Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
6 Kelet-Magyarország 1989. december 6. Szerencse Bizony megtörtént már mindannyiunkkal, hogy valamilyen szerencse éri, de mire annak eredményét élveztük volna — olyan tortúrán kellett keresztül menni, hogy elátkoztuk ezerszer azt a pillanatot, amikor a Fortuna kegyeltje lettünk. Valahogy így van ezzel Orosz Béla is Sóstóhegyről. A nyáron vásárolt egy „Szerencse sorsjegyet”, melynek a húzása október 24-én volt. A bilétán található tájékoztatóból kiderült, hogy az eredményt a Népszabadság és a megyei lapok tájékoztató jelleggel közlik. A hivatalos nyereményjegyzék pedig november 15-től megtekinthető a postahivatalokban és a nyeremény beváltására jogosult üzletekben. A sorsjegy bemutatója november 15. és 1990. január 15. között válthatja be a nyereményeket, — vidéken 100— 500 forint között — a Centrum Áruházakban és az ÁFÉSZ-boItokban. Nos olvasónk nyert 500 forintot. A tájékoztató alapján betért a legközelebbi (sóstóhegyi) ABC- be, hogy levásárolja. A boltvezető elvette a jegyet, majd megkérdezi a központtól — mondta, — mert neki nincs semmiféle jegyzéke, katalógusa. Telefon nincs, ezért személyesen ment be. A központban azt mondták, kell még valamilyen papírt beszereznie a nyertesnek. Aki közben a postától elkérte 10 percre a hivatalos névjegyzéket, s bemutatta a boltban. Ki is pipálták és büszkén mondták neki: a lakóhelyén valószínű ő nyert egyedül. Mellesleg a nyereményjegyzéken szintén szerepelt, hogy minden AFÉSZ-boltban beváltható a jegy. Az árut viszont nem adták oda, mert ez nem az ő jegyzékük, ezt nem tudják figyelembe venni. Panaszosunk ha a boltban járt, rendszeresen érdeklődött. De elfogyott a türelme, ezért megkérte a postamester-helyettest, hívja fel neki az ÁFÉSZ illetékesét. Az illetékes ígérte utánanéznek. S most jött az igazi meglepetés — megtudtuk — a kibocsátó nem kötött megállapodást a szövetkezettel. ök szívesen beváltanák, de mi alapján? A jóindulatukat tükrözi, hogy kérték, menjen be olvasónk és felveszik a kapcsolatot a kibocsátó szervvel. Tudom ez nem nagy horderejű kérdés, bár 500 forint ma nem kis pénz. Valaki, — úgy érzem mégis — szerencsejátékot űz az állampolgárral, az idegekre hazardírozik. Dankó Mihály „Nincs olyan dolgozóra szükség, aki csak nelegedni jár be“ Fodrászok — kényszerpályán Kérem segítsenek- — zárta a beszélgetést a telefonban a magát megnevezni nem akaró fodrász. S hogy miért e kétségbeesés, véleménye szerint Nyíregyháza elveszti a legjobb fodrászüzleteit. Helyettük újra kis sufnikban, egészségtelen lyukakban fognak működni. Ebben a létbizonytalanságban nem lehet dolgozni, de ha bővebbet akarok megtudni az ügyről, keressem fel a jósavárosi üzlet dolgozóit, vagy a Vöröshadsereg utcai szalont. November 30. csütörtök. Délután a Jósavárosban nincs szerencsém, állítólag minden dolgozó felmondott. A kórházzal szemben lévő szalonban is kicsi a forgalom, mindössze Kálmán Mihályné- nak van vendége. Számára ez a szövetkezetnél az utolsó munkanap. Pedig négy éve tag és mégis felmondott. (Nem érti, miért neki kellett felmondania és miért nem a munkáltató mondott fel neki?!) — A bérleti feltételeket nem vállalhattam, szinte be- lekényszerítettek ebbe a helyzetbe — mondja. — Holnap reggel a munkaerőszolgálati irodában kezdek, munkanélküli-segélyért folyamodom Szeretném megkapni az újrakezdési kölcsönt, s a Rozs- rétszőlőben műhelyt nyitni. Van ugyanis egy félig kész épület, amit be kell fejezni és felszerelést vásárolni... A fizetésem 20 forint volt Mit éreznek, akik maradnak? Czipó Krisztina a Búza térről jött át alig pár hónapja, sokat gondolkodott, hogy mit csináljon. Neki 6730 forint befizetési összeget állapítottak meg, ebből 4800 az átalány, 600 az energia, 80 a CSÉB, 1250 az ÁFA, melynek 25 százaléka visszaigényelhető, ha a szövetkezettől vásárol anyagot. Fél a jövőtől, mert nem tudja, hogy fogja mindezt kifizetni, hisz alig volt hét-nyolcezer a forgalma. — Volt olyan fizetés, hogy csak 29 (!) forintot kaptam kézhez, de borravalóval együtt is ritkán volt több háromezer forintnál — kapcsolódik a beszélgetésbe Mészáros Andrea. — Különösen télen esik vissza a forgalom, drága ma ez a szolgáltatás. Inkább mindenki maga csinálja a frizuráját. Én sem vállaltam az átalányt, nem tudom, mihez fogok kezdeni. Ügy érzem, kénytelen leszek pályát változtatni. Ezek a dolgozók a bőrükön érzik a létbizonytalanságot. Ügy vélik, a szövetkezet vezetősége nem képviselte kellően az érdekeiket. De mások is felteszik a kérdést, hogy lehet veszteséges az eddig nyereséges üzlet? Mit látnak a dolgozók a bérbe adott üzletek díjából? Mi lesz a szövetkezettel, ha elengedik a dolgozók jó részét? A szerződésesek éppen csak a létminimumon élnek, kihez fordulhatnának segítségért? Kiegészítik a részjegyet Megannyi probléma, melyre Siska Józsefnétől, a szövetkezet elnökétől vártam a választ. — A gazdasági változások bennünket sem kerültek el. A működő üzleteinket nyereségessé kell tenni. Ennok egyik formája — a vállalkozás kibontakoztatása — az átalánydíjas rendszer. Az átalány befizetésénél az ÁFA nélküli bevétel 40—50 százalékát számoljuk fel a dolgozónak. Sajnáljuk nagyon azokat, akik elmennek, mert szakemberhiánnyal . küszködünk, legalább 8—10 fodrászt és kozmetikust tudnánk foglalkoztatni még. Tavaly 80 dolgozó távozott tőlük. Jó részük kisiparos lett, a kedvezőbb adózás miatt, de sokan „tengődnek" munkanélküli segélyből. A jósavárosiaknak is felajánlották a lehetőséget, de ők négy személy kivételével felmondtak. Szomorúan konstatálják, hogy üresen tátongnak a korszerű, gyönyörű szalonok, amiért eddig harcoltak és a garázsokban, pincékben dolgoznak majd tovább a fodrászok. A dolgozók kérték, hogy járjanak közre a felsőbb szerveknél, kapjon ez a szolgáltatás mentességet az ÁFA alól, de ez nem sikerült és talán ezért érzik, hogy nem képviselik az érdekeiket. Munkahelyi tanácskozásokon, küldöttgyűléseken tájékoztatták őket nehéz helyzetükről és a lehetőségekről. Elmondták, hogy 9 millió forint értékű üzletrész és részjegykiegészítés kerül kiosztásra az itt dolgozó munkatársak között. Bíznak benne, hogy ez is ösztönző lesz, mert ez egyfajta részvény, mely adható és vehető. Zsörtölődöm... ... azon a levelen, amit a nyíregyházi Etelközt 20. számú lakói írtak. Egy éve kitört a lépcsöházukban két ablak — de a legtöbb nem zár jól —, s nem üzemel a kaputelefon sem. Az IKSZV-t már többször keresték, a házmester télire papírt ragasztott a hiányzó ablakszemre. Egész nyáron várták az intézkedést. Az Igazgatóhoz is eljuttatták panaszukat. Az augusztusi válasz szerint „a hiányosságot pótolják.” Nos hivatkozhatnánk a balesetveszélyre, a felesleges ener- giapocséklásra — azt hiszem, jogosan. A szerkesztőséghez küldött tájékoztatás rövid, tömör: november 1-ig az üvegezést egy építőipari kft. elvégezte. A kaputelefon javítását megrendelték a MODUL-tőI. Vajon miért tartott ilyen sokáig ez az aránylag csekély probléma megoldása? Nem érné meg a vállalatnak — egy „univerzális” szakember alkalmazása, aki ért az üvegezéshez, vagy a kaputelefon javításához — akkor lerövidülne a várakozás. Nem vezetünk statisztikát, de sok a vita a lakásfenntartók és bérlők között, néha indokolatlanul, néha indokoltan. Nehéz az igazságra ablakot nyitni, pláne ha kitört... Mit tehet a szövetkezet? Megkerestem a megyei munkaerőszolgálati és szervező irodát, ahol arról tájékoztattak az illetékesek, hogy nem tudnak semmiféle állást ajánlani a munka nélküli fodrászoknak, legfeljebb a 300 ezer forint újrakezdési kölcsönt javasolhatják. Nehéz és ellentmondásos a fodrászok problémája. A szövetkezetnek mindenképpen érdeke, hogy nyereséges legyen, de ilyen áron is?! Vagy aki nem erre a pályára való, az menjen?! De jó lenne tudni, mit hoz majd a jövő! (dankó) Az olvasó a jogász Panaszok, észrevételek Nem köteles a combot felszeletelni, jelentette ki Nyíregyházán, a Szarvas utcai ABC hentesárú osztályán az eladó — írja levelében P. L-né helybeli olvasónk. Felháborodást váltott ki bennem az eset. Egy idős bácsi sertéscombot szeretett volna vásárolni, — hogy mennyit nem tudom — de a mai árak és nyugdíjak mellett valószínűleg, hogy nem kilókat. S mikor kérte, hogy szeletelje fel neki az eladó, erre emelte fel a hangját. S az idős ember szégyenkezve vonult el, mintha valami rosszat tett volna. Kétnapi újságunkról csak a ,,csend beszél”. Pedig sok ember hétvégén tud nyugodtan olvasni, és ilyenkor jelenik meg a Rádió és TV-műsor is. Bővebb a lap, nemcsak terjedelemben, de árban is! — olvashatjuk Borbély József, Nyíregyháza, Debreceni utcai levélírónk sorait. Az utóbbi időben előfordult, hogy a postás bácsink táppénzre került, vagy csak szabadságra ment. Ilyenkor egy olyan ember helyettesítette, aki nem állt teljesen hivatása magaslatán. Azért becsületére legyen mondva, mindig megkaptuk (kivéve a népszavazás előtti pénfeken és szombaton) az újságokat. Miért akarják megszűntetni Jósavárosban az Ungvár sétányon lévő Kisker Iparcikkből tot ? — kérdezik a Jósaváros lakói. Bútorüzletet akarnak nyitni, holott eddig nagy szükség volt erre az üzletre, mert négy iskola gyermekeinek teremtette meg a tanszerellátást. Szeretnék, ha az illetékesek megváltoztanák elhatározásukat. „Csendélet a városközpontban!?” (H. P. felvétele) kérdez — válaszol KÖTHETÖ-E MUNKASZERZŐDÉS SZÓBAN? Cs. Tibor nyírderzsi olvasónk írja: „A közelmúltban menekültem át Erdélyből. Megállapodtam szóban az egyik tsz elnökével, hogy műszerészként alkalmaznak 32 forintos órabérért. Már másnap munkába álltam, de különböző okokra hivatkozva nem kötöttek velem munkaszerződést. Egy hét múlva továbbképzésre küldtek Debrecenbe. A kiküldetés után, — bérfizetéskor — nem kaptam viszont egy fillért sem. Mikor érdeklődtem a tsz-el- nökétől, azt mondta, hogy náluk ilyen órabér nem létezik, s 21 forintot ajánlt. Felmondtam, de a három hétért járó fizetésemet mind a mai napig nem kaptam meg.” Nagy Mihály szakértőnk válaszol: Sérelmével forduljon a termelőszövetkezet döntőbizottságához, mert elsőfokon ők kötelesek eljárni. Kérelmében igényelje az eredeti megállapodás szerinti munkabért, továbbá a munkakönyvi bejegyzésnek az elrendelését. (Ilyen esetben „Munka- viszonya megszűnt” bejegyzést kell alkalmazni.) Elutasító határozat esetén keresettel fordulhat a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. Véleményünk szerint ä termelőszövetkezet eljárása szabálytalan, mert a szóban kötött munkaszerződés az írásban foglaltakkal egyenértékű. A dolgozó kérésére viszont, a lényeges, érdekeit érintő megállapodásokat írásba kell foglalni. A szóbeli megállapodás esetén is a munkabért három napon belül írásban kell közölni. Ha ez elmarad, a dolgozó a munkaviszonyát harminc napon belül bármikor megszüntetheti. A munkakönyvét és a tartozékait azonban az utolsó munkában töltött napon a munkáltató köteles kiadni, és a vonatkozó adatokat a munkakönyvbe beírni. FIZESSEN-E A SZÜLŐ? O. I. levélírónk gyermeke szakközépiskolában tanul. Megbízást kapott, hogy az ott üzemeltetett boltot vezesse. Elszámoláskor leltárhiány mutatkozott, ezért az iskola vezetése a szülőt akarja felelőssé tenni. Jogos-e az eljárásuk? — kérdezi. Jogászunk dr. Bartha Sándor válasza: Az ügyben elsősorban a szakközépiskolában működő ifjúsági bolt szabályzata a mérvadó. Ez határozza meg az üzemeltetésre, az üzletvezető (kiskorú személyek) beállítására vonatkozó feltételeket. Általános szabályok szerint a kereskedelmi dolgozóknak nem kell felelősségvállaló nyilatkozatot tenni. A munka-, illetve a tagsági viszony létesítésekor, vagy a felelősségi szabályok változásakor kell írásban közölni az érintettekkel az anyagi felelősség módját és mértékét. Enélkül felelősségre vonási a jogszerűen nem kerülhet sor, a szülőknek tehát csak akkor van fizetési kötelezettségük, ha a gyermekükért külön anyagi felelősséget vállaltak a kiskorúsága idejére. Jó tudni... ..., hogy a lakáscélú támogatások — így a szociálpolitikai kedvezmény — szabályait egy miniszter- tanácsi rendelet határozza meg. Ennek értelmében azok az új lakásépítők, akik az előírt feltételeknek megfelelnek, eltartott gyermekeik után — szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Amennyiben az új lakás építéséhez, az építtetők pénzintézeti kölcsönt vesznek igénybe, a törlesztő részletek megfizetéséhez az állam különböző mértékű támogatást nyújt a jelenlegi irányelvek szerint. S a jövő évben változnak-e, illetve hogyan a feltételek? — erre érdemleges választ az OTP megyei Igazgatósága nem tud adni. A kedvezmény, juttatások támogatások korábbi és jelenlegi formájában rejlő ellentmondások, feszültségek megszüntetésével, a lakás- helyzet javítását célzó intézkedések kidolgozásával az illetékes minisztériumok foglalkoznak. „Kellenek a riasztóeszközök...“ A Fórum rovatban Sziréna címimel megjelent olvasói levélre tájékoztatásul, az alábbiakat írja Berényi Levente rnk. alezredes, a megyei polgárvédelmi törzsparancsnok. „A békés szép jövőben hiszünk mi is, és reméljük, hogy a fegyverzetcsökkentések elvezetnek abba a korba, amikor a légiriadót jelző szirénára nem lesz szükség. De most még, — s az elkövetkező időkben — kellenek a riasztóeszközök, sőt azok továbbfejlesztett változata, hogy szóban is tájékoztatható legyen a lakosság. Elsősorban a közlekedési, ipari, technikai katasztrófák, esetleges természeti csapások miatt. Reméljük elérkezik az az idő, amikor ezekről az eszközökről nem a háború borzalmai jutnak majd eszünkbe, hanem a mindig fennálló elemi csapások és katasztrófák veszélye, valamint ezek hatásának csökken thetősé- ge.” „Alkatrészhiány miatt húzódott el...“ A Kelet-Magyarország október 25-én megjelent Tessék szorozni című cikkére a TITÁSZ nyíregyházi üzem- igazgatóságának illetékese válaszolt. „A közvilágítási lámpatestek javítása alkatrész hiánya miatt húzódott el. (Azóta a szükséges javítást elvégezték). A panaszos levelében három napon belüli határidőről tesz említést, azonban az ide vonatkozó rendelkezések szerint, az áramszolgáltató 14 napon belül köteles a hibát kijavítani. Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy panaszukat továbbra is a kirendeltségek hibabejelentő irodái, illetve a panaszfelvevő helyeken jelentsék be.”
