsor nyitányának tekinthető Gyilkosság két tételben című, megduplázott, a két csatornán egyidőben vetített krimi készítői eleve számoltak azzal, hogy a megadott pontokon — ahol másfelé kanyarodik a történet — majd átvált a néző. Bevallom, az ötlet engem korántsem nyűgözött le úgy, ahogyan a szerzőket. Hiszen,, hogy eldönthessük, melyik variáció a szellemesebb, íz galmasabb, ahhoz ugye mirnJ a kettőt látnun kell. Szerintem az is járt a legjobban aki ellenállt a kísértésnek és makacsul kitartott a; egyik film mellett — az ismétléskor majd lesz alkalma az összehasonlításra. (Mármint ha ezt a megoldást a család, vagy a társaság többi tagjával is sikerült elfogadtatni. Habár hevesebb nézeteltérések nemigen lehettek, mert különben többnyire kellemes luxus környezetben játszódó film kriminek nem volt vérfagyasztó, és még Bánsági Ildikónak sem tudtuk elhinni, hogy dr. Kékesi Ilona méltó ve- télytársa lehetne nemhogy Derick-nek, de még filmbéli beosztottjának, a Koncz Gábor által alakított Drabek- nek sem ...) BENNY HILLRGL SOK SZÓ NE ESSEK. Részben mert ő régi ismerős, aki szokott formáját hozta, részben pedig azért, mert az egyébként kétségtelenül remek komikus az angol humornak azt a válfaját műveli, amely elég gyakran folyamodik a mi ízlésünktől távol álló alpári eszközökhöz. (Habár ez az „altesti humor" — szerencsére csak egyetlen alkalommal — megjelent az ezúttal a sok csinos meztelen nő ellenére is sápatag, felejthető Szuperbolában is., A hovatovább szintén szil veszteri hagyománynak tekinthető Házaspárbaj is inkább magukat a résztvevőket, semmint a nézőt szórakoztatta. De legalább volt idő belenézni a 2-esen futó olasz filmbe. Jómagam csak pár percet láttam a Spagetti-házból, mégis megkockáztatom, hogy a BUÉK ’90 címet viselő „szórakoztató csacskaságok”-kal nem jártunk jobban. Antal Imre hősiesen hordozta a vállán a nézővidámítás nem kis terhét — konferált, menüettet, apacstáncot lejtett Kudlik Júliával, egy paródiában Rómeóként tette a szépet Pécsi Ildikóval. (Majd átment a 2-re, ahol 10 órától szintén Kudlik Júliával vezette tovább a műsort.) őszintén szólva, a „szórakoztató csacs- kaságok” nem szögezték a székéhez a nézőt. Csupa megszokott arc, a szereposztást látatlanban fel tudja sorolni a Szeszélyes évszakok, vagy az Ez + az közönsége. A Van aki forrón szereti című film (Jack Lemmon, Tony Curtis és a varázslatos Marilyn Monroe) nélkül alighanem csöndes unalomba fúlt volna a szilveszter este. SZÓVAL SEMMI MEGLEPETÉS, semmi nagyvonalúság. Spórolt a televízió, sőt arra is rákényszerült, hogy burkolt (?) reklámokkal csö- pögtesse tele a műsorokat. Ezzel együtt is ennyire futotta. Meglátják, 1990 végén, az akkori szilveszteri műsor után ezt is jobbnak tartjuk majd... Gönczi Mária
