Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. december 22. Ülést tartott a Minisztertanács II nyugdíjemelés részletei Feloszlatta magát az Országgyűlés Válasz cikkünkre Tiltakozó orvosok (Folytatás az 1. oldalról) Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő- elmondotta, hogy a kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyermekes családok ellátásának január 1-jei emeléséről. A nyugdíjkiegészítéseket a Társadalombiztosítási . Főigazgatóság automatikusan folyósítja januárban, egyelőre elkülönítetten a nyugdíjaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyugdíjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdíjak differenciált módon emelkednek január 1-jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdija, illetve ki mikor vonult nyugállományba, Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdijakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. december 31-e között nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között nyugdíjazottak 200 forint havi kiegészítő emelést kapnak. így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba mentek esetében : ha nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, * ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint, ha a nyugdijuk 10 091 és 20 ezer forint között van: 800 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980 december 31. között nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 forint; ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van : 600 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap és kiegészítő emelés *együttes összege. Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjba mentek esetében: ha a nyugdijuk 6000 forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint. ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer között van: 500 forint. A magyär külügyminiszter utasítására a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetője levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben kéri: a BT elnöke intézzen felhívást a román hatóságokhoz az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, Románia nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében, s vizsgálja meg a Biztonsági Tanács esetleges összehívásának lehetőségét. Ezt Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a csütörtöki parlamenti ülésnap szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Be- recz János, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Réger Antal, a testület titkára is. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét magához kérette a román külügyminiszter, és közölte vele azt a román álláspontot, miszerint az országban kitört zavargásokat a határokon kívülről szervezték, azzal a céllal, hogy megsértsék Románia függetlenségét, megbontsák területi egységét. Miként Ceausescu elnök szerda esti tv-beszédében, a román külügyminiszter is Budapestet jelölte meg mint azt a központot, ahonnan az eseményeket ösztönzik, irányítják, és követelte az állítólagos beavatkozás megszüntetését. Hazánk diplomáciai képviselője határozottan visszautasította a román, állításokat. A sajtótájékoztatón szóba kerültek a magyar- politikát ért súlyos román vádak is. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter leszögezte: a magyar területi követelésekkel kapcsolatos állításokat kormányunk a leghatározottabban elutasítja, ezek olyan vádak, amelyekkel „egy roskadozó hatalom próbálja ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1. óta nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap és kiegészítő emelés együttes ösz- szege. Csehák Judit azt is mondotta, hogy a házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátás . alapemelésével azonos összegben — 550 forinttal egészítik ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rokkantsági nyugdíjasok, valamint az 1986. január 1-je előtt megállapított saját jogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülők nyugdíja legalább elérje a számított létminimumót, a 4300 forintot. Egyidejűleg a kormány intézkedése értelmében havi 550 forinttal növelik az 1989. december 31. utáni új nyugdíjmegállapításoknál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szociális ellátás jár. A családi pótlék gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkedések a nyugdíjak átlagosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám várhatóan ennél a fogyasztói árszintnövekedés nagyobb* lesz, eléri a 20 százalékot. A kormány törekvése az, hogy biztosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, ezért jövőre a- nyugdijak emelésére további kormánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyósították együtt, a saját és az özvegyei jogon járó nyugdíjat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyósítják automatikusan. ijesztgetni a román hazafiakat”. A további magyar válaszlépéseket, így a magyar hadsereg készenlétét firtató kérdésekre reagálva hangoztatta: tények egyelőre nem támasztják alá a Magyarország biztonsága miatt a közvéleményben, főként a Romániával határos vidékeken érzékelhető aggodalmat, nin - csenek birtokunkban új, esetleges román katonai fenyegetésre utaló adatok, nem tudunk ilyen fejleményekről. Természetesen a magyar fegyveres erők — ha szükséges lesz — felkészülnek majd a fenyegetések elhárítására. Az ezzel kapcsolatos ismételt kérdésekre egyértelműen megfogalmazta: jelenleg nincs a mozgósítás állapotában a magyar hadsereg, erre nincs ok. (Folytatás az 1. oldalról) diákbizottság megalakítására, amely 9 taggal megkezdte működését. Ezt követően Tisza László, az OTP vezérigazgatója, az évfordulós ünnepségek fővédnöke szólt arról, hogy hazafias kötelesség a Himnusz költője szellemi örökségének ápolása, s a nehéz gazdasági helyzet sem lehet akadálya annak, hogy a nemzet méltóképpen emlékezzen nagy fiára. Az általa képviselt pénzintézet ezért vállalja a társaság által összeállított; tervek finanszírozását. E tervek szerint a születésnapon koszorúzási ünnepségre kerül sor a Kölcsey- emlékhelyeken és köztéri szobroknál Álmosdon és Sza tm ár csőkén, Budapesten és Debrecenben, Pozsonyban és — ha a körülmények engedik — Sződameteren is. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülést tart Budapesten és Debrecenben, (Folytatás az 1. oldalról) A miniszteri válasz után az 1990. évi költségvetés feletti határozathozatal következett. Az 1990. évi költség- vetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. Ezután fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13.7 milliárd forintos növelését az árkiegészítések 4,6 milliárd forintos csökkentését tervezi — folytatta a miniszter. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékekre, a fogyasztóiár-tá- mogatás csökkentése pedig a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a sajt és túró támogatásának csökkentésére terjed ki. A fogyasztásiadóemelés 2, az árkiegészítéscsökkentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az útalap forrásait teljes egészében a motorizációból származó adóbevételek képezik majd. Végül a kormány nevében kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt fogadja el. A szünetet követően az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az illetékes bizottság állásfoglalásának sokszorosítása mée nem fejeződött be, s indítványozta, hoev — a tárgysorozat némi módosításával — tériének rá az ülésszak egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbízatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. Javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Ezután feltette a kérdést: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés 1990, március 16-ával oszlassa fel önmagát. A kérdésre a képviselők egyenként, ABC-sor- rendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti szólítására. A név szerinti szavazás eredményét Fodor István megbízott Házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. Az Országgyűlés feloszlásáról hozott döntés után előadássorozat lesz Fehérgyarmaton, a társaság székhelyén. A legjelentősebb Kölcsey- ikutatók adtak tanulmányt annak a 'kötetnek a kiadásához, amely az évfordulóra jelenik meg: a már meghirdetett képzőművészeti pályázat anyagának ünnepi kiállítására a Petőfi Irodalmi Múzeumiban kerül sor, ezt követően jut el Debrecenbe, Fehérgyarmatra, Nyíregyházára, majd a további igények szerint az ország más településeire is. A társaság kezdeményezését elfogadva a M ág var Posta ünnepi kiadvánnyal emlé- ikezik; jan. 22-én zajlik minden megyeszékhelyen annak a Kölcsey tanulmányi versenynek az első fordulója, amelyre 260 középiskola jelentkezett, országos döntőjére pedig a televízió nyilvánossága előtt kerül sor. Hamar Péter visszatértek az ezt megelőző napirendi pont tárgyalására. Először a módosító indítványokról döntöttek a képviselők, majd 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfogadták a fogyasztási adókról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Ezután a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. Emlékeztetett arra, hogy a Parlament éppen egy évvel ezelőtt döntött a Magyar Posta állam- igazgatási jogkörének megszüntetéséről. Azóta is folynak a munkálatok, hogy a többszörösen monopolhelyzetben lévő hatóságból a postai tevékenységek lehető legtöbb területén versenyhelyzetben lévő szolgáltató váljék. Cél az is, hogy mihamarabb megoldódjék a gazdaság egészét és a lakosság döntő' többségét sújtó kritikus telefonhelyzet, E célok megvalósításához csak teljes körű törvényi szabályozás adhat megfelelő környezetet — hangoztatta a miniszter A vitában senki nem kért szót, így a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. A továbbiakban más kérdések megtárgyalása után személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés. Elsőként az ügyrendi bizottság tisztségviselőit választotta meg. A bizottság elnöke Filló Pál, titkára Sebők János lett, Király Zoltánt pedig a testület tagjának választották meg. Ezt követően a képviselők — az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére — megemlékeztek a 45 esztendővel ezelőtt Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlésről. Az ülésszak végén Németh Miklós miniszterelnök leért szót. A kormány nevében köszönetét mondott a képviselőháznak, mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy van jövő évi költségvetése az országnak. — Kérem, hogy ahogyan itt és most a megajánlásban, úgy a végrehajtásban is segítsenek bennünket — mondotta a kormány elnöke, kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet kívánva a képviselőknek, honfitársaknak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját. Az önmaga feloszlását jövő március 16- ára kimondó testület azonban még folytatja törvényalkotó tevékenységét; a következő ülésszakra — mint Fodor István szavaiból kitűnt — előreláthatólag január 23- án kerül sor. Vb-ülés városainkban (Folytatás az 1. oldalról) A bölcsődei kihasználtság évről-évre csökken — állapították meg a csengeri tanács vb-ülésén december 21-én. —■ Az oktatás területén a tárgyi feltételek viszonylag jók, de több pedagógusra lenne szükség. A gimnázium és szakközépiskola kollégiumánál a jelenleg fennálló zsúfoltságot az új kollégium felépüléséig meg kell oldani. Kisvárdán a csütörtökre tervezett tanácsülés határozatképtelenség miatt elmaradt. Lehet most kifogás a sorozatos megbetegedések, a munkahelyi elfoglaltság, az ünnepi előkészületek, de az, hogy már lassan egy éve mindig a határozatképesség okoz gondot a kisvárdaí tanácsnak, nem lehet véletlen. Talán jó volna, ha a tanácstagok az önként, a város lakói érdekében a vállalt feladatukat megfelelő hozzáállással végeznék. * t t C • , • ■ Lapjuk több ízben foglakozott azzal a demonstrációval, melyet a közelmúltban azért rendeztünk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségügy tarthatatlan helyzetére. Rendezvényünkre felfigyelt az ország közvéleménye, számos helyről kaptunk leveleket, táviratokat, melyekben csatlakoztak követeléseinkhez. Nemrég önök közölték le Csabai Lászlónénak, Nyíregyháza város tanácselnökének nyílt levelét, amelyben leírta, hogy személy szerint ismeri az egészségügy problémáit és azok megoldásához lehetőségek szerint hozzá is kíván járulni, amiért ezúton mondunk neki köszönetét. Számítottunk rá, hogy a közvélemény egy része fenntartással fogadja megmozdulásunkat, és nemtetszésének fog hangot adni. Úgy gondoljuk, hogy egy civilizált társadalomban ez természetes * jelenség. Bármennyire is nyilvánvalónak tűnik számunkra, hogy igaz és tisztességes ügyért mentünk az utcára, nem várhatjuk el az ágazaton kívül dolgozóktól, hogy az egészségügy mindennapos problémáit ugyanúgy szívükön viseljék, netalán bőrükön érezzék. Különösen áll ez akkor, ha egészségi állapotukkal különösebb baj nincs. A Kelet-Magyarország december 4-i számában Lányi Botond arról győzött meg bennünket, hogy a még viszonylag jól tájékozott emberek között is előfordulhat olyan, aki csak ‘ az igazság egyik felét látja, és ebből próbál a teljes igazságra következtetni. Másképpen aligha fordulhatott volna elő az a paradox helyzet, hogy társadalmi igazságosságra való hivatkozással egy mélyen igazságtalan finanszírozási és adózási rendszer mellett tör lándzsát a cikk írója. Igazságos talán az a finanszírozási rendszer, amelyA hatalom és a vallás viszonyát a fordulat éve óta kettősség jellemezte. Kifelé a külvilág felé demonstrálni igyekezett, hogy létezik vallásszabadság. Ezt kívánta bizonyítani az alkotmány idevonakozó része, valamint az egyházakból kikényszerített megállapodás. Belül viszont az ateista ideológiára épülő párt minden síkon szó szerint véres hadjáratot indított. Az elmúlt évtizedek vallással kapcsolatos visszaéléseinek feltárása megindult. Könyvek, riportok tárják a közvélemény elé az önkény cselekedeteit. Ennek taglalása nem e rövid cikkre tartozik. A gondolkodó, az elmúlt évtizedek történéseit átélt ember felkapja a fejét arra az ígéretes dömpingre, mely — sok más téma mellett — e vonatkozásban is bőséggel árad. Az újjá éledő történelmi pártok mellett az újonnan megalakultak és a nevet változtatottak is hirdetik jelszavaikban az erkölcs és vallás társadami rangját. A választások előtt mindenki felfedezi, hogy 40 év ateista, materialista pártállama ellenére is a nemzet nagy hányadában él a vallásos hit. Az erkölcstelenség, a pornográfia azért is burjánzott el, mert az egyházak intézményei szétverve, tagjai sarokba szorítva a puszta létükért küzdöttek. A sok hitelét veszített jelszó után joggal kérdezi a polgár, van értéke a jelszavaknak, van hitele e tárgyban a pártoknak? Mert egy emberöltő alatt sokszor becsapták. Az első válasz önmaga számára az: a meghirdetett jelszót az adott párt, vagy mozgalom hogyan hitelesíti múltbeli cselének eredményeképpen ápolónők tömegével hagyják el a kórházakat, ami miatt osztályrészek válnak működésképtelenné? Igazságos talán, hogy a kezefó- orvosi fizetés egy segédmunkás bérének csak szerény hányada lehet? Hol lehet ott igazságról beszélni, ahol az ügyeletben felelősségteljes munkával töltött időre számított órabér még a 20 forintot sem éri el? Hogy magyarázzuk meg betegeinknek hogy az a társadalombiztosítási hozzájárulás, amit minden dolgozó befizet egy magas színvonalú egészségügyi ellátás reményében, nem csak az egészségügyhöz kerül? Ebben az évben például 20 milliárd forintot a befizetett társadalombiztosítási alapból lakáskötvényekbe fektettek be. Követeléseinket — amelyeket dr. Mezey Károly főorvos, országgyűlési képviselő terjesztett a parlament elé a kötelező túlmunka lineáris adóztatását kérve — a honatyák valóban lesza* vazták, de csak kis különbséggel, vagyis több mint száz képviselő mellette szavazott. AZ adórendszer jelenlegi ellentmondásaira ngm kívánj nk ezen a helyen felhívni a figyelmet, avatottabb szakértők nap mint nap megteszik ezt helyettünk. Azt azonban nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a hivatás- tudatunkra apellálni, a jószán- dékú figyelmeztetésünket nem komolyan venni: súlyos felelőtlenség, majdnem zsarolás! Valamennyiünknek, egészség- ügyi dolgozóknak és leendő betegeinknek össze kell fognunk, egy európaibb betegellátás érdekében', ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon' népünk egész- - ségi állapota! dr. Losonczi János a Magyar Orvosi Kamara S^a bolcs-^zatmár^Bóreg' megyei r—-------- Szervezete alelnöke kedeteivel. Mert csak abban bízik, akinél a szó és tett nem különül el. Ezek előrebocsátása mellett szükséges szót ejteni a saját házunk tájáról a városban, a megyében közelmúltban megalakult Kereszténydemokrata Néppártról. E párt beszélhet hitelesen a társadalmi rangra emelkedő erkölcsről, vallásról. Az a párt, amely az utolsó szabadnak nevezhető választáson a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az a párt, amelynek vezéralakja Barankovics István volt. Az az ember, aki a parlamentben az utolsó pillanatig — amíg egyáltalán beszélhettünk parlamentarizmusról — védte az erkölcsöt, ä hitet. E párt sem hazafiságban, sem erkölcs és vallás dolgában nem kompromittálódott az elmúlt 40 évben. Nem hiszem, hogy ezt a nemzet elfeledte volna. A megélt hit csendes megnyugvása tölti el a keresztény embert. íme 1990-re nem a vallás szűnt meg Magyar- országon. mint azt Rákosiék ideológusai hirdették. Ma már a korábban ateista világnézetű pártok is társadalmi rangra kívánják emelni a vallást, az erkölcsöt. Karácsony közeledtével a ~Ke- reszténydemokrata Néppárt szeretné a negyven évvel ezelőtti jó hírt megcsonkítás nélkül végigmondani, és szeretné hinni, hogy megvalósul e sokat szenvedett Hazában: Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön minded j óakaratú embernek ! A Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete nevében Paál István A Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ az alábbi üzleteket szerződéses üzemeltetésre átadja: 3 ÉVES IDŐTARTAMRA 1990. február 1-jétől — 23. sz. italbolt, Mezőladány, Endesi út — 40. sz. élelmiszerbolt Kisvárda, Rudas László út 40. sz. 1990. március 1-jétől — 1. sz. italbolt Anarcs, Ady Endre út 1. sz. — 24. sz. élelmiszerbolt Gyulaháza, Szabadság út 1. — 10. sz. élelmiszerbolt Kékese, Fő út 111. sz. 1990. április 1-től — 30. sz. élelmiszerbolt Tornyospálca, Kossuth út 94. 5 ÉVES IDŐTARTAMRA 1990. február 1-jétől bérleti szerződésbe átadja — KINIZSI étterem Kisvárda, Lenin út 60. sz. A PÁLYÁZAT benyújtási határideje: a hirdetés megjelenésének időpontjától számított 30 nap. Az egyes egységekre vonatkozó pályázati feltételekről külön tájékoz tatjuk a pályázót. A versenytárgyalás 1990. január 26-án (péntek) du. 14 órakor lesz a szövetkezet központi irodájában (Kisvárda, Kölcsey út 5.) A pályázatot a szövetkezet főikönyvelőjének címezve kell benyújtani. Tájékoztatást és bővebb felvilágosítást a főkönyvelő nyújt. (3822) Nincs mozgósítás Kölcsey Emlékbizottság KOORDINÁCIÓS TANÁCS a vallásról
