Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-30 / 308. szám

1989. december 30. Kelet-Magyarország 3 mtébt hoxuott rí igent ? wNKKBKMMSKSKKBSSMMIKmNtKKKK/RBmRBEKKEESS^^ Sorsunk forog kockán Nehéz éviink lesz 1990. Emelkedni fognak az alapvető élelmiszerárak, többet fizetünk majd a naponta szükséges használati cikke­kért, a közlekedési eszközök használatáért, a bérek pedig nem tartanak majd lépést ve­le, mert akkor aligha hihetnénk el a „csak” 20 százalékos áremelést. Több lesz a mun­kanélküli, csökken a reálbér, nem csökken az adó, több lesz a lakbér, és kamatadót kell fizetni sokaknak a felvett kedvezmé­nyes kölcsönökért. Ilyen — örömet egyálta­lán nem jelentő — ígéreteket tartalmazott a költségvetés, amelyet néhány napja, de­cember 21-én az Országgyűlés jóváhagyott. Miért mondtak rá Igent? — erre kértünk választ három megyénkben képviselőtől. ebben a költségvetésben. Az volt a kormány szándéka, hogy már a döntés előtt a parlament elé terjeszti a ké­szülő koncepciót, hogy a Ház véleményt mondhasson róla. Ez arról árulkodik', hogy a kormány is felnőttnek tekin­ti a parlamentet. Kényszer­helyzetben született döntés Moravszki György a Tisza- vasvári Munka Tsz elnöke: — Egy kényszerpályára te­relt költségvetésről döntöt­tünk, amelyik tulajdonikép­pen kényszerhelyzetbe hozta a képviselőket külön-külön és együtt is. Ez a helyzet abból adódott, hogy a költ­ségvetés hiánya 10 milliárd- nál több nem lehet. Javítani kell a külföldi fizetőképessé­günket, tulajdonképpen most minden intézkedés, még a költségvetés elosztása is en­nek az ügynek van aláren­delve. Ami az agrárágazatot illeti, az tapasztalható, hogy a nagy összefüggések miatt az agrárszektorra is neheze­dő támogatáscsökkenés igen nehéz helyzetbe hozza az ag­rártermelés. Van ennek egy speciális területe, ez pedig a rubelelszámolású kapcsola­tokból adódik. Nekünk ru- belaktivumunk van, ami je­lentős mértékben az agrár­termékek többletéből adódik. Hogy behajthatatlan pénzek miatt a 'költségvetés deficit­je ne növekedjék, olyan kor­mányzati döntés született: ezt a rubelaktivumot erősen vissza kell szorítani, illetve legkésőbb 1991-ben pozitív előjelűvé kell tenni. Ez a ga­bonafélék, a zöldségfélék, a hús termelésében várhatóan visszaesést fog okozni. Az alapanyag-termelésen túl a feldolgozó iparban is hasonló mértékű és léptékű visszaesést fog okozni. Ha számszerűsíteni amit el­mondtam, a tervben akár 30—40 százalékos visszaesést ás jelenthet. Ha pedig azt vizsgálom, hogy egyes gazda­ságokat hogy érint, akikor sok helyen az egyenesen tra­gikus lehet. Előfordulhat olyan termelésszerkezet egy- egy gazdaságban, arrwájúkre nem lesz szükség. És ez azon a helyen nem 20, ha­nem 100 százalék. Én ezt nem tanítom helyesnek. Caalk úgy tudnék vele egyetérteni, ha fokozatos leépítést tűz­nénk iki célul, s közben ke­resnénk egyéb piacokat, ez tulajdoniképpen a termelés visszaesése nélkül új helyze­tet teremthetne. Tehát nem rubelben, hanem konvertibi­lis valutában kapnánk meg termékeink értékét. Ha bekalkulálom, hogy a Közös Piac részéről ígért •könnyítések növelik a lehe­tőségeinket, akkor első dol­gunk javítani a minőséget, ízlésesebbé tenni a csoma­golást, és mindazokkal a gondokkal szembe kell nézni, ami miiatt eddig sem tudtunk ezeken a piacokon kellőkép­pen tért hódítani., Ezt^jiove- •telné a mezőgazdaság, speci­ális helyzete, hiszen itt bio­lógiai alapokról van szó, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra megteremteni. Le­rombolni, megsemmisíteni lehet, erre már voltak is pél­dák, ám ennek beláthatat­lan következményei is lenné­nek. A vállalkozások, térhódí­tása miatt tulajdonképpen át leéli rendezni a gazdaságot, és nem feltétlenül az eddigi nagyüzemi módszerekkel kell elérni azt, hogy az ag­rártermelés megfelelően já­ruljon hozzá a költségvetés­hez. Alapvető gondnak lát­szik — és ez érvényes a maj­dani farmergazdaságokra is — a jövedelmezőség hiánya, ez vállalkozási gondokat eredményezhet. Most 1989- ben 1 milliárd dollár az élel­miszergazdaság és az alap­anyag-termelő ágazat deviza­többlete. Ha ez drasztikusan csökken, akkor a jövő évi költségvetést ez. alapvetően érintheti majd. Nem hagyhatom ki a hát­rányos helyzetű ' térségek problémáját sem. A kormány úgy képzeli el, hogy azokat az üzemeket, amelyek nem hoznak kellő nyereséget, fel­számolja. Véleményem sze­rint ez így nem lehet reá­lis, mert nem lesz ezekre az üzemekre vállalkozó, s to­Moravszki György vább nő a falusi munkanél­küliség. Mivel egyéb ágazat­tokból is a falu felé áramlik az a munkaerő, amelyiknek a foglalkoztatása egyéb mun­kahelyeken sem hatékony, halmozódik a probléma. És ez egy-egy tanácsnak, egy- egy településnek megoldha­tatlan feladatot jelent. Nem lehet halogatni Gilányi János, a nyíregy­házi Közgazdasági Szakkö­zépiskola igazgatója: — El kellett fogadni ezt a költségvetést még akkor is, ha személy szérint engem is irritál néhány dolog. Példá­ul az, hogy kényszerhelyzet miatt 10 milliárd hiány le­hat. Sokan megfogalmazták már, hogy mindig kényszer- helyzetre hivatkozik a kor­mány és ez zsarolás. Én azt gondolom, hogy az a kitá­rulkozás, amit az elmúlt ülésszakon a kormány elnöke bejelentett, tudniillik az' 1100 milliárd forintos tartozás, óriási terhe: 45 a kormányra és a panlamt-lfte "is.‘Ettől érezzük valamennyien, hogy kényszerpályán' vagyunk, ám ez nem a mostani kormány rosisz működésének a követ­kezménye. A felgyülemlett problémákat egyszer el kell kezdeni megoldani. És most olyan helyzetiben vagyunk, hogy el kel! kezdeni, nem lehet tovább halogatni. Én ezért nem érzem megzsa­roltnak magam, én meggyő­ződésem alapján döntöttem a költségvetés elfogadása mel­lett. Irritál például, hogy közel 600 milliárd forintos költ­ségvetésből 183 milliárd a központi költségvetési szer­vek működJtésére kell. Ez óriási pénz, óbból egy 30—40 milliós országét is irányíta­ni lehetne. Soltba kerül az országnak ez a felduzzasztott adiminiisztráoiá, és ez ellen kellene nagyon komoly, haté­kony intézkedéseket tenni a kormánynál. Ügy gondolom, ezt az új parlament megvál­toztatja mad Ami a ki ‘őségvetési intéz­ményeket iiieci, mindenki pa­naszkodik, irgy abból az ősz- szegből, ami kap, épp hogy vegetálni tud. Ezt magam is tapasztalom, mint intézmény- vezető. De. az is igaz, hogy okosabb gazdálkodással min­denki megoldhatja feladatát. Amikor elhatároztuk, hogy piacgazdaságot hozunk létre ebben az országban, számolni kellett azzal: a támogatáso­kat le kell építeni. A piac- gazdaságban olyan piaci vi­szonyoknak kell érvényesül­ni, amelyektől mi egy kicsit idegenkedünk. Benne van ebben az is, hogy minden gazdaságtalanul működő egy­séget — legyen az ipari vagy mezőgazdasági üzem — fel Gilányi János kell számolni. Nem volt nor­mális dolog, hogy minden év­ben szanáltak nagyobbnál na­gyobb üzemeket, a szanálás ugyanis azt jelenti, hogy a veszteséget az állami költ­ségvetés kifizeti. Az ily eh ki­segítéseket ezután senki nem vállalhatja magára. Szeretném hozzátenni: a gazdaságtalan működés nem a fizikai dolgozók hibája, en­nek oka az anyagellátás, a munkaszervezés, a piaci kap­csolatok hibáira vezethetők vissza. Én azon vagyok, hogy minden gazdaságtalanul mű­ködő üzemet be kell zárni még annak árán is, hogy — remélhetőleg csak átmeneti időre — utcára kerülnek em­berek. Ha működő, munka­helyteremtő tőkét sikerül be­hozni az országba, akkor ez a munkanélküliség csak át­meneti lesz. Mondhatja erre valaki: könnyen beszélek én, mert az oktatás területén nem lehel forintban mérni az árbevé­telt meg a hatékonyságot. Nálunk a hatékonyságot a minőség jelenti, akkor térül , majd meg a befektetés a gaz- : daságban. A költségvetés elfogadható; lehetőségeket biztosít a hát­rányos helyzetű térségeknek, mert biztos alaphoz juttatja a településeket. Minden te­lepülés kap 2 millió forintot és ehhez jön a normatív tá­mogatás. A hátrányos hely­zetű térségek céltámogatása igyekszik mérsékelni a meg­lévő különbségeket. Összessé­gében az a véleményem, hogy nehéz évek állnak előttünk megváltoztatásához minden­kitől nagyobb teljesítmény kell. Ezt a teljesítményt azonban a mainál lényegesen jobban fizessük meg. Megkezdődhet a gazdaság korszerűsítése Bíró Miklós, a MOM máté­szalkai részvénytársaságé ­nak igazgatója: Először az előzményekkel szeretnék foglalkozni, va­gyis azzal, ahogyan ez a költségvetés formálódott. A korábbiaktól lényegesen több parlamenti munka fekszik Tulajdonképpen mindany- nyian tudjuk, és az ország lakossága is tudja, milyen ne­héz helyzetben vagyunk. Ezt tükrözi a mostani költségve­tés, amely igen szigorú. Egy ilyen költségvetést elkészíte­ni úgy, hogy az alapvető gaz­daságpolitikai elképzelések­ről ne mondjunk le, nagyon nehéz. Rendkívüli mértékben javítani kell mindkét reláció­ban exportmérlegünket. A konvertibilis piacon lényege­sen növelni kell a gazdaságos exportot, a szocialista piacon pedig el kell érni az egyen­súlyt, mert ezt az óriási po­Biró Miklós zitív szaldót nem képes elvi­selni az ország. Honnan van bevétele a költségvetésnek? A lakosság és a vállalkozások megadóz­tatásából. A kormány felvál­lalta, hogy a vállalkozási nye­reségadót csökkenti, hiszen a jövő szempontjából ez azt je­lenti, hogy megindulhat a szerkezetátalakítás. Megin­dulhat a vállalkozás, a vál­lalkozások növekedésével pe­dig megindulhat az ország gazdasági helyzetének javu­lása. Ez viszont átmenetileg mindenképpen a lakosságra hárít át nagyobb adóterheket. Nekem is nehéz ezt belsőleg elfogadni, mégis úgy érez­tem, hogy ez a szándék azt jelenti: megindulhat a gaz­dálkodás fellendülése. Visszatérve a lakosságra háruló nagyobb terhekre, saj­nos rákényszerül a kormány, hogy a lakosság életszínvona­lához nyúljon. Ha nem ilyen költségvetést készítettünk volna, ha nem szavaztuk vol­na mgg, ahogy a szakembe­rek javasolták — és én hi­szek a szakembéreknek — akkor óriási infláció indulna el az országban. Ez a mosta­ni költségvetés is 19,5 száza­lékos inflációval számol, de ha az említett kemény intéz­kedéseket nem fogadjuk el és nem hárul ez a teher a la­kosságra, akkor beláthatat­lan terhek elviselésére kelle­ne felkészülnünk.’ Nehogy azt higgye bárki, egyetlen kép­viselő ,is' 'örül. annak, hegy ilyen költségvetést kell elfo­gadnunk, mégis vállalnunk kellett, * mert elutasításával sokkal rosszabb helyzetbe ke­rülne az ország. A gazdasági folyamatok élénkítése, segítése mellett látni kell, hogy a kormány a jövedelemkoncentrálást is kezdi mérsékelni. Korábban minden jövedelmet közpon­tosított, aztán kegyesen visz- szaosztotta. Az a normális, ha megmarad a jövedelem a vállalkozási szférában, s ha lehetővé tesz egy korrekt, egészséges jövedelememelke­dést. A bérliberalizálás pél­dául a mostani nehéz hely­zetben egy kis reményt adha­tott volna. Sajnos, ebben nem sikerült az érdekegyeztető ta­nácsnak dűlőre jutni. Balogh József Villámgyors vagy folyamatos? Áz év üzletei Ön mit tartana az év üz­letének? Egy villámgyors eladást, egy versenytárgyalás elnyerését, az üzlethálózat bővítését, talán nyugati au­tók importját? Minderre kör­kérdéssel kerestük a választ. — Az év üzletének a folya­matos eladást tekintjük — mondja Nagy Gergely, az In­terspan Kft. kereskedelmi igazgatója. — A hazai bútor­piac ugyanis komoly eladási gondokkal küzd. Idén meg­honosítottuk a svájci Kro- nospan technológia alapján a natúr és laminált faforgácslap gyártását. A bútorgyáraknak ugyanazt a választékot kínál­juk, mint amely bárhol Nyu- gat-Európában a termelők rendelkezésére áll. A namé- nyi szakboltunkban pedig az elmúlt évhez képest tízsze­res mennyiséget adtunk el a szabolcsi vásárlóknak. Új és Megbízható ’ Záhonyban a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalatnál egy olyan üzlet ütött be igazán, ami igaz, hogy kis volumenű volt, de annál nagyobb nyereséget hozott. Csernátoni István műszaki igazgatóhelyettes el­mondta, hogy ebben az évben a Szovjetunióból érkező fe­nyőgyantát szállították egy svájci cégnek, a Resina AG- nak. A mennyiség, az 1500 tonna, elenyésző a többi szál­lított áru mennyiségéhez ké­pest, de ebből közel egymillió forint bevételük származott, melynek 40 százaléka a tisz­ta nyereség. Jól jönnek az ilyen üzletek, de jó ha olyan is van, ami igazán megbíz­ható, ez pedig a műtrágya­csomagolás, mert nálunk ez adja a nyereség jelentős há­nyadát. Hegtartott vevőkör — Ugyanaz, mint 1988-ban, az akkumulátorok — adta meg kérdésemre a választ Komolai Ferenc, a nyíregy­házi AKKUVILL Kisszövet­kezet elnöke. Már hat megyében tizenöt boltjuk üzemel és az eladás­ból származó nyéreség 8 mil­lió forint, ami egy ilyen kis­szövetkezet esetében nem is kevés. Ha nem is az év üz­lete, de a mai világban pozi­tív dolog, hogy sikerült meg­tartaniuk azt a vevőkört, akik továbbra is hűséges vá­sárlójuk. Amire büszkék az idén: 1989-ben már 120 mil­lió forint az árbevételük, s ez majdnem tízszerese az 1986- os évinek. Japán piac — Jó kérdés. Több olyan dolgot is említhetnék, ami igazán jól indult, de nem si­került igazán. Itt van példá­ul az ausztrál üzlet. Kedvező áron tudtuk volna eladni a termékeinket, meg is kezdtük a kiszállítást, de baj van a fuvarozó eszközökkel — mondta Hart József, a Nyír­ség Konzervipari Vállalat ex- pörtosztály vezetője. — Ami­nek viszont örültünk, hogy végre sikerült betörnünk a japán piacra, 500 tonna pu­dingalmát vittünk ki, a házi kasszába pedig 250 ezer dől - lár folyt be. Szerződést kö- töttünk/a hy|g§amémet Manz cégiéi Hj, 10 Mer tcftfeia árura, de ennek ás ésak a háromne­gyed részét tudtuk kivinni. Saját erőből A nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat igazgatója, Lakatos András kapásból tu­dott választ adni a kérdésre. Elmondta, hogy ez évi legna­gyobb sikerük az volt, hogy az exportban sikerült túllép­niük a 3,5 millió dollárt. Megkötötték a szerződéseket a technológiai rekonstrukció végrehajtására is, így jövőre megérkezik áz Üzemije az amerikai fermentáló beren­dezés és a nagybálaprés. Azt, hogy nem volt minden ró­zsás, bizonyítja, hogy a ví­rusfertőzés egy kicsit elron­totta a jó kilátásokkal ke­csegtető évet. A termelési körzetükben közel 30 százalé­kos volt a terméskiesés. So­káig várták a központi segít­séget, de hiába így saját ere­jükből próbálnak segíteni a termelőkön. Már postázták a gyorssegélyt, a 10 millió fo­rintot. .üisZÖJÍ g&CÄfim SZ. &S, A gazdaságról — humorral Egy ötlet, egy cím Áz idén megjeleni lapszámokat átböngészve á gazdaságpolitikavül foglal- kdz6‘\címeket néztük előszeretettéi. Az érdekesebbeket kigyűjtöttük és kommen­tárként egy vagy több mozi elmer fűztünk hozzá. Azért sértődés ne essék, mert ugye idén is egyszer van szilveszter. Harmadik menet (végül ez döntött a nagykállói termelőszövetkezet elnökvá­lasztásán): Egy előre bejelentett gyil­kosság krónikája avagy _ Minden a Paradicsom puné. r Részvényes Szaj lep p -a. volt miniszter (Kapolyi. László volt ipari. miniszter is jegyzet részvényt, a MOM Mechanikai és Optikai RT-ben); A magányos farkas avagy Bűnbánó. Mire elég a 25 millió dollár? (Bush elnök ígért ennyit és erre kerestünk választ): Cserébe az életért, avagy Call girl ötszázért. Ki fizeti az üzemi párttitkárt? (ezek a funkciók társadalmi munkaként maradtak meg): Emanuelle avagy Drágán add az életed! avagy Lenullázott légió. Rókaprém — rapszódia (az írás a var- sánygyürei téesznél eladott rókaprémekkel foglalkozott): Bímvadászok avagy Ne éb­reszd fel az alvó zsarut! .Eljegyzés után — házasság előtt (a Szatmár Bútorgyár és az olasz Snaideró cég kapcsolata): Nászéjszaka kísér­tetekkel. A vírus letarolta a dohányföldeket (a dohánytermesztők szomorú szívvel néz­ték az elszáradt dohányleveleket): Szörnyecskék avagy A kockázat ára. fA zíákfóéijzj megßpikldtföeiga uilei- errlijefek iátpgüíása): Véletlen dvagf Nem látni és hié^iéretjji. '1 \' Igazgotóvaiqs^td^ a HÁFE-nél és a Nyírségi Köflzéhiiparí Vállalatnál: Ászok ásza. Agulácsí csoda, (a hflyi műanyaggyártó kisipa^-^^' ^e^ akíU'ok járni p vagy Az v ji°lfgtfk (sztráJk a Cőrry^k y jjzeviéb^F),:. Szomorú . cb-zék&l&gég avagy Adáatjap^yönyör.- yNem-a JffygeKV* hanemha fíffiz .rendik illetvp ida$y .flpárjuk-a -psqpptl (A feliérgtgarniatfj^lfa Tgrmelfezöyeikezpt és a Meieowe Kft-rol írtunk): Viharos .hétfő avagy Háborús játékok. Forintleértékelés vállalati szemmel: Tőzsdecápák avagy Valuta maffia. Remény és valóság (a munkanélkü­liségről): Piroska és a farkas. A hálátlan leány (a Diruváll és leányvál­lalatának elszakadásáról): Suttogások és sikolyok avagy Légé nyanya. A haszonnak nincs szaga (írásunk a nyírmadai sertéshizlaldáról szólt): Hajlakk avagy Disznó szerencse. Nyelvel az üzletkötő (külföldi üzlet­kötések szerepeltek az írásban): Tanmesék a szexről. Felszámolás közben (az Auróra Cipőgyár): Utolsó jelenet avagy Isten akaratából. Az utakra vonulnak a kombájnok: El­szabadult indulatok avagy Bosszúvágy avagy Godzilla a Mechagodzilla ellen. ( máthé-szilágyi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents