Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. november 9. Kijelölni? K ezembe került két levél, mindkettő igen udvarias, vá­lasztékos, ahogy manap­ság illik, uraző stílusban íródott. Az egyikben — sokszorosított — a - Ke­reszténydemokrata Nép­párt egyik megyénkbéli községi szervezete fordul az egyik városi fogyasztá­si és értékesítő szövetke­zet vezetőjéhez. A megke­resés célja, hogy az illető szíveskedjék egy főt dele­gálni az első és a második világháborúban hősi ha­lált haltak emlékére szer­veződő bizottságba. Emlékművet vagy em­léktáblát állítani megható és nemes cselekedet. De... A címzett szövetkezeti el­nök kifejtette válaszában, hogy miért nem áll mód­jában eleget tenni e ké­résnek. Korrekt módon az új alkotmányra hivatko­zott, annak arra a passzu­sára, mely szerint „ ... mindenkinek joga meg­győződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magán­körben kinyilvánítani, vagy kinyilvánítását mel­lőzni, gyakorolni, minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyekben.'’ Szóval jog és nem kötele­zettség. A válaszadó ki­nyilvánítja meggyőződé­sét, miszerint ha a kérést ilyen formában teljesíte­né, az összeegyeztethetet­len lenne az alkotmányos elvekkel, megszületése után két héttel máris csak deklarálttá tenné az ál­lampolgári jogokat. „Szövetkezetünk dolgo­zói — írja — szabadon, meggyőződésük, szabad elhatározásuk szerint ve­hetnek részt bármely párt, társadalmi szerve­zet, egyesület munkájá­ban.” A lelkiismereti sza­badságot a szövetkezeti mozgalom továbbra is tiszteletben tartja — így fejeződik be a levél. Delegálni annyi, mint meghatalmazottként ki­küldeni, elküldeni, kije­lölni valakit. Nincs en­nek egy kicsit a sokat kritizált pártállamra jel­lemző diktatúraíze? A múlt benne gyökeredzik a mában. Vannak régi szo­kások, nyers uralmi ha­gyományok, eltorzulások, de az új értékeknek is be kellene épülniük politikai kultúránkba. De épp ez megy a leglassabban, pisz­mogva válik a politika értünk valóvá, s tőlünk, állampolgároktól függő­vé. A fennen hangoztatott egyéni politikai szabad­ságjogok térnyeréséig, a politika dinamikus szem­léletéig és gyakorlásáig bizonyára elő-elő fog for­dulni, hogy az apolitikus munkahelyek a pártok­nak fügét fognak mutatni. Sz. J. Megszűnt a lengyel népfront Szerdán saját feloszlatását kimondó határozatot foga­dott el a lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászületési Moz­galom, a PRON, a lengyel népfront országos tanácsa, ami a mozgalom megszűné­sét jelenti. Önállóságot a litván pártnak önállósulni akarnak a lit­ván kommunisták. A Litván KP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén a résztve­vők többsége szorgalmazta: a pártnak legyen saját, az SZKP-étől független program­ja és szervezeti szabályzata. A családi vasárnap után újabb programmal jelentke­zett aávMSZP nyíregyházi művelődést-éS' közösségi há­za, közismertebb nevén a volt pártiskola. Holnap, pén­teken délután kezdődik a Vedd olcsóbban akció, ahol ezúttal a Nagykállói Posztó­gyár termékeiből kínálnak 20—50 százalékos árenged­ménnyel kötőfonalat és szö­veteket, a Nagykállói Tex­tilruházati Ipari Szövetkezet termékeiből pedig tollas­dzsekiket, kabátokat, mun­ka- és szabadidő ruhákat. A vásár délután 2 és es­te 6 óra között lesz, mert 6 órakor a vállalkozók részé­re szerveznek fórumot. A cél: összehozni a vállalkozó­kat olyan szakemberekkel, akik a vállalkozások lehető­ségeiről adnak tájékoztatást. A fórumon lehetőség nyílik Budapest vendége Felipe Gonzalez miniszterelnök vendéglátóját e támogatásra is (Folytatás az 1. oldalról) mogatásért, amelyet Spanyol- ország mint az európai kö­zösségek, illetve a magyar és a lengyel reformfolyamatot támogató 24 ország egyike nyújtott. A spanyol biztosította arról, hogy Magyarország a jövőben számíthat. A déli órákban Szűrös Mátyás, ideiglenes köz- társasági elnök fogadta Felipe Gonzálezt az Or­szágház Munkácsy-termé- ben. A találkozón Szűrös Mátyás kifejtette: Magvar­országnak nagy szüksége van a nemzetközi támogatásra annak érdekében, hogy min­den tekintetben felzárkóz­hasson Európa fejlett orszá­gaihoz, majd tájékoztatást adott a' következő időszak várható politikai fejlemé­nyeiről, így a népszavazásról, a köztársaságielnök- és a par­lamenti választásokról, majd ebédet adott a magas rangú vendég és a kíséretében lévő személyiségek tiszteletére az Országház Vadász-termében. A kora délutáni órákban városnézés szerepelt a spa­nyol miniszterelnök prog­ramjában. Az első állomás a Vár volt: virágcsokrot helye­zett el az 1686-ban, Buda fel­szabadításáért elesett spanyol katonák emléktábláján a Sziklai Sándor utca 35—37. számú ház falán. Ezt köve­tően a magyar főváros életé­vel ismerkedett: végigsétált a Váci utcán, megtekintett egy népművészeti boltot, majd Németh Miklós társa­ságában kávézott a Gerbeaud cukrászdában. Ezután vissza­tértek a Budai Várba, ahol Felipe González megtekin­tette a Halászbástyát, vala­mint a Mátyás templomot. A későbbiekben a kormány vendégházában találkozóso­rozat zajlott le, ennek során a spanyol miniszterelnök megbeszéléseket folytatott a magyar köztársaságelnök-je- löltekkel. a magánvállalkozások finan­szírozási feltételeiről szót váltani a pénzintézetek kép­viselőivel. Megismerhetik a résztvevők a Magyar Szo­cialista Párt választásokkal kapcsolatos szándékait, s az MSZP programjának ilyen irányú főbb céljait. Ott lesz­nek ugyanis a megyében mű­ködő pénzintézetek, az ér­dekképviseletek, az Inforg Vállalkozási Iroda képviselői és természetesen az MSZP gazdasági szakértői. Vasárnap, november 12- én fél 10-től délig ismét igény szerinti szórakozást kí­nál a családi matiné. Lesz zenés gyermekműsor a Szél­toló együttes előadásában, mód nyílik társasjátékokra, sakkozásra, kártyázásra, vi­deózásra, saját szalagra csa­ládi videófelvételeket ké­szíthetnek és ekkor is tart az árengedményes akció: a nagykállói tolldzsekikhez ez­úttal olcsó cipőt is lehet vá­sárolni a nyíregyházi Sza­bolcs Cipőgyár termékeiből. Hétfőn pszichológiai tanács­adás lesz délután 5-től este 7~ig Lelki patika címmel, kedden, november 14-én pe­dig ugyancsak délután 5 és este 7 óra között állampolgá­ri és közéleti információs szolgálat és tanácsadás. A programok természete­sen ingyenesek és nemcsak az MSZP tagjait, hanem min­denkit várnak. A NYÍREGYHÁZI KÖZÜTI ÉPfTÖ VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI /MM pályázatot hirdet FŐÉPÍTÉS munkakör betöltésére^K^^^SS^^SS^SS^S^B Munkaköri feladat: Mm KÖZÚTI ÉPÍTŐ VAUMAT — a főépítésvezetőség mint önelszámoló egység vezetése, vállalkozásának és a föépítésvezetőséghez tartozó épí­tésvezetőségek termelésének, gazdálkodásának irányi- kása. Tevékenységi köre: — gázvezeték-építés és acélszerkezetek gyártása, szerelé­se, egyéb szakipari tevékenység. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felső-, vagy középfokú végzettség, és gáz- szolgáltató rendszerek irányítói feladatai szaktanfolya­mi végzettség, — legalább 10 éves szakirányú — szakmai — 5 éves ve­zetői — gyakorlat, — 45 év alatti életkor. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó: — jelenlegi munkahelyének, beosztásának, besorolásának, jövedelmének és jövedelmi igényének megnevezését, — előző munkahelyeinek, beosztásainak felsorolását, — szakmai végzettségének ismertetését, — a munkakör ellátásával kapcsolatos elképzeléseit, — részletes önéletrajzát, — mellékletként a különböző végzettségeket bizonyító ok­iratainak hiteles másolatát. A munkakör a pályázat elbírálását követően 1999. január 1-jétől betölthető. Bérezés: megegyezés szerint (alapbér + eredménytől füg­gő prémium). Benyújtási határidő: 1989. november 30. A pályázatokat a vállalat személyzeti vezetőjéhez kell be­nyújtani Nyíregyháza, Búza tér 20—21. A beérkező pályázatokat bizottság bírálja el, a pályázato­kat bizalmasan kezeljük. (3056) A főszerkesztő postájából „Szüneteltetés” közben Október 31-én lapjukban meg­jelent „Szünetelteti megjelenését a Nyírvidék” c. íráshoz szeret­nék hozzászólni. A lap szüneteltetésével kapcso­latban a Nyírvidék főszerkesztő­je kizárólag a Kölcsey Kiadói Kft. megalakulásának problémái­ról szól, említve a jogi akadá- ’ lyokat, a beígért, de nem folyó­sított támogatásokat. Szívesen olvastam volna arról, hogy a Nyírvidék eddig kiadott példá­nyaiból mennyi fogyott el, a Fő- szerkesztő Ür elégedett-e a lap kiadásának szellemi hátterével, a terjesztéssel és annak módjával, mennyire tartja sikerültnek az eddigi példányokat, elsősorban tartalmi szempontból? Lehet a szervezendő kft.-be nemkívánatosnak tartani az ál­lamigazgatási és tanácsi szerve­ket. Csak arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a Nyírvidék — egy városi hetilap — kiadásának gondolata éppen a tanácstól in­dult el, és hogy a lap megjelen­tetésének anyagi feltételeit is alapvetően a városi tanács tá­mogatása teremtette meg. Más kérdés, hogy a tanács valószínű­leg „nem ilyen lovat akart”. Szó­val ki lehet hagyni a tanácsot az üj kft.-ből, csak szerintem előt­te a számlát is rendezni kellene, meg a lap újraindításához szük­séges engedélyeket is, mivel a városi újság megjelenéséhez szükséges, valamint a kiadói en­gedélyt is a városi tanács kérte meg, s az alakítandó kft. nyil­ván nem ezen okiratok alapján tervezgeti tanácsi részvétel nél­küli jövőjét. Egyébként az új Nyírvidék ki­adásáéhoz sok sikert kívánok, le­gyen a lap, mint a Főszerkesztő Ür ígérte, „higgadt és mérték­tartó”, ne pedig olyan, mint ed­dig volt. . . Romanovits István Van egy réteg». Egyre több cikk jelenik meg a Kelet-Magyarország hasábjain, amelyek arról számolnak be, mi­lyen lépéseket tesznek a cigány­ság életkörülményeinek javításá­ra. Ez mind szép, magam is he­lyeslem, de úgy érzem, még min­dig van, sajnos, egy olyan réteg, amely rengeteg problémát okoz. Talán leírnék egy-két esetet, amely engem nagyon felkavart. Testvérem a nyírbátori ruházati áruházban dolgozik és már nem egyszer fenyegették meg az ott dolgozókat, mert számon kérték tőlük a lopott cipőt. . . Ezek után nem csoda, ha a dolgozók sokszor félnek intézkedni, még­ha biztosak is a dolgukban. Barátnőmet a bátori ABC előtt vágta pofon egy cigánylány min­den ok nélkül úgy, hogy három helyen repedt ki a szája. Az utána jövő társai annyit mond­tak: ne foglalkozzunk vele, mert szerintük nem normális, azért csinálta . . . Ami pedig velem is megtörtént már, hogy az üzlet­ből kijövet egy cigány fiatalem­ber elkezdte rugdosni a táská­mat és nyomdafestéket nem tűrő szavakat kiabált, mert n«m akart kikerülni és úgy útjába voltam. Igaz ő zsebbe dugott kézzel volt, de nálam tele szaty­rok voltak. Sajnos este az állo­máson is belekötnek sok békés emberbe és már vannak olyan utcák, ahol az ember sötétedés után fél végigmenni. Félreértés ne essék, én nem általában a cigányságot bántom, hiszen vannak köztük nagyon rendes, dolgos emberek, s a nem cigányok között is egyre több a durva. De hiába a türelem, a sok támogatás, ha a cigányság egy része még mindig nem tisz­teli a törvényeket és a randalí- rozásban leli örömét. Azt hiszem az október 24-i számban olvas­tam Horváth György szavait: „Nem szabad eltűrniük a meg­különböztetést!” Ez így igaz, de szerintem, amiről írtam, ez nem az, ám sajnos tény és ezt csak az érti meg, aki olyan területen él, a|hol nagy számban laknak cigányok. Tisztelettel: Bákonyiné Brátis Zsuzsa Pártok a szociálpolitikáról A tömegek elszegényedését mindenáton meg kell akadályozni Az ország lakosságát egy­re inkább fenyegeti a tö­meges elszegényedés ve­szélye, s ezt mindenáron meg kell akadályozni — vallják egyöntetűen a kü­lönböző pártok és szerve­zetek, ám programjaikban a megoldást különfélekép­pen körvonalazzák. Elkép­zeléseikről, formálódó szo­ciálpolitikai programjaik főbb eleméről adunk össze­foglalót. A KERESZTÉNYDE­MOKRATA NÉPPÁRT kép­viselői úgy gondolják, hogy a szociálpolitikai célokat az állami újraelosztási rend­szer zsugorításával, nem pedig kiterjesztésével kell elérni. Elsősorban nem se­gélyt akarnak adni azok­nak, akiknek eltartottjai vannak, gyermekekről, öre­gekről, betegekről kell gon­doskodnak, vagy azoknak, akik családot, egzisztenciát akarnak alapítani, hanem azt kívánják, hogy a társa­dalom például az adózás mérséklésével, annak át­csoportosítása útján segítse elő, hogy az érintettek ma­guk tudják megoldani prob­lémáikat. A keresztényde­mokraták szerint az ő segí­tésük és támogatásuk jelen­ti a szűkebb értelemben vett szociálpolitikát. Itt kétféle módszer együttes alkalmazását tartanák cél­szerűnek: egyrészt bővíteni kellene azt a kört, ahol a kisközösségek megoldhat­ják saját problémáikat — például nagyobb, több ge­neráció együttélésére alkal­mas lakások építésének le­hetőségével —, másfelől pedig az államnak arra kel­lene ösztönöznie — pél­dául adózási kedvezmé­nyekkel — az önkéntesen működő társadalmi szerve­zeteket, egyházakat és más intézményeket, hogy a rá­szorulókat segítsék. A v MAGYAR DEMOK- RATÁ—FÓR UM le kívánja szűkíteni a szociálpolitika fogalmát. Mégpedig oly módon, hogy az öregség, a betegség, a több gyermek nevelésével, illetve a lakás fenntartásával járó kiadá­sok ne tartozzanak a szo­ciálpolitika keretébe. A ki­fejezetten szociálpolitikai problémák — elsősorban rendkívüli esetek — meg­oldásában az MDF is na­gyobb szerepet szán a jövő­ben a szakszervezeteknek és az egyházaknak. Nem tartják jónak a tár­sadalombiztosítás jelenlegi rendszerét, véleményük sze­rint 3—4 biztosító intézetre lenne szükség, ami a va­gyoni viszonyok reformjá­val együtt, már 5 éven be­lül megvalósítható. A FIDESZ is úgy látja, hogyha gazdaság jelenlegi átalakulása széles rétegeket hoz egyre reménytelenebb helyzetbe, akik saját ere­jükből már nem képesek a kilábalásra. Megoldásként azonban nem az egyedi se­gélyezést javasolják, ha­nem egyebek között okta­tással kombinált közmun­kák szervezését. Szorgal­mazzák a szociális munká­sok hálózatának kiépítését, akik közreműködhetnének a nehéz élethelyzetek felderí­tésében, és az elesettek ér­dekképviseletében is. A FIDESZ javasolja a családi pótlék kiterjesztését alanyi jogon a pályakezdő munka- nélküliekre is. AZ SZDSZ véleménye szerint a szűkös erőforfáso- kat elosztó állami szociál­politika intézményrendsze­re már nem képes garanci­át nyújtani arra, hogy meg­akadályozza széles népréte­gek elszegényedését. Ügy ítélik meg, hogy a kiszol­gáltatottság ellen az alulról szervezett ellenőrzés nyújt­hat valamelyest védelmet. Ezt a feladatot a helyi, vagy területi szinten szerveződő szociális érdekvédelmi cso­portok láthatják el, ame­lyek létrejöhetnek egy-egy független politikai szerve­zet keretein belül, vagy több szervezet összefogásá­val. Megengedhetetlen, hogy a betegek ne juthassanak hozzá a szükséges gyógy­szerekhez csak azért, mert a felemelt árak számukra megfizethetetlenek; hogy gyerekek éhezzenek csak az­ért, mert szüleik nem tudják befizetni a gyermekintézmé­nyek megemelt étkezés-térí­tés díjait; hogy villany nélkül maradjanak lakások, mert a bennük élő családok nem tudják kifizetni a számlát, vagy hogy a lak­bérhátralék miatt kilakol­tassák őket; hogy tartós jö­vedelemkiesés sújtson csa­ládokat, mert a társadalom- biztosítás malmai lassan őrölnek. Mindezt figyelembe véve addig, amíg az új parla­ment új szociális döntése­ket nem hoz, az SZDSZ több, azonnali intézkedést követel. Haladéktalanul szükségesnek tartják a 70 éven felülieknek, a létmi­nimum szintje alatt élő csa­ládoknak, a súlyos, kró­nikus betegségben szenve­dőknek, valamint a három és több gyermeket nevelő családok gyerekeinek in­gyenes gyógyszerellátását. Ugyancsak alanyi jogon, té­rítésmentes közétkeztetést követelnek a létminimum szintje alatt élő családok gyermekeinek. Mindez — több más követeléssel együtt — akkor lenne meg­valósítható, ha a városok­ban kialakulnának a taná­csi apparátustól teljesen független társadalmi bizott­ságok, amelyek felmérik a lehetőségeket, s kidolgozzák a megoldás módjait. A szo­ciálpolitikai teendők pénz­ügyi forrásait az SZDSZ el­sősorban a tanácsok segé­lyezési kereteinek növelésé­ben, a személyi jövedelmek legmagasabb sávjának na­gyobb mértékű adóztatásá­ban, s a lakásépítési hitelek kamatainak növelésében látja. Mindezt persze diffe­renciáltan, mert például csak a 60 négyzetméteres­nél nagyobb lakások építése esetén kívánják emelni a kamatterheket. Becsléseik szerint a személyi jövede­lemadó legmagasabb sávjá­nak emeléséből 5 milliárd, a nagyobb lakások építési kölcsöneinek kamataiból pedig mintegy 6 milliárd forintot lehetne szociális támogatásokra fordítani. „Nem avatkozunk be!” „Vannak a Szovjetunióban olyanok, akik helyeslik a ma­gyarországi és a lengyelor­szági változásokat, vannak olyanok is, akik nem. Mi azonban abból indulunk ki, hogy nem avatkozunk be ezeknek az országoknak a belső folyamataiba” — han­goztatta Szergej Ahromejev marsall, a Time amerikai hír­magazin legújabb számában megjelent nyilatkozatában. A két ország leszögezte, hogy a Varsói Szerződés tagja kíván maradni, minden, abból ere­dő kötelezettség vállalásával. Mi immár nem viszünk ideo­lógiát a nemzetközi kapcso­latokba. Magyarország és Lengyelország azért tagja a szövetségnek, mert az megfe­lel nemzeti érdekeiknek. Vedd olcsóbban! Vállalkozói fórumtól a szórakozásig

Next

/
Thumbnails
Contents