Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. november 7 Ö tödik esztendejében jár a Gorbacsov nevével fémjelzett szovjet peresztrojka. Ez idő alatt sok minden megváltozott, számos területen viszont — különösképpen a gazdaságban — rendkívül nehéz a helyzet. A velünk szomszédos Kárpátalja, ahol nem pontos adatok szerint 160 ezer magyar nemzetiségű is él, mint tengerben a csepp éli meg e nem mindennapi korszak örömeit, vajúdását, keserveit, összeállításunkban — amelyért köszönetét mondunk Ungváron megjelenő testvérlapjaink, a Kárpáti Igaz Szó és a Zakarpatszka Pravda munkatársainak — e hétköznapokból kívánunk ízelítőt adni olvasóinknak a Szovjetunió legnagyobb ünnepe, a nagy októberi szocialista forradalom alkalmából. Ml ÚJSÁG A Kárpátokba beszökött az ősz. Krajnya Martinka község kolhozközpontjában is szép még az idő, de már vége felé közeledik a betakarítás. II bürokrácia furcsa „játékai" • Mi lesz a falvakkal? Szorító élelmiszergondok Egy agrártudós töprengései Ralió, Szolyva Szertartásszalon és társai Helyeslés helyt.. M intha szél fújta volna szét a korábbi 'közönyt, az újságolvasók sem siklatlak el az eseményók felett. Többségük nem azért ragad tollat, hogy mélység/ ges elégedettségét fejezze ik'i, hogy maradéktalanul helyeseljen, hanem épp ellenkezőleg... Most az Ukrajnai Legfelsőbb Tanácsba és a helyi tanácsokba való választás törvénytervezete foglalkoztatja élénken az embereket. A leghevesebb reagálást az váltja ki, hogy a tervezet szerint a társad ail mi szervezetek külön képviselőt jelölhetnek, s ezek a jelöltek ily módon nem esnének át az össznépi megmérettetésen, nehezebb lenne tőlük szá- mo nikérn.i majdani tevékenység ükét. Nem csupán a szerkesztőségbe futnak be csaknem naponta a hasonló tartalmú levelek. Sok javaslat, észrevétel és kiegészítés érkezik a területi tanácsban alakított munkacsoporthoz. Az ukrán alkotmány módosításáról kétszázan, a választási törvénytervezetre közel 300-an fejtették ki véleményüket. S még többen ■javasoltak változtatást, a helyi tanácsok választásának jövője kapcsán. Sokan amellett kardoskodnak, hogy alternatív alapon és közvetlen szavazás utján válasszák meg a köztársaság legfelsőbb tanácsának elnökét is. Mások azt hangsúlyozzák: helytelen lenne, ha ugyan az a személy két választott szervben is képviselő lenne. (Bár csak egyetlen tanácsban lenne képes eleget tenni a rázúduló választási utasításoknak — hangoztatják az emberek.) Sokan kifogásolják a váilaszrtási törvénytervezetnek azt a cikkelyét miszerint népképviselővé választható bárki az adott választókerületben, akikor is, ha nem dolgozik, illetve nem él ott. A fő érv e cikkely kiiktatása mellett az, hogy ily módon olyanok kerülhetnék be a Legfelsőbb Tanácsba, akik tulajdoniképpen nem ismerik választóik gondjait, a vidék hagyományait, tehát nem is tudnának — netán nem is akarnának — választóik érdekeiért küzdeni. Nem kevesen teszik szóvá: egyetlen ember se kerülhessen be a tanácsi testületbe vetélytáns nélkül, vagyis minden választókerületben legalább két jelölt legyen. A vita a törvénytervezetekről még tart. A következő hónapok minden bizonnyal még határozottabban igazolják, hogy Kárpátalján valóban al- fújta a szél az emberek közönyét. I----------------------------------Szorító állapotba került a Szovjetunió . Kárpátontúli Területe élelmiszer-ellátása. Javítható-e önerőből a helyzet? — teszi fel a kérdést Vaszil Sepa, a Kárpátontúli Agráripari Tudományos Kutató Intézet Igazgatója, a Szovjetunió Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája levelező tagja. A többi között kifejti: Kárpátalja hegyekkel tarkított területéből mindössze 458 ezer hektár a mezőgazdaságilag hasznosítható föld. Ennek is csak valamivel több mint egyharmad része a szántó. Nyilvánvaló, hogy erről a kis termő területről nem lehet eltartani az egyre nagyobb ütemben gyarapodó lakosságot, amely már megközelítette az 1 millió 300 ezret. Annál inkább nehéz ez a feladat, mivel a művelt földek kétharmada is a hegyek között fekszik. E földeken alig alkalmazhatók a gépek. Így minden munkát csak kézzel — s nagyon drágán — lehet elvégezni. ' A nagyarányú havasi legelő termése alacsony tápértékű, dúrva fű. Ennek ellenére itt minden 100 hektár mezőgazdasági földre 118 számosállat jut, ami duplája az ukrajnai és négyszerese a szovjetunióbeli átlagnak. (Magyar- országon 88 az állomány sűrűsége.) Tervezés és elosztás „Területünk városai' túlzsúfoltak, évente mintegy negyedmillió a belföldi szervezett turizmus keretében üdülni ide utazó turisták száma. Évente közel 1.5 millió külföldi érkezik hozzánk^ mind emellett Lvov közelsége is nagy vonzerőt gyakorol Kárpátalján termelt élelmiszerekre. Ezzel együtt a termelés állja a versenyt. Gabonafélékből mintegy 5 tonnás az átlag. Minden 100 hektár mezőgazdasági területre 833 mázsa tejet és 217 mázsa húst állítunk elő. Hogy mégis rossz az ellátás — annak az oka a bürokratikus tervezés és elosztás. A többet termelő terület számára kisebb fogyasztási kereteket állapítottak meg. így az egy lakosra vetített húsfogyasztásunk 1988-ban mindössze 44 kiló, tejfogyasztásunk pedig 312 kiló volt. Vagyis, míg a termelés jelentősen felülmúlja, a fogyasztási keret meg se közelíti a köztársasági szintet ...” Ésszerűtlen, erkölcsileg káros... A tudós ezek után hangsúlyozza: bár az agrárágazat kétségbeesett erőfeszítéseket tesz az élelmiszer-ellátás javításáért — elsősorban a műtrágyaadagok növelésével, a vegyszerezés erőltetésével — ez nem érzékelhető megfelelő arányban a hozamokon, hiszen a belterjesítésnek is megvannak a természetes korlátái. A túlhajtott vegyszerezés szennyezi a környezetet, különösen a hegyvidéken. Kritikus a takarmány- hiány. A helyi erőfeszítések pedig kevesek a helyzet gyökeres változtatásához. A lakosság ellátásához kenyér- és takarmánygabonát kell az ország más vidékeiről beszerezni. A központi készletekből! „ ... A tervező szervek bürokratái nem veszik. figyelembe, hogy az itt termelt gabona Kárpátalja lakosságának is kevés, hogy az ellátáshoz máshonnan kell beszerezni. Sőt! Évente 30—40 ezer tonna kenyérgabona eladására kényszerítik a kárpátontúli terület gazdaságait ... Az ilyen intézkedés híján van minden ésszerűségnek, tehát közgazdaságilag és erkölcsileg is káros ... Az árakat felülről, tetszőlegesen állapítják meg... A vorosi- lovgrádi, kijevi és harkovi területen 330 rubelt fizetnek minden tonna tejért, a moszkvai területen 460-at, a nem feketeföld övezetben pedig 1300 rubelt. Nálunk pedig, ahol ugyancsak mostohák a körülmények és nagyok a jószágtartás költségei, mindössze 300 rubelért vásárolják fel a tej tonnáját ... Itt egy másik igazságtalanságra is fel kell hívnom a figyelmet. Az állami dotációk rendszerének bevezetése a magánszektor fejlesztése ellen hatott, a mindig kimeríthetetlen tartaléknak tartott háztáji jószágot igen hamar kés alá juttatta ... Nagyrészt ez eredményezte a mai helyzetet, mi szerint a falusi udvaroknak csupán felében- harmadában tartanak tehenet, hízott marhát. A jószágtól, földjétől is elidegenített falusi ember megszűnt termelni, besorolt a sor- banállók közé. Jelenleg minden harmadik munkaképes falusi lakos — mintegy 122 ezer ember — naponta ingázik oda—vissza a falu és a város között. Igen jelentősek a különbségek az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott emberek fizetése között is. A falusi dolgozók hatalmas tömege által előállított jövedelemből a városi ipari üzemek nem segítik a falu infratruktúrájának fejlesztését, így a falvak nem fejlődnek, a dolgozók elvándorolnak, a vidék kihalásra van ítélve..." Hatástalan lépések Vaszil Sepa végezetül azt fejtegeti, hogy az itt alakult aránytalanságok miatt gyakorlatilag hatástalanok maradtak a falu szociális fejlesztésére fordított összegek. A megfelelő anyagi háttér és gépek hiánya miatt sem a területi önelszámolás, sem az agrárkombinátok, egyesülések, agrárcégek, tudományos termelési rendszerek, szövetkezetek és bérleti rendszerek nem hoztak fejlődést. A problémákat helyben aligha lehet megoldani, bár itt is vannak tartalékok. A végső megoldáshoz országos segítségre van szükség ... Bútorgyártó szövetkezet alakult a Rahói Erdőkombinátban, melynek tagjai munkaidő után, lakossági megrendelésre elsősorban bútorokat javítanak, de hamarosan egyedi tervezésű bútorok előállítására is vállalkoznak. Szolyva központjában korszerű, új szolgáltatóBalázs Istvánnak szerencséje volt. Szülei ösztönözték, így befejezhette az Ungvári Iparművészeti Szakiskolát is. Sok szeretettel beszél tanárairól, .első • helyen Vaszil Szvidáról. — Ö lejött a katedráról, köztünk és velürirk dolgozott. Minden vésőjét használhattuk, pedig a szobrászok nagyon féltik munkaeszközü- két. Jó szívvel gondol vissza Mihail Roszinra, Berecz Vilmosra és Petky Sándorra, akik ugyancsak lelkiismeretesen foglalkoztak tanítványaikkal. Balázs István jelenleg a Huszti Iparművészeti Kombinát tervezőmérnöke. Odahaza, „civilben” pedig többnyire fafaragással tölti idejét. A csupavirág udvarra kihozza a ' félben hagyott kopjafát. Újabban arra fordítja minden szabad percét. Amint mondja: korábban is tudta, hogy a fafaragások beszélnek, de azt nem hitte volna, hogy a sírjelek oly sok mindent elárulnak. — Idén ért a legnagyobb élményem. Engi István magyarországi karnagynak köszönhetően meghívtak a sárospataki alkotótáborba, ahol a fiatal fafaragók a motívumokat is elsajátíthatják. Idén rózsa alakú, szirom- díszítéses elem volt a téma, Az a tény, hogy szakmabeliekkel dolgozhattam, sokat jelentett, nekem, hisz itthon, egyedül, társtalanul nagyon nehéz. A kopjafákról beszél. Arról, hogy formájuk, díszítésük szerint meg lehet különböztetni : nőnek, vagy férfinek állították-e, hány éves volt az illető, természetes, ház várja a lakosság megrendeléseit. Már működik itt a férfi és a női szabászat, a fényképészet, az órásműhely és a női fodrászat, s hamarosan beköltözik a férfi fodrászat, a cipészet. Külön helyiséget kap a színes fényképészet, de szertartásszalon és kalaposrtiűhely is létesül. vagy erőszakos halállal hali- e meg stb. Aminek a megértéséhez a szavak kevésnek bizonyulnak, azt a művész rajzban mondja el. Noteszlapokra vázolja a viski temető jellegzetes csónak alakú, illetve fatönkös fejfáit, azok motívumait, majd két guzsalyt hoz be. Az egyiken Szabó Rozália neve és az 1920-as évszám olvasható. Magyarázza a spanyolozással ékesített vékony botvirág mintáinak jelentését. Azt, hogy ezek egy szerelmi vallomás gyönyörű fába faragott szavai. — Az egyszerű ember minden tárgyba belevéste mondanivalóját. A sulykolón — amelyet kedvesének készített — azt is üzente, hogy ezentúl jegyesének tartja a lányt és senki másnak nem adja oda. Balázs István a motívumok titkát továbbadja tárgyaiban, el- juttatja a néprajzosokhoz is. Vannak, akik amolyan csodabogárnak tartják, nem értik, miért mond le a pénzről, amit kereshetne. Az ilyen vélemények nem mérvadóak a számára. Neki azok számítanak, akik értékelik a népművészetet, akik elanyagiasodó világunkban is találnak időt a hagyományok ébrentartására Vis- ket szereti, másutt nem tudna élni. A tervei is idekötik. Szeretne egy nagy játszóteret építeni, amelyben olyan hatalmas hintaló lenne, amelyen sok-sok gyerek elférne. Tervezi egy szakkör megalakítását is, amelyben a művészettörténetét is tanulnák a tehetséges fiúk és lányok. „Titokzatos” objektum Indulatos vita a környezeti ártalmakról Több mint 4 órás összejövetelen vitattak meg környezet- védelmi kérdéseket Munkácson egy nagygyűlés keretében. A téma sokak körében váltott ki indulatot. Mikola Rohlev tanácselnök arról számolt be, mit tettek eddig az ökológiai helyzet javításáért. Elmondta, hogy például a vasútállomásról mintegy másfél ezer tonna szennyezett talajt szállítottak el. s tervet dolgoztak ki a robbanásveszélyes rakományok átrakási idejének csökkentésére. Szólt a vízellátási gondok megoldására kidolgozott intézkedésekről, s arról, hogy tíznél több iparvállalatot a lakónegyedektől távolabbra telepítenek. A város lakosságát mind jobban nyugtalanítja — került szóba — egy Munkács közelében épülő titokzatos objektum. (Erről a környékről egyébként elektromágneses kisugárzást is észleltek.) Az Ukrajnai Tudományos Aakadémia a város társadalmának képviselői jelenlétében tartott vizsgálatán meggyőződtek arról, hogy nincs szó atomreaktor üzemeltetéséről. A nagygyűlés résztvevői felszólították Kárpátontúl szerveit és lakosságát, hogy három éven belül tegyék az egész vidéket ökológiailag tiszta környezetűvé. Kopjafán üzen a múlt Szerelmi vallomás a sulykoló»