Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

1989. november 8. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Évforduló Csodák pedig nincse­nek! Vagy mégis? Az a huszonöt év, amit együtt töltöttek, tele volt szenvedéssel. S mégis na­gyon boldogok. Bán Fe- rencék élete nem nevez­hető hétköznapinak. A házasságuk második évé­ben Margó, a feleség jegy­vizsgálóként dolgozott a Sóstó felé járó nyitott vil­lamoson. Egy alkalommal beléjük rohant egy autó­busz. Két évig egyálta­lán nem tudott lábra áll­ni, később is tolókocsival, — esetleg pár lépést — bottal tudott csak közle­kedni. Férje szeretete, hűséges ápolása tartotta benne az életet, mellette soha sem érezte magát mozgássé­rültnek. A harc a lábáért konok kitartással vértezte fel. Hiába mesélték beteg­társai, kit hogyan hagyott ott élete párja, amikor el­fogyott a „biztosításért” kapott pénz. Remélt és bízott, hogy ők lesznek a kivételes eset. Megbarátkozott a gon­dolattal is — mert meg­szokni ezt nem lehet soha —, hogy bárhol megfor­dul, utána néznek, össze­súgnak az emberek. Eset­len bicegésével kirí a többiek közül. Félt társa­ságba menni, de férje bíz­tatta, ha kellett, karjában vitte le a második emelet­ről. Az átsírt éjszakákat vigasztaló meleg kézszorí­tások, támogató és nem szánakozó bíztatások eny­hítették. Megerősödött és ■ nem gyengült a kettőjük közötti érzés. Megható ajándéka volt az életnek, hogy a baleset után nyolc évre megszűr letett a kis Ferike. Együtt szurkolt mindenki, az or­vosok, barátok, ismerősök, a férje ötven szál fehér rózsával köszöntötte a kis­mamát. Minden idejüket lekötötte a csöppség, az anya bottal bukdácsolva, sokszor ülve, — mert kép­telen volt felállni —, de ellátta gyermekét. A csa­lád öröme határtalan. A pecsét még szentebb lett. A férj rajongása a nehéz hétköznapok ellenére nem szűnik. Aztán az újabb meg­próbáltatások (összesen 31 műtét) után több szörnyű betegség, tüdőembólia, agyérgörcs, trombózis kö­vetkeztek, de ezeket is át­vészelte. Kiharcolta, hogy ne vágják le a lábát. Hit­te, hogy neki még sok-sok tennivalója van. A támo­gatók közé felnőtt a gyer­mek is, s ez a biztos hát­tér erőt ad, hogy máso­kon is segítsen. Tagja lett a mozgássérültek egyesü­letének, kirándulásokat, ünnepségeket szervez. Jó kedélye, életvidámsága miatt hamar társakra ta­lál ott is, számítanak rá. Margó a huszonötödik házassági évforduló al­kalmából egy ezüst gyű­rűt és 25 szál piros szeg­fűt kapott a férjétől. „Ezt a 25 évet szerelem, s sze­retet nélkül nem csinálta volna végig senki.” így el­fogadni és tenni is tár­sunkért; keveseknek ada­tik meg. Az önzés, s az anyagiak hajszolása idején vannak ilyen csodák! Dankó Mihály EGYÜTT KÖNNYEBB A társadalmi összefogás nagyszerű példájának le­hettünk tanúi Gemzse községben. Különös jelentőséggel bír ez a rohanó, anyagiakat hajszoló, de gazdasági gon­dokkal küszködő világunkban. A szülői munkaközös­ség aktív hozzáállásának köszönhetően az iskola udva­rán kilencven méteres betonjárdát építettünk. A nők, a gyerekek parkosították a környéket, a szülők jelentős társadalmi munkája tette lehetővé, hogy tanulóink sok­kal kulturáltabb körülmények között tanulhatnak. Kö­szönet azoknak, akik részt vettek a nagy munkában. Alexa Laszlóné iskolaigazgató Gemzse DEFEKTES ÜGY A férjemet az egyik va­sárnap a kora reggeli órák­ban baleset érte Üjfehértón. Én az esetről csak dél körül szereztem tudomást. A kislá­nyomat lefektettem, és azon­nal kocsiba ültem, így rohan­tam Debrecenből Nyíregyhá­zára. örültem, hogy odata­láltam a kórházhoz, mivel nem nagyon ismerem azt a környéket. Láttam a taxiál­lomás táblát a kórház előtt, de mivel egyetlen autó sem állt bent, gondoltam nem za­varok nagyon, ha a kapu előtt leparkolok. Mentem megkeresni férjemet, szeren­csére nem volt súlyos a sé­rülése. Mikor beszálltam volna az autóba, vettem ész­re, hogy defektes az első ke­rék. A csere következtében arra lettem figyelmes, hogy néhány taxisofőr hangosan beszélget egymás között, úgy­hogy én is halljam. A beszél­getés lényege az volt, hogy merek én odaállni, ahol ne­kik van biztosítva a parkoló. Másnap a defektes kereket elvittem a gumijavítODa, ahol a mester megnyugtatott, hogy nem defektes, csak ki­csavarták belőle a szelepet egyes jóindulatú emberek. Rögtön tudtam, hogy miért „röhögtek” előző nap a taxi­sofőrök ... S azt is tudom, hogy egyetlen taxiba sem ülök be Nyíregyházán, in­kább gyalog megyek. Kasperkovics Jánosné Debrecen, Böszörményi út 140. HŰVÖS AZ ÉJSZAKA Helyi törvényeket még Zá­honyban sem alkothatnak. 1989. október 21-ről 22-re vir­radó éjjel jöttünk Csapról Záhonyba, gondoltuk, a ha­tárállomáson a vasútnál biz­tosan van lehetőség megvár­ni a hajnali vonatot. Amikor megérkeztünk Csapról, be akartunk menni a váróterem­be, de láncot és lakatot ta­láltunk rajta, azzal a felírás­sal: „Takarítás miatt zárva!” Bementem az irodába és kér­tem, hogy nyissák ki a . váróterem ajtaját, mert huszonötén kint állunk a hűvös éjszakában. Az volt a válasz: hogy csak az állomás­főnök nyithatja ki, mert más ezért „repülne” a vasúttól. Aztán megkerestem a vám­hivatal ottani vezetőjét, hogy engedjen be minket. Elmond­ta, hogy itt nem lehet csak katonáknak, határőröknek tartózkodni. Végül is meg­könyörült rajtunk, helyet adott nekünk. (Szerkesztői megjegyzés: Már korábbi írásunkban is foglalkoztunk Záhony gond­jaival, a megromlott közbiz­tonsággal, az éjszakai ran- dalirozásokkal. A vasút meg­próbál saját eszközeivel ren­det tartani. Azért jó lenne, ha tudna különbséget tenni a várakozó és a csavargó csencselök között. S nem a „Takarítás miatt zárva” cí­mű táblát akasztaná ki.) NÉGYFORINTOS EBÉD A minap hosszú sor állt a piaccsarnoki húsbolt előtt. Köztük töpörödött nénike. Végre rákerült a sor. Félén­ken, halk hangon teszi fel a kérdést az eladónak: Tessék mondani, kapható köröm? — Nincs — hangzik az érces válasz — de van csont. S mutat a telejesen lekopasz- tott fehéren csillogó csontra. A néni felsóhajt, s rebegve mondja: akkor kérek egy fél kilót. — Négy forint — nyújtja a férfi a csomagot. A néni zsebkendője sarkában összekuporgatott tíz-húsz fil­léresekkel fizet, majd lassú léptekkel elcsoszog. Elgon­dolkodtam. Vajon milyen ebédje lesz az idős asszony­nak a 4 forintos csontból. — Hogy jól nem lakik, az bi­zonyos. Nagy Péter Nyíregyháza KÖSZÖNJÜK Megköszönjük a Szabolcs táncegyüttesnek, a Kelet Áruháznak, a 13-as, a 6-os és a 19-es számú általános is­koláknak, valamint a Deli- ikátesz üzletnek és dr. Tar Magdolnának, hogy az Egye­sített Szociális Intézmé­nyünkben „Idősek hete” aj­kalmából részt vettek, elő­adásukkal színesebbé, szeb­bé tették az idősék napjait. Kállai Zoltán igazgató PÉNZTÁRCA Nyíregyházára járok dol­gozni, s azt hiszem több utas- társam nevében emelem fel szavam. A délutáni vonato­kon nagy a zsúfoltság, meg­szoktuk, hogy késnek, de azt senki sem szokta meg, hogy még a pénztárcáját is ellop­ják felszálláskor. A Záhony felé induló vonat 16,45 óra­kor érkezik az állomásra, nagy a tumultus, hogy jus­son hely. Sajnos gyakori, hogy nincs a vonaton világí­tás, ugyanis egy társaság er­re specializálta magát, hogy felszálláskor addig tolaksza­nak, míg néhány utast meg nem szabadítanak a pénz­tárcájától. Jó lenne, ha a rendőrség figyelné a beérke­ző vonatokat és kiszűrné a gyanús elemeket. Szemán Viktória Kisvárda „AKI TAHÖ ...” Egyik vasárnap elmentünk férjemmel Nyíregyházán a KGST-piacra. Egész hosszú kocsisor volt előttünk, mi a baloldali sávba álltunk be. A parkolóból egy Szamara kezdett tolatni, mi pedig el­foglaltuk a helyét. Közvetle­nül mögöttünk egy Dácia állt, egy bőrzakós „úriember” szállt ki belőle és kiabálva felszólított bennünket, hogy álljunk ki, mert oda akar be­állni. Azzal fenyegetett, hogy addig úgy sem tudunk elmen­ni, amíg ő a piacon vásárol. Ezután kérte a férjem jogo­sítványát. Kérdeztük, hogy milyen alapon? „Sokba fog ez maguknak kerülni” — hangoskodott. A felesége is segítségére sietett. ... „Aki tahó, az tahó is marad” je­gyezte meg. Rendkívül sér­tőnek találjuk a történteket. Ráadásul a férfi szakmun­kásképzőben tanár. Mit ta­nulhatnak tőle a diákok, ha a felnőttekkel is így viselkedik? Egyes emberek miért próbál­nák , még ?j mindenféle hely­zetben- képzelt hatalmukkal visszaélrti? * Név és, cjm a szerkesztő­ségben ő i L.E., Nyíregyháza: Az ál­talános forgalmi adóról szótló rendelkezések tartal­mazzak, hogy a „Magánerős házilagos lakásépítés, bőví­tés, közművesítés valamint a lakáson végzett egyéb munkák esetén a magánsze­mély jogosult az előzetesen felszámított adó (ÁFA) Visz- szadgénylésére.” Az idézett jogszabályban foglaltakból egyértelműen következik, hogy gyümölcstánoló, hétvé­gi ház, nyaraló építésével kapcsolatban felmerült ál­talános forgalmiadé vissza­igényléséire nincs lehetőség. K. Károly, Kisvárda: A nevelt gyermek esetében a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságnak a Gyermek és Ifjúságvédő Intézetet is meg kellett keresni, hogy az mattól meddig részesült in­tézeti neveflósiban. A beérke­zett igazolások alapján megállapították, hogy a csa­ládi pótlékot megkaphatja. Böröczi Ambrusné, Nyír­egyháza: Nyíregyházán az Ungvár sétány 33. sz. alatt (volt Pártirodában) tartja foglalkozását kedden és csütörtökön 4-itől 6 óráig a nyugdíjasklub. Jelentkezni a helyszínen kell. K. Attila, Nyírbátor: Ne­mesfém tárgyaikat továbbra is lehet behozni értékesíté­si céllal az országiba. Erre vonaitkozóan külön írásbeli nyilabkoaaittot kell tenni a határon. Az eladásra hozott tárgyakat a belépéstől szá­mított 30 nappon belül kell — az arra feljogosított fel­vásárló szervnél — értéke­sítésre felajánlani. Az ese­dékes vámot a felvásárló a felvásárlási ónból levonja és a vámbevétéli számlára átutalja. — ezzel tehát az eladónak nincs gondja. Az értékesítésre behozott ne­mesfém tárgyak mennyisé­gi korlátozás nélkül vámke- zedhetők Ily módon. Nagy László, Nyíregyhá­za: A közgyógyellátásra va­ló jogosultságot a kérelme­ző lakóhelye szerinti illeté­kes helyi tanács végrehaj­tó bizottságának egészség­ügyi és szociálpolitikai fel­adatot ellátó szakiigazgatási szerve állapítja meg, a ké­relmező szociális körülmé­nyeinek gondos mérlegelése alapján. Áz illetékes válaszol CSERE JÓTÁLLÁSI IDŐBEN Egy olvasói levélre reagál­va, a tartós fogyasztási cik­kek jótállási feltételeiről tá­jékoztatták lapunkat a me­gyei tanács ár- és piacfelü­gyelőségének illetékesei: A garanciális feltételekről rendelet intézkedik, melyet a közelmúltban többször mó­dosítottak. (A tartós fogyasz­tási cikkhez mellékelt jótál­lási jegy is tartalmazza a jótállás feltételeit, valamint a szervizhálózat címeit.) A rendelet egyebek közt ki­mondja, hogy ki kell cserélni a hibás terméket a vásárló kérésére, ha az a vételtől számított három napon belül meghibásodott; vagy a köte­lező jótállási idő alatt öt al­kalommal volt már javítva és hatodszorra is bekövetke­zett a hiba, vagy nem javít­ható egyáltalán a termék, vagy a hibajelentéstől számí­tott 30 (ha kölcsön készülé­ket nem kapott) 60 napon belül nem tudták megjavíta­ni. Az első esetben a cserét a kereskedelem, a további ese­tekben a szerviz köteles biz­tosítani. Nagyon fontos tud­ni —, ha a cserefeltétel fenn­áll — a cserét ebben az eset­ben is a vásárlónak kell kér­ni. A szerviz köteles azzal az idővel meghosszabbítani a jótállási időt, ami alatt az árut rendeltetésszerűen nem tudták használni. Javasolják minden panaszosnak, hogy gondosan tanulmányozzák át a kapott jótállási jegyet és aszerint éljenek jogaikkal. Valamint a jótállási javítá­sokat az esetleges viták el­kerülése érdekében írásban rendeljék meg. ELADTAK Lapunk október 18-i szá­mában „Tej helyett” címmel megjelent olvasói levélre Taj- ta László a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat igazgatója válaszolt. E szerint a Bethlen Gábor utca 45. sz. alatti tej-tejter­mék üzlet a vállalatuk tulaj­dona volt. Egy nagyobb in­gatlan részeként csak kis területen működött a tejbolt. Az ingatlant eladták, így 1989. december 31-ével a bolt is megszűnik. A megszünte­tési szándékukat a városi ta­nácsnak bejelentették, amit tudomásul vettek. MegBresadctt taaácsi lakás rendbehozatala Gy. J.-né nyíregyházi olvasónk édesanyját, annak be­tegsége miatt, — mivel lebénult és ápolásra szorul — és eddig egyedül lakott — kénytelen volt magához venni. Ezért szerette volna azt a megoldást, hogy a munkahelyé­hez közel cserél lakást. Tudomása volt egy ilyen lakásról, ahol a bérlő meghalt és ezt a lakást szerette vona meg­szerezni, azonban a lakásügyi hatóság másnak utalta ki azzal az indokkal, hogy úgy sem bírta volna a felújítási költségeknek a felét kifizetni (80 000,— Ft), ezt pedig az új lakó vállalta. Olvasónk megkérdőjelezi, illetve vitatja, hogy miért kellene neki egy más lakó által tönkretett la­kás rendbehozatalát fizetnie, mivel az ő lakását is csak úgy veszik át, ha teljesen rendben hagyja (festés stb.). Olvasónk problémája kettős, mert más elbírálás alá esik a lakás bérlőjének a kijelölése, és más szabályok vonatkoznak a lakás helyreállítására, illetve a költségvi­selésre. A lakásügyi jogszabályok értelmében tanácsi bérlakást alapvetően csak az ún. „névjegyzék” alapján lehet ki­utalni, mely névjegyzék évente készül és tanácsi bérla­kást igénylők — lakással nem rendelkezők, vagy lakás­cserét kérők — szerepelnek rajta. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy az ún. „lép­csőzetes csere” alapján névjegyzéken kívül is kielégíthes­sen a lakásügyi hatóság csereigényeket. Ennek az egyik feltétele az, hogy az elcserélni szándékozott lakások azo­nos szobaszámúak legyenek. Az ilyen cserének alapvető indoka az egészségi állapot szokott lenni (idős bérlők ma­gasabb szintről alacsonyabb szintre kívánnak leköltöz­ni). Ezekről az igényekről a lakásügyi hatóság külön nyil­vántartást vezet, és miután itt egyedi kérésekről van szó, általában az igénylők aejják meg azt a címet, ahol ürese­dés történik, illetve amelyik lakást szeretnék megkapni. Olvasónk is emiatt nem kapta meg a kért lakást, mert egy másik — hasonló igénnyel rendelkező — jogosult, hamarabb jelezte ezt a szándékát. A megüresedő tanácsi bérlakások rendbehozatala elköl­tözés esetén a volt bérlő kötelessége, hiszen a lakás le­adásáért pénzbeli térítést kap, tehát ezért tiszta, beköl­tözhető (újszerű) állapotban kell a lakást hozni. Itt is van olyan lehetőség, hogy az utólag kijelölt bérlő — írásban és az IKSZV képviselője előtt — megegyezzen a korábbi bérlővel, hogy a bérbeadó által előírt munká­latokat elvégzi, és utólag sem a béradóval, sem az előző bérlővel szemben reklamációval nem él. Más a helyzet az elhalt bérlő esetében, hiszen itt az örökösök pénzbeni térítést nem kaphatnak, mert a bér­leti jogviszonyt a bérlő halála megszünteti. Ilyenkor az örökösöknek a lakást 90 napon belül ki kell üríteni, ki kell takarítani és leltár szerint átadni a bérbeadónak. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a lakás rend­kívül elhasznált állapotban kerül leadásra, és a lakható állapotban hozatala meghaladja a százezer forintot is, mint például olvasónk esetében. Miután az IKSZV nem min­dig tudja gyorsan helyreállítani saját kivitelezőivel a la­kást, lehetőség van arra, hogy az új bérlő — az IKSZV által előírt munkálatokat — a saját költségén, utólagos költségtérítéssel átvállalja. Ennek a megoldásnak kettős előnye van, hiszen egy­részt az új bérlő a saját ízlése szerint hozza rendbe a la­kást, másik előnye, hogy nem fog hónapokig üresen állni a lakás, amíg a bérbeadó a bérlemény felújításához hozzá­kezd, illetve saját munkásaival elvégzi. Természetesen erre az új bérlőt kötelezni nem lehet, amennyiben ragaszkodik ahhoz, hogy beköltözhető la­kást kapjon, akkor a bérbeadó a szükséges munkálatokat — saját költségére — elvégzi. Dr. Kovács Mihály olvasóin le leveleiből

Next

/
Thumbnails
Contents