Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-14 / 296. szám
4 í Kalet-Magyarország — i/yprígyhári Elet ■ - - ■ ■ - ■ ■ - - ■ 1939. december .........— Szerveddé szocialisták Helyi célok A pártkongresszus utáni bénultságból magához térve kezdődött el a Magyar Szocialista Párt szervezése a megyeszékhelyen. Ennek egyik jeles eseménye volt december 9-én az az össz-taggyűlés, amelyre mindenki, aki belépett a pártba, illetve regisztráltatta magát, névre szóló meghívót kapott. Így a 645 MSZP-tagból több mint kétszázan mentek el a Sóstói úti művelődési és közösségi házba, hogy elfogadják a programot, meghatározzák az irányítás jellegét és formáját. Átalakulóban van az országban a gazdasági és politikai rendszer, ehhez kell igazodni, ebben kell tevőlegesen részt venni ahhoz, hogy a közelgő választásokon olyan programmal induljon, ami megnyeri a választó- polgárok tetszését, s aminek megvalósításával a Nyíregyházán élők jobban boldogulnak. Bár a tanácskozáson kevés szó esett a múltról — belátva, hogy egyre inkább a jövőre kell'koncentrálni — azonban az utóbbi negyven év tárgyilagos értékelésére szólítottak fel, ahol a siker és kudarc együtt van jelen. Az ország hetedik nagyvárosává előlépő Nyíregyháza sok tekintetben látványos fejlődést mutat, miközben éppen a növekedés számos feszültséggel járt, újabb, megoldásra váró gondokat hozott a felszínre. Olyan, megdöbbentő adatok állnak rendelkezésre, hogy az idén munkát kereső ötezer emberből eddig 3800-an sehol sem dolgoztak, s ma is kevés reményük van az igényeik szerinti elhelyezkedésre. A nehéz helyzetbe került vállalatok sorsa miatt ugyancsak főhet az ott dolgozók feje. Stílusváltás a politikában Mindez, s a mai, pluralista társadalom stílusváltást igényel a politizálásban. Az MSZP városi szervezete azt akarja felvállalni, hogy a bérből és fizetésből élők pártja legyen, ha szükséges, a munkásönkormányzatok megteremtésével vívja ki az érdekvédelmi feladatok jobb ellátását. A radikális platform és az ifjúsági tagozat is elfogadta, hogy egyszerre kell felvállalni egy szegényeket támogató programot (véleményük szerint a megye lakosságának felél érintő szegénység kezelésére átfogó programmal senki sem rendelkezik a városban), valamint megerősíteni a családi kisvállalkozói réteget, létrehozni egy olyan középosztályt, amely egyensúlyozó szerepet képes betölteni. A programkészítők és elemzők önkritikusan fogalmaztak akkor, amikor elismerték, hogy átmenetileg defenzívába szorult a párt, csökkent kezdeményező készsége, egyesekben megnőtt a tehetetlenség érzete. Látják, hogy szélsőséges megnyilvánulások kapnak teret, igazságtalan támadásoknak, mocskolódásnak tesznek ki tisztességes embereket. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben szükséges az egységes fellépés. A másik felismerés viszont abból fakadt, hogy a Magyar Szocialista Párt helyi politizálása szorosan kötődik a városi és környéki feladatokhoz. Ebben viszont partnerekre lehet találni a városban található más szervezetekkel és pártokkal is, mert a gazdasági, társadalmi és kultúrális hátrányok felszámolása közös érdek. Ugyancsak közös cél lehet a városi autonómia kiteljesítése. Mind a vitában, mind a javaslatokban azt emelték ki, hogy egyszerre kell csinálni egy politikai programot a pártnak, s egy választási programot, amellyel kiállhatnak a lakosok elé. Ennek főbb pontjai olyan célokat fogalmaznak meg, amelyek nemcsak vállalhatók mindenki részéről, hanem aminek megvalósítása is lehetséges nagyobb összefogással. Létbiztonság, közbiztonság A város ügyeiben a lakosságnak kell döntenie- — fogalmazódott meg, amikor az ön- kormányzat mibenlétét taglalták. S ezzel szorosan összefügg a létbiztonság követelése, a munkalehetőségek mellett a tisztességes bérek meglétével. Ezért az MSZP-politika helyben is támogatja a vállalkozói magatartást, a meglévő vállalatok, üzemek korszerűsítését, beleértve a külföldi tőke bevonását is, a hatékony működés érdekében új szervezeti formák alkalmazását. Különösen a fiatalok voltak azok, akik felvetették, hogy korosztályuk a múlt elhibázott döntéseinek szenvedő részese. Ezért a szociális biztonság hangsúlyozása — ami többet jelent a manapság emlegetett szociális védőhálónál — egyszerre érint pályakezdőket és nagycsaládosokat, idős és egyedülálló embérek’et'A vélük váló átgondolt fogAz elnökségben új rétegek képviselői kaptak bizonyítási lehetőséget. A képen az elnök, Szemján Tibor. lalkozás, szervezett segítés és gondozás az egyik cél. Az ország más részeihez hasonlóan itt is megfogalmazódott, hogy a romló közbiztonság még tovább rontja a lakosság hangulatát. Ahhoz viszont, hogy a városnak beleszólása legyen állampolgárai személy- és vagyonvédelmébe, érdemes egy olyan, magabiztosan működő rendőrségre támaszkodni, amely a városi önkormányzatnak van alárendelve, amelyet esetleg egy polgárőrség is segít munkájában. A városfejlesztésben annak a felismerésnek kell győznie, hogy mindenütt ragaszkodnak az emberibb élethez. Környezetkímélő, az állampolgárt szolgáló városfejlesztésben lehet az önszerveződő közösségeket bevonni, ahol egy-egy közösség tagjainak megteremti a művelődési, szórakozási lehetőségeket is. Ma már nem csak szólam, hogy az értelmiségre, a tudomány embereire jobban kell figyelni. Nemcsak a város rangját, hanem szellemi potenciálját is emeli, ha új főiskolákat hoznak létre, ezekben megbecsült emberek dolgoznak. Bázisa lehet mindez a kutatásnak és fejlesztésnek, de a vállalati lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy a város tehetséges fiataljai akár a külhoni egyetemeket is megjárva úgy jöjjenek visz- sza, hogy szülőhelyük gyarapításáért fáradoznak. Nemzetközi kitekintés Talán az országon belül is a legnagyobb bizonytalanság uralkodik a föld- az agrárkérdés körül. Nyíregyháza településszerkezete viszont századok óta úgy alakult, hogy ebbe kiemelt jelentőséget kapott a külterület, a földdel való gazdálkodás. A tanácskozáson elhangzott vélmények nem a meglévő szövetkezeteket kérdőjelezték meg, hanem a tanyavilág, a külterület becsületét akarják helyreállítani, hiszen megfelelő feltételek megteremtésével nemcsak a vállalkozás, a családi gazdálkodás alapegységei találhatók itt meg, de még a tanyai turizmus feltételei is kialakíthatók. A turizmus, az idegenforgalom feltételeinek javítása egyébként is szerepel a párt programjában. A sóstói fejlesztési tervek megvalósítása a gyógyturizmust válthatja valóra, mint ahogy a világhoz hozza közelebb Nyíregyházát a repülőtér, ha ott megteremtődnek a polgári célú közlekedés feltételei. Ezen tervek megvalósításában pedig bátran lehet támaszkodni a külföldi tőkére, annak a bevonásával elősegíteni az idegen- forgalom fejlesztését. Mint ahogy a meglévő helyzetből kiindulva, hogy három határ közelében fekszik Nyíregyháza, nagyobb teret lehet szentelni a kapcsolatok ápolásának. A nemzetközi kitekintés más módon is fontos. Városunknak jónéhány ^testvérváro- sa van‘már szerte Európában. Ä velük való kapcsolat ápolása jóval több annál, mint csoportok, személyek kölcsönös látogatása, mert tapasztalatokat lehet hasznosítani, jó módszereket lehet átvenni. (Csak példaként említjük meg, hogy Iserlohnban arra is rákérdeztek a nyíregyháziak, hogy a többpárti politizálás mellett hogyan tudnak a városért egységesen fellépni, illetve melyek azok a programok, amelyekkel a szociáldemokraták megnyerték az ottani polgárokat.) Taglétszámát tekintve a város legerősebb politikai szervezete a Magyar Szocialista Párt. Arra törekszik — derült ki a szombati tanácskozáson —, hogy céljainak megnyerje a lakosságot, a közelgő választásokon olyan jelölteket indítson, akik élvezik az itt élők bizalmát. A politikai palettán az elnökségben új nevek jelentek meg, új rétegek képviselői kaptak bizonyítási lehetőséget. fc. B. Kérés és köszönet Vakok világa Nem egészen ezerötszáz vak és gyengén- látó tagja van a szövetségnek megyénkben, akik közül 350-en Nyíregyházán, 230-an a megyeszékhelyhez közeli 39 községben élnek. Valójában a világtalanok és gyengén- látók száma kétszer ennyi, de az idős emberek egy része ngm tartja szükségesnek, hogy tagja legyen a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. Hogyan érintik a világtalan és gyengénlátó embereket a nehezedő életkörülmények? Milyen érdekképviseleti, szakmai, segélyezési és egyéb tennivalókat lát el a szövetség? A nyíregyházi helyzetkép alapján nem nehéz megállapítani, hogy a vakok és gyengénlátók életkörülményei általában romlottak, sokaknak kifejezetten megélhetési gondjaik vanak. A helyi tanácsok sok esetben kérés nélkül is segítik őket, de sajnos, vannak negatív példák is. A titkár mindezek mellett tárgyilagosan jegyzi meg. hogy a tavalyi év jót is hozott a vakok és gyengénlátók számára. Felemelték a létminimum alatti vakjáradékot, amely nem ritkán alig érte el a 2 ezer forintot, amiből csak nyomorogni lehet. A nyugdíjjal nem rendelkező személyi járadékot a létminimum összegére, 3800 forintra emelte a kormány, ami sokat segített a nyíregyházi és a megye más településein élő idős embereken. Más kérdés, hogy a vak embernek a létminimum is többe kerül, mint a látóknak, mert nekik mindenért fizetni kell... A szövetség Kossuth tér 4. szám alatti helyiségében beszélgetünk, amely a nyíregyházi és körynéken élő vakok és gyén- génlátók központja. Maga az épület szörnyű állapotban van, földszintjén az autóal- katrész-bolt, a szövetség központja, az emeleten — lakások közé ékelődve — egy nagyobb és egy kisebb helyiségből áll. Ide kopognak be a sorstársak a legkülönbözőbb kéréseikkel. Valamikor a leggyakoribb kérés az volt: járjon közbe a szövetség, hogy a nyugdijuk mellett munkát vállalhassanak .. . Ma is várnak néhányan munkára — mondják a szövetségben, de általában, akik Nyíregyházán el akartak helyezkedni, előbb-utóbb találtak maguknak, olykor a csoport közbenjárásával, elfoglaltságot. Az a baj, hogy igen kevés azoknak a munkáknak a köre, amelyet a vakok és gyengénlátók el tudnak látni. A leggyakoribb a telefonköz- pontosi munkakör, melynek ellátására a szövetség tanfolyamokat szervez. A gond azonban, hogy az itt dolgozók elég keveset kapnak, átlagosan 4 ezer forintot. S hiába van minisztériumi rendelet arra, hogy a megüresedő ilyen helyeket csak vakokkal szabad a különböző vállalatoknál, intézményeknél betölteni, ennek nem nagyon lehet érvényt szerezni. Már csak azért sem, mert egyre-másra vonják össze a telefonközpontos munkakört más munkával — telexkezelő, portás, stb — amit egy vak, vagy gyengénlátó már nem tud jól ellátni... Nem tudja tehát minden sorstárs boldogulását nyomon követni és elrendezni a szövetség, de őrködik afölött, hogy a meglévő kedvezmények megmaradjanak, sőt kiegészüljenek. Így a szövetség erőfeszítéseinek is köszönhető a járadékok egységesítése, felemelése, a vak gyermeket nevelő szülők katonai szolgálat alóli felmentésének megoldása, vagy a vakok számára a külvilággal való kapcsolatot jelentő telefon előfizetési díjának csökkentése. A vakokat speciális segédeszközökkel évtizedek óta a szövetség látja el, az írógép, magnó, háztartási eszközök, órák, elektromos lázmérő, tojáselválasztó, tűbefűző, a tej felforrását jelző úgynevezett „tejőr” mellett újabb és újabb (főként nyugati gyártmányú) elektronikus segédeszközök is megjelentek a piacon, de ezek beszerzésére igen kevés a pénz. Már létezik olyan masina is — számítógépes beszélő szintetizátorral ellátott eszköz —, amely körülbelül 80 ezer forint, viszont egy teljes értékű munkakör ellátására is alkalmassá teszi a vak embert. De ezt egyénileg megvásárolni szinte lehetetlen, a vállalatok pedig nem nagyon költenek ilyen eszközökre ... A szövetség nyíregyházi központja évi 443 ezer forintos támogatást kap az országos szövetségtől, melyet a megyei tanács 60 ezer, a nyíregyházi városi tanács 10 ezer forinttal egészít ki. Mindebből csak a terembér körülbelül 70 ezer forintot elvisz, hiszen havonta — kedvezményes alapon — 5500 forintot fizetnek a két helyiségért. Már előre félnek, mi lesz, ha valamikor mégis rendbe hozzák a jobb sorsra érdemes házat és emelkedik a tarifa... Másfelől viszont nagyon jó lenne egy a mainál megfelelőbb otthonban fogadni a sorstársakat, hisz az emeleti helyiségeket megközelíteni már-már balesetveszélyes még a látóknak is. Éppen a szerény központi támogatás és a körülményeik javítása miatt alapoznak az adományozásra is. Kérnek minden közösséget, hogy lehetőségeik szerint anyagilag is támogassák szervezetüket. Tájékoztatták a város, a megye közösségeit arról a tevékenységről, amelyet mint a látássérültek társadalmi, érdekképviseleti szervezete végeznek. Feladatuk tagjaik szociális támogatása, érdekvédelme, továbbképzése, munkába helyezésének előmozdítása. Tagjaik kulturális igényeinek kielégítésére hangoskönyvtár is rendelkezésre áll, ahol 200 mű között válogathatnak, s tervezik magnetofonkészülékek tartós használatba adását olyan tagoknak, akik más módon nem vehetnék igénybe ezt a szolgáltatást. A szövetség önálló sajtókiadványai közül a legnagyobb példányszámú a kéthetenként pontírással, havonta síkírással megjelenő Vakok Világa. Negyedévenként pedig helyi információs levélben tájékoztatják tagságukat a legfontosabb tudnivalókról. E széles körű tevékenység pénzbe kerül, ezért is igénylik az adományokat, melyeket elsősorban kiemelt célokra szeretnék felhasználni. így többek között olyan külföldi szemműtétek költségeihez való hozzájárulásra, amelyeket hazánkban még nem végeznek. Ebből fedeznék az egyedülálló, alacsony jövedelmű tágjaik lakáshelyzetének támogatását, a hangoskönyvtár fejlesztésiét, rendkívüli szociális segélyek, családlátogatások költségeit, a művészeti csoport fenntartását — hangszerek beszerzése, utaztatás — új segédeszközök kifejlesztését, vásárlását és így tovább... (A szervezet számlaszáma egyébként 440—98005—3116). Biztató tényeket, adatokat is szóba hozott Szabó József titkár. Ezek szerint a szövetség tagjainak száma az utóbbi években azért is csökken, mert kevesebben veszítik el a látásukat, időben figyelnek önmagukra és a gyermekekre. Az emberek jobban vigyáznak az egyik legnagyobb kincsre, a látásukra. A megyei pedagógiai intézet értesítése szerint legutóbb mindössze 56 látási hibával küzdő gyermeket szűrtek ki, s ez jóval kevesebb az előző évieknél. Az elmúlt években a szövetség ismeretterjesztő előadássorozatot indított az általuk kiadott információs levélben Ha baj van a gyermek látásával címmel. Ügy tűnik, a felvilágosító szónak egyre nagyobb a foganatja. . Említik azoknak a nyíregyházi üzemeknek. vállalatoknak a nevét is, amely ek hosszú évek óta kitartanak mellettük, segítik a szövetséget. Szólnak különböző tanácsi vezetőkről, egészségüggyel, szociálpolitikával foglalkozó munkatársainak többségérőd, a népfront megyei és városi szervezetéről. a megyei könyvtárról, az Információ- Technikai Vállalat Zalka Máté brigádjáról. a megyei tanács sokszorosító üzeméről, az ÉPSZER Vállalatról, a posta távkzölési üzeméről és másokról, akik szintén tanúságot tettek együttérzésükről. Páll Géza Hogyan érintik a világtalan és gyengénlátó embereket a nehezedő életkörülmények? Egy délelőtt a szövetség nyíregyházi otthonában.
