Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-08 / 291. szám

1989. december 8. Kelet-Magyarország 3 Finn szemmel a magyar erdő Szakmai gyakorlat favágással Több ezer kilométer távol­ságból érkezett hazánkba egy finn fiatalember, hogy megis­merkedjen a magyar erdő- gazdálkodással. A három hó­napból egy hónapot a Nyír­egyházi Parkerdészeti Igaz­gatóságnál töltött el Räinä Ahti, aki belekóstolt a favá­gók életébe is. A Finnország északi ré­szén lévő Rovaniemi városka erdészeti főiskoláján tanul, ahol a négy és fél évből más­fél évet gyakorlaton kell el­tölteni. Ennek a gyakorlatnak á része a magyarországi itt- tartózkodás. — Véletlenül kerültem eb­be az országba —meséli Rä- iriä Ahti, — Mindenképpen külföldön akartam az idei gyakorlatot letölteni. Az egyik tanáromnak kapcsolata van a soproni erdészeti egye­temmel, s ő intézte el, hogy ide jöhessek. Azt tudtam, hogy erre kevesebb az erdő; mint nálunk, de kíváncsi vol­tam Magyarországra. Mielőtt Nyíregyházára jöttem volna, már megismerkedtem Szom- . bathellyel, Sárvárral, Eger­rel. Szerettem volna, ha a gyakorlat során dolgozom is, de a programot úgy állították össze a vendéglátók, hogy in­kább csak szemlélődnöm kell. Eddig csak itt Nyíregyházán dolgoztam, mint fizikai mun­kás, az egyik fakitermelő brigáddal voltam két napig. A búcsúzáskor aZ emberek nevetve mondták; hogy jöhe­tek máskor is. Ä gyakorlat célja az, hogy megismerkedjen hazánk er­dőivel, a fafajtákkal, azok minőségével, mennyiségével. Finnország erdeiben négy je­lentős fafajta van (lucfenyő, erdei fenyő, nyír, rezgőnyár), hazánkban ennél jóval több Mint mondja, náluk lassab­ban nőnek a fák, de éppen ezért jobb szerkezeti tulaj­donságokkal rendelkeznek. Természetesen nem hagyja szó nélkül a munkamódsze­rek közötti különbségeket sem. — Nálmik szinte -mindent géppel végeznek, kézi erőre alig van szükség. A Stihl fű­részek helyett közkedvelteb­bek a Husqvarna szerszámok. A fakitermeléshez js keve­sebb ember kell a fejlettebb technika miatt. Áz egyik em­ber csak dönti a fákat, a má­sik gallyaz, választékok. a harmadik a markolóval felte­szi az autóra, s a kamion már viheti is. Az erdő- és üzem- látogatások, valamint a favá­gás során igyekeztem minél több emberrel kapcsolatot te­remteni. Hallottam arról, hogy a magyarok kedvesek, vendégszeretők, de hogy eny- nyire, azt nem tudtam. Lát­szik az embereken, hogy sze­retnek dolgozni, s a jó mun­kahelyi kapcsolatot bizonyít­ja, hogy segítik egymást. Az itt szerzett ismereteket, ta­pasztalatokat odahaza közvet­lenül nem tudom majd hasz­nosítani a munkámban, de tanulunk majd nemzetközi erdészetet, s akkor támasz­kodhatok a most megszer­zett információkra. (mml) Állami nyehrizsgák a TlT-ben A napokban Budapesten országos konferencián vitat­ták meg a TIT nyelvtanárai és az Idegennyelvi Tovább­képző Központ vezetőd a kö­zösen szervezett nyelvvizs­gák tapasztalatait. Dr. Har­gitai János a TIT megyéi tit­kára az ITK • igazgatójával megállapodott a kihelyezett állami nyelvvizsga tavaszi- menetrendjében; április má­sodik félében -a szóbeli, má­jusban az írásbeli középfokú (felső-) vizsgára kerül sor Nyíregyházán a TIT-ben. A nyelvvizsgára a szervezett átképzésiben résztvevő peda­gógusok és a TIT nyelvisko­lájának utolsó szemeszteres hallgatói jelentkezhetnek. Az egyénileg -tanulók és diákok számára a TIT január-már­cius hóban egy szemeszteres (30 órás) előkészítőt szervez, így ők is jelentkezhetnek a kihelyezett nyelvvizsgára. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokhoz a TIT titkárságán lehet hozzájutni, és a kitöltött jelentkezési la­pokat is itt kell leadni 1990. január 10-ig (Nyíregyháza, Lenin tér lO/'a. L emelet). Egy humorista élete Regény I. fejezet 1921. szeptember 6-át ír­tunk. Ezen a délelőttön sá- padtabban sütött a nap, és rőt faleveleket sodort a zor­don őszi szél. Lobogó hajú, tiszta tekintetű ifjú állt meg az ismert élclap segéd- szerkesztője előtt. — Humorista szeretnék lenni — hadarta lámpalá- zasan. — Akkor hozzon, fiam, a sarki hentestől tíz deka abált szalonnát és két szép kovászos uborkát — vetett oda ötven fillért a nagyha­talmú úr. II. fejezettől a befejezésig (Még sok minden történik . vele) 1989. február 15-én lá­nyai, unokái, ükunokái szo­morúan állták körül az agg humoristát!. A maradék ere­jével cigérettára gyújtott, és elégedetten dünnyögte: — Életem, során írtam 8677 krokit és 11 342 hu­moreszket. Nevem már bi­zonyára szállóige lett, és névaláírásomat bizonyára szeretettel olvassák drága olvasóim. Ezért végrende­letemben minden vagyono­mat, 106 forint és 40 fillért olvasóimra hagyok, akik­nek segítségével lettem is­mert nevű, népszerű hu­morista. Tehát írd! — for­dult középső lányához. — Én alulírott... — Milyen írott? — érdek­lődött a lány. — Ide a nevemet írd — suttogta szelíden az aggas­tyán. — Hogy is hívják áz apát? — kérdezte kíván­csian középső gyermeke. Az agg humorista kese­rűen legyintett, és megfo­gadta, ha még egyszer meg­születik, akkor is ezt a pá­lyát választja. Galambos Szilveszter Nem gond a fagy­hullám — mondja Teschmajer László, a Vo- ■ Ián járműfenntartási cso­port vezetője. A Szabolcs Volán fagyszclgálata fo­lyamatosan ellenőrzi a téli üzemeltetés feltéte­leit. (Harasztosi Pál felv.) Az MDF-piac sikere Hadüzenet az árfelhajtásnak Hadat üzent a sokat emle­getett, és szidott lánckeres­kedelemnek és ezzel együtt az árfelhajtásnak a Magyar 'Demokrata . Fórum nyíregy­házi szervezete. Ugyanis ez év november 4-től. min­den szombaton a megyeszék­helyi Korányi Frigyes ut­ca és a Garibaldi utca talál­kozása közelében MDF-pia- cot szervez. — Az akció' sikeres — monda Marinka Mihály, az MDF nyíregyházi elnöksé­gének tagja. — Célunk, hogy a termelők és a fo­gyasztók közvetlenül, tehát a lánckereskedelem kiikta­tásával találkozhassanak egymással. Így a termelő és a vásárló nincs kiszolgáltat­va, mindketten megtalálják számításukat. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a vevők az MDF-piacon 30—40 szá­zalékkal olcsóbban juthatnak különböző cikkekhez, mint másutt. Az áruskála egyre széle­sebb, a vásárlók és az eladók nyüzsgése mind nagyobb. Az MDF a piacát mindad dig működteti, ameddig átírá igény van. Szombatonként összesen már mintegy egy­millió forint értékű áru talál gazdára. ' — Az MDF aktivistái saját autójukkal számos állami és magántermelőt kerestek fel ingyen, s kérték arra oftbky az áruikat a Gáribdítii'I ut­ca említett részén „nagyha-" ni árakon”' kínálják fel él-> adásra — folytatja Marinka' Mihály. — A kezdeménye­zéshez a nyíregyházi Ságviá- ri. Tsz, a Miskolci és a Ballíá- nyi Állami Gazdaság, a nyír- gyulaji, a demecseri, a gáVa- vencsellői _ és más termelők is hozzájárultak. A piacon eddig körülbelül hatszázezer tojás, ötszáz mázsa burgo­nya, kétszáz mázsa káposzta, harminc 'mázsa fehérgyö­kér, négy mázsa mák, száz mázsa hagyma talált gazdá­ra. A termelők sem jártak rosszul. A lánckereskede­lem kialakulásának megaka­dályozásán minden szomba­ton vagy tizenöt MDF-akti- vista tevékenykedik. Az ünnepek előtti árukíná­lat javításáért az MDF ille­tékesei előrehaladott tárgya­lásokat folytatnak arról, hogy több tíz ezer rántani va­ló csirkét árusítanának az MDF-piacon. Igyekeznek mind több olyan termelőt felkutatni, aki a lakosság alapellátásának javításában hajlandó közreműködni. Üjabban a Romániából menekültek megsegítésére az MDF-piacon pénzgyűjtő ur­nákat helyeztek el. A pénz­adományokkal azokat a me­nekülteket szeretnék támo­gatni, akiknek MagyarQr­•0 lánc­kereskedelem ellen •B tolást« a mákig »Szaloncukor a menekül­teknek szágon nincsenek rokonaik, ismerőseik és átmeneti tá­borokban tartózkodnak. A nyíregyházi III. kerü­leti Honvéd utcai művelő­dési ház, valamint a Taurus Gumigyár szakszervezeti bi­zottsága is felajánlotta se­gítségét. Például a gumigyár nagy mennyiségű szaloncuk­rot juttat _ a menekültszállá­sokon karácsonyozó gyere­keknek. (cselényi) I változtatás kikényszerítése I katedrán állá védelmében Kiválik-e a pedagógusok szakszervezete a SZOT- ból? Sikerül-e a szervezeti -megújulás, vagy minden, marad a régiben? Mit tehet a pedagógusok szakszer­vezetének megyei bizottsága Szaboles-Szatmár-Bereg lemaradásának felszámolása érdekében? Ezekről a kérdésekről is szó esett a megyei bizottság titkárával folytatott beszél­getésben. Béres Jánost abból . az alkalomból kerestük meg, hogy december 9—10-én ke­rül sor a pedagógusok szak: szervezetének balatonfüredi küldöttértekezletére, amelyen megyénket tizenöten képvi­selik. .\ Kei ciiiojiii:« ravn Az ágazati szakszervezet májusi kongresszusa sok fon­tos kérdésben döntött, de ar­ról nem esett szó, hogy a pedagógusok szakszervezete csatlakozzon-e a most formá­lódó Országos Szakszervezeti Szövetséghez, vagy sem. A pedagógus-szakszervezet megyei titkárának tapaszta­latai . szerint a tagság úgy látja, hogy a SZOT nem akarja igazán a szervezeti megújulást, hanem a hatal­mát, az anyagi eszközeit Yáltózó Szatmár Új technikával Nagy örömmel fogadták a fehérgyarmatiak annak ide­jén a hírt, hogy a megyei ta­nács a területfejlesztési alap­ból 30 millió forinttal támo­gatta az Ipari Műszergyár el- . képzeléseit. Időközben elké­szült a műhelycsarnok, s a szociális létesítmények. Emel­lett a gyár 60 millió forintot szánt a gépi beruházásra. Az eddigi hagyományos el­járás mellett technikai előre­lépésre is vállalkozott az IMI. Számjegy vezérlésű gépek áll­tak munkába, melyek csodá­jára jártak napokig a gyár­beliek. Van szakmunkás, aki Svájcban tanulta meg a 18 millió forintért vásárolt, Kei - lenberger köszörű kezelését, amely 0,2 mikron pontosság­gal dolgozik.- - A gyáriak szeretnék növel­ni az új gépek műszakszá­mát, s ezzel a termelékenysé­get. A főleg fiatalokat foglal koztató szatmári vasasoknál nem jelent gondot a tovább­képzés; így a villanymotorok forgórészeinek, csapágyhe­lyeinek méretre esztergálása, köszörülése — illetőleg e munkák elvégzése nem aka­dályozza újabb megrendelé­sek teljesítését. Molnár Károly Kormány István esztergályos programozza a számjegyve­zérlésű gépet; • • •, akarja átmenteni egy későb­bi időpontra. Erre mutat, hogy hallani sem akar va­gyonának (vagyonúnknak!) a megosztásáról. A szakmai szakszervezetek —, amelyek a tagdíjakat is fizetik — hoz­zák létre a szakmák szövet­ségét, s ez alakuljon meg rögtön á megyében is az SZMT: megszűnésé után! Ne legyeiiek ‘ktíordíTiációS' bi zott- ságok, ahogy a SZCÍT isakar- ja, mert ezek csak a’hatalom átmentésének eszközei. (A miegyében ennek ellenére mégis létrejöttek.) A balatonfüredi tanácsko­zás két kérdés köré szerve­ződik : a szervezeti megúju­lás és az oktatásügy helyzete. A küldöttség fontos problé­mákat akar a résztvevők tu­domására hozni. Változatla.- nul az utolsó helyek egyikét foglalja el megyénk az in­tézmények fenntartási költsé­geinek nagyságában, a bér- színvonalban. Intézményeink egy része működési zavarok­kal küszködik. (Nincs pénz fűtésre, világításra.) A mű­ködés költségei nem emel­kedhetnek az infláció ellenéi re. Igaz, hogy a működési és a bérköltség között jövőre nem lesz különbség, de köny- nyén előfordulhat, hogy a bérek egy részét fűtésre és •világításra kell fordítani. A pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága követeli a megyék közötti bérkülönbsé­gek felszámolását, és azt, hogy a kormányzat vállaljon garanciát, arra: azonos vég­zettségre és munkában eltöl­tött időre ugyanannyi bért kapjanak Budapesten és mondjuk Piricsén. Az oktatásra adott pénzek az oktatásban jelenjenek meg, mert az ellenkezőjére is van példa. Ennek is meg kell teremteni az intézmé­nyes garanciáit. Csökkenteni kell a pedagógusok és a ta­nulók heti kötelező óraszá­mát. ' • . A jelenlegi folyamatokat ismerve fel kell készülni a pedagógusok munkanélküli­ségére, ami az alsó fokon — hamarosan bekövetkezik. Túl sok szó esik napjaink­ban az ország gondjairól, köztük a pedagógusokéiról is, de a tettek a legtöbbször el­maradnák- Ha a balatonfü­redi " értékézleten nem úgy alakulnak _a dolgok, ahogy szeretnék,." ä pedagógusok szakszervezete megyei bizott­sága "megkezdi önálló műkö­désének' előkészítését. (kf.a.)

Next

/
Thumbnails
Contents