Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. december 28. 99Az Isten áldja meg magukat" A nyíregyházi tanács csendben szerényen bonyolította az akciót. Mintegy hétszáz ajándékcsomagot állítottak ösz- sze, s juttattak el a legrászorultabbaknak a hivatal mun­katársai. Amikor benyitunk a raktárba, még találunk né­hány dobozhegyet. A tartalom: olaj, kakaó, gyümölcs, rizs. A díszes ünnepi csomagolás­ba öltöztetett papírdobozok­hoz jár egy jókívánságokat soroló, kedves hangú levél is. A listán azoknak a főként idős embereknek a neve, cí­me található, akik rend­szeres szociális segélyben ré­szesülnek. Míg Dobos László­val pakolunk az autóba, el­mondja, hogy minden kollé­gájának jut egy úr Akikkel eddig beszélt, élményekkel tértek vissza. Voltak, akik kezet csókoltak, mások sírva fakadtak. „Gyógyszeren élünk...” Az egyik parányi — épp­hogy szoba-konyhás — ház­ba öreg bácsi tessékel ben­nünket. A gyér világosságnál a tűzhely melletti ágyon idős nénike üldögél. Hiába tilta­kozunk, hogy nem akarunk zavarni, csak letelepedünk egy kis beszélgetésre. Me­nyük láthatóan segít, amit tud, most épp a kikeményí­tett, kivasalt hímzéseket ra­kosgatja. Egy laza mozdulat­tal benyomja a szeget a pu­ha vert falba. — A napokban leszek het­venéves. Hat gyereket ne­veltem fel, nem is volt az egészségemmel semmi baj, de mióta megöregedtünk én is meg az uram is, állandóan gyógyszeren élünk. Ö nem hall, a fél oldalára béna, de azért annyit meg tud tenni, hogy elmegy a sarki kúthoz egy vödör vízért. — Végigdolgoztam az egész életemet, kint voltam min­dig a szabad levegőn, de most már örülök, ha az ud­varra ki tudok lépegetni. Pe­dig voltam én juhász, gulyás, bivalyos — veszi át a szót párja. Kopott a konyhabútor, a színét csak sejteni lehet. Az asztal tiszta, rajta talán Szo- kol rádió van, agyonragasz- gatva, hátsó oldalára gumi­val erősítették az elemeket. Az ablakon pokróc, ki ne szökjön az a kis éltető me­leg. A bácsi csak biccent, a néni nagyon szépen megkö­szöni az ajándékot, a kapuig kísér ki bennünket a fiatal- asszony. Nem kell messze mennünk a következő házszámig. A kapu nem nyílik, de nem is baj, mert két dühös kutya ugrik a kerítésnek a zörge- tésre. A hátsó sáros udvaron néhány tyúk kapirgál. On­nan jön elő egy törékeny al­katú néni. Együtt lakik eb­ben a nem túl nagy házban a testvérével, annak a lányá­val és családjával. Marasz­talnának, kávéval, likőrrel kínálnak. A néni nem volt férjnél sosem. A szülei a há­borúban haltak meg, s mi­vel ő volt az első gyerek, a többi négy árva gondozása, felnevelése az ő dolga volt. Tizenhárom éves volt ak­kor ... „R mostani fiatalokkal nem cserélnék...” — Akkoriban mindent ma­gunk csináltunk, kézzel mos­tunk, tettük a parazsat a va­salóba. Egész nap nem volt megállásom. De azért a mos­tani fiatalokkal nem cserél­nék, mert őket meg az ideg eszi. A város másik végében ne­hezen találjuk meg a címzet­tet. Kívül-belül szép ház, ren­dezett porta. Az idős özvegy­asszony a fiánál lakik. Gya­nakodva jön ki a csengeté­sünkre, de aztán hallva, mi járatban vagyunk, enged a bizalmatlansága. Mivel lát­hatóan nehéz lesz neki díszes dobozunk, bevisszük neki. Nem volt munkahelye soha­sem, ezért nem kaphat nyug­díjat. Szerencse, hogy a gye­reke családja gondoskodik róla. Még van annyi ereje, egészsége, hogy tud segíteni a háztartásban. Két utcával arrébb érdek­lődnünk kell, mert nincs ház­számtábla. Kiderül, jó he­lyen is járunk, meg nem is. Az illető ide van ugyan be­jelentve, de nem itt lakik, hanem néhány kilométerre Nagy cserkesztől, egy meg­szüntetett bokortanyai isko­lában. Oda meg nem enged­te a községi tanács bejelent­kezni a családot. — Mi sem férünk ebben a házban — mutat a húga a ga­rázsszerű épületre —, itt nem lakhatnak. Legalább enged­te, hogy ide jelentkezzenek be. Ezt már félve mondja, rá­sandít az elegáns állami rendszámú kocsira. Azt mondja, most ne menjünk oda, csak holnap, mert nem rég ment el innen, s olyan rossz a közlekedés, estefelé lesz mire hazaér. Azt azért még elmondja, hogy a húga leszázalékolt, azért kapja a segélyt. Kisfia tanyasi kollé­giumba jár, csak hétvégén megy haza. Velük lakik még az öccsük is. Nagy a volt osztályterem a kis kályhához képest, mindig hideg van ná­luk. Már csak egy ajándék ma­rad. A kapuoszlopot felnőtt férfi támasztja. Magában be­szél, gesztikulál, furcsa eset­len mozdulatokkal fut oda hangos érdeklődésünkre. Mu­togat a ház felé: oda-oda. Ér­telmi fogyatékos. Kiabálva szalad befelé, látva hogy odatartunk. A mama, akihez jöttünk, szaporán jön ki az ismeretlen hangokra. Nedves kezét törölgeti. Kicsordul a könny a szeméből, amikor el­mondjuk jövetelünk célját. Talán nem is a gesztus, ha­nem a sorsa tette könnyen síróvá. R legjobbkor jön... — Ez a szerencsétlen is itthon van most, a másik fiam most vált el, az is ide költözött. A legjobbkor jön a segítség. Nem nagyon akarunk al­kalmatlankodni, de azért a kapu felé tartva megjegyzem: — Látom, lepucolták a há­zat kívülről. Már meg is bá­nom a dicséretnek szánt sza­vakat, mert újra elpityere- dik: — Penészes minden évben, muszáj volt, OTP-kölcsönt vettünk fel hozzá. Ahogy visszafordulok, vetek egy pil­lantást az előszoba látható részére — belül csupasz, va­kolatlan. Kezünket szoron­gatja: az Isten áldja meg magukat. Mindketten inte­getnek, az utcasarokig követ­nek búcsúzó, hálás pillantá­sukkal. Szőke Judit Miniszter Nyíregyházáról Tirpák származású államminisztere van az új szlovák kormánvnik A csehszlovák sajtóirodá­nak 1989. december 12-én kiadott hivatalos híradása szerint a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának javaslata alap­ján Cic Milán akadémikust bízta meg az új szlovák kormány megalakításával. Az új kormányéinak 1989. december 12-én egyelőre egy 15 tagú kormánylistát terjesztett elő jóváhagyásra. Ebben a névsorban az el­ső helyen szerepel egy nyíregyházi származású, tir­pák családokból nevelődő 45 éves fiatal közgazdász neve, Ing. Jozef Márkus Dr. Se. neve már jól ismert a szlovák közgazdaságtudo­mány berfeeiben. Eddig megjelent írásait olvashat­tuk a Nővé Slovo hasábja­in. Nemcsak újságcikkekből Három, négy évvel ezelőtt körülbelül 800—900 ember állt a TÜZÉP előtt Nyíregyházán, és öt-hat adagban kapta meg a kért tüzelőt. Az elmúlt évhez viszonyítva csaknem másfél­szer drágább tüzelőből (sem fából, sem szénből) ellátási problémák idén nem várhatók. (B. zs) — de könyveiből is jól is­merik a közgazdaság szak­emberéi. A közzétet újsághírek sze­rint (Práca 1989. XII. 13. 2. old.) Nyíregyházán szüle­tett, Léván (Levice) érettsé­gizett, az egyetemi tanul­mányai során a • közgazdaság kérdéseivel foglalkozott. Először az Országos Tervhi­vatalban dolgozott, később átment a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Közgazda­ságtani Intézetébe. Az utol­só évek során az itt létesí­tett Prognosztikai Intézet­ben dolgozott. Ez utóbbi munkahelyén szerzett is­mereteit publikálta és a Közgazdasági Tanszéken is nevelte a nyomába szegődő fiatal nemzedéket. Tudo­mányos munkássága során szoros kapcsolatot tartott fenn az ipari és termelő­szövetkezeti helyekkel. Jól beszéli a nyugat-európai nyelveket, tapasztalatait ezeken a helyeken is előad­ta. Jó kapcsolatokat tart fenn a magyar közgazdá­szokkal is. (Magyarul is elég jól beszél.) Dr. Udvari István főiskolai tanár Címlap ondolom, sok magamu fogató széplány fa kadt sírva, miután ér tesült az Igen című katoli kus ifjúsági lap szerkesztősé gének akciójáról. Ugyanis szexet és pornót ábrázoló új ságcímlapok ellen Budapes ten és az ország más pontja in kampányt indítottak. Ab ban részt vett a Keresztény demokrata Néppárt nyíregy házi szerveztének ifjúság tagozata is, s a megyeszék helyen több száz, az akcióvá egyetértő személy aláírásá gyűjtötték össze, s további tották az Igen-hez. Egy tanárképző főiskolá fiatalember elmondta. hog\ az intézményben is sokan főként lányok voksoltak i szexis újságcímlapok ellen Az aláírók nagy része humái szakokon tanul. Számos ta nár. valamint fiú is adta kéz jegyét. Megjegyzendő: c kampány sikerét — legalábl is látszólag — rengetegen ko­molyan akarják. Tiszteletben tartva ember­társaink egy csoportjának véleményét, én a „másik ol­dalhoz” fordulok: Szép lá­nyok. újság címlapokon meg­jelenő szexbombák! Most már rajtatok a sor: harcol­jatok, gyűjtsetek ti is aláírá­sokat annak érdekében, hogy időtlen időkig az első olda­lakon csábíthassatok! Per­sze: a jó ízlést nem sértő­en... (csgy) Mikor büntet az ellenőr? Karácsonyi séta a piacon A karácsony előtti utolsó piaci napon körsétára indul­tunk a nyíregyházi Búza téri piacon. Segítőtársaim Kol­lár György, a piaciroda ve­zetője, és Ottohál László fő­ellenőr. A fenyőfák között megállapították: ebben az év­ben bőséges volt a felhozatal, de az árak ennek ellenére magasak voltak, a lábon álló egyméteres fáért is elkértek 80 forintot. — Erdőbényéről, Kovács­vágásból, Sátoraljaújhelyről kerül ide a legtöbb fenyő — mondja a főellenőr. Szúró­próbaszerűen ellenőrizzük a számlákat és az egyéb ön­bizonylatokat. Ha a kará­csonyfának való nem felelt meg a minőségnek, vagy a szabványnak, alacsonyabb osztályba soroltuk, vagy meg­tiltottuk az eladását. A ..lánckereskedéssel” vagy az úgynevezett viszonteladás- sal nem találkoztunk. Erre Verekedős filmet láttak... Karaterúgás a sírköveknek Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, felháborító bűncselekmény történt Kis­várdán: a zsidótemetőben huszonöt sírkövet leborítot- talk. — Ilyen még a nyilas idők­ben sem volt — panaszolta a 84 éves ítadványi József, a kisvárdai izraelita hitkö­zösség elnöke. — A sírkő ki­nek árt, tessék megmondani? — tette fel a kérdést az idős ember. — A márványelemeken lábnyomokat láttunk — mondta Lovász Jánosné te­metőőr. A cikkünket azzal zártuk, az ügyben a rendőrség nyo­mozást folytat. Mi történt azóta? — A tetteseket sikerült megtalálnunk — kaptuk a tájékoztatást a Kisvárdai Rendőrkapitányság illetéke­sétől. — A nyomozás eddigi adatai szerint a sírköveket 1989. augusztus 30-án a késő délutáni órákban három fi­atalkorú kisvárdai férfi borí­totta le. A Vulkán Öntödei Vállalat területéről kerék­párt szerettek volna lopni. De mivel-a-portások' megza­varták őket, ezért a kisvár­dai zsidótemetőbe szaladtak, ahol a biciiklilopás meghiú­sulása miatti dühükben hu­szonöt sírkövet, köztük érté­kes márványelemeket ledön­töttek. Egyébként a fiatalemberek az öntödei vállalatot lopási szándékkal már többször fel­keresték, s útjuk gyakran vezetett az izraelita temetőn át. A nyomozó elmondta, hogy a fiatalok augusztus 30-án a síroknál elkövetett cselek­ményük előtt a kisvárdai presszóiban egy verekedős filmet láttáik. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy a síköveket karaterúgással döntötték le. A vizsgálat ed­digi adatai szerint a tettüket nem antiszemitizmus moti­válta. A három fiatalember más bűncselekmények elköveté­sével is alaposan gyanúsítha­tó. A rendőrség közülük ket­tőt előzetes letartóztatásba helyezett, a harmadikat pe­dig jelenleg autóbaleset kap­csán - kórházban ápolják. Ügyükben a vizsgálat tart. (cselényi).' Nagy érdeklődés, igazi élmény Karácsonyi hangversenyek Nyíregyházán December közepén, a karácso­nyi ünnepekhez közeledve, egy­re több helyen rendeznek hang­versenyeket. A nyíregyházi hangversenyek sorából három, nagyszabású templomi koncertet szeretnénk kiemelni. A megyei és városi művelődési központ művészeti együttesei ad­tak hangversenyt a római kato­likus templomban. Nyitó szám­ként a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar — Kovács Zoltán vezény­letével — Mendelssohn: Noctur- nóját adta elő a Szentivánéji álom kísérő zenéjéből. Szép ze­nekari hangzásokat felvonultató, elmélyült tolmácsolásban hall­hattuk ezt a népszerű művet. Ezek után Liszt alkotását, a Mis­sa choralist a Városi Vegyes Kar szólaltatta meg. Fehér Ottó ve­zényletével. _Nadzon Gusztáv or- gonakiséretével. örömünkre szol­gált élő előadásban hallani Liszt ezen ritkán előadott művét. Igé­nyes. kidolgozott, a széles dina­mikai effektusokat jól kiaknáz­va került bemutatásra Liszt al­kotása. Befejezésül Vivaldi: Négy évszak című hegedűversenye csendült fel. Sokszor hallottuk már városunkban ezt a művet, de ilyen igényesen ritkán. Ehhez hozzájárult Szenthelyi Miklós he­gedűművész kivételesen kultu­rált játéka. Jó tempók, melyek gyorsaságuk mellett sem tűntek hajszoltnak. a virtuozitás öncélú mutogatásának. A lassú tételek még a nagy templomi méretek mellett is tömören, megfelelő in­tenzitással szólaltak meg. A ze­nekar és 'Kovács Zotán karmes­ter méltó társa volt a szólistá­nak. A görög katolikus templomban rendezett hangversenyen kórus­művek hangzottak el. Többször hallhattuk már a Pro Musica le­ánykar előadásában Britten: ce­remony of Carols című művét, de ilyen ideális hangzási körül­mények között talán még nem. A kiváló együttes — Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy vezényleté­vel, Szántóné Éles Júlia zongo­rakíséretével — most is remekelt. Fő erényük, hogy olyan lég­kört tudnak teremteni, mely a jelenlévőket teljesen magával ra­gadja. A leánykarhoz társult a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Férfikara Tarczai Zol­tán vezetésével, és közös előadá­sukban Bárdos Lajos Kánonja igazán grandiózus volt. Ezen mű­vek az együttesek tolmácsolásá­ban hanglemezen Is megjelentek. A karácsonyt hangversenyek sorát az Országos Filharmónia szerda esti koncertje zárta. A Schola Hungarica énekegyüttes, Szendrei Janka és Dobszay László vezényletével gregorián zenét tolmácsolt. A 20 éve ala­kult együttes a gregorián zene legavatottabb előadója. Igen jó hangképzéssel, légzéstechnikává!, színes, élvezetes tolmácsolással tudták hozzánk közel hozni a ré­gi korok zenéjét. Külön örvendetes, hogy a hangversenyek iránt nagy érdek­lődés nyilvánult meg. Reméljük, ez a jövőben is így lesz. . Bábka József nagyon odafigyel a többi ke­reskedő is. Olvasóink közül viszont többen jelezték, hogy egyes áruknál tapasztalható volt az ünnepek előtt a felvásárlási láz. — Nehéz helyzetben van­nak dolgozóink, szinte lehe­tetlen a „jogtalanul” felvá­sárlók kiszűrése, akik első­sorban kora reggel tevé­kenykedtek, kihasználták a piaci konjunktúrát, hol dió­belet, mákot, fokhagymát vettek meg. Örömmel tapasz­taltuk, hogy az idén szinte nincs hiánycikk, de nem is „kaptunk” rajta senkit sem — veszi át a szót a vezető. — Ha véletlenül valakit tetten is érünk, mi helyszíni bírság­gal nem büntethetjük, csak jegyzőkönyvet veszünk fel és szabálysértési feljelentést te­szünk ellene a lakóhelyek szerinti tanácson. Az ellenőr feladatairól be­szélgettünk. Többek közt ügyelniük kell a piac szako­sítási rendjének megtartásá­ra. Például az élelmiszerpia­con nem lehet ruhaneműt árulni. A vágott baromfi ér­tékesítéséhez állatorvosi en­gedéllyel kell rendelkezni, vizsgálják a súlyok, mérle­gek hitelességét, nem lehet fürdőszobai, vagy konyhai mérleget használni. Sok vitát jelent a helyfoglalás, — kü­lönösen nyáron. (Van olyan árus, aki már éjjel kettőkor bemászik a kerítésen.) Az ügyes eladók már 1990-re béreltek asztalt maguknak. A felügyelők a piaci jármű- forgalomra is ügyelnek. Nagy segítség lenne számukra, ha az Űj utca felől elkészülne a tervezett kapu, mert így a parkolóautók nem zavarnák az áruszállítást. — Nyíregyházán három piac és tizenöt alkalmi el­árusítóhely van. Ezek rend- bentartása, felügyelete nem könnyű feladat — folytatja Kollár György. — Az ár­emelések itt is éreztetik ha­tásukat. Mi nem szabhatjuk meg a fogyasztói árakat, ezt a kereslet-kínálat befolyá­solja — különösen az elmúlt időben tapasztaltunk nagy eltéréseket. Például a tojá­sért 2,50—4,50 forintig, vagy az almáért 10—20 forintot is kértek. A vállalatok lassan kivonulnak a zöldségkeres­kedelemből, marad a magán­eladás, de sajnos, a magán- kereskedők is inkább ruha­neműre vagy teázóra szeret­nének áttérni. Dankó Mihály ...őket meg az ideg eszi... Szeretetcsomag a nyíregyházi tanácstól

Next

/
Thumbnails
Contents