Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. december 20. Mit tud a lakosság? Nyírbátor lenoniás a tanács elítt Az országgyűlési ülésszak második napja A Nyírbátori Városi Ta­nács keddi ülésén megjelent László András, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A napirendek soréiban elsőként Helmeczi Sándor tanácstag- ságáról való lemondását fo­gadták el a jelenlévők, akik Jánvári Tibor tanácselnök szavaiból megtudták azt is, hogy tanácstagtársuk azért mondott le, mert úgy érezte, közérdekű bejelentéseit, ja­vaslatait nem vette kellőkép­pen figyelembe a városi ta­nács. Megüresedett helyére ifj. Durucskó Jánost, az ed­digi póttanácstagot válasz­tották. A következőkben a pályá­zatot elbíráló bizottság je­lentését hallhatták a részve­vők, aikik immár másod­szor nem fogadták el Somo­gyi Jánosné osztályvezetői pályázatát. Az indoklás sze­rint a bizottság nem lát okot korábbi álláspontjának mó­dosítására, ugyanakkor a fel­adat megoldására keresi a módokat. Mint később kide­rült: meg is találta, hiszen átmenetileg Tóth Árpádot, a titkárság vezetőjét bízta meg a feladattal. Ezután a tanács­ülés jelentést fogadott el' a tanács szerepéről a helyi közélet alakításában, kiemel­ve a lakossági fórumok és kapcsolatok alakulását is. A téma körül elhangzó vitá­ban Dám László múzeum- igazgató hangsúlyozta: A je­lentés a mai közélet vala­mennyi gondját, problémáját tükrözi. Az érdektelenség okait kutatva a személyes hatás illetve az információ hiányát sorolta első helyre. Mint mondotta a helyzetet látva az ember joggal gon­dolkodik el azon, nem len­ne-e jobb azonnal kiírni a helyhatósági választásokat. Boros Gábor kollégiumigaz­gató arról beszélt, hogy a la­kosság igenis igényli az in­formációt, sok mindent tud, de még többet szeretne tudni arról, mit is dolgozik, min fáradozik valójában a városi tanács. A tanácsülés további ré­szében a munkaerő-gazda 1 - kodás és foglalkoztatás hely­zetéről hallgattaik meg elő­terjesztést a résztvevők, akik különösen figyeltek a fiatalok elhelyezkedési gond­jaira. A továbbiakban Berki József megyei tanácstag számolt be a megválasztása óta folytatott tevékenység­ről, majd az elkövetkező év várható pénzügyi lehetősége­iről, a megvalósításra váró kiemelt, feladatokról tanács­koztak. A városi tanács ezután személyi ügyekben is dön­tött. tanács elnöke közölte a tes­tülettel: lemond elnöki tiszt­ségéről. Mint mondotta szep­temberben jelezte, nem kí­ván indulni a választásokon. Az időközben őt érő, a saj­tóban folyamatosan megjele­nő támadások miatt úgy érzi, a személyét érintő kritika rajta keresztül a testületet is sérti, ezért választotta a lemondást. A továbbiakban a tanácsnál eltöltött múltjá­ról beszélt, az elmúlt évek eredményeit sorolta. Befeje­zésül köszönetét fejezte ki a választópolgároknak, tanács­tagit ánsa inak. A városi tanács ülése 23 szavazattal, egy fő tartóz­kodással elfogadta Jánvári Tibor lemondását. Az elnöki teendőkkel átmenetileg a je­lenlegi elnökhelyettest, Le- vendáné dr. Lengyel Valériát bízta meg. (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi egységes pénz­alap számításairól folytatott eszmecserét a testület, amíg a jövő évi kölségvetést nem fogadja el a parlament, vál­tozik a betervezhető összeg nagysága, és így a megyei ta­nács elé is mást terjeszthet­nek elő. Manapság nem ritka, hogy fontos tisztséget társadalmi megbízatásban lásson el va­laki. A helyi elöljáróságok kezdeményezésére Érpatak, Gemzse, Komoró, Nyírderzs, Nyírkáta, Ramocsaháza, Sza- bolcsbáka, Tiszaadonv és Beregdaróc tanácsai kinyil­vánították, hogy az elnöki funkciót társadalmi megbí­zatással töltenék be. A vég­rehajtó bizottság ehhez hoz­zájárult és további települé­(Folytatás az 1. oldalról) vő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú álla­mi kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. Az elnöklő Jakab Róbertné javasolta, hogy a lakáskon­cepciót, valamint a törvény- javaslatot a képviselők együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozza­nak majd róluk. Ez­zel a Tisztelt Ház is egyet­értett. Elfogadták azt is, hogy a törvényjavaslat álta­lános és részletes vitáját együttesen folytassák le. E napirend előadója a kor­mány részéről ismét Keme- nes Ernő volt. Az OT elnö­ke bevezetőjében hangsú­lyozta: a nyolcvanas évek végére a lakásrendszer csak­úgy, mint a gazdasági rend­szerünk több más területe, olyan válságba került, hogy átalakítása elkerülhetetlenné vált. A kormányzat javaslata szerint a lakáshasználati dí­jak 1990. január 1-jétől átla­gosan 50 százalékkal emel­kednek. Ettől eltérően ala­csonyabb lakbéremelést tart indokoltnak az illetékes bi­zottság — mondotta Keme- nes Ernő —, de ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem kép­ződik elegendő fedezet a fia­tal családok lakáshoz jutá­sához. A kedvezményes kamato­zású hitelek differenciált át­rendezéséről az OT elnöke indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42 milliárd forintot fordít kamattámogatásra. Ha nem változik meg a lakás­gazdálkodási rendszer, ez az összeg több mint tízmilliárd forinttal nő jövőre, ami évi 5—6 ezer új lakás értékének jelel meg. A kormány teherátrendezé- si javaslata nem a kamattá­mogatás teljes összegének azonnali megszüntetését cé­seken is zöld utat adna a hasonló elgondolásoknak. A foglalkoztatás bővítésé­re látna garanciát a testület, ha az újfehértói gyapjúszö­vőgyár a helyi tanáccsal együttműködve megvásárol­na egy épületet és abban 25—35 megváltozott munka- képességű embernek szervez­nének egyszerű munkát. Eb­ben az épületben egyúttal húsz idős ember jutna hét­közben klubszerű ellátáshoz. Ehhez 2 millió forintot adtak. Ugyancsak a megváltozott munkaképességű embereknek további rehabilitációs mun­kahelyek létesítésére szava­zott meg 1,8 millió forintot a testület a nyíregyházi Oro- si úti telephelyre. Az önkormányzat szerepé­nek erősödését látja a vég­rehajtó bizottság abban, hogy több község önálló tanácsot kíván szervezni. Tegnap pél­dául Tiszakerecseny önálló­sulási szándékát támogatta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Ám elhangzott az is, hogy a működéshez szük­séges anyagiakat csak a kö­zös tanácsok rendelkezésére álló keretből tudják megol­dani. Üjabb forrásokat sem most, még kevésbé a jövőben nem tudnak adni az újonnan szervezett tanácsoknak. Nagy érdeklődést váltott ki az MSZMP vagyonával kap­csolatos elképzelésekről szó­ló előterjesztés. A napirend vitájában Gyuricsku Kál­mán, a jogutód Magyar Szo­cialista Párt nevében el­mondta: a megye tíz városá­ban 28 ingatlant ajánlanak fel hasznosításra. Szólt a községekben lévő pártépüle­tek hasznosításáról, a párt alkalmazásában álló techni­kai személyzet további fog­lalkoztatásáról. A vb fegyelmi ügyekben is döntött, valamint a testü­let mellett működő szakbi­zottságok új vezetőit válasz­totta meg. T. K. lozza — húzta alá Kemenes Ernő —, hanem csak azt, hogy 1990-ben a kamattámo­gatás összege ne haladja meg az idei 42 milliárd fo­rintot. Jelzésként megemlí­tette, hogy a kormány elfo­gadhatónak tartja az ország- gyűlési bizottságok vitáin felmerült javaslatot, misze­rint ne egységes, hanem a törlesztés összegéhez kötött, és ezáltal megfelelően diffe­renciált kamatadót állapítsa­nak meg. Az állami kompen­záció kialakításánál figye­lembe veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a több- gyerekesek, illetve az ala­csony jövedelműek terhei ne növekedjenek. Mindez a társadalom leg­rászorultabb rétegeinek — ez a teljes lakosság egyharma- dát jelenti — nem okoz több­letterheket, ám az átlagjöve­delemét meghaladók eseté­ben — azaz a társadalom kétharmadánál — kétségte­lenül növekednek a terhek mind a bérlakásban élők, mind a lakástulajdonosok körében. Kedvező eleme a rendszernek, hogy a lakás nélküli fiatal családok 159 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatáshoz jutnak. A kormány nevében kérte a képviselők megértő támo­gatását. Nagyiványi András az épí­tési és közlekedési bizottság nevében véleményezte a la­kásgazdálkodási koncepciót. Elmondta: a bizottsági viták során a testület tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormánykoncepció tartalmaz ugyan elfogadható elemeket, de a jövő évi in­tézkedési javaslatok, első­Többe kerül a megyei jog (Folytatás az 1. oldalról) be tartozik — a végrehajtó bizottság úgy döntött, idén április elsejéig visszamenő­en a megemelt bérleti díja­kat alapellátási biztosító üz­letkörök esetében a belváros­ban 20 százalékkal, a város többi területén pedig — szintén kedvezményezett üz­letkörökben — harminc szá­zalékkal mérsékli. A témára pedig 1990 első negyedévé­ben visszatérnek. Döntöttek tegnap állami lakások elidegenítéséről is. A november 15-ig beérkezett bérlői kérelmeket felülvizs­gálva 1644 lakás eladásáról határoztak. Mivel sok lakás­ról van szó, nem várható, hogy egyszerre és hamar va­lamennyi ügyet el tudja in­tézni az IKSZV, ezért úgy határoztak, hogy a kérelme­ket beérkezési sorrendben ke­zelik. Az igénylők első egy- harmadának 1990. május 31- ig, a második harmadának szeptember 30-ig, az utolsó­nak pedig legkésőbb decem­ber 31-ig eladják a lakást. További kérelmeket is elfo­gadnak, de értelemszerűen csak az előbbiek elintézése után várható az értékesítés. Ezután — Csabai László- né tanácselnök szavaival él­ve — „szórták” a pénzt. A tanács ugyanis a szűkös anyagi helyzetéhez mérten igyekszik támogatná a la­kossági kezdeményezésű köz­műépítéseket, a víz és gáz után az út- és kábelhá­lózat fejlesztését is. A Csa­ló köz és Sipkái Barna utca között húzódó Törpe utca építését közel 530 ezerrel, a Budai Nagy Antal utca Táncsics és Zója utca közti szakaszát 560 ezerrel. A Kál­iói úton nyolc telek ivóvízel­látását 110 ezer, a Manda- bokori ivóvízhálózat építésé­re létrejött társulást pedig 27 ezer forinttal segítették. A Malomkerti lakótelepen a nagyközösségi antenna- rendszer kiépítésére, illetve a városi hálózatra történő rá­csatlakozásra 1 millió 300 ezer forintot szavaztak meg. (A vb-ülés többi témájára helyhiány miatt lapunk ké­sőbbi számában térünk visz- sza.) sorban a lakossági terhek nagymérvű növekedése miatt elfogadhatatlanok. A bizottság indokoltnak tartja a kedvezményes kama­tozású hitelek támogatásá­nak fokozatos csökkentését, azonban egy olyan megol­dást javasol, amely kisebb terheket jelentene a hitel­adósoknak. A testület aján­lása szerint a 4 százaléknál alacsonyabb kamatozású hi­telek adósainak február 1-jé­től kellene adót fizetniük az­zal, hogy az öt éven belül fel­vett kölcsönök adómentesek, a 6—10 éven belüli kölcsönök adója a törlesztőrészlet 50 százaléka, a 11 évnél régeb­bi kölcsönök adója a havi törlesztőrészlet 100 százalé­ka. A bérlakások felújításá­ra, korszerűsítésére felvett kedvezményes kamatozású hitelek adómentesek. Ameny- nyiben az egy főre jutó jőve­Hol a f z az utolsó variáció egészen emberi és el­fogadható — ez volt a képviselők többségének vé­leménye a lakásgazdálkodás reformjáról legfrissebben kidolgozott javaslatról. Mit is javasoltak elfogadásra'! Hogy aki 5 éven belül ka­pott kedvezménye «, 4 szá­zalék alatti kamatozású hi­telt lakásépítéshez vagy vá­sárláshoz, az nem fizet töb­bet, a 6 és 10 év közötti idő­ben a törlesztés felével egyenlő kamatadót kell fi­zetni (számítások szerint ez átlagosan havi 700 forint, tehát 350 forint adó jön hoz­zá), a 11 évnél korábbi köl­csönök után pedig a törlesz­tőrészlettel azonos összeget kell adóként befizetni. Ezek a régi törlesztések átlago­san nem tesznek ki többel havi 230—400 forintnál. A bérlakásban élők is nyugodtabbak lehetnek, mert a komfort nélküli és a félkomfortos lakások bé­re nem változik, a három­gyerekesek, a 70 éven felü­li nyugdíjasok ezután sem fizetnek többel és azok a családok sem, ahol az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg a 4200 fo­rintot. A nagyobb keresetű családok lakbére viszont a duplájára nő. A korábbi ijesztő elkép­zelésekhez képest lényege­sen kedvezőbb az új javas­lat. Természetesen így sem váltott ki nagy örömet, mert ki örül annak, ha mé­lyebben kell a zsebébe nyúl­ni, pláne ha az a zseb már delem a létminimum három­szorosát meghaladja, az adófizetési kötelezettség az összes fennálló kedvezmé­nyes kamatozású hiteltarto­zásra vonatkozik. A többi családnál a legmagasabb tör­lesztésűre vonatkozna. E javaslatokat Nagyiványi András elfogadásra aján­lotta a lakásgazdálkodási rendszer reformintézkedéseit az Országgyűlésnek. Néhány perccel este 6 óra előtt az elnöklő Fodor Ist­ván bejelentette: az építési és közlekedési bizottság ülé­sén időközben jónéhány mó­dosító indítvány született, ezek megvitatása még lega­lább egy órát vesz igénybe. A képviselők annak nyomán úgy döntöttek, hogy az idő elhúzódása miatt már csak a szerdai ülésen hoznak hatá­rozatot a lakásgazdálkodás­sal kapcsolatot javaslatokról. pénz? alaposan összement a mo­sásban. Amiért mégis elfogadha­tónak tartották a képvise­lők, annak egyetlen oka van: megértették, hogy ha egy paternalista állam jog­állammá szeretne válni, ha egy úgynevezett szocialista gazdaságot piacgazdasággá akarunk alakítani, annak útközben ilyen ára is van. Persze ahogy az ember a reformbizottság előadóját Gágyor Pált hallgatta, mind­járt az jutott eszébe, hogy nem kellene itt a zsebünket kiforgatni, csak normális működésre kényszeríteni a gazdaságot. Meghökkentő adatai között volt például, hogy drágán vesszük az ára­mot, miközben egy paksi atomerőmű termelésével azonos nagyságrendű ener­giát pazarolunk el teljesen fölöslegesen. És miközben kuncsorgunk néhány millió dollárért, közben a vállala­toknál 400 milliárd forint értékű készlet fekszik moz­dulatlanul. E készletből 100 milliárdnyit dollárért vet­tünk, vagyis másfél milliárd dollár pihen hónap- és év­számra raktárakban, közben számolgatjuk a napokat, hogy mikor kezdik már fo­lyósítani azt a 80 milliót, amit- az amerikaiak adnak három év alatt a vállalko­zások megsegítésére. Ilyenkor az ember óhatat­lanul arra gondol, vajon csak a kormányt kell szid­ni, hogy ide jutottunk? Jánvári Tibor, a városi Balogh József Esküt tettek a rendőrkapitányok Az új Alkotmányra tettek esküt kedden délelőtt a megyei rendőrkapitányságon dr. Aimási Sándor főkapitány előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak rendőrkapitá­nyai és az ide tartozó osztályvezetők. Az eskü szövegét Pet- ró Magdolna rendőr alezredes olvasta fel a jelenlévő veze­tő beosztású rendőrök előtt. A közeli napokban megyénk valamennyi kapitányságán sor kerül a rendőrök illetve a polgári alkalmazottak egy részének eskütételére. (Elek Emil felvétele) Alapílvánnyal támogatják a tehetséget MimiatárioBk jelentése a Parlamentből A kisgazdapárt közleménye A Független Kisgazdapárt Szabolcs-Szatmár=Bereg me­gyei választmánya december 17-én ülést tartott, amely so­rán elhatárolta magát a de­cember 9-én Kecskeméten alá­írt nyilatkozattól, amely a kis­gazdapárt szétverésére irá­nyult. A megye kisgazdái tá­mogatásúkról biztosították a Független Kisgazdapárt or­szágos vezetőit. A megyei választmány ezután Kávássy Sándort elnökké, Grajczárik Lajost ügyvezető alelnöké, Papp Ferencet titkárrá, Czibere Józsefet pártigaz­gatóvá megválasztotta. NYÍRINFO KFT. MŰSZAKI ÜZLET Nyíregyháza, Árok u. 13. Telefon: 13-822 * Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy kedvezményesen vásárolhatnák üzletünkben: ROBOTRON 6125 elektronikus írógépet 38 500,— Ft ROBOTRON 6130 elektronikus írógépet 46 000,— Ft CANON NP 150/155 festék 9 824,— Ft CANON NP 2215 festék 9 400,— Ft REX ROTARY developer 1 550,— Ft TA 215 toner 300,— Ft CANON NP 3025 festékkészlet 26 240— Ft INFOTEC 8036 másológép 110 000,— Ft ELKA 55 számológép 2 415,— Ft KODEX szövegszerkesztő 128 017,— Ft Továbbá egyéb kellékanyagok, festékkazetták, javító- szalagok IBM kompatibilis számítógépek igény szerinti kiépítettségben. Fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak. (3784)

Next

/
Thumbnails
Contents