Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-08 / 265. szám
1989. november 8. Kelet-Magyarország 3 Gazdasági Jegyzet Jövedelmezőség Ha a statisztikai adatoknak hinni lehet, volt egy aranykora a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Ezt az 1980- as évek elejére datálják. Aki volt és azóta is gyakorló mezőgazdász, önnön tapasztalatából is felidézheti, valóban voltak nagy termést és jó jövedelmet adó esztendők. Itt Szabolcs- Szatmár-Beregben például az 1984-es év rekordokat döntött a gabonatermesztésben, gyümölcstermelésben, ió ütemben növekedett a hús- és tejtermelés és nem volt panasz a jövedelmezőségre. Amit abban az időben a mezőgazdaság érzett és kénytelen volt elviselni, azok a túltermelésből adódó válságtünetek voltak. A szabályozók okozta nagymértékű jövedelemlevonás, az agrárolló mértéktelen nyílása azonban gyorsan feledtette az aranykort és az eleinte csak halk tiltakozás az évek múlásával morajló elégedetlenségbe csapott. Néhány év elegendő volt, hogy el- szomorítóan tiszta legyen a képlet. Miközben az ipari eredetű áruk ára hatványozottan növekszik, a mezőgazdasági termékek ára stagnál. Csökken a jövedelmezőség, a bővített újratermelésre képtelen üzemeket a termelés szinten tartásában is akadályozza a magas kamatláb, a pénztelenség és nem utolsó sorban a felülről ily módon szított érdektelenség. Miután az agrárválság mélypontján ma már nyilvánvaló, hogy a további szóhúzás az elvonás mér- téktelenségével katasztrófát idézhet elő, a kormány és a TOT októberi találkozóján a fő kérdés a mezőgazdasági üzemeket érintő gyors jövedelemjavító intézkedés volt. A TOT tizmilliárd, a kormányzat ötmilliárd forint értékű jövedelemjavulásban látta (látja) a gazdálkodás helyretételét. A jövedelemjavító intézkedések része a jövő évi szabályozók már ismert elemei. (Ezekből lapunk is közölt részleteket.) Meghatározó lesz — egy-két kivételtől eltekintve — a szabadár, a gazdálkodás korlátlan szabadságot élvez, erősödhet a vállalkozás. Nem kétséges, a jövedelmezőségi szint javulása — ha az bekövetkezik akárhány milliárdos nagyságrendben — ösztönző lesz, javít a helyzeten. Ezt sugallta Hütter Csaba mezőgazdasági miniszter nyilatkozna is, amelyet a Népszabadságnak november 4-én adott. Ebben az interjúban elhangzott egy. mondat a garantált árakkal kapcsolatban. Idézzük: „A legfontosabb termékekre — sertés, vágómarha, kukorica — 1990. január 1-jétől garantált árakat határozunk meg. A garantált árak fedezik az indokolt termelési költségeket és valamennyi jövedelmet is tartalmaznak.” Egyetlen szó, a „valamennyi” az óhajtott és szükséges jövedelemszint növekedésével kapcsolatban nagy kétségeket támaszt. Vajon mennyi az a valamennyi? Ha tudjuk, hogy a sertésállomány nagyarányú csökkenésének fő oka, hogy a termelő jövedelme néhány év alatt sertésenként 800— 900 forintról 100—200 forintra csökkent, akkor a valamennyi jövedelemjavulas nemigen segít. A kukorica vetésterülete, terméshozama sem lesz nagyobb, mert a valamennyi mértékhatározc a magyar nyelvhasználatban csekélységet, minimálisan elhanyagolható nagyságrendet jelöl. A csekély jövedelemjavulás tehát nem lesz és nem is lehet ösztönzőerő, nem az érdekeltséget javítja majd, hanem az érdektelenséget. Az említett garantált áraknak tehát, hogy hatásuk is legyen, garantáltan jó, vagy jobb jövedelmet kell biztosítani. Az ország és következésképpen a mezőgazdaság helyzete is rossz. Oldatlan feszültségek terhelik a gazdaságot, miközben egyre nagyobb az erőfeszítés, hogy az élelmiszergazdaság (a mezőgazdaság) teljesítőképessége fennmaradjon. Az ország nem mondhat le az évi 800—900 millió dollár értékű élelmiszergazdasági külkereskedelmi aktívumról, de az üzemek, kisáru- termelők sem mondhatnak le egy tisztességes jövedelmi szintről, már csak azért sem. mert nem máról holnapra akarnak élni. Másrészt annak is elejét kell venni, hogy a veszteséges mezőgazdasági üzemek gyarapodjanak, hogy az állatállomány tovább csökkenjen, hogy kényszer- tákarékosság miatt a termésátlagok mélyre zuhanjanak és a minőség az eladhatat- lanságig romoljon. A megoldás a jövedelmezőség, a jövedelmezőségi szintet már nem lehet javítgatni, azt ma már jelentősen és határozottan javítani kell. Seres Ernő Egyszemélyes tantestület A Független Kisgazdapárt nagyecsedi szervezetének szombati nagygyűlése élőtt-teplezték le Krupiczer Antal Erdélyből származó fafaragó mester alkotását, amit 1956 emlékére állíttattak. (Baján Erzsébet felvétele) Tenyérnyi falu ez a Csász- ló, alig érünk be, már ki is futunk belőle. Háromszor is elmegyünk az iskola mellett, míg végre rálelünk a fák mögött szerényen meghúzódó épületre. Dél elmúlt, magunk is láttuk, a gyerekek már hazafelé tartanak. No, gondolom magamban, rosszkor jöttünk, a tantestület most bizonyosan ebédel, nem lesz kivel szót váltani. Azért benyitok a kapun. De alig teszek pár lépést, máris két kutyával kell farkasszemet néznem — a szomszédból rohantak át, hogy bősz ugatással, vagy tán harapással is elriasszák a birtokháborítót. Akinek, mitagadás, rögves inába is száll a bátorsága. Még jó, hogy ahol a szükség, ezúttal is ott a segítség. Mint pár perc múlva megtudom, maga a tanító úr jött lecsillapítani a harcias házőrzőket. Itt lakik az iskola tőszomszédságában. Mondom, mi járatban vagyok, szétnéznék ennek a kicsi falunak az iskolájában. A tanító úr — már tudom. Pintye Gábort tisztelhetem személyében — máris hozza a kulcsot. Takaros folyosó, virágokkal, a falon az iskolákban szokásos díszítések; aztán állványon lavórok, törölközők a kézmosáshoz. Az egyetlen tanteremben terebélyes cserépkályha és három sor pad — az egyikben az elsősök, a másikban a másodikosok, a harmadikban a harmadikosok ülnek. Egyik sorban sincs több háromnégy padnál. Éppen elegendő tizenhét gyermeknek. A negyedikesek Csegöldre járnak, mert ott van orosztanár, a felső tagozatosak pedig Jánkmajtisra. Szóval osztatlan iskola a császlói, s egyszemélyes a tantestület. A tanító úr itt született a faluban. Két év híján negyven esztendőt töltött a katedrán, s amikor eljött az ideje, el is ment nyugdíjba. Üj nevelőt azonban hiába kerestek a helyére, így még egy évig marad. Rajta kívül még egy pedagógus lakik a faluban — több értelmiségi aztán nincs is. A tisz- teletes úr Tisztaberekről jár át, az orvos Csegöldről, de most őt is helyettesítik — hetente egyszer Jánkmaj- tisról jön orvos a császlói betegekhez. Innen akkor is fel kell kerekedni, ha valaki egy kiló húst akar venni, vagy ' ha hajat szeretne vágatni.. Mondja a tanító úr, hogy az ő gyermekkorában még három boltja volt a falunak. Most van egy, aztán egv italbolt, a posta —- és ezzel kész is. Kétségtelen, búsás haszonra bajosan számíthatna errefelé a kereskedő — ötszáz lakosa sincs a falunak, any- nyian sem élnek itt, • mint száz évvel ezelőtt.. A fiatalok elvégzik az iskolát, aztán kiröppennek továbbtanulni. És nem jönnek vissza. Hová is jönnének? Az egyszerű téeszen kívül itt más munkahely nincs. Császló is osztozik a többi apró település sorsában: lassan, de feltartóztathatatlanul öregszik. Volt olyan esztendő, amikor mindössze két elsős ült iskolapadban. Most négyen vannak. A tanító úr gyerekei is mesze szakadtak születésük helyétől: egyik lánya Nyíregyházán, a másik Pomá- zon él a családjával. Édesapjuk sosem kívánkozott el innen, noha neki is módjában állt volna istenhozzádot mondani a határszéli kis falunak. De szerette az itteni, józan, dolgos embereket, a csöndet, a tiszta levegőt, a nyugalmat. Ezért maradt, ámbár feleségével most ők is azon töprengenek: mégiscsak menni kellene — egyszer, majd — a gyerekek, az unokák után. El innen, ahol ma már inkább a lélekharang szól, mint a keresztelő- pohár cseng . . . Gönczi Mária Egy évben hétezer kezelés történik a megyei kórház művese állomásán. Sajnos sokan vannak akik rászorulnak erre a gyógymódra. Egy beteget átlagban 150-szer kezelnek. (Elek Emil felvétele) Meo és norma nélkül Az ellenőr megbízik az Agragépben A munkadarab elkészítésének hagyományos módszere a következő: A normás odaáll a szakmunkás mellé és stopperrel leméri egy-egy alkatrész elkészítéséhez szükséges időt. Ez alapján meghatározzák a teljesítménybért, ha ettől kevesebb készül el, ebből levonnak, ha több, vastagabb lesz a boríték. Persze a művelethez az is hozzátartozik, hogy az elkészült alkatrészeket a minőségellenőrző osztály munkatársa tételesen átvizsgálja, meghatározza, hogy melyiket adhatják a másik műhelynek és melyik selejt. A hagyományos munkamenettel szakított a nyírteleki Agrogép Vállalat. Nemcsak a normákat szüntette meg, hanem a minőségellenőrző osztályt is. Nagy Sándor igazgató szerint a normák miatt olyan kereseti arányok alakultak ki, amelyek mögött nem a megfelelő teljesítmény állt. Á művezető észreveszi a csellengőket Korábban a munkalap alapján állapították meg, ki dolgozott többet és ki kevesebbet. Mivel cégről van szó, hiszen 160-an dolgoznak a vállalatnál, a csellengőket, a lógósokat is könnyebb kiszűrni a művezetőknek, akik végigkísérik a munkafolyamatokat. Rugalmasabb a munkaelosztás, a munkaszervezés és így könnyebb az értékelés is. A múlt évben tíz emberrel dolgozó minőségellenőrző osztály hivatalból megállapította, hogy például az adott termék rossz, selejtes, majd megkezdődött a nyilvántartás, a visszavételezés. Arra viszont nem voltak hivatottak, hogy megmondják, hogyan kellett volna csinálni vagy miért rossz alapanyagot kapott a szakmunkás. Most helyettük a gyártás első percétől kezdve a művezetők és a csoportvezetők ellenőrzik a gyártott munkadarabot és gyártás közben korrigálják a hibákat. Ugyanők a készterméket újra átvizsgálják. Nagy Sándor véleménye az, hogy a vállalati struktúrának kell felkészülni a magasabb minőségi követelmények teljesítéséhez. Mivel az üzemekben ismerik egymás munkatempóját, teljesítményét, kollektiven döntenek a jutalmazásról is. — Feltétlenül javult a minőség és sokkal kevesebb az utólagos reklamáció — értékelte a változást az igazgató. — A vállalat az egész ország területén ellátja a garanciális munkákat, amelyet egyik kollégánk végez. A meo helyett a vevőszolgálat tevékenységét erősítettük, állandó kapcsolatban állunk vevőinkkel. A tőlük kapott visszajelzések alapján rugalmasan változtatjuk a konstrukciót. Erre a DETK tarLerészeged,és heűyett a kulturált italfogyasztást javasolja a Kiskunhalasi Állalmi Gazdaság. Teszi ezit nemcsak szavakkal, hanem csökkentett alkoholtartalomú új termékeivel. Stick Gyula, az állami gazdaság nyíregyházi leralka- tának vezetője mondta el, hogy a kiskunhalasiak már évék óita foglalkoznak különleges likőrök gyártásával, ám most Egzotik néven egész termékcsaládot fejlesztettek ki. Kiwi, mangó, mandarin, curacao, vémiaramcs, kókusz és grapefruit ízesítéssel dolb- jálk piacira a hét deciliteres, mindössze 22,5 fokos likőröket. A euracaótól a kókuszig Likőrt kínálnak Cél a kulturált itallogyaszlás Mielőtt bárki azzal vádolna bennünket, hogy alkoholfélét reklámozunk, érdemes emlékeztetni, hogy világviszonylatban az alkoholfogyasztásban a kétes első helyen vagyunk. Ám a tömény szeszesital helyett vendégváráshoz, karácsonyi, újévi ünnepek, a jeles névnapok közeledtével a kiskunhalasiak szeretnének frontáttörést eléírni szokásaink megváltoztatásában. A tetszetős kivitelű likőröket a tőkés és a szocialista piacra egyaránt szállítja az export-import joggal felruházott kiskunhalasi gazdaság. Miimi-markethálózaitot hoznak létre az országban — Nyíregyházán a Kelet Áruház mellett van — és ott mutatják be termékeiket. (t. k.) tálycsalád a legjobb példa, amelyen idén 15 .módosítást is végrehajtottunk'. Folyamatos munkát kérnek Az óriás üzemcsarnokban már nem ilyen egyértelmű a fogadtatás. Lefler Miklós lakatos-hegesztő csoportvezető, ha lehetne szavazni, a normára adná a voksát. Bár hozzáteszi, hogy így kevesebb a lógás, a brigádtagok egymást ösztönzik a kijelölt munka elvégzésére. A motiváció az órabéremelés, amelynek mértékéről Lis- kány András dönt, aki naponta többször ellenőrzi a munkameneteket. — Jobb volt a norma — áll meg egy pillanatra az eszterga mellett Krutilla László. — Mindenki tudta, ha ennyit teljesít, akkor mennyi pénzt fog hazavinni. De ez csak akkor volt jó, ha nagy szériában készítettem alkatrészeket. Változott a gyártásunk, szinte minden órában mást készítek. Nemigen lehet lazsálni, mert a munkák többsége sürgős. — Lassan megértik az emberek — magyarázza a művezető —, hogy folyamatos munkát kérünk, amihez megpróbáljuk úgy ütemezni az anyagellátást, hogy minél kevesebb legyen az állásidő. Ezt idén átlagban húsz százalékos bérfejlesztéssel ismertük el. A piacpolitikánk is ehhez igazodott, ha kell a sorozatgyártás helyett az adott termékből egyet is legyártunk, majd áttérünk eg:-, másik készítésére. Kém a munkaláp számít Az itteniekben azért még mindig benne van az, ha valaki ügyesen rendezte el a munkalapokat és a jobban fizető alkatrészeket fogta ki, akkor lényegesen többet keresett a többinél. Ékre most nincs lehetőség. A gyártás közbeni folyamatos ellenőrzés is annyira bevált, hogy az NSZK-beli partnerük három hete nem hajlandó eljönni Nyírtelekre és bevizsgálni a John Deer traktorokhoz készített részegységeket, amit korábban állandóan megtett, mondván látatlanban elfogadja a munkát. (mattié) Mégiscsak menni kellene...
