Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

1989. november 11. 12 Divat a nadrág Guy Larocue: Fekete-fehér színösz- szeállítású (vagy fekete és világos) tveed nadrágkosztüm, alatta fekete taft blúz. Tovább lehet variálni fekete kie­gészítésekkel a vállon és a fejen. Per Spook: Estélyi együttes fekete se­lyem velúrból. A testre simuló kabátka hímzése hamis csipke. A nadrág széles. A villát korábban nem ismerték ^TápCáCkozásunf^ eszközei Mindennap eszünk, s ehhez evőeszközöket használunk. Ér­dekes ezek története. Valameny- nyi eszközünk közül talán leg­nélkülözhetetlenebb a kanál. Használata visszanyúlik az em­beriség legrégibb korába, alakja a primitív és művelt népeknél évezredek lefolyása alatt lénye­gileg ugyanaz maradt. Az őskor­ban agyagból készült, formája kis kagyló alakú csésze, melynek egyik oldalából nyél nő ki. A nyél rendesen sokkal rövidebb, A pajzsmirigy betegségeiről A nyak elülső részén, a gége két oldalán található a pajzsmi­rigy — melynek megfelelő műkö­dése alapvetően fontos a szer­vezet normális fejlődéséhez és működéséhez. Az általa termelt anyagok szerepet játszanak az anyagcsere-folyamatokban, szükséges az egészséges testi­szellemi fejlődéshez egyaránt. Kóros állapot kialakulásakor a pajzsmirigy megnagyobbodhat, fájdalmassá válhat, göb kelet­kezhet benne, s mindezen elvál­tozásokhoz működési zavar tár­sulhat — különböző testi tünete­ket okozva. A pajzsmirigy résza­rányos megnagyobbodását „golyvának" nevezzük, ha nem jár működésváltozással. Leg­gyakrabban a talaj jódszegény- sége következtében alakul ki, de öröklődő tényezők is szerepet játszanak létrejöttében. Magyar- ország északkeleti részén — így Szabolcs-Szatmár megyében is —a jódhiány okozza gyakori elő­fordulását. Megelőzésére — a kereskedelemben kapható—jó- dozott só használata javasolha­tó. A pajzsmirigy mérsékelt fokú, átmeneti megnagyobbodása fi­gyelhető meg esetenként puber­tásban, terhességben. Jelentő­sége nincs, különösebb kezelést nem igényel, pubertás ill. szülés után az állapot rendeződik. Ha a golyva olyan nagyságot ér el, hogy panaszt okoz, például a nyak feszülését, légzési za­vart, ill. ha göb tapintható benne a teendők megítélése végett or­vosi vizsgálat szükséges. Ugyancsak orvoshoz kell fordul­ni, ha az addig normális nagy­ságú mirigy viszonylag rövid idő alatt fájdalmatlanul nagyobbodik meg, vagy a nagyobbodást kife­jezett fájdalom kíséri a fül felé sugárzóan—különösen felsőlég­úti hurutot, torokgyulladást kö­vetve. A pajzsmirigy működészavara megnyilvánulhat túlműködésben vagy alulműködésben, mindkét esetben jellegzetes tünetek kísé­rik. A fokozott működésre a kö­vetkező tünetek utalnak: kifeje­zetten jó étvágy mellett bekövet­kező jelentős testsúlycsökkenés, feltűnő izzadékonyság, kellemet­len, tartós szívdobogásérzés, a meleg nehezen tűrése, olyan in­gerlékenység érzése, melynek nyilvánvaló magyarázata nincs. A csökkent működés kialalkulása esetén részben ellentétes tüne­tek jelentkeznek: fázékonyság, aluszékonyság, feledékeny ség, kifejezett fáradtságérzés, indoko­latlannak látszó testsúlygyarapo­dás, hajhullás. Az előzőekben felsoroltak ész­lelése indokolja az orvosi vizsgá­latot, annál is inkább, mert a pajzsmirigy betegségei az esetek túlnyomó többségében jól befo­lyásolhatók, belgyógyászatilag vagy sebészileg kezelhetők. Ugyanakkor az állapot elhanya­golása életveszélyt is jelentő rosszabbodáshoz vezethet. A nyíregyházi megyei kórház laboratóriuma a pajzsmirigybe­tegségek tisztázásához rendel­kezik korszerű eszközökkel és vizsgáló eljárásokkal. Nyíregyhá­zán és Kisvárdán a pajzsmirigy betegségeiben szenvedők gon­dozását is végzik. Dr. Fekete Gyula Mar inált savanyúságok Marinált sárgarépa Hozzávalók: 80 deka zsen­ge sárgarépa, 8 evőkanál olí­vaolaj, 3—4 deci száraz fehér­bor, egy kevés borecet, 1—1 kiskanál só, cukor, meg Cay- enne-bors, késhegynyi ka­kukkfű, 1 gerezd tört fokhagy­ma, 1 csokor petrezselyem. A sárgarépát megtisztítjuk, és a vastagságától függően egészben hagyjuk, illetve fél­be- vagy négyrészbe vágjuk. A többi hozzávalót összekever­jük, felforraljuk, és a répát bele­rakjuk. Ha a folyadék nem lep­né el, egy kevés vízzel vagy borral pótoljuk. Fedő alatt, kis lángon nem túl puhára főzzük, majd ebben a lében hagyjuk ki­hűlni. Néhány napig a hűtő- szekrényben érleljük, majd tá­lalás előtt leszűrjük, úgy rakjuk a hideg vagy meleg sült hús köré a tálra. Mannáit hagyma télire Hozzávalók: 2 kiló apró sze­mű vöröshagyma, 2 csokor kapor, 10 szem bors, 2—3 szegfűszeg, 4 babérlevél, 1 mokkáskanálnyi kakukkfű, 1 pici, hegyes, csípős zöldpapri­ka, 1 szál torma, ecetes-, cuk­ros-sós páclé, só. A hagymákat megtisztítjuk, és tésztaszűrőbe téve, lobo- góan forró sós vízbe engedjük. Két-három percig főzzük, majd leszűrjük. Egy uborkásüveg aljára tesszük az egyik csokor kaprot, beletöltjük a hagymát, rétegenként közészórva a fűszereket, majd a tetejét a tor­mával és a másik csokor ka­porral leszorítjuk. Az ecetes- sós-cukros páclevet felforral­juk, lehűtjük, úgy öntjük a hagymára. Azonnal lekötve a kamrába rakjuk, és télen, ha kibontjuk, néhány kanál olajat is adunk a levébe. Jobb, ha kisebb üvegekbe töltjük, hogy csak annyit bontsunk ki, a- mennyi egyszerre elfogy. Mannáit paprika télire Hozzávalók: 2 kiló piros pa­radicsompaprika, 2—3 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olaj, 2 csapott evőkanál só, szemes bors, ecet. Alaposan megmossuk, ki- csumázzuk a paprikát, és vagy egészben hagyjuk, vagy félbe­illetve négyrészbe vágjuk. Közben három liter vizet felfor­ralunk, sóval, borssal, fok­hagymával meg olajjal ízesít­jük, és annyi, ecetet öntünk bele, hogy kellemesen pikáns legyen az íze. Apránként kifőz­zük benne a paprikát, mintha főtt tésztát készítenénk, majd szűrőkanállal kiszedjük, ala­posan lecsurgatjuk, és egylite­res üvegekbe rakjuk. Ha vala­mennyi paprikát kifőztük, a ma­radék levet újra felforraljuk, és az üvegekbe rakott paprikára öntjük. Azonnal lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Télen, ha kibontottuk, ajánlatos a hűtőszekrényben tartani. Mannáit padlizsán Hozzávalók: 1 kiló piros para­dicsompaprika, 1 kiló vastag húsú sárga paprika, 1 kiló pad­lizsán, fél liter olaj, só, borecet, a tetejére olaj. A megmosott kétféle paprikát meg padlizsánt a sütőben meg­sütjük, majd a külső hártyájukat lehúzzuk, a csumájukat eltávo­lítjuk. Az olajba téve, fakanállal összetörve, kevergetve addig főzzük, amíg a nedvesség el nem párolgóit belőlük. Sóval meg borecettel kellemesen sa- vanykásra ízesítjük. Ha télire akarjuk eltenni, akkor ízesítés nélkül kisebb (háromdecis vagy félliteres) üvegekbe töltjük, és mindegyik tetejére egy-egy evőkanál olajat öntünk. Azon­nal lekötve szárazgőzbe rakjuk. Ezt télen ízesítjük, amikor az üvegeket kinyitjuk. Előételnek tálalható, kellemes ízű saláta. F. Nagy Angéla mint a mai kanálé. Kárpát-me­dencei leleteink közül különö­sen a pilini, a szihalmi és a tósze­gi leletekből ismerünk ilyen kanalakat. Svájci leletekből, hol a tárgyak konzerváló rétegek­ben feküdtek, ismerünk fakana­lakat is, melyek szintén az újabb kőkorból származnak. Az asszí­rok vörösrézből készítették, az egyiptomiak fából faragott ka­nalakat használtak, s a nyelét emberi vagy állati alakok díszí­tették. A görögöknél aranyból is készítettek kanalat, jobbára azonban homorúra formált ke­nyértészta szolgált kanálként. Pompeiben találtak bronz kana­lakat is, amelyeknek egyenes nyelük van, s egészen egysze­rűek vagy lópatkó alakban vég­ződnek, csészéjük hegyes, ami azzal magyarázható, hogy nem csupán folyadék mérésére, ha­nem kagylók fölbontására is használták. A középkorban a kanál a misénél is használatos volt, a kehelyben a bort és a vizet kanállal keverték meg, és kanál­lal szedték ki az ostyát az edény­ből. Az ilyen kanál nyele rövid, csészéje lapos volt. A 14. és 15. században a francia és a burgun­di udvarokban kezdődik a ka­nállal való fényűzés: ötvösök, zománcotok és elefántcsont-fa­ragók remekeltek a kanál díszes előállításában, amelynek alakja azonban ekkor sem változott. A 18. századtól terjedtek el azok a kanalak, amelyeknek hajlított és lapátalakban végződő nyelük van. A kés szintén egyike az embe­riség legrégibb szerszámainak. A régibb kőkor korai szakaszá­nak szerszámformái között ugyan nem látunk olyant, melyre a kés fogalma pontosan ráillene, de már az átmeneti kor és külö­nösen a barlangi leletek és kony­hahulladék halmok nagy szám­ban szolgáltatnak olyan vékony kova- és más kőfajtákból készült pengéket, melyek egyszerű pat­tintással készültek, hosszúkásak, keskenyek és kétélűek. Ezek a legkorábbi kések, melyek e for­mában az újabb kőkoron keresz­tül is fennmaradtak. Az igazi kések azonban csak a bronzkor­ban tűntek fel. Legegyszerűbb formája a tokos kés, amely való­színűleg lándzsavégből szárma­zik. Nyelét a lándzsákéhoz ha­sonló köpű alkotja, amely a lándzsapenge helyett egyélű, kissé hajlított, széles hátú pengét hord. Az ebből fejlett nyeles kések csaknem teljesen hason­lóak a késeinkhez, s rendesen csak abban térnek el, hogy pen­géjük kétszer görbült. Nyelük ugyanazt a fejlődést mutatja, mint a tőröké és kardoké, azzal a különbséggel, hogy a késeké a legfejlettebb korban sokkal gaz­dagabb tagolást és díszítést mu­tat. A vaskor vágókése rövid, görbe, pengéje egyszer görbült. Az ujjakat helyettesítő villa csak az újabb korok terméke. Németországi evőeszközök az 1600-as évekből (MTI Fotó— Cser István felv.) Intim sarok „Nyíregyházi tanítónő levelében aggo­dalmát fejezi ki. 25 éve van a pályán — írja, de soha nem találkozott ennyire sok agresszív, durva gyerekkel, mint az utóbbi öt évben. Szerinte ennek fő oka, hogy a szülők a pénz utáni hajszában „elfelejtkeznek” foglalkozni a gyere­kükkel, akinek így egyedüli szórakozá­sa, időtöltése a TV-re, videóra korláto­zódik.” Tisztelt tanítónő! Nagyon örültem levelének, melyben egy igen fontos problémára hívta fel a figyelmet, hisz korunkban az agresszió terjedése egyre nagyobb méreteket ölt. Bizonyos fokú és mértékű agressziókészség hozzátar­tozik a gyermek természetes fejlődésé­hez. A szélsőséges agresszió — amire Ön is utal -— azonban rombol és a szociális beilleszkedést gátolja. Melyek azok a tényezők, melyek a gyer­mekben szélsőséges agressziót válta­nak ki? I. Az aktivitás letiltása, a gyerek önálló­sulási törekvéseinek meghiúsítása. Amikor az énfejlődés abba a szakaszba jut, hogy a gyerek egyedül akar min­dent csinálni (önálló evés, öltözés-vet- kőzés, ajtónyitás, tárgyak kipróbálása), akkor ezt a szülők gyakran kényelmi, gyorsasági szempontokból megakadá­lyozzák, s ez nagyfokú agressziót vált ki. II. A szabad mozgás lehetőségétől való megfosztás, szűk mozgástér (lásd. la­kótelepi lakások, játszótér hiánya), a tétlenségre való kényszerítés, (pl. a szülő gyakran, hogy ne kelljen foglal­kozni a gyerekkel, a TV elé ülteti, még akkor is ha nem neki való a műsor) III. Minden olyan feszültség (frusztrá­ció) vagy kényszerítő beavatkozás, mely az én- érvényesítés szabad gya­korlásának útjában áll. IV. Agressziót vált ki a csúfolódás, megszégyenítés, kinevetés. V. Agressziót vagy szorongást válthat ki a kistertvér születése, illetve az azzal járó pozícióvesztés. A gyerek lelki alkatától, fejlettségétől függ. hogy arra a fájdalmas felismerésre, hogy már nem ő a dédelgetett kedvenc, nyílt agresszióval fog reagálni, vagy ilyen irányú késztetéseit elfojtja és szoron­gásra váltja át, ami megnyilvánul kü­lönböző tünetekben (bepisil, fél). A kistestvér ellen irányuló agresszió oly­kor nem a testvérrel szemben nyilvánul meg, mert a szülők megtiltják, büntetik érte, hanem áttevődik óvodai, iskolai pajtásokra, akikkel ugyanúgy osztozni kell a szeretet tárgyán (óvónőn, tanító­nőn), mint a testvérrel, az anyán. VI. A gyerek, akivel nem foglalkoz­nak, őt meghallgatni nincs idő, aki nem képes pozitív megnyilvánulásokkal elnyerni a szeretetet, elismerést, agresszív cselekedetekhez folyamo­dik, hogy magára terelje a figyelmet, a törődést. Még ha az agresszióért bünte­tést is kap, de legalább addig vele fog­lalkoznak, rá figyelnek. VII. Az agresszív modell. Az a szülő, ki maga is agresszív, nem uralkodik indu­latain, gyerekét veri, bántalmazza, kia­bál, két úton is az agresszív viselkedés felé tereli a fejlődését: viszont agresz- sziót vált ki és mintaként beépül a gye­rek én-jébe. Több kísérleti bizonyíték utal arra, hogy az erőszak látványa fokozza az agressziót. Éppen ezért nagyon fontos megválogatni, hogy a gyerek, mit nézhet meg a TV-ben. Saj­nálatos tény, hogy a televízió műsorai között előkelő helyet foglalnak el a bűnügyi filmek. A video terjedésével, a horror-, karate-, akciófilmek nézése mintát nyújt. Megfigyelték, hogy egy- egy film moziban, TV-ben való bemu­tatása után ugyanúgy követnek el gyil­kosságot, ugyanolyan formában nyil­vánul meg az erőszak. Sok szülő a gye­rekkel együtt nézi ezeket a filmeket. Ők azzal érvelnek, hogy a gyerek meg sem érti és nem fél. Később, akár hónapok múlva, amikor a gyerek nem mer ki­menni a WC-re, nem alszik el, csak ha a szülő lefekszik mellé, éjszaka felriad, bepisil, óvodában, iskolában agresszív, már nem is gondolnak arra, hogy ez esetleg a régebben megnézett horror­film hatására alakult ki. Éppen ezért kívánatos lenne az ilyen jellegű filmek csökkentése a televízió műsorában s helyettük szórakoztató ill. érzelemben gazdag alkotások sugárzása. Ugyanak­kor nagyon fontos, hogy a szülő szelek­táljon, mit nézhet meg a gyerek, hisz ha már korán hozzászoktatjuk az erőszak­hoz ez beépül a személyiségébe, s agresszív, érzelmekben szegény empá­tia (beleérzőképesség) nélküli felnőtt lesz belőle. Vassné Figula Erika pszichológus II Kelet A in3QpmrSZ3B hétvégi melléklete R E C E P T Ö T L E T E K „KM orvosi rovata [

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents