Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
Kelet-Magyarország 1989. december 19. (MSZMP-alelnök — Záhonyból Kifejezni a munkásérdekeket Hétfőn a hajnali órákban jelentették be az MSZMP kongresszusán a vezető szervek megválasztásának eredményét. Mint azt már korábban hírül adtuk, a párt elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. Az alelnö- kök: Nyíró Sándor, Pozsonyi Attila és Kői Tibor. A kongresszuson 11 tagú titkárságot és a 89 tagú Központi Bizottságba 28 tagot választottak, köztük Grósz Ká- Károlyt, Berecz Jánost, Pupa Frigyest és Ribánszki Róbertét Az MSZMP december 17-i kongresszusán alelnökké választották Kői Tibort, a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának főpályamesterét, aki egyébként október 6-ig tagja volt az MSZMP KB-nak. Munkahelyén kerestük fel, hogy válaszoljon néhány kérdésre még az esemény hatása alatt. — A megyéből 36-an vettünk részt a kongresszuson, valamennyien az október 6-a előtti pártnak is tagjai voltunk. Az Udvarhelyi László- féle szervezőbizottság áramlatához csatlakoztunk (a másikat Ribánszki Róbert vezette) . A megye jelentősen képviselteti magát a központi vezetésben. Berecz János és én KB-tagok lettünk, de van további két delegált helyünk. Szulics Imre—buji tsz-elnök a tanácsadó testületbe került. December 1 - jé.' 1943 MSZMP-tagot tartottunk nyilván, a szimpatizánsokkal együtt úgy háromezren lehetünk. Sok munkás keresett meg itt az üzemben is, ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy komoly dilemmát okozott az emberekben a jogfolytonosság kérdése. — Milyen 'politikai eredményt könyvelhetett el a kongresszus? — Egyértelmű fordulatot hozott. Betetőzte azt a kéthónapos erőfeszítést, mely a párt talpra állításáért folyt. Kétszintű szervezetet, új MSZMP-t hoztunk létre. Legfontosabb az alapszervezet, melyet a központi bizottsággal a testületi tagok kötnek össze. Egy megyei szervezőt fogunk megbízni. — Hogyan lehetne ezt az új MSZMP-t legpontosabban jellemezni? — önkéntes alapon, alulról szerveződő markáns marxista baloldali munkáspárt. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a bérből és fizetésből élők politikai szervezete kívánunk lenni. Sokan azzal vádolnak bennünket, hogy a nyugdíjasok pántja vagyunk. Szerintem a megújulást nem a csupa új arc jelenti. Az igaz, hogy a központi vezetés a maga negyvenes átlagélet korával fiatalabb, mint a tagság. — Hol keresik a szövetségest? — Legfőképpen a szak- szervezetekre számítunk, hisz ez a munkásérdekek kifejezője. Szeretnénk megnyerni a fiatalokat is, felvesz- szük majd a kapcsolatot a helyi és a megyei ifjúsági szervezet vezetőivel. A Szocialista Párt megyei csoportjával politikai viszonyt szeretnénk kialakítani. — Mi most a legaktuálisabo feladatuk? — Elfogadunk egy becsületes, alapos szervezeti szabályzatot, de a programnyilatkozathoz várjuk az alapszervezetek, a tagság észrevételeit. És persze hívjuk a csatlakozni szándékozókat. Sz. J. Helmut Kohl hazautazott Háromnapos hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Helmut Kohl hétfőn este elutazott Magyarországról. A kancellárt vendéglátója, Németh Miklós kormányfő búcsúztatta ünnepélyes külsőségek között a Ferihegyi repülőtéren. Az NSZK-kancellár tiszteletére felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja a Ferihegyi repülőtér betonján. A katonai tiszteletadással megtartott búcsúztatás után a Luftwaffe különrepülő- gépe este fél hatkor emelkedett a magasba, fedélzetén a szövetségi kancellárral és kíséretével Az Országgyűlés elsé napja (Folytatás az 1. oldalról) 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. Mivel módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről szavaztak: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Dr. Kulcsár Kálmán igazsságügyminisz- ter előterjesztésében arról szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői mind a gyakorlati szakemberek körébon vitát, ellenkezést váltott ki. A szigorított őrizet nem töltötte be szelepét, a gyakorlatban számos esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie. A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezéseit iktatják ki, amélyék a szigorított őrizetre vonatkoznak. A képviselők nagy többséggel elfogadták a törvénymódosító javaslatot. A napirend szerint az 1906. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békési László pénzügy- miniszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg — mutatott rá a pénzügyminiszter. Így — mint mondta — a javaslat elfogadása esetén a világútlevélért, vagy érvényességi idejének meghosz- szabbításáért továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 fo- rint maradna. Ezzel azonos Mindig a szegényeken csattan az ostor... (Folytatás az 1. oldalról) fiatal hölgy. — Testvértől, szülőktől, sógortól, akiknek tudom, hogy nem kell majd kamatostul visszaadni. Még van háromszázezer forint hitelem a minigarzonra. Tavaly egy év alatt törlesztettem tizenhétezer forintot, de abból tízezer csak a kamat volt! A lakásból még alig fizettem vissza valamit. — Persze, az az igazság, ha nem adnának hitelt, nem volna miből építkezni — veszi át a szót egy gyesen lévő kismama. — Nekünk volt egy kis félretett pénzünk, kértünk hozzá a szülőktől, így befizetjük a 170 ezer forint 55 százalékát és megmenekülünk a kamatadótól. ORION KFT „PALLAS” ELEKTRONIKAI SZAKÜZLETÉBEN nagy választékban kaphatók nyugati híradásipari termékek, devizáért és forintért. Árainkból: ORION Samsung mikrohullámú sütő 280 DM = 16 700 Ft. ORION Orchidea TV 72 cm képátmérővel 880 DM = 39 500,— Ft. ORION — SCHNEIDER színes TV 82 cm képátmérővel. Stereó multi sistem 1950 DM = 90 000,— Ft. ORION Samsung videomagnó 700 DM = 29 950,— Ft. Árengedményes karácsonyi vásár december 3-tól. Karácsonyfadíszek nagy választékban kaphatók! Címünk: Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 50. szám. Telefon: 15-186. Nyíregyháza, szabadidőcsarnok. Telefon: 12-622. (3629) — Egyébként rugalmasabban megoldhatták volna erre az időre az OTP-nél az ügyfélfogadást. — panaszkodik egy asszony. — Ha egy kicsit átcsoportosítják a dolgozókat, nemcsak ennél az egy ablaknál szolgálhatnának ki. Bosszúsan néz vissza egy középkorú nő, amikor még az újságíró is zaklatja kérdéseivel : — Én csak annyit mondok, hogy reggel óta itt állok, pedig gerincsérvem van. Nem is akarok mást mondani, hagyjon békén. Így hát tovább állok, és egy. idős nénivel kezdünk beszélgetni, aki Ajakról jött. — Tudja, a kis megtakarított pénzünkhöz kértem kölcsönt a lányomtól. Belvízkárra vettük fel tizennégy éve a hitelt. Szegények vagyunk. Én a rokkantnyugdíjamból még támogatom a húszéves fiamat is, mert csak 3500 forintot keres. Pedig jó szakmája van, lakatos. Hát mi az a pénz egy fiatalnak? Nősülésre nem is gondolhat. Már éppen mennék, amikor még utánam szól: — Még annyit, kedveském, hogy megint azok járnak jól, akik gazdagok. Mert aki nem tudja összekaparni a pénzt, hogy befizesse ezt az ötvenöt százalékot, megint rosszabbul jár. És mindig a szegényeken csattan az ostor ... Cservenyák Katalin mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illetékmentes lenne a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány. Oj elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben meghatározott eljárások esetében az államigazgatási határozatok- bírósági felülvizsgálatának lehetősége. A miniszter szerint a módosító javaslatokat, amennyiben azokat elfogadja az Országgyűlés, összhangban a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról, útlevélről szóló törvénynyel, 1990. január 1-jén szükséges hatályba léptetni. Szólt Horváth Jenő képviselőnek arról a korábbi indítványáról, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is egyetértett, s amely szerint a törvénymódosítás kihirdetésével szűnjön meg a pénzügyminiszter felhatalmazása egyes eljárási illetékek, valamint illetékmentességek és kedvezmények szabályozására. Ezzel az indítvánnyal a pénzügyminiszter is egyetértett. Ezért a pénzügyminiszteri rendelet érintett rendelkezései csak átmenetileg, 1990. december 31-ig maradnának hatályban. A törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatták le. Jakab Ró- bertné bejelentette: a törvénytervezetet a terv- és költségvetési bizottság előzetesen megtárgyalta, az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, s a témában előadót nem kívánt állítani. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg. Fodor István bejelentette, hogy a Minisztertanács határozata alapján az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetek dolgozó a Magyar Köztársaság alkotmányára új esküt tesznek. A Minisztertanács tagjainak, mint az államiigazgatás központi szervei vezetőinek, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint az Országgyűlés által választott vezetőknek az esküt az Országgyűlés előtt kell letenniük. Ä Ház tagjai felállva fogadták a 'kormány tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfelsőbb ügyészének eskütételét. Ezután az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy dr. Marx Gyula képviselő a szakbizottság ülésén az ille- téktörvémmyel kapcsolatos módosító javaslatát visszavonta. Békési Bászló pénzügyminiszter elmondta: Marx Gyula indítványa számos olyan elemet tartalmaz, amely az egész, jelenleg érvényben lévő illetékrendszerünk gyökeres átalakítását, megújítását tenné szükségessé. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjaivais- latot nagy többséggel elfogadta. Mielőtt az Országgyűlés rátért volna a következő napirend megtárgyalására, az elnöklő Jakab Róbertné egy általános érvényű tanulsággal járó, a házszabállyal öszefüggő kérdést kívánt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tisztázni. Elmondta, hogy a társadaloriibizto- sításról szóló előterjesztést az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalakított társadalombiztosítási bizottság is megtárgyalta. Ez aiz első és egyetlen bizottsága az Országgyűlésnek, amely nemcsak képviselőkből áll, hanem állandó szakértőket is választott tagjai közé. — Abban egyetérthetünk — folytatta —, hogy a parlamenti munkába egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot kell kialakítani. Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság — a házszabály esetleges módosításával — tegyen javaslatot a kérdés megnyugtató rendezésére. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondta. hogy a társadalom- biztosítási járulék minden forintja a Társadalombiztosítási Alap kezelésében és tulajdonában maradt. A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat, illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált. kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek ho- zadékára már 1991-ben szükség lehet. Az alap tervezésekor az egészségügyi kormányzat in: dítványozza a gyógyító ellátás és a családi pótlék forrásainak felcserélését. A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása ugyanis mind az orvosok, mind a betegek számára kedvezőbb a jelenlegi rendszernél — folytatta a miniszterasszony, majd arról szólt, hogy a kormányzat jelenleg nem vállalkozhatott a nyugdíj, vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban árról szólt, hogy a tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800 forintos nyugdíjkiegészí- tést tesz lehetővé. Ez az ösz- szeg az idei átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig — 15 százalékos áremelkedést figyelembe véve — megőrzi a nyugdíjak reálértékét — mondotta egyebek közöt a miniszter. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) a bizottság elnöke ismertette. Felszólalása elején kiemelte: a bizottság a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és módosításokkal azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Hangsúlyozta: a társadalombiztosítás korszerűsítése ügyében a választásokig még néhány kulcskérdésben előre kell lépni: a társadalombiztosítás és benne a nyugdíjrendszer reformja, illetve az egészségügyi ellátás rendszerének reformja már nem ennek a parlamentnek a feladata lesz. Az előrehaladásihoz, a konszenzus megőrzéséhez azonban szükséges a valódi társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megteremtése. aminek ügyében a januári ülésszakra sürgősségi tárgyalást javasol a bizottság. Ugyancsak ilyen, mielőbb megoldásra váró kérdés az egészségügy ~“biz- tosítási alapú finanszírozásának problémája, illetve az állami garanciák működtetése. Külön is szólt a családi pótlék jövő évi átmeneti finanszírozása körüli vitákról. A bizottság álláspontja szerint ha a kormányzat az állami garanciavállalásra vonatkozó feltételeket teljesíti, illetve az egészségügyi rekonstrukciók, beruházások terheit továbbra is vállalja, akkor 1990-ben, átmeneti időre a nemzet érdekében a társadalombiztosítás képes segíteni a nehéz helyzetben lévő állami költségvetést. Röviddel este 6 óra előtt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a parlament ülését. A képviselők előzőleg megtárgyalták az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Ügy döntöttek, hogy a beterjesztett javaslat vitáját első fordulónak tekintik, és arra szólították fel az ÁSZ elnökét, hogy a januári ülésszakra részletesebb és takarékosabb költségvetést terjesszen a parlament elé. Megszokták már a képviselők, hogy amikor megérkeznek a decemberi ülésszakra, a kupolacsarnokot egy hatalmas, feldíszített fenyő is ékesíti. Most a veszprémi erdőgazdaság dolgozói ajándékozták meg vele a karácsonyi ünnepekre meghívott gyerekeket. Még talán tavaly is úttörőket írtunk a tudósításban, most azonban már nem fejezheti ki ez a szó a meghívottak körét. Mert jönnek úttörők is, de jönnek cserkészek, s jönnek mozgássérült gyermekek is. Jönnek 2400-1m, közülük 2000-en vidékről, csak 400- an Budapestről, s oda állhatnak a 14,5 méter magas fa alá. Most a szünetekben képviselők állnak alatta, fölnéznek rá, hiszen két és fél, három méter magasan lóg a legalsó cukorszem is. Szóval elérhetetlen. Mintha az ország sorsának közeli jobb időkre fordulását szimbolizálná... Nincs tabu A szavazás módjáról kellett egy képviselő indítványa alapján újból dönteni, mindjárt Kohl-kancellár beszéde után a honatyáknak. Az ügyrenddel foglalkozó bizottság két változatot terjesztett a képviselők elé: vagy marad a régi, s bármikor megtudhatja bárki, beleértve a sajtót és a nyilvánosságot is, ki hogyan szavazott, vagy különkülön lehet szavazni, igenre és nemre és tartózkodni is, s akkor a vélemény titokban marad. A válasz- tás az első variációm esett, nincs tehát továbbra sem tabu, s vállalják a képviselők is egyenként a nyíl- vánosság előtt, ahogyan szavaztak. Precízség A német precízséget emlegették a képviselők az első nap első szünetétől késő estig, mert a Kohl kancellár beszédének hatása nem múlt el rövid idő alatt. A bölcs politikus nemcsak az idősebb képviselőket fogta meg érzelmileg, hanem az ifjúbbakat is, akik szívesen elfogadnák most jósnak is német politikust, hisz’ ki ne vágyna úgy leélni az életét, hogy ne ismerje csak történelemből a háborút... Ám nemcsak bölcsnek, hanem mértéktartónak is nevezhették a kancellárt, aki úgy beszélt a német< kérdésről, hogy nem vá- : gyak, óhajok, hanem a realitás csendült ki. Nem po- ' litikai beszédet mondott ennek ellenére sem, többet ■ foglakozott a mi gazdaságunkkal, s talpraállásunk esélyeinek latolgatásával. Jó „bemelegítés" volt ez a kancellári beszéd a költségvetés előtt, és aki hallotta, azt is kiérezhette belőle, a bajban nem vagyunk egyedül. Balogh Jószef 4 Munkatársunk parlamenti jegyzete Elérhetetlen
