Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

1989. december 13. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből „Jobb a sűrű fillér, mint a ritka nagy forint” Lehet egyezség, de emberien \ ^ Postabontás Rézsű Gyakran kapunk szom­szédok vitájáról szóló pa­naszos levelet, melyek már megjártak több fóru­mot. Nagy kallóból Sz. F.- né évek óta keresi az iga­zát. Szomszédja előzetes egyeztetés és hozzájárulá­sa nélkül olvasónk házá­tól rövid távolságra épí­tett egy szennyvíztározót. Ezt ö több okból is sérel­mezte: egyrészt vélemé­nye szerint az elhelyezés nem felel meg az egész­ségügyi követelmények­nek, másrészt nincs meg lakóházától az előírt mi­nimális távolság, s emiatt annak fala „felnedvese- dik és beszivárog a kelle­metlen szag” is. Fellebbezések után a megyei tanács építési osztálya is határozatot hozott. Az indoklásból ki­derült. hogy a szomszéd építési engedély nélkül készítette el a tárolót — amire ugyan megkapta a fennmaradási engedélyt — de azzal a feltétellel, hogy tegye vízzáróvá. (Vagyis a belsejét vako­lattal kell bevonni és szel­lőzőt építeni a tetejére.) „Ez még mindig nem történt meg'.’ — panaszol­ta olvasónk, amikor a kö­zelmúltban bent járt szerkesztőségünkben. A nagykállói városi ta­nácsot kerestük meg, ahol jó hírről tájékoztattak. Közbenjárásukra végre megegyezés született a két fél között. A szomszéd udvarán a szennyvízakna és a beje­lentő háza között — az aknától egy méterre — teljes mélységig — ástak egy kutató árkot, a táro­lót 24 óráig vízzel teljesen feltöltve hagyták. Megál­lapították, hogy az árok száraz maradt, — tehát nincs átszivárgás! A tanácson elmondták még, hogy panaszosunk lakása „alap nélküli”, idős elavult épület, és ezért salétromosodik könnyen. A ház egy feltöltött ré­szen helyezkedik el, s az utca sajátossága miatt az esővíz is oda folyik. A megoldást az jelen­tette, — hogy a fal mel­lől alapozásig kiszedték a földet — és készítettek mellé egy úgynevezett „rézsüs betonozást”. Ezzel a felnedvesedést és az esővízáztatást kizárták. Mindezt a tanács költ­ségén. Ez talán az a klasszikus eset, amikor mindenki vagy senki nem hibás. A hivatal, hogy lezárja az ügyet — mivel panaszo­saink idős emberek, a szomszéd anyagi helyzete sem engedi meg — szánta el magát erre a lépésre. A megépített támfal való­színű kevesebbe került, mint a további vizsgálat és ügyintézés. Mégsem tenne jót az adózók pénztárcájának, ha ez általánossá válna és ilyenre kellene költeni a befizetett forintjaikat. Dankó Mihály „Ennyi pénzt itt Szabolcsban nem kereshet egy dolgo­zó, mert a fővárosban sem keresnek ennyit.” Mindezt Ko­csis János írta levelében, idézve vállalatuk igazgatójának szavait. Majd így folytatta: „Jogában áll-e egy vezetőnek a — jelenleg érvényben lévő normakönyv szerint — teljesí­tett munka után járó bért megmásítani, illetve csökkente­ni?” A panaszost a Pannónia Leányvállalat tarpai üzem­egységénél keresem. A köz­ségtől távoleső — régi csir­kenevelőből kialakított —, s alig egy éve indult üzemben 34 ember dolgozik. Szinte el­viselhetetlen a hideg, most szerelik a fűtést. Építkeznek, de közben már folyik a ter­melés. IGOR bőr- és szövet­garnitúrákat készítenek. fl pénzre számítoltak — Az építőbrigádban dol­gozom, mint segédmunkás — kezdi a beszélgetést Kocsis János. — 28 forint az alap­órabérem. Teljesítménybér­ben dolgozunk, ami lehetősé­get teremt a jóval több ke­resetre. A múlt hónap 10-én lett volna a fizetés, amikor megjelent Budapestről az igazgató, s kérte a már kitöl­tött bérlapokat. Kétórai ta­nulmányozás után a dolgo­zók rovására — csökkentette a bért — személyenként 1— 3000 forinttal. Ez nagy prob­lémát jelentett, a pénzre szá­mítottunk, nekünk nincsenek tartalékaink, hogy fizessek az OTP-be, vagy a gyerek­nek napközit? — majd hoz­zátette: •— igyekeztünk, a kezdetleges körülmények el­lenére minél többet' teljesí­teni. Azt mondják, nem jó normát alkalmaztak. Minket ez nem érdekel, fizessék ki ami jár. S ha csökkenteni akarják — ezt jó lenne előre megbeszélni. Gere László üzemvezető el­ismeri a „tényeket”. A prob­léma megértéséhez vázolja az üzem rövid történetét. Mun­kahelyteremtő beruházásként jött létre az egység. Kezdet­ben tapétázóasztalt és söröző­garnitúrákat gyártottak, s közben folyt a tárgyi és a személyi feltételek megte­remtése. A környék minden településéről járnak be hoz­zájuk, nagyrészt betanított munkások. Amikor áttértek a garni­túrák gyártására, természe­tesen a betanulási időre más normát állapítottak meg, s gyakran előfordult, hogy egyik nap az építkezésen dol­gozott valaki, a másikon a kárpitosoknál. Normarendezés — Most két csoportnál volt jelentős normarendezés — mondja az üzemvezető. -— Az építőbrigád vakolást és simí­tást végzett. A bércsökkentés egy része az átlagórabér csökkentéséből, másrészt a vakolati „plusz” vastagság levonásából adódott. Az igaz­gató építőipari szakember. O úgy értelmezte a normaköny­vet, hogy a másodosztályú tégla miatti plusz 1 centimé­tert — amit mi előzőleg hoz­zászámoltunk — levette. Az asztalosoknál is csök­kent a bér, mert az eddigi ta­pasztalati normát közel felé­re levette, arra hivatkozva, hogy ugyanilyen garnitúrát gyártó bajai gyáregység csak annyi időt használ fel. Ezt indokolta is talán, hogy való­ban javultak itt is a feltéte­lek, kialakultak a munkacso­portok és gyakorlatot szerez­tek az emberek. Meg kell beszélni! Nehéz helyzetben van az üzemvezető, szeretné a dol­gozók érdekeit is védeni, de sok szempontból igazat ad az igazgatónak is. A létüket jelenti, ha nyereséget ter­melnek, s talán a bérrel lehet a legjobban spórolni — ha nem történik meg — a cég csődbe megy, 34 ember megint az utcára kerül. (Nem kell mondanom az országnak ezen a táján ez mit jelent.) Eddig türelmesek voltak a vezetők, de ha munka mö­Zsörtölődöm... ... azon, hogy a november 24-i számban a Kulturális Körképben Egy sokszínű egyéniség: Merényi Oszkár cím­mel megjelent rövid cikkben több hibát is találtam, ami számomra azért is kellemetlen, mert a szóban forgó elő­adást én tartottam. Az írás második mondata Merényit nyíregyházi tanár­nak nevezi. Az igazság ellenben az, hogy Merényi csak 1941 és 1966 között élt a szabolcsi megyeszékhelyen. A tu­dósítás hetedik mondata sem helytálló: a Bessenyei kör önfeloszlatásának gondolata nem elsősorban Merényitől származik; a kor kényszerítette rá a kör választmányát, hogy bejelentse a megszűnést. Tény, s ezt említettem is: Merényi aláírja a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság­ba történő beolvadást regisztráló jegyzőkönyvet. Az más kérdés, hogy nem sokkal ezután ő maga lesz a társaság elnöke. A nyolcadik mondat első fele igaz: Merényi jelentős szerepet játszott a Szabolcs-Szatmári Szemle 1956-os meg­indításában. Azt viszont nem mondtam, hiszen helytelen állítás lenne, hogy a folyóirat 1966-os újraindításában is részt vállalt. S végül: Merényi 1960-ban lett kandidátus, 65 és nem 70 évesen. S még egy megjegyzés: a cikk adjunktusnak titulált, tanársegéd vagyok. Karádi Zsolt gött nincs teljesítmény és úgy jut pénzhez valaki, az a végét hozza közelebb. A dolgozók védelmében is szólnom kell; ök maguk mondták: ha nem az utolsó nap — de előre véleményü­ket kikérve megbeszélik ve­lük a dolgokat — valószínű egyezség születik. Nem az a megoldás, hogy lejön Buda­pestről egy vezető s néhány tollvonással megmásítja a kereseteket. Ki védi az érde­keiket: a szakszervezet nem működik, a munkaügyi dön­tőbizottságtól sem kaptak semmilyen választ (amelynek különben Tiszaadonyban van az elnöke). Jogászunk véleményét is kikértem, szerinte a bért az eredeti norma szerint kell számfejteni és kifizetni, ezt csak fegyelmi büntetéssel le­het csökkenteni (határozat alapján), de ennek visszame­nőleges hatálya nincs. (dankó) Panaszok, észrevételek MAR AZ ELSŐ TÉLEN jelentkeztek a problémáink lakásunk fűtésénél — pana­szolják Mátészalkáról a Szo- kolay utca 15-ös számú ház lakói. Korábban azzal magya­rázták. hogy a későn beszer-. zett dán kazánok beüzeme­lése. szakértelem hiányában, hosszadalmas:' Akkor, rpég el7 hittük, azonban eltelt néhány tél, s szinte hetente kerestük meg a mátészalkai hőkoz- pontot a panaszunkkal. Al­kalomadtán megjelennek a hőközpont munkatársai a hő­mérőikkel és két-három fok­kal többet mérnek, mint a szoba hőmérséklete (!?) Így csak azt nem értjük, hogy miért fázunk? ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE­KÉNT készül Sóstófürdőn a ve­zetékes gáz kiépítése — írja B. G. Nyíregyházáról. A költ­ségviselők részéről nem közöm­bös az anyagi vállalás mértéke, illetve az, hogy hogyan számol­ják el. Ugyanis az árkok vissza­töltésénél az érintett tulajdono­sok egy része is munkát vál­lalt. De vajon csökken-e majd a vállalat által összeállított szám­lák összege, vagy hogyan szám­lázzák a géppel visszatolt és nem tömörített földmunkák ellenérté­két. az autósok többsé­ge FITTYÉT HÁNY Nyír­egyházán az Északi- körúton a közlekedési szabályoknak. 80—90 kilométeres sebesség­gel száguldoznak, sokan meg­ijedve a kanyar Ivétől, pá­nikba esnek, kisodródnak és a hirtelen fékezéstől neki- csapódnak az utca szélén parkoló autóknak. Szikoráné Rendes Marianna kérdezi, meddig várnak még az ille­tékesek egy sebességkorláto­zó tábla kihelyezésével! Ta­lán megszűnne az útszakasz veszélyessége. Fizetőparkoló­hely. Ezért a parkolásért ki és mennyit fi­zet, de egyálta­lán meg lehet-e fizetni? (B-zs.) Hz olvasó kérdez — a jogász válaszol „Megfagyott, mégis fizessek?” O. Zs. ír­ja Kisvár- dáról „1988- ban 200 da­rab almafát béreltem az egyik ter- melőszö- vetkezet- tői. A j ,tsz a szerző­désben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, mivel nem adott részemre megfelelő idő­ben almásládát, így, az egyébként jó minőségű alma jelentős része — a késedel­mes átvétel miatt — megfa­gyott, tönkrement. A tsz mindezek ellenére pert indí ­tott ellenünk. A művelési díj címén közel 43 ezer forint megfizetését kéri. Jogászunk, dr. Nyitrai Zol­tán válaszol: A tsz jogosan követeli an­nak a költségnek a megfize- tését, amelyet szerződésben - vállalt almafák művelésére fordított. Ezzel egyidejűleg egy peres eljárás keretében levélírónk is számonkérheti tsz-től a szerződéses köte­lezettségének teljesítését és követelheti az okozott kár megtérítését. Muekaviszonya megszűnik kaphat-e GYES-t? F. Lajosné vásárosnaményi levélírónk határozott időre létesített munkaviszonyt. Az ismételt szerződését terhessé­gére hivatkozva a munkálta­tó nem hosszabbítja meg. Szeretné tudni, hogy mennyi­re jogszerű az eljárás, és ha a munkaviszonya megszűnik, kaphat-e gyermekgondozási díjat, illetve gyest? Tanácsadónk, Nagy Mihály válasza: A köztudatban ismert szer­ződési meghoszabbítás nem tekinthető, másnak, mint egy újabb munkaviszony létesíté­se. Ez csak két egybeeső akaratnyilvánítás alapján jö­het létre. A terhes nő alkal­mazásának megtagadása erre való hivatkozással törvény- sértő. x A határozott időre létesí­tett munkaviszony valóban minden külön intézkedés nél­kül megszűnik azon a napon, amelyikben a felek megálla­podtak, tehát az elbocsátás fel sem merülhet. Levelében leírtak szerint gyermekgondozási díjra — segélyre — jogosult lesz. A je­lenleg hatályos rendelkezések szerint a szülést megelőző két évben 270 nap munkavi­szonnyal kell rendelkezni, a másik feltétel az, hogy a munkaviszony megszűnése után a szülés,42 napon belül következzen tie. Táppénzes állomány eseten a jogosultság megszűnését követő 28 napon belüli szülés esetén is jogo­sulttá válik. Köszönet... ... Görömbei György­nek az Arany Szarvas étterem vezetőjének és munkatársainak, hogy a nemrég megrendezett ci­gánybálon a kiszolgálás (a 11 órás munkaidő elle­nére) a legudvariasabb és a legmagasabb színvonalú volt. Ilyen megnyilvánu­lás emberségességre váll. ... a résztvevő vendé­geknek kulturált magatar­tásáért. Magyarországi Cigányok Országos Szövetségének megyei elnöksége ... a nyíregyházi városi tanács vezetésének, hogy közbenjártak az orosi köztemető melletti autó- buszmegálló mielőbbi ki­építésében. ... a Volán vállalatnak, akik megindították ezen a szakszón a 4Y jelzésű járatot. Magyar-Csonkás úti lakók Az illetékes véleménye Terítéken a Volán A lapunkban közölt pa­naszokra Erőss Károly, a Szabolcs Volán Vállalat igaz­gatója válaszol. „Traccsparti a buszon” no­vember 15-én megjelent ol­vasói levélre: „Vállalatunk rendszeresen el­lenőrzi és anyagi > büntetéssel sújtja azokat a gépjárművezető­ket, akik vezetés közben a fül­kében bárkivel beszélgetnek, vagy netán a fülkeajtó kinyitá­sával ezt a lehetőséget az uta­soknak megteremtik. Nagyon sokszor előfordul, hogy olyan sok az utas, hogy a gépjármű- vezető mellett is állnak, főleg akkor, ha nincs is vezetőfülke. És a sofőri figyelmeztetést kiok­tatásnak veszik.»* „Elfogyott a türelmünk” címmel november 22-én meg­jelent cikkre: „Nyírbátorban az Árpád úttól a Csepeli Szerszámgépgyárhoz vezető utat augusztus 15-től szeptember 15-ig csatornázási munkák miatt teljes szélességé­ben lezárták. Ezt követően még két alkalommal, s az utóbbiról a Volánt nem értesítették, így az utastájékoztatás is elmaradt. Intézkedés történt, hogy, a kiírt járatok térjenek be az üzemhez.»* Nincs fűtés a Nyírpazony— Nyíregyháza között közleke­dő autóbuszon — panaszolta olvasónk lapunk november 29-i számában: „Az itt közlekedő járaton gyá­rilag nincs fűtőberendezés. En­nek ellenére a november végi autóbuszjavításkor a szakműhe­lyünkben fűtőberendezést szerel­tünk be a gépkocsiba.” _7

Next

/
Thumbnails
Contents