Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-28 / 306. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. december 28. 99Az Isten áldja meg magukat" A nyíregyházi tanács csendben szerényen bonyolította az akciót. Mintegy hétszáz ajándékcsomagot állítottak ösz- sze, s juttattak el a legrászorultabbaknak a hivatal munkatársai. Amikor benyitunk a raktárba, még találunk néhány dobozhegyet. A tartalom: olaj, kakaó, gyümölcs, rizs. A díszes ünnepi csomagolásba öltöztetett papírdobozokhoz jár egy jókívánságokat soroló, kedves hangú levél is. A listán azoknak a főként idős embereknek a neve, címe található, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek. Míg Dobos Lászlóval pakolunk az autóba, elmondja, hogy minden kollégájának jut egy úr Akikkel eddig beszélt, élményekkel tértek vissza. Voltak, akik kezet csókoltak, mások sírva fakadtak. „Gyógyszeren élünk...” Az egyik parányi — épphogy szoba-konyhás — házba öreg bácsi tessékel bennünket. A gyér világosságnál a tűzhely melletti ágyon idős nénike üldögél. Hiába tiltakozunk, hogy nem akarunk zavarni, csak letelepedünk egy kis beszélgetésre. Menyük láthatóan segít, amit tud, most épp a kikeményített, kivasalt hímzéseket rakosgatja. Egy laza mozdulattal benyomja a szeget a puha vert falba. — A napokban leszek hetvenéves. Hat gyereket neveltem fel, nem is volt az egészségemmel semmi baj, de mióta megöregedtünk én is meg az uram is, állandóan gyógyszeren élünk. Ö nem hall, a fél oldalára béna, de azért annyit meg tud tenni, hogy elmegy a sarki kúthoz egy vödör vízért. — Végigdolgoztam az egész életemet, kint voltam mindig a szabad levegőn, de most már örülök, ha az udvarra ki tudok lépegetni. Pedig voltam én juhász, gulyás, bivalyos — veszi át a szót párja. Kopott a konyhabútor, a színét csak sejteni lehet. Az asztal tiszta, rajta talán Szo- kol rádió van, agyonragasz- gatva, hátsó oldalára gumival erősítették az elemeket. Az ablakon pokróc, ki ne szökjön az a kis éltető meleg. A bácsi csak biccent, a néni nagyon szépen megköszöni az ajándékot, a kapuig kísér ki bennünket a fiatal- asszony. Nem kell messze mennünk a következő házszámig. A kapu nem nyílik, de nem is baj, mert két dühös kutya ugrik a kerítésnek a zörge- tésre. A hátsó sáros udvaron néhány tyúk kapirgál. Onnan jön elő egy törékeny alkatú néni. Együtt lakik ebben a nem túl nagy házban a testvérével, annak a lányával és családjával. Marasztalnának, kávéval, likőrrel kínálnak. A néni nem volt férjnél sosem. A szülei a háborúban haltak meg, s mivel ő volt az első gyerek, a többi négy árva gondozása, felnevelése az ő dolga volt. Tizenhárom éves volt akkor ... „R mostani fiatalokkal nem cserélnék...” — Akkoriban mindent magunk csináltunk, kézzel mostunk, tettük a parazsat a vasalóba. Egész nap nem volt megállásom. De azért a mostani fiatalokkal nem cserélnék, mert őket meg az ideg eszi. A város másik végében nehezen találjuk meg a címzettet. Kívül-belül szép ház, rendezett porta. Az idős özvegyasszony a fiánál lakik. Gyanakodva jön ki a csengetésünkre, de aztán hallva, mi járatban vagyunk, enged a bizalmatlansága. Mivel láthatóan nehéz lesz neki díszes dobozunk, bevisszük neki. Nem volt munkahelye sohasem, ezért nem kaphat nyugdíjat. Szerencse, hogy a gyereke családja gondoskodik róla. Még van annyi ereje, egészsége, hogy tud segíteni a háztartásban. Két utcával arrébb érdeklődnünk kell, mert nincs házszámtábla. Kiderül, jó helyen is járunk, meg nem is. Az illető ide van ugyan bejelentve, de nem itt lakik, hanem néhány kilométerre Nagy cserkesztől, egy megszüntetett bokortanyai iskolában. Oda meg nem engedte a községi tanács bejelentkezni a családot. — Mi sem férünk ebben a házban — mutat a húga a garázsszerű épületre —, itt nem lakhatnak. Legalább engedte, hogy ide jelentkezzenek be. Ezt már félve mondja, rásandít az elegáns állami rendszámú kocsira. Azt mondja, most ne menjünk oda, csak holnap, mert nem rég ment el innen, s olyan rossz a közlekedés, estefelé lesz mire hazaér. Azt azért még elmondja, hogy a húga leszázalékolt, azért kapja a segélyt. Kisfia tanyasi kollégiumba jár, csak hétvégén megy haza. Velük lakik még az öccsük is. Nagy a volt osztályterem a kis kályhához képest, mindig hideg van náluk. Már csak egy ajándék marad. A kapuoszlopot felnőtt férfi támasztja. Magában beszél, gesztikulál, furcsa esetlen mozdulatokkal fut oda hangos érdeklődésünkre. Mutogat a ház felé: oda-oda. Értelmi fogyatékos. Kiabálva szalad befelé, látva hogy odatartunk. A mama, akihez jöttünk, szaporán jön ki az ismeretlen hangokra. Nedves kezét törölgeti. Kicsordul a könny a szeméből, amikor elmondjuk jövetelünk célját. Talán nem is a gesztus, hanem a sorsa tette könnyen síróvá. R legjobbkor jön... — Ez a szerencsétlen is itthon van most, a másik fiam most vált el, az is ide költözött. A legjobbkor jön a segítség. Nem nagyon akarunk alkalmatlankodni, de azért a kapu felé tartva megjegyzem: — Látom, lepucolták a házat kívülről. Már meg is bánom a dicséretnek szánt szavakat, mert újra elpityere- dik: — Penészes minden évben, muszáj volt, OTP-kölcsönt vettünk fel hozzá. Ahogy visszafordulok, vetek egy pillantást az előszoba látható részére — belül csupasz, vakolatlan. Kezünket szorongatja: az Isten áldja meg magukat. Mindketten integetnek, az utcasarokig követnek búcsúzó, hálás pillantásukkal. Szőke Judit Miniszter Nyíregyházáról Tirpák származású államminisztere van az új szlovák kormánvnik A csehszlovák sajtóirodának 1989. december 12-én kiadott hivatalos híradása szerint a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslata alapján Cic Milán akadémikust bízta meg az új szlovák kormány megalakításával. Az új kormányéinak 1989. december 12-én egyelőre egy 15 tagú kormánylistát terjesztett elő jóváhagyásra. Ebben a névsorban az első helyen szerepel egy nyíregyházi származású, tirpák családokból nevelődő 45 éves fiatal közgazdász neve, Ing. Jozef Márkus Dr. Se. neve már jól ismert a szlovák közgazdaságtudomány berfeeiben. Eddig megjelent írásait olvashattuk a Nővé Slovo hasábjain. Nemcsak újságcikkekből Három, négy évvel ezelőtt körülbelül 800—900 ember állt a TÜZÉP előtt Nyíregyházán, és öt-hat adagban kapta meg a kért tüzelőt. Az elmúlt évhez viszonyítva csaknem másfélszer drágább tüzelőből (sem fából, sem szénből) ellátási problémák idén nem várhatók. (B. zs) — de könyveiből is jól ismerik a közgazdaság szakemberéi. A közzétet újsághírek szerint (Práca 1989. XII. 13. 2. old.) Nyíregyházán született, Léván (Levice) érettségizett, az egyetemi tanulmányai során a • közgazdaság kérdéseivel foglalkozott. Először az Országos Tervhivatalban dolgozott, később átment a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdaságtani Intézetébe. Az utolsó évek során az itt létesített Prognosztikai Intézetben dolgozott. Ez utóbbi munkahelyén szerzett ismereteit publikálta és a Közgazdasági Tanszéken is nevelte a nyomába szegődő fiatal nemzedéket. Tudományos munkássága során szoros kapcsolatot tartott fenn az ipari és termelőszövetkezeti helyekkel. Jól beszéli a nyugat-európai nyelveket, tapasztalatait ezeken a helyeken is előadta. Jó kapcsolatokat tart fenn a magyar közgazdászokkal is. (Magyarul is elég jól beszél.) Dr. Udvari István főiskolai tanár Címlap ondolom, sok magamu fogató széplány fa kadt sírva, miután ér tesült az Igen című katoli kus ifjúsági lap szerkesztősé gének akciójáról. Ugyanis szexet és pornót ábrázoló új ságcímlapok ellen Budapes ten és az ország más pontja in kampányt indítottak. Ab ban részt vett a Keresztény demokrata Néppárt nyíregy házi szerveztének ifjúság tagozata is, s a megyeszék helyen több száz, az akcióvá egyetértő személy aláírásá gyűjtötték össze, s további tották az Igen-hez. Egy tanárképző főiskolá fiatalember elmondta. hog\ az intézményben is sokan főként lányok voksoltak i szexis újságcímlapok ellen Az aláírók nagy része humái szakokon tanul. Számos ta nár. valamint fiú is adta kéz jegyét. Megjegyzendő: c kampány sikerét — legalábl is látszólag — rengetegen komolyan akarják. Tiszteletben tartva embertársaink egy csoportjának véleményét, én a „másik oldalhoz” fordulok: Szép lányok. újság címlapokon megjelenő szexbombák! Most már rajtatok a sor: harcoljatok, gyűjtsetek ti is aláírásokat annak érdekében, hogy időtlen időkig az első oldalakon csábíthassatok! Persze: a jó ízlést nem sértően... (csgy) Mikor büntet az ellenőr? Karácsonyi séta a piacon A karácsony előtti utolsó piaci napon körsétára indultunk a nyíregyházi Búza téri piacon. Segítőtársaim Kollár György, a piaciroda vezetője, és Ottohál László főellenőr. A fenyőfák között megállapították: ebben az évben bőséges volt a felhozatal, de az árak ennek ellenére magasak voltak, a lábon álló egyméteres fáért is elkértek 80 forintot. — Erdőbényéről, Kovácsvágásból, Sátoraljaújhelyről kerül ide a legtöbb fenyő — mondja a főellenőr. Szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a számlákat és az egyéb önbizonylatokat. Ha a karácsonyfának való nem felelt meg a minőségnek, vagy a szabványnak, alacsonyabb osztályba soroltuk, vagy megtiltottuk az eladását. A ..lánckereskedéssel” vagy az úgynevezett viszonteladás- sal nem találkoztunk. Erre Verekedős filmet láttak... Karaterúgás a sírköveknek Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, felháborító bűncselekmény történt Kisvárdán: a zsidótemetőben huszonöt sírkövet leborítot- talk. — Ilyen még a nyilas időkben sem volt — panaszolta a 84 éves ítadványi József, a kisvárdai izraelita hitközösség elnöke. — A sírkő kinek árt, tessék megmondani? — tette fel a kérdést az idős ember. — A márványelemeken lábnyomokat láttunk — mondta Lovász Jánosné temetőőr. A cikkünket azzal zártuk, az ügyben a rendőrség nyomozást folytat. Mi történt azóta? — A tetteseket sikerült megtalálnunk — kaptuk a tájékoztatást a Kisvárdai Rendőrkapitányság illetékesétől. — A nyomozás eddigi adatai szerint a sírköveket 1989. augusztus 30-án a késő délutáni órákban három fiatalkorú kisvárdai férfi borította le. A Vulkán Öntödei Vállalat területéről kerékpárt szerettek volna lopni. De mivel-a-portások' megzavarták őket, ezért a kisvárdai zsidótemetőbe szaladtak, ahol a biciiklilopás meghiúsulása miatti dühükben huszonöt sírkövet, köztük értékes márványelemeket ledöntöttek. Egyébként a fiatalemberek az öntödei vállalatot lopási szándékkal már többször felkeresték, s útjuk gyakran vezetett az izraelita temetőn át. A nyomozó elmondta, hogy a fiatalok augusztus 30-án a síroknál elkövetett cselekményük előtt a kisvárdai presszóiban egy verekedős filmet láttáik. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy a síköveket karaterúgással döntötték le. A vizsgálat eddigi adatai szerint a tettüket nem antiszemitizmus motiválta. A három fiatalember más bűncselekmények elkövetésével is alaposan gyanúsítható. A rendőrség közülük kettőt előzetes letartóztatásba helyezett, a harmadikat pedig jelenleg autóbaleset kapcsán - kórházban ápolják. Ügyükben a vizsgálat tart. (cselényi).' Nagy érdeklődés, igazi élmény Karácsonyi hangversenyek Nyíregyházán December közepén, a karácsonyi ünnepekhez közeledve, egyre több helyen rendeznek hangversenyeket. A nyíregyházi hangversenyek sorából három, nagyszabású templomi koncertet szeretnénk kiemelni. A megyei és városi művelődési központ művészeti együttesei adtak hangversenyt a római katolikus templomban. Nyitó számként a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar — Kovács Zoltán vezényletével — Mendelssohn: Noctur- nóját adta elő a Szentivánéji álom kísérő zenéjéből. Szép zenekari hangzásokat felvonultató, elmélyült tolmácsolásban hallhattuk ezt a népszerű művet. Ezek után Liszt alkotását, a Missa choralist a Városi Vegyes Kar szólaltatta meg. Fehér Ottó vezényletével. _Nadzon Gusztáv or- gonakiséretével. örömünkre szolgált élő előadásban hallani Liszt ezen ritkán előadott művét. Igényes. kidolgozott, a széles dinamikai effektusokat jól kiaknázva került bemutatásra Liszt alkotása. Befejezésül Vivaldi: Négy évszak című hegedűversenye csendült fel. Sokszor hallottuk már városunkban ezt a művet, de ilyen igényesen ritkán. Ehhez hozzájárult Szenthelyi Miklós hegedűművész kivételesen kulturált játéka. Jó tempók, melyek gyorsaságuk mellett sem tűntek hajszoltnak. a virtuozitás öncélú mutogatásának. A lassú tételek még a nagy templomi méretek mellett is tömören, megfelelő intenzitással szólaltak meg. A zenekar és 'Kovács Zotán karmester méltó társa volt a szólistának. A görög katolikus templomban rendezett hangversenyen kórusművek hangzottak el. Többször hallhattuk már a Pro Musica leánykar előadásában Britten: ceremony of Carols című művét, de ilyen ideális hangzási körülmények között talán még nem. A kiváló együttes — Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy vezényletével, Szántóné Éles Júlia zongorakíséretével — most is remekelt. Fő erényük, hogy olyan légkört tudnak teremteni, mely a jelenlévőket teljesen magával ragadja. A leánykarhoz társult a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Férfikara Tarczai Zoltán vezetésével, és közös előadásukban Bárdos Lajos Kánonja igazán grandiózus volt. Ezen művek az együttesek tolmácsolásában hanglemezen Is megjelentek. A karácsonyt hangversenyek sorát az Országos Filharmónia szerda esti koncertje zárta. A Schola Hungarica énekegyüttes, Szendrei Janka és Dobszay László vezényletével gregorián zenét tolmácsolt. A 20 éve alakult együttes a gregorián zene legavatottabb előadója. Igen jó hangképzéssel, légzéstechnikává!, színes, élvezetes tolmácsolással tudták hozzánk közel hozni a régi korok zenéjét. Külön örvendetes, hogy a hangversenyek iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Reméljük, ez a jövőben is így lesz. . Bábka József nagyon odafigyel a többi kereskedő is. Olvasóink közül viszont többen jelezték, hogy egyes áruknál tapasztalható volt az ünnepek előtt a felvásárlási láz. — Nehéz helyzetben vannak dolgozóink, szinte lehetetlen a „jogtalanul” felvásárlók kiszűrése, akik elsősorban kora reggel tevékenykedtek, kihasználták a piaci konjunktúrát, hol dióbelet, mákot, fokhagymát vettek meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy az idén szinte nincs hiánycikk, de nem is „kaptunk” rajta senkit sem — veszi át a szót a vezető. — Ha véletlenül valakit tetten is érünk, mi helyszíni bírsággal nem büntethetjük, csak jegyzőkönyvet veszünk fel és szabálysértési feljelentést teszünk ellene a lakóhelyek szerinti tanácson. Az ellenőr feladatairól beszélgettünk. Többek közt ügyelniük kell a piac szakosítási rendjének megtartására. Például az élelmiszerpiacon nem lehet ruhaneműt árulni. A vágott baromfi értékesítéséhez állatorvosi engedéllyel kell rendelkezni, vizsgálják a súlyok, mérlegek hitelességét, nem lehet fürdőszobai, vagy konyhai mérleget használni. Sok vitát jelent a helyfoglalás, — különösen nyáron. (Van olyan árus, aki már éjjel kettőkor bemászik a kerítésen.) Az ügyes eladók már 1990-re béreltek asztalt maguknak. A felügyelők a piaci jármű- forgalomra is ügyelnek. Nagy segítség lenne számukra, ha az Űj utca felől elkészülne a tervezett kapu, mert így a parkolóautók nem zavarnák az áruszállítást. — Nyíregyházán három piac és tizenöt alkalmi elárusítóhely van. Ezek rend- bentartása, felügyelete nem könnyű feladat — folytatja Kollár György. — Az áremelések itt is éreztetik hatásukat. Mi nem szabhatjuk meg a fogyasztói árakat, ezt a kereslet-kínálat befolyásolja — különösen az elmúlt időben tapasztaltunk nagy eltéréseket. Például a tojásért 2,50—4,50 forintig, vagy az almáért 10—20 forintot is kértek. A vállalatok lassan kivonulnak a zöldségkereskedelemből, marad a magáneladás, de sajnos, a magán- kereskedők is inkább ruhaneműre vagy teázóra szeretnének áttérni. Dankó Mihály ...őket meg az ideg eszi... Szeretetcsomag a nyíregyházi tanácstól
