Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

Forintleértékelés vállalati szemmel Alig öt hónap alatt alakították át világbanki hitelből Nyírbátorban a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat olajgyártó Szemét. A maghajaló, sajtoló és extrakciós üzemet az NSZK-beli Krapp cég korszerű gépeivel szerelték tel. (Elek Emil felvételei) Van aki már korábbra várta Üres kézzel, csalódottan távoztak tegnap az ügyfelek megyénk földhivatalaiból. Az eddig megszokott gyors adat­szolgáltatás helyett ezúttal várniuk kell pár napot a tér­kép és a tulajdoniiap-máso- latra. Nem minden állampol­gár értett egyet a földhiva­tali dolgozók demonstratív magatartásával, és ennek ki­tti vérmérsékletének megfe­lelően adott hangot. Különö­sen. azotk tették szóvá hango­san a fölösleges utazást, akik — bár előre elhangzott a tá­jékoztató sajtóban rádióban — vidékről érkeztek fölösle­gesen az ügyfélfogadási nap­ra. A szervezett megmozdulás okairól Havellant Csaba, a nyíregyházi földhivatal veze­tője a következőket mondta el: — Erre az egy naipra csak az azonnali adatszolgáltatást függesztettük fel, csatlakoz­va a földhivatali dolgozók szakszervezetének felhívásá­hoz. Minden más szakmai feladatot ma is elláttunk. — A demonstrációnkkal elsősorban az alacsony mun­kabérünk ellen tiltakoztunk, amely szinte minden föld­hivatalra jellemző kivétel nélkül. Igaz, hogy megyénk­ben a közelmúltban saját erőnkből jelentős béremelést hajtottunk végre, de ezzel együt sem vagyunk a me­gyék rangsorába csak a vé- gefelé. A leterheltségünk vi­szont az elsők között van. Fizetésünk elmarad az ál­lamigazgatásiban dolgozók bérétől is, bár az ők hasonló követeléseit szintén jogos­nak tartjuk. A mostani de­monstrációnk nem az ügyfe­lek ellen irányul, hanem a tarthatatlan helyzetünkre akarjuk az illetékesek figyel­mét felhívni. Központi intéz­kedést sürgetünk gondjaink megoldására. Tanulják meg a szépet (2. oldal) Központi béremelést sürgetnek Demonstráció a Hivatalokban flz ügyfelek üres kézzel távoztak Hävetkednek a költségek — Fiktiv ayereség — Kénytelenek árat emelni Búcsú Marxtól S okáig magam is úgy hittem,' hogy csak a gyakorlat rossz, de ma azt tartom, a marxista elmélet a XIX. század körülményeihez igazodott, a jelenben vi­szont meghaladott. Pozs- gay Imre szavai ezek, és Párizsiban hangoztak el, az ottani tv Az igazság órája <;ímű nagy nézett­ségi! műsorában. Üjabb kő a nagy vízbe, ami jó ideig rezzenéstelen tüikrű volt, de aztán felkavarta ’56 átértékelése, a több­pártrendszer követelése, hogy csak Pozsgay legje­lentősebb „eseteit” idéz­zük. Ma már nem lehet nagyot robbantani a poli­tikai életben, mert semmi gátja nincs a szó kimon­dásának. Marxtól búcsút venni azonban szintén történelmi cselekedet. Bad Godesberg annak a városnak a neve, áhol a német szociáldemokraták jó néhány évtizeddel ez-. előtt kongresszust tartot­tak, és azt írták jelszónak a pódium fölé: haladni a korral. Az akkor válság­ban lévő párt ezen a kongresszuson szakított s nagy teoretikussal, és ma már nincs is Nyugat-Eu- rópáhan olyan szociálde­mokrata párt, amely ezt ne tette volna meg. Sőt: az olasz kommunista párt is barátkozik a gondolat­tal. A Magyar Szocialista Párt születésének körül­ményei nem tették lehető­vé, hogy már ott, kong­resszuson kristálytiszta ideológiai határvonalaik között húzzák azt a vona­lat, amely elhatárolja a tagságot jobbról és balról. Az ideológia persze az előd MSZMP-nek is gyen­ge oldala volt. Akikor a cselekedetek megmagya­rázása volt a cél, ma pe­dig az, hogy minél több ember érezhesse magáé­nak. így aztán a különfé­le programok válogatás nélkül vesznek át jobbol­dali liberális vonásokat, és tartanak meg kommu- nisztilkus elveket. Talán a félelem munkál az MSZP programkészítőiben a las­sacskán gyarapodó tagság miatt. M árpedig vonzó és jó cselekvési progra­mot nem lehet Ide­ológiai tisztázások nélkül végrehajtani. Fontos lé­pés emiatt Pozsgay Im­réé. Nyilván megint sok embert sokkol kijelentése, de tudomásul keld venni: közeleg a kijózanodás órája, a választás. Ha egyszer napjaink történel­me és történései nem ér­telmezhetők azzal az el­mélettel, ami a múlt szá­zadban mindenre magya­rázatot adott gazdaságban és társadalomban egya­ránt, akkor hiba ragasz­kodni hozzá. Ha körül­nézünk Európáiban, lát­hatjuk mire mennek azok, akiknek annyira a szívük­höz nőtt a marxizmus- leninizmus. Esik Sándor Olyan, mintha ezt is a Mikulás hozta volna. Bele­nyúlt a puttonyába és talált benne egy gusztusosán becsomagolt 10 százalékos forintleértékelést. Számí­tottak-e ilyen ajándékra a vállalatok, gyárak? Ho­gyan érinti a továbbiakban a termelést ez, ebben az évben már nem az első leértékelés? Erre a két kér­désre kerestünk választ megyénk néhány termelőegy­ségénél. Munkahely és irattár össze­zsúfolva Nyíregyházán. — Mi itt a nyíregyházi földhivatalban egyébként ez­zel a szervezett megmozdu­lással nemcsak a fizetések elmaradottsága ellen tilta­kozunk, hanem a borzasztó munkakörülményeink ellen is. Több hivatalos szerv és szervezet megállapította ezt, és a kéréseinket jogosnak tartotta, de eddig semmi­lyen intézkedés nem történt. Ez utóbbiakat nem is első­sorban dolgozóink érdeké­ben kérjük, hanem a kultu­ráltabb ügyfélfogadás miatt. A demonstrációról Takács László, a megyei tanács ter­melési és ellátási főosztály- vezetője a következőket nyi­latkozta: — Köztudott, hogy az ál­lamigazgatásiban a bérek nem kielégítőek. Tudjuk, hogy a földhivatalokban az (Folytatás a 4. oldalon) A NYÍRSÉG KONZERVI­PARI VÁLLALATNÁL, köz­kedvelt nevén a „Lecsónál” érdeklődtünk. Bulygó Tibor vezérigazgató-helyettes el­mondta, hogy számítottak ilyen intézkedésre. Ezzel tovább drágultak azon ter­mékek előállítása, melyek­ben magas az importanya­gok részaránya. A különbö­ző lekvárok, dzsemek eseté­ben az üvegre kerülő lapka, a kocsonyásító anyag nyu­gatról érkezik, akárcsak a dobozos termékek csomago­ló anyaga, a doboz. Fogyasz­tói árban jelentkezik-e az idei változás? Erre ma még nem állnak rendelke­zésre konkrét számítások. Azt is megtudtuk, hogy viszonylag alacsony, 3 millió dollár az éves importigénye a vállalat­nak, és amit veszítenek a réven, az bejön a vá­mon, hiszen az export egyelőre kiegyenlíti a tőkés behoza­tal során fellépő hiányt. Kedvezőtlen hatása a leérté­kelésnek az, hogy a lízingelt gépek esetén költségnöveke­dés várható. A híresztelésekkel ellen­tétben, a exportban nincs jelentős elmaradása a válla­latnak. Éppen most várnak hu­szonkét konténert, amely Ausztráliába viszi majd a termékeket. „Tehetetlenül és elkesered­ve kell nap mint nap lát­nunk, hogy tönkremennek ér­tékeink, szemétteleppé válik városunk. Az 1989. március elsején bevezetett kishatár- forgalom pokollá változtatta életünket. Naponta több ezer szovjet állampolgár tartózko­dik Záhonyban, s bár hiva­talosan a cél a rokonok meg­látogatása, valójában a legsö­tétebb feketepiac. Kosárszám­ra viszik át a határon az italt, a különböző élvezeti cikkeket. Van olyan társaság, amely egy hétig is itt tartóz­kodik, éjjel az utcán, a par­kokban alszanak, a merészeb­bek a lépcsőházakba is be­húzódnak és ott tüzet rak­nak. Ha nem szigorítják meg a határátlépést, s nem bizto­sítják számunkra az alapvető emberi jogokat: a rendet és a közbiztonságot, akkor a mi gyermekeinknek Záhony hazánk keleti kapuja már nem Európát fogja jelenteni, hanem a sötét Libanont.” Nagyjából ez a foglalata a levélnek, amelyet záhonyi ta­nárok — csaknem negyvenen — írtak a belügyminiszter­nek. (Erről a híradás a Ke- let-Magyarországban is meg­jelent.) Panasszal fordultak a miniszterelnökhöz is, s ezt már 460-an írták alá. A bel­ügyminiszter vizsgálatot in­dított és még annak befeje­zése előtt tájékoztatta a zá­Almasűrítmény, paradi­csompüré, savanyúság, meggybefőtt, almakompóí mintegy kétmillió dollár értékben vár arra, hogy el­hagyhassa az országot. AZ ALKALOIDA VEGYÉ­SZETI GYÄR gazdasági igazgatóhelyettesét, Dub- csófc Lászlót és munkatár­sait nem a forintleértékelés lepte meg, hanem annak az időpontja. Ök ugyanis ko­rábbra, októberre várták. Van ennek erre az évre po­zitív hatása is, hiszen a vállalat fiktív nyere­sége megnő, ami import­anyag az idén a gyár­táshoz szükséges, már beszerezték, az tehát már nem kerül többe. Aggasztó az, hogy a honyiakat. Ebből idézünk: „A szovjet—magyar kisha- tárforgalom bevezetését po­litikailag jó szándék vezette, célunk az volt, hogy a szov­jet és a magyar állampolgá­rok utazást lehetőségeit nö­velje, egyszerűsítse. Az intéz­kedés nem kívánt mellékha­tásokkal járt, mivel — s ezt önkritikusan ki kell monda­nom — a várható forgalom nagyságát alábecsültük. Más tárcák és főhatóságok be­vonásával azon fáradozunk, hogy ezen minél előbb vál­toztassunk. Még a nyáron emeltük a záhonyi rendőrőrs létszámát, és jobb munkájuk érdekében egy gépkocsit biz­tosítottunk számukra. No­vember 20-tól további tíz (Folytatás a 4. oldalon) A lárgyalúterembftl Békülés késelés után (2. oldal) A kereskedés titka Ötlettel a konkurenciában (8. oldal) Otven dolgozót foglalkoztat a baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet galvanizáló üzeme. Munkájukra a TECHNOMARK osztrák—magyar Kft.-nek is nagy szüksége van, több mint ezer tonna különböző méretű és fajtájú csavarokat galvanizálnak itt. Vékony István­ná feladata az alkatrészek, csavarok felületkezelése. (Elek Emil felvétele) (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Horváth István heligyniniszler szerint Is Elviselhetetlen a záhonyi feketepiac XLVI. évfolyam, 290. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. december 7., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents