Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

Malis a Bánságban Temesváron, Aradon meg­szakadtak a félelem hálói: nem számolva azzal, hogy a telefonibeszélgetésekét — ahogy az Romániában meg­szokott — lehallgatják, min­denki próbálja értesíteni is­merőseit, rolrönait ország­szerte az eseményekről. Az Ókirályságiban, a Regál­ban semmit sem tudnak a bánsági mészárlásról. Vasárnap hajnalban, mi­kor a temesvári mészárlá­sok megkezdődtek, órákig nem indulhattak a mentők a sebesültekhez, ez volt a belügy és megyei pártbi­zottság parancsa. Élő szemtanúk nyilatkoza­ta: 68 éves öregasszonyt, aki lakása erkélyéről figyelte a tüntetést, valósággal ketté­szelt egy gépfegyversorozat, melyet páncélautóról ' adtak le. Nem igaz a hir, nogy nyugalom van Temesváron, Aradon. Az éjszakai váltás­ból kijövő munkástömegeket már a gyárkapuk, üzemek előtt várják, és kezdődik minden elölről, illetve folyta­tódnak a tüntetések. A hata­lom megtiltotta, hogy az egyetemisták, főiskolások el­távozzanak Temesvárról té­li vakációra. ' Temesváron az orvosok nagy többsége bent lakik napok óta a kórházakban, ahol zsúfolásig telítve a kórtermek, folyosók sebesül­tekkel, haldoklókkal. Csak a megyei kórházban több mint 200 halottat jelentettek az éjszaka. Az NHK japán állami te­levízió híradása legalább ezer, a CNN amerikai ká*el- tv híradója 3—400, a Nihon Keizai Simbun című lap és a Kyodo pedig a brémai rá­dió jelentésére hivatkozva szintén több száz áldozatról számolt be a temesvári ösz- szecsapásokat ismertetve. (Az Esti Hírlapból) Az országgyűlési ülésszak második napja Á fizetésképtelenség veszélye elhárítható * Bejelentésekkel kezdő-. dött az Országgyűlés de­cemberi ülésszakának má­sodik munkanapja ked­den reggel 9 órakor. Fo­dor István, az Országgyű­lés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti cso­portokat, hogy az ülés­szak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott kon­zultációk tapasztalatai alapján a parlamenti vá­lasztások előrehozataláról, az Országgyűlés megbíza­tásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott ar­ról: aaóWSZP -parlamenti csoportja felhívással for­dult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nem­zetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21—22-i meg­alakulásának évforduló­ján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Ostromgyűrűben L élegzetelállító döbbe­nettel hallgatjuk a szerkesztőségi szobá­ban a rádió legfrissebb hí­reit: ostromgyűrűben van Temesvár. Nem merünk egymás szemébe nézni, mintha nekünk kellene szé­gyelleni magunkat azért, ami most ott' történik, s amiért tehetetlenek va­gyunk. Mert tisztában vagyunk vele, hogy nem most kez­dődött. Hanem az első ma­gyar iskola bezárásával, a magyar nyelv módszeres kiirtásával. Amiről tudtak az illetékes magyar hiva­talokban is. Mit tettek elle­ne? Itt a végeredmény ... Majdnem húsz éve mondták el Nagykárolyban: fél órával az üzletek és az óvoda bezárása előtt tart­ják a magyaroknak a gyű­lést a munkahelyen — ro­mánul, igaz, megkérdezik utána, kívánja-e valaki, hogy magyarul megismé­teljék. Ki kívánná, ami­kor az édesanyák rohanná­nak a gyermekeikért. És jelentették: nincs igény a magyar nyelvre ... Akkor miért nem tiltakoztunk? Marosvásárhely főutcá­ján, ahová magyar rend­számú buszunk jó tizenöt éve befutott, egy idős em­ber megsüvegelt bennün­ket, és csendesen azt kezd­te énekelni: Kossuth Lajos azt üzente... Nem bírta tovább, csurgott a könnye. Miért nem „vettük” akkor a kétségbeesett „üzenete­ket”? És most jönnek az újabb aggasztó hírek Tőkés Lász­ló meghurcoltatásáról, ha­lottakról, katonákról, akik védtelen gyermekekre cé­loznak fegyvereikkel. Fel­dúlják ezek a hírek kará­csonyra készülő lelkünk békéjét, mert félünk. Azok is féltik őket, akiknek nincs senki rókonuk odaát, féltjük a fenyegetett hely­zetben lévő embereket, a szétszakított családokat, a kisgyermekeket. Vajon ne­kik hogyan fog fényesked- ni a betlehemi csillag? Mi lesz velük? Mit is tehet­nénk? Aki teheti, mert hisz, imádkozzék Tőkés László­ért — most talán azzal tud rajta a legtöbbet segíteni. Tartása, példája adjon erőt valamennyiünknek. Re­ménykedjünk, bizakodjunk, hogy ott is vértelen lesz a szeretet ünnepe, testvér nem fog testvérre lőni, és a pusztításoknak, ennek az egész őrületnek mielőbb vége szakad. Baraksó Erzsébet Békési László, Kemenes Ernő és Németh Miklós az üléste­remben. (MTI Telefotó: Cseke Csilla) Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1,990. évi gazdaság­politikai programjáról, amelynek előterjesztője Ke­menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Elöl­járóban elmondta: a most be­terjesztett kormányzati ja­vaslat e parlamenti kezde­ményezések és javaslatok alapján készült, és további erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális alkal­mazkodóképességének erősí­tésére, a vállalkozások felté­teleinek javítására, az induló vállalkozások ösztönzésére, összességében a gazdaság fej­lődőképességének további erősítésére. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítha­tó. ám. ahhoz fontos gazda­ságracionalizálási feladato­kat kell elvégezni. Szociális oldalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának, további po­zícióromlásának megakadá­lyozására, és az infláció ha­tásainak legalább részleges kivédésére. E nehéz felada­tok felvállalását az igazolja, hogy mai ismereteink sze­rint nem látszik más. köny- nyebb. reálisan bejárható út. E feszültségekkel terhes program nem vállalása sú­lyos helyzetet eredményez. A kormány javasolt élet- színvonal és szociálpolitikai törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta: kedvező esetben — a fogyasztás szinten ma­radása esetén — is egészen biztosan az eddigiektől elté­rően alakulnak az összes jövedelem körülbelül 60 szá­zalékát jelentő munkajö­vedelmek. A termelésben végbemenő kemény differen­ciálódás a kereseteknek a megszokottnál sokkal na­gyobb szóródását fogja elő­idézni. Ezután az Országgyűlés át­tért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jö­(Folytatás a 4. oldalon) Pártragyon, foglalkoztatás, önállósodó községek Alapítvánnyal támogatják a tehetséget A megyei tanácsot január 18-óra hívták össze Mi legyen az MSZMP vagyonának sorsa? Miként támogathatná a megye a foglalkoztatás bővítését? Ér­demes-e alapítvány formájában ösztönözni a tehetsé­ges fiatalok felkutatását, gondozását? Többek közt ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a megyei tanács végrehajtó bizott ágának tagjai idei utolsó tes­tületi ülésükön decembe 19-én. Előkészítették a leg­közelebbi tanácsülést. A megyei tanácsot 1990. jannár 18-án 9 órára hívták össze. Több, közérdeklődésre szá­mot tartó témát tűztek napi­rendre tegnap. így például csatlakozó alapító tagként lé­pett be a megyei tanács a G—2000 országos tehetségku­tató és -gondozó alapítvány­ba. Szintén a tehetséggondo­zás a célja a Compack ala­pítványnál amelyet a cég azért tett, hogy a megye fel­sőfokú végzettségű szakem­ber-ellátottságát javítsa. Az 1,3 millió forintos alapít­ványból a tehetséges, ám anyagiakkal nem rendelkező fiatalok továbbtanulását se­gítenék ösztöndíj formájá­ban. Az idősek és az egye­dülálló betegek felkarolását szorgalmazzák majd a Szere­tet alapítvánnyal, amely­nek a céljára 200 ezer forin­tot szavazott meg a testület. Az Életerő alapítványhoz mindössze 1 millió forintot kellett odaítélni, s így a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium 1990 és 93 között évente 100 millió forintot utal át az alapítvány bank­számlájára. Ebből a pénzből azoknak a nevelőszülőknek adhatnának nyugellátást pót­ló összeget, akik több gyer­meket neveltek fel, de a je­lenlegi szabályok miatt nem kapnak nyugdíjat A vb megbízta a közgazdasági fő­osztályt, dolgozza ki az alapítvány működtetését. Megyénkben, szerencsére, re­latíve sok a nevelőszülő és így társadalmi elismerésü - két is kifejezheti a megyei tanács. (Folytatás a 4. oldalon) Maratoni vb-itiés Nyíregyházán Többe kerül a megyei jog Maratoni hosszúságúra nyúlt a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottságának teg­napi ülése, bár ez várható is volt. hiszen csak a meghívó három oldalnyi napirendet tartalmazott. Elsőként arról döntöttek, hogy templom és parochia építésére Sóstóhegy központjában területet adnak el a nyíregyházi római kato­likus egyháznak, illetve pa­rochia, szolgálati lakás és hittanterem építésére a Kál­iéi úti templom mellett a nyíregyházi görög katolikus egyháznak. Mindkét terület eladási ára 7600 forint. Idén megyei jogú várossá nyilvánították Nyíregyhá­zát, s ez egyben azt is je­lentette, hogy az Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Vállalat a nem lakáscélú bérlemények bérleti jogát — miniszter- tanácsi határozat alapján — MTESZ-MUNKA ELISMERÉSE Átadták a Kabay-emlékplaketteket Bensőséges ünnepségen ad­ták át tegnap délután Nyír­egyházán a Tudomány és Technika Házában a Kabay János-emlékplakettet. Az MTESZ 1976-ban alapított dí­A kitüntetési ünnepség: Tisza István átveszi a Kabay - emlékplakettet. ját, mely Tóth Sándor szob­rászművész alkotása, minden évben ketten vehetik át, azok, akik saját területükön sokat tettek megyénk fejlődéséért, a közgazdasági szemlélet fej-j lesztéséért. Marosi Károly, a MTESZ elnökhelyettese eb­ben az évben dr. Klenczner Imrének, az MTESZ alelnö­kinek, a Vetőmag Termeltető Vállalat nyíregyházi kutató- központja ez évben nyugdíj­ba vonult igazgatójának és -Tisza Istvánnak az MTESZ megyei vb. tagjának, a VA- GÉP igazgatójának nyújtotta át az emlékplaketteket. EZ az elismerés a társadalmi’ munka elismerése, amely meg kell, hogy maradjon, hisz ez a gazdasági tevékenység fontos kiegészítője. 50 százalékkal megemelte. Ez a városiban 860 bérle­ményt érint, közülük száz­ötvennel kapcsolatban azon­ban vita van, nem fogadták el a megemelkedett költsé­geket. Többen — köztük a Nyírségi Patyolat Vállalat — azzal érvelnek, hogy emiatt emelniük kell a szol­gáltatási díjakat, ami érzé­kenyen érinti a lakosságot. Mivel a témában még or­szágos döntés várható — hi­szen a parlament hatásköré­(Folytatás a 4. oldalon) Képeslap Angliából r É rtetlenül forgattam először azt az angol képeslapot, amely az én nevemre érkezett a szerkesztőségbe. Hamar fény derült a rejtélyre,j amikor elolvastam az alá-- írást. Az üdvözlőlapot a; nyírtassi Miklósi Éva. küldte Londonból. Olva-. sóink bizonyára jól emlé-} keznek még rá, lapunkban is közöltük azt a felhívást,j amely megyénk lakóinak segítségét kérte, mivel Évái külföldi műtétjének a! költségeit a család egye-- dűl nem tudta vállalni. A: társadalmi összefogás eredményeképpen együtt lett a szükséges összeg, s december elsején meg­műtötték Évát. Hadd idéz­zem most sorait, hiszen minden olyan intézmény­nek, vállalatnak, ma­gánszemélynek, aki — ha szerény összeggel is —, da hozzájárultak ahhoz, hogy a műtét valósággá vál­jon: „Nagyon szépen kö­szönöm a segítséget min­denkinek! A műtéten sze­rencsése n túl vagyok, úgy érzem, javulok. Sokszor gondolok a segítőkre.” (mm!) PWWEWWMWI I„|| i íj b Mim.— XLVI. évfolyam, 30L szám ARA: 4,30 FORINT 1989. december 20., szerda j|

Next

/
Thumbnails
Contents