Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

XLVL évfolyam, 307. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. december 39., péntek Év végi ajándék Távhívás Nyírlugosról, Encsencsrtfl Nemrég adták át a nyír- bélteki távbeszélőközpontot, amely lehetővé tette, hogy december 29-től Nyírlugos és Encsencs telefon-előfizetői is bekerüljenek az automata hálózatba. Így a két település lakói mától kezdve közvetle­nül telefonálhatnak az or­szág bármely részébe. Napirenden a válasxtások eíőkésxítése Január 2-án 14 órára összehívták a megyei tanácsot ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a A márciusra kitűzött or­szággyűlési képviselőválasz­tásokra történő felkészülés jegyében 1990. január 2-án 14 órára a megyei tanács épüle­tébe összehívták Szabolcs- Szatmár-Bereg megye taná­csát. Az ülés napirendjén a 10 egyéni országgyűlési kép­viselő választói kerületben a választási bizottságok titká­rainak és legalább 2 tagjának (póttagjának) a megválasztá­sa a fő napirend. A román miniszterelnök szerint Megszűnik a kommunista Kötélhúzás eredménye: Figyelmeztető sztrájk Tiszaszalkán párt szerepe A Bukarestben meggyilkolt egyetemistáknak állít emléket a rögtönzött kereszt és sírhalom. (MTI telefotó) Petre Roman miniszterel­nök, az RKP egykori tagja csütörtökön kijelentette, hogy Románia újjászületésével megszűnik a Román Kom­munista Párt szerepe. Mint mondotta, véleménye szerint a kommunista párt a jöven­dőbeli Romániában már nem fog szerepet betölteni. Saját legfontosabb feladatát abban jelölte meg, hogy szervezze Románia új kormányát, mű­ködőképessé tegye a közigaz­gatást és gondoskodjék arról, hogy az élet minél kevesebi zökkenővel folytatódjék to­vább. A Svájcban élő Mihály volt román király azt állította, hogy az ország új vezetői va­lamennyien kommunisták, és a néhai diktátor kiszolgálói. A 24 heures című francia nyelvű lapnak adott nyilat­kozatában azt mondta, hogy az ideiglenes kormány vezetői hithű kommunisták, akik Ce- ausescuval működtek együtt. Ismeretes, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak élén Ion Iliescu áll. 0 egykor a párt KB-tikára volt, de a rendszer bírálata miatt tisztségéből menesztették. Helyettese Dumitru Mazilu, aki szintén a párt tagja volt, de négy évvel ezelőtt letar­tóztatták, mert az ENSZ- hez Ceausescut bíráló jelen­tést juttatott el. Csütörtökön a Securitate több tagja beszolgáltatta fegyverét a hatóságoknak, elegei téve ezzel az új román vezetés felhívásának. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának szerdán ki­adott ultimátuma szerint a terroristák december 28-án, 17 óráig adhatták meg ma­gukat. A közlemény szerint a tovább harcoló Securitate-ta- gokat — amennyiben elfog­ják — gyorsított eljárással elítélik, és az ítéletet azon­nal végrehajtják. „Nem akarunk Pest gyar­mata lenni! Nem bízzuk sor­sunkat a SORS-ra!” — ol­vastam tegnap délután Ti­szaszalkán, a Magyar Acél­árugyár dolgozói által készí­tett táblákon. V Az üzemcsarnokban szólt a zene, esztergályosok, marósok és munkatársaik kisebb-na- gyobb csoportokba verődve beszélgettek. Két órán ke­resztül állt a munka, figyel­meztető sztrájkot tartottak azért, hogy január 1-jétői ön­állóan, az anyavállalattól megszabadulva termelhesse­nek. Nem kellett sokáig unszol­ni a jelenlévőket, hamar fel­oldódtak és kezdték sorolni érveiket. — Amikor 1975 októberé­ben a Magyar Acélárugyár megvette az üzemet. ígértek itt mindent. Jó bért. korsze­rű gépeket. de nézze meg, most is ezen az 1927-ben gyártott ósdi masinán dolgo­zunk — mondta Vancza Ist­ván szerszámélező, aki már akkor is itt dolgozott. — Az otthoni munkánkat is el kell végeznünk, de gyakran túl­órázunk. Nem mondhatunk nemet, mert ugyan hová me­hetnénk másfelé dolgozni. Legalább a nyereséget, amit termelünk. ne vinné el a pesti közpo-rit. — Mindenképpen le kell válnunk, addig sztrájkolunk, amíg nem sikerül — vette át a szót Baraté Zoltán marós. Ezt a figyelmeztető sztráj­kot 1989. december 22-én hir­dették meg és Szedlár Sán­dor. a tiszaszalkai gyár igaz­gatója elmondta, hogy teg­nap délelőtt 11 órától rend­kívüli vállalati tanácsülést hívtak össze, de a budapes­tiek közül senki nem érke­zett meg Tiszaszalkára. A lakosság segít A romániai események hal­latán megyénk valamennyi településének lakói összefog­tak, hogy segítsenek a rászo­rulókon. A Vöröskereszt kezdemé­nyezésére Jánkmajtis és a környék lakossága már ka­rácsonykor megkezdte az élel­miszerek összegyűjtését. Nagy mennyiségű liszt, cukor, bur­gonya, kenyér, konzerv gyűlt össze, amelyeket egy áfész- tag saját gépkocsijával szál­lított át a szomszédos ország­ba a szeretet ünnepén. Hodász és Kántorjánosi lakossága — a helyben mű­ködő politikai pártok és egy­házak segítségével — több mint 200 ezer forint értékű élelmiszert, gyógyszert, ruhát gyűjtött össze december 23— 27. között. Az adományokat a gyűjtőraktárba szállították- ahonnan Erdélybe vitték to­vább. Máriapócson Balázs Csa- báné pedagógus és a szülői munkaközösség szervezésé­ben 40 ezer forint készpénzt és 100 e/.er forint értékű gyógyszert gyűjtöttek össze a romániaiak támogatására. A jó szívvel gyűjtött adományt a napokban már eljuttatták a megyei Vöröskereszthez. Az Új fehértón működő po­litikai pártok és szervezetek december 29-én 8 órától 12 óráig szerveznek gyűjtési ak­ciót a helyi művelődési ház­ban. Elsősorban tartós élel­miszereket várnak, azonban készpénzadományokat is el­fogadnak. amelyekből gyógy­szereket vásárolnak. Nyírbátorban könyvgyűj­tési akciói szervez a városi tanács intézményirányító és családvédelmi osztálya. Ja­nuár 2-től 30-ig várják a csa­ládsegítő központban azokat a szépirodalmi, tudományos szakkönyveket, amelyek Er­déllyel, az erdélyi magyarság életével, történelmével, mű­vészetével kapcsolatosak. fl Hyirségi Nyomda tejittége Szalmárnémetineli Újból becsülete van a magyar szónak i mjßomolyan mondom, az utóbbi napokban állandó­it an a mephatódottság szorongatja a torkomat. Még csak néhány nap telt el azóta, hogy meg kellett szavaznunk a kormány nadrágszíjhúzós prog­ramját, berzenkedtünk, ellenkeztünk, szidtunk minden­kit. aki ide juttatott bennünket, aztán egycsapásra el­csitult minden vihar, mert másra kellett figyelnünk, másért kellett aggódnunk, és már senkit nem érdekelt a magunk baja, hiszen hozzá sem mérhető a románia­iakéhoz. És azok, akik saját jövendő nyomorúságuktól még két napja féltek, akik télire megvásárolták olcsóbban a krumplit, most viszik, gyűjtik, hogy elküldhessék a szerencsétlenebbeknek. Nem számolnak azzal, hogy esetleg nekik nem jut holnap, s értük már nem biztos, hoay szerveznek gyűjtést. Én azt hiszem, hogy ez az ország bármire és bár­mikor össze tud fogni, csak cél kell, valódi, szemmel látható cél kell, hogy mindenki érezhesse, hogy az, amit tesz, valakinek jólesik, valakit megment, igazi, szent cél. (csk) Amióta szabaddá lett Ro­mánia, többször kísérletet tet­tünk, hogy telefonon kapcso­latot teremtsünk a Szatmár­németiben megjelenő testvér­lapunkkal — ez tegnap el­került. A vonal végén először Máriás József szerkesztőbizottsági taggal tudtunk szót váltani. Tolmácsoltuk a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségének jó kívánságait, s érdeklőd­tünk az egykori Szatmári Hírlap mai helyzetéről: — Hosszú évek elnyomatá­sa után, amikor a magyar szó vállalása is nagy kockázattal járt a határ menti Szatmá- ron, fellélegzett szerkesztő­ségi kollektívánk. Az ismert események első óráiban „Sza­bad Szatmári Hírlap” cím­mel megjelent az itteni ma­gyarság végre őszinte hangú, az igazságot tükröző lapja, „Éljen szabad, független ha­zánk, Románia!” szalagcím­mel a fejléc fölött. Óriási az öröm a városban, a szer­kesztőség munkatársai újult erővel dolgoznak. Elmondani is nehéz, milyen öröm egy szerkesztőségi kollektívának, ha várják az újságot, ha be­csülete, tisztelete van újból a magyar szónak ezen a vidé­ken. Jelzi a felfokozott ér­deklődést, hogy lapunk pél­dányszáma több, mint két­szeresére nőtt az elmúlt na­pokban, s a postásokon kí­vül alkalmi árusok (rikkan­csok) is továbbítják lapunkat az olvasókhoz. — Jólesik az érdeklődés, s most látjuk csak igazán an­nak az értékét, hogy mit je­lentett a legdiktatórikusabb időszakokban is az a vékony szál, ami a Kelet-Magyaror- szágot és a Szatmári Hírlapot összekötötte. Szeretnénk ezt a barátságot erősíteni, még szorosabbra fonni. Van már új főszerkesztőnk is: Veres (Folytatás a 7. oldalon) Csak magunkért akarunk dolgozni! Ez a sztrájk egy olyan kö­télhúzás eredménye, melyből az anyavállalat mellett az Ipari Minisztérium is igen­csak kivette a részét. Néz­zük a tényeket. Ez év június 30-án a vállalati tanács ha­tározatot hozott, mely szerint a tiszaszalkaiak önállóan mű­ködnek 1990. január 1-jétől, Ferromasch Tiszamenti Gép­ipari Vállalat néven. Meg­történt a vagyonmegosztás is és október 12-én Sors Ferenc vezérigazgató és Szedlác Sándor ezt megküldték az Ipari Minisztériumba, mely­nek feladata a létesítő hatá­rozat kiadása. A minisztéri­um elvégezte a törvény által előírt egyeztetéseket, de a határozatot mind a mai na­(Folytatás a 7. oldalon) Párás, ködös, hideg iöö Párás, többfelé napközben Is ködös idő volt a héten me­gyénkben. Csupán néhány he­lyen sütött ki hosszabb-rövidebb időre a nap. Csapadékot a me­teorológiai mérőállomások nem jelentettek. A mlnimumhömér- séklet a hét elején mínusz 1, mí­nusz 3, a hét közepén mí­nusz 4, mínusz 9 fok között ala­kult. A kora délutáni órákra eleinte plusz 5, plusz 7, majd mínusz 1, plusz 3 fokig melege­dett fel a levegő. A hét vége időjárása. A hét végén sem várható változás az időjárás alakulásában. Folytató­dik a csendes, párás, sokfelé tar- tósnbban ködös idő. Gyenge köd­szitálás kialakulhat, de jelentős mennyiségű csapadék sehol sem valószínű. A keleti, délkeleti szél mérsékelt marad. A legala­csonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 6, mínusz 10 fok között alakul. A maximumhőmérséklet mínusz 3, plusz 1 fok között va­lószínű. A jövő hét időjárása. Az új év első napjaiban is párás, kö­dös, hideg időjárásra lehet szá­mítani. A hét második felében gyakran lesz felhős az ég, ki­sebb havazás is kialakulhat. Kis­sé mérséklődik az éjszakai le­hűlés. A hét legvégén csökken a csapadékbajiam. Játszik az ország, j vágj csak vele játszanak]1 j I tt kérem valaki direkt szórakozik velünk Alig tízmilliónyi ma­gyarral játszatja azt a közel sem vidám játékot, amely­nek legfőbb jelzője röviden ennyi: találj ki valamit — lehetőleg minél vadabb do'- got, mondd, hogy holnaptól az az új törvény, s amikor már mindenki elhiszi és aszerint cselekszik, söpörd le az egészet, s mondj vala­mi egészen újat. A játék akkor az igazi, ha minél to­vább húzódik, s szabálya minél gyakrabban változik. A játékosok különféle réte­gekből kerülhetnek ki, le­hetnek egyszerű „világuta­zók”, pénzesebbnek számí­tó devizaszámla-tulajdono­sok, esetleg nyugati autót vásárolni szándékozók, de igazából akkor a legjobb, ha a játék egyszerre nagyon sok embert érint. Akárcsak a legutóbbi, az OTP-s társasjáték, amely ezekben a napokban tartja izgalomban a magyarokat. J A legutóbbi országgyűlésen meghozott törvényt hallva sokan rohantak az OTP-be. j hogy visszafizessék tartó - j zásukat, s élvezhessék a 45 százalékos kedvezményt. Az j érdeklődést látva a kevés ; hajú játékvezető nyomban módosította a játékszabá- i lyokat, mire a játékosok kö­zül sokan visszaléptek. Ez­után újabb módosítás kö- ; vetkezett, ami annyira tet­szett mindenkinek, hogy már reggel 6-kor gyülekezni kezdtek a játéktermek — pardon! — az OTP-fiókok | előtt. Most úgy hírlik, a nagy népi társasjáték a végéhez j közeledik. Több új szabály nem várható, s mire az új \ év beköszönt, maga a játék j is elhal. A játékvezető, az ; ötletgazda azonban tovább- I ra is virul, s talán épp ! újabb játékok terveit for- J gatja a fejében... Kovács Éva ■ 11 9 Ilii f na ill ( A*4(L<"• Kanta íSWlif ifjUí fQglMpmm»» „ flyílfPliP

Next

/
Thumbnails
Contents