Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. november 9. Kijelölni? K ezembe került két levél, mindkettő igen udvarias, választékos, ahogy manapság illik, uraző stílusban íródott. Az egyikben — sokszorosított — a - Kereszténydemokrata Néppárt egyik megyénkbéli községi szervezete fordul az egyik városi fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetőjéhez. A megkeresés célja, hogy az illető szíveskedjék egy főt delegálni az első és a második világháborúban hősi halált haltak emlékére szerveződő bizottságba. Emlékművet vagy emléktáblát állítani megható és nemes cselekedet. De... A címzett szövetkezeti elnök kifejtette válaszában, hogy miért nem áll módjában eleget tenni e kérésnek. Korrekt módon az új alkotmányra hivatkozott, annak arra a passzusára, mely szerint „ ... mindenkinek joga meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítani, vagy kinyilvánítását mellőzni, gyakorolni, minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyekben.'’ Szóval jog és nem kötelezettség. A válaszadó kinyilvánítja meggyőződését, miszerint ha a kérést ilyen formában teljesítené, az összeegyeztethetetlen lenne az alkotmányos elvekkel, megszületése után két héttel máris csak deklarálttá tenné az állampolgári jogokat. „Szövetkezetünk dolgozói — írja — szabadon, meggyőződésük, szabad elhatározásuk szerint vehetnek részt bármely párt, társadalmi szervezet, egyesület munkájában.” A lelkiismereti szabadságot a szövetkezeti mozgalom továbbra is tiszteletben tartja — így fejeződik be a levél. Delegálni annyi, mint meghatalmazottként kiküldeni, elküldeni, kijelölni valakit. Nincs ennek egy kicsit a sokat kritizált pártállamra jellemző diktatúraíze? A múlt benne gyökeredzik a mában. Vannak régi szokások, nyers uralmi hagyományok, eltorzulások, de az új értékeknek is be kellene épülniük politikai kultúránkba. De épp ez megy a leglassabban, piszmogva válik a politika értünk valóvá, s tőlünk, állampolgároktól függővé. A fennen hangoztatott egyéni politikai szabadságjogok térnyeréséig, a politika dinamikus szemléletéig és gyakorlásáig bizonyára elő-elő fog fordulni, hogy az apolitikus munkahelyek a pártoknak fügét fognak mutatni. Sz. J. Megszűnt a lengyel népfront Szerdán saját feloszlatását kimondó határozatot fogadott el a lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom, a PRON, a lengyel népfront országos tanácsa, ami a mozgalom megszűnését jelenti. Önállóságot a litván pártnak önállósulni akarnak a litván kommunisták. A Litván KP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén a résztvevők többsége szorgalmazta: a pártnak legyen saját, az SZKP-étől független programja és szervezeti szabályzata. A családi vasárnap után újabb programmal jelentkezett aávMSZP nyíregyházi művelődést-éS' közösségi háza, közismertebb nevén a volt pártiskola. Holnap, pénteken délután kezdődik a Vedd olcsóbban akció, ahol ezúttal a Nagykállói Posztógyár termékeiből kínálnak 20—50 százalékos árengedménnyel kötőfonalat és szöveteket, a Nagykállói Textilruházati Ipari Szövetkezet termékeiből pedig tollasdzsekiket, kabátokat, munka- és szabadidő ruhákat. A vásár délután 2 és este 6 óra között lesz, mert 6 órakor a vállalkozók részére szerveznek fórumot. A cél: összehozni a vállalkozókat olyan szakemberekkel, akik a vállalkozások lehetőségeiről adnak tájékoztatást. A fórumon lehetőség nyílik Budapest vendége Felipe Gonzalez miniszterelnök vendéglátóját e támogatásra is (Folytatás az 1. oldalról) mogatásért, amelyet Spanyol- ország mint az európai közösségek, illetve a magyar és a lengyel reformfolyamatot támogató 24 ország egyike nyújtott. A spanyol biztosította arról, hogy Magyarország a jövőben számíthat. A déli órákban Szűrös Mátyás, ideiglenes köz- társasági elnök fogadta Felipe Gonzálezt az Országház Munkácsy-termé- ben. A találkozón Szűrös Mátyás kifejtette: Magvarországnak nagy szüksége van a nemzetközi támogatásra annak érdekében, hogy minden tekintetben felzárkózhasson Európa fejlett országaihoz, majd tájékoztatást adott a' következő időszak várható politikai fejleményeiről, így a népszavazásról, a köztársaságielnök- és a parlamenti választásokról, majd ebédet adott a magas rangú vendég és a kíséretében lévő személyiségek tiszteletére az Országház Vadász-termében. A kora délutáni órákban városnézés szerepelt a spanyol miniszterelnök programjában. Az első állomás a Vár volt: virágcsokrot helyezett el az 1686-ban, Buda felszabadításáért elesett spanyol katonák emléktábláján a Sziklai Sándor utca 35—37. számú ház falán. Ezt követően a magyar főváros életével ismerkedett: végigsétált a Váci utcán, megtekintett egy népművészeti boltot, majd Németh Miklós társaságában kávézott a Gerbeaud cukrászdában. Ezután visszatértek a Budai Várba, ahol Felipe González megtekintette a Halászbástyát, valamint a Mátyás templomot. A későbbiekben a kormány vendégházában találkozósorozat zajlott le, ennek során a spanyol miniszterelnök megbeszéléseket folytatott a magyar köztársaságelnök-je- löltekkel. a magánvállalkozások finanszírozási feltételeiről szót váltani a pénzintézetek képviselőivel. Megismerhetik a résztvevők a Magyar Szocialista Párt választásokkal kapcsolatos szándékait, s az MSZP programjának ilyen irányú főbb céljait. Ott lesznek ugyanis a megyében működő pénzintézetek, az érdekképviseletek, az Inforg Vállalkozási Iroda képviselői és természetesen az MSZP gazdasági szakértői. Vasárnap, november 12- én fél 10-től délig ismét igény szerinti szórakozást kínál a családi matiné. Lesz zenés gyermekműsor a Széltoló együttes előadásában, mód nyílik társasjátékokra, sakkozásra, kártyázásra, videózásra, saját szalagra családi videófelvételeket készíthetnek és ekkor is tart az árengedményes akció: a nagykállói tolldzsekikhez ezúttal olcsó cipőt is lehet vásárolni a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár termékeiből. Hétfőn pszichológiai tanácsadás lesz délután 5-től este 7~ig Lelki patika címmel, kedden, november 14-én pedig ugyancsak délután 5 és este 7 óra között állampolgári és közéleti információs szolgálat és tanácsadás. A programok természetesen ingyenesek és nemcsak az MSZP tagjait, hanem mindenkit várnak. A NYÍREGYHÁZI KÖZÜTI ÉPfTÖ VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI /MM pályázatot hirdet FŐÉPÍTÉS munkakör betöltésére^K^^^SS^^SS^SS^S^B Munkaköri feladat: Mm KÖZÚTI ÉPÍTŐ VAUMAT — a főépítésvezetőség mint önelszámoló egység vezetése, vállalkozásának és a föépítésvezetőséghez tartozó építésvezetőségek termelésének, gazdálkodásának irányi- kása. Tevékenységi köre: — gázvezeték-építés és acélszerkezetek gyártása, szerelése, egyéb szakipari tevékenység. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felső-, vagy középfokú végzettség, és gáz- szolgáltató rendszerek irányítói feladatai szaktanfolyami végzettség, — legalább 10 éves szakirányú — szakmai — 5 éves vezetői — gyakorlat, — 45 év alatti életkor. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó: — jelenlegi munkahelyének, beosztásának, besorolásának, jövedelmének és jövedelmi igényének megnevezését, — előző munkahelyeinek, beosztásainak felsorolását, — szakmai végzettségének ismertetését, — a munkakör ellátásával kapcsolatos elképzeléseit, — részletes önéletrajzát, — mellékletként a különböző végzettségeket bizonyító okiratainak hiteles másolatát. A munkakör a pályázat elbírálását követően 1999. január 1-jétől betölthető. Bérezés: megegyezés szerint (alapbér + eredménytől függő prémium). Benyújtási határidő: 1989. november 30. A pályázatokat a vállalat személyzeti vezetőjéhez kell benyújtani Nyíregyháza, Búza tér 20—21. A beérkező pályázatokat bizottság bírálja el, a pályázatokat bizalmasan kezeljük. (3056) A főszerkesztő postájából „Szüneteltetés” közben Október 31-én lapjukban megjelent „Szünetelteti megjelenését a Nyírvidék” c. íráshoz szeretnék hozzászólni. A lap szüneteltetésével kapcsolatban a Nyírvidék főszerkesztője kizárólag a Kölcsey Kiadói Kft. megalakulásának problémáiról szól, említve a jogi akadá- ’ lyokat, a beígért, de nem folyósított támogatásokat. Szívesen olvastam volna arról, hogy a Nyírvidék eddig kiadott példányaiból mennyi fogyott el, a Fő- szerkesztő Ür elégedett-e a lap kiadásának szellemi hátterével, a terjesztéssel és annak módjával, mennyire tartja sikerültnek az eddigi példányokat, elsősorban tartalmi szempontból? Lehet a szervezendő kft.-be nemkívánatosnak tartani az államigazgatási és tanácsi szerveket. Csak arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Nyírvidék — egy városi hetilap — kiadásának gondolata éppen a tanácstól indult el, és hogy a lap megjelentetésének anyagi feltételeit is alapvetően a városi tanács támogatása teremtette meg. Más kérdés, hogy a tanács valószínűleg „nem ilyen lovat akart”. Szóval ki lehet hagyni a tanácsot az üj kft.-ből, csak szerintem előtte a számlát is rendezni kellene, meg a lap újraindításához szükséges engedélyeket is, mivel a városi újság megjelenéséhez szükséges, valamint a kiadói engedélyt is a városi tanács kérte meg, s az alakítandó kft. nyilván nem ezen okiratok alapján tervezgeti tanácsi részvétel nélküli jövőjét. Egyébként az új Nyírvidék kiadásáéhoz sok sikert kívánok, legyen a lap, mint a Főszerkesztő Ür ígérte, „higgadt és mértéktartó”, ne pedig olyan, mint eddig volt. . . Romanovits István Van egy réteg». Egyre több cikk jelenik meg a Kelet-Magyarország hasábjain, amelyek arról számolnak be, milyen lépéseket tesznek a cigányság életkörülményeinek javítására. Ez mind szép, magam is helyeslem, de úgy érzem, még mindig van, sajnos, egy olyan réteg, amely rengeteg problémát okoz. Talán leírnék egy-két esetet, amely engem nagyon felkavart. Testvérem a nyírbátori ruházati áruházban dolgozik és már nem egyszer fenyegették meg az ott dolgozókat, mert számon kérték tőlük a lopott cipőt. . . Ezek után nem csoda, ha a dolgozók sokszor félnek intézkedni, mégha biztosak is a dolgukban. Barátnőmet a bátori ABC előtt vágta pofon egy cigánylány minden ok nélkül úgy, hogy három helyen repedt ki a szája. Az utána jövő társai annyit mondtak: ne foglalkozzunk vele, mert szerintük nem normális, azért csinálta . . . Ami pedig velem is megtörtént már, hogy az üzletből kijövet egy cigány fiatalember elkezdte rugdosni a táskámat és nyomdafestéket nem tűrő szavakat kiabált, mert n«m akart kikerülni és úgy útjába voltam. Igaz ő zsebbe dugott kézzel volt, de nálam tele szatyrok voltak. Sajnos este az állomáson is belekötnek sok békés emberbe és már vannak olyan utcák, ahol az ember sötétedés után fél végigmenni. Félreértés ne essék, én nem általában a cigányságot bántom, hiszen vannak köztük nagyon rendes, dolgos emberek, s a nem cigányok között is egyre több a durva. De hiába a türelem, a sok támogatás, ha a cigányság egy része még mindig nem tiszteli a törvényeket és a randalí- rozásban leli örömét. Azt hiszem az október 24-i számban olvastam Horváth György szavait: „Nem szabad eltűrniük a megkülönböztetést!” Ez így igaz, de szerintem, amiről írtam, ez nem az, ám sajnos tény és ezt csak az érti meg, aki olyan területen él, a|hol nagy számban laknak cigányok. Tisztelettel: Bákonyiné Brátis Zsuzsa Pártok a szociálpolitikáról A tömegek elszegényedését mindenáton meg kell akadályozni Az ország lakosságát egyre inkább fenyegeti a tömeges elszegényedés veszélye, s ezt mindenáron meg kell akadályozni — vallják egyöntetűen a különböző pártok és szervezetek, ám programjaikban a megoldást különféleképpen körvonalazzák. Elképzeléseikről, formálódó szociálpolitikai programjaik főbb eleméről adunk összefoglalót. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT képviselői úgy gondolják, hogy a szociálpolitikai célokat az állami újraelosztási rendszer zsugorításával, nem pedig kiterjesztésével kell elérni. Elsősorban nem segélyt akarnak adni azoknak, akiknek eltartottjai vannak, gyermekekről, öregekről, betegekről kell gondoskodnak, vagy azoknak, akik családot, egzisztenciát akarnak alapítani, hanem azt kívánják, hogy a társadalom például az adózás mérséklésével, annak átcsoportosítása útján segítse elő, hogy az érintettek maguk tudják megoldani problémáikat. A kereszténydemokraták szerint az ő segítésük és támogatásuk jelenti a szűkebb értelemben vett szociálpolitikát. Itt kétféle módszer együttes alkalmazását tartanák célszerűnek: egyrészt bővíteni kellene azt a kört, ahol a kisközösségek megoldhatják saját problémáikat — például nagyobb, több generáció együttélésére alkalmas lakások építésének lehetőségével —, másfelől pedig az államnak arra kellene ösztönöznie — például adózási kedvezményekkel — az önkéntesen működő társadalmi szervezeteket, egyházakat és más intézményeket, hogy a rászorulókat segítsék. A v MAGYAR DEMOK- RATÁ—FÓR UM le kívánja szűkíteni a szociálpolitika fogalmát. Mégpedig oly módon, hogy az öregség, a betegség, a több gyermek nevelésével, illetve a lakás fenntartásával járó kiadások ne tartozzanak a szociálpolitika keretébe. A kifejezetten szociálpolitikai problémák — elsősorban rendkívüli esetek — megoldásában az MDF is nagyobb szerepet szán a jövőben a szakszervezeteknek és az egyházaknak. Nem tartják jónak a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerét, véleményük szerint 3—4 biztosító intézetre lenne szükség, ami a vagyoni viszonyok reformjával együtt, már 5 éven belül megvalósítható. A FIDESZ is úgy látja, hogyha gazdaság jelenlegi átalakulása széles rétegeket hoz egyre reménytelenebb helyzetbe, akik saját erejükből már nem képesek a kilábalásra. Megoldásként azonban nem az egyedi segélyezést javasolják, hanem egyebek között oktatással kombinált közmunkák szervezését. Szorgalmazzák a szociális munkások hálózatának kiépítését, akik közreműködhetnének a nehéz élethelyzetek felderítésében, és az elesettek érdekképviseletében is. A FIDESZ javasolja a családi pótlék kiterjesztését alanyi jogon a pályakezdő munka- nélküliekre is. AZ SZDSZ véleménye szerint a szűkös erőforfáso- kat elosztó állami szociálpolitika intézményrendszere már nem képes garanciát nyújtani arra, hogy megakadályozza széles néprétegek elszegényedését. Ügy ítélik meg, hogy a kiszolgáltatottság ellen az alulról szervezett ellenőrzés nyújthat valamelyest védelmet. Ezt a feladatot a helyi, vagy területi szinten szerveződő szociális érdekvédelmi csoportok láthatják el, amelyek létrejöhetnek egy-egy független politikai szervezet keretein belül, vagy több szervezet összefogásával. Megengedhetetlen, hogy a betegek ne juthassanak hozzá a szükséges gyógyszerekhez csak azért, mert a felemelt árak számukra megfizethetetlenek; hogy gyerekek éhezzenek csak azért, mert szüleik nem tudják befizetni a gyermekintézmények megemelt étkezés-térítés díjait; hogy villany nélkül maradjanak lakások, mert a bennük élő családok nem tudják kifizetni a számlát, vagy hogy a lakbérhátralék miatt kilakoltassák őket; hogy tartós jövedelemkiesés sújtson családokat, mert a társadalom- biztosítás malmai lassan őrölnek. Mindezt figyelembe véve addig, amíg az új parlament új szociális döntéseket nem hoz, az SZDSZ több, azonnali intézkedést követel. Haladéktalanul szükségesnek tartják a 70 éven felülieknek, a létminimum szintje alatt élő családoknak, a súlyos, krónikus betegségben szenvedőknek, valamint a három és több gyermeket nevelő családok gyerekeinek ingyenes gyógyszerellátását. Ugyancsak alanyi jogon, térítésmentes közétkeztetést követelnek a létminimum szintje alatt élő családok gyermekeinek. Mindez — több más követeléssel együtt — akkor lenne megvalósítható, ha a városokban kialakulnának a tanácsi apparátustól teljesen független társadalmi bizottságok, amelyek felmérik a lehetőségeket, s kidolgozzák a megoldás módjait. A szociálpolitikai teendők pénzügyi forrásait az SZDSZ elsősorban a tanácsok segélyezési kereteinek növelésében, a személyi jövedelmek legmagasabb sávjának nagyobb mértékű adóztatásában, s a lakásépítési hitelek kamatainak növelésében látja. Mindezt persze differenciáltan, mert például csak a 60 négyzetméteresnél nagyobb lakások építése esetén kívánják emelni a kamatterheket. Becsléseik szerint a személyi jövedelemadó legmagasabb sávjának emeléséből 5 milliárd, a nagyobb lakások építési kölcsöneinek kamataiból pedig mintegy 6 milliárd forintot lehetne szociális támogatásokra fordítani. „Nem avatkozunk be!” „Vannak a Szovjetunióban olyanok, akik helyeslik a magyarországi és a lengyelországi változásokat, vannak olyanok is, akik nem. Mi azonban abból indulunk ki, hogy nem avatkozunk be ezeknek az országoknak a belső folyamataiba” — hangoztatta Szergej Ahromejev marsall, a Time amerikai hírmagazin legújabb számában megjelent nyilatkozatában. A két ország leszögezte, hogy a Varsói Szerződés tagja kíván maradni, minden, abból eredő kötelezettség vállalásával. Mi immár nem viszünk ideológiát a nemzetközi kapcsolatokba. Magyarország és Lengyelország azért tagja a szövetségnek, mert az megfelel nemzeti érdekeiknek. Vedd olcsóbban! Vállalkozói fórumtól a szórakozásig
