Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
1989. november 29. Kelet-Magyarország T olvasóink leveleiből • • Kezesség „Tizenöt éve, első házasságom alatt belvizes és építési kölcsönt vettünk igénybe. 1987-ben elváltani, és az új férjemhez költöztem. A bírósági ítélet szerint az OTP-részleteket a volt férjem tartozik fizetni, mivel ő lakik a lakásban” — kezdi panaszos sorait egy nyíregyházi fiatalasz- szony. S mint az már ilyenkor lenni" szokott a volt férj „elfelejtette” a számlákat kiegyenlíteni. így jött a kezesnek a felszólítás, a szokásos szigorral: ...... nyolc napon belül... amennyiben fizetési kötelezettségének időben nem tenne eleget, kénytelenek leszünk végrehajtási eljárást indítani, és ez a költségeket növelni fogja.” Panaszosunk ezt az eljárást több okból is sérelmesnek véli. Nem tudhatta, hogy az adós egy éve nem fizet már, erről nem tájékoztatta a pénzintézet. A mostani felszólításban egy összegben követelik a pénzt, ráadásul először a munkahelyét értesítették és nem őt. Megalázónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kezes ellen indítanak végrehajtást, és a volt férj pedig nyugodtan éli világát. Mivel olvasónk kiskeresetű, családos, az összeg egyszeri befizetése teljes „leégést” jelentene számára, és „nem beszélve a végrehajtás erkölcsi oldaláról” — írja befejezésként levelében. Az OTP Megyei Igazgatóságának válaszából kiderül, hogy a hitelszámlát kezelő fiókjuknak nem volt tudomása az ügyfelek válásáról, és arról sem, hogy hogyan egyeztek meg a lakóház kérdésében. A felszólításokat az eredeti lakcímre küldték ki, így természetesen nem kaphatott olvasónk értesítést az elmaradásról. A volt férj kilépett a munkahelyéről, míg a tanácstól megszerezték' az adatokat, addig gyűlt össze ez a nagyobb összegű hátralék. A kölcsönszerződésben azonban rögzítve van, hogy az ügyfélnek a személyi adatokban bekövetkezett változást a hitelezővel közölni kél], — s ez nem történt meg. Megtudtuk még azt is, hogy a váláskor — bírósági megkeresésre — c!= vasónk tulajdonjogot szerzett, s ezzel nem hogy készfizető kezese íérjé- nek, hanem tulajdonos társa, e terhektől csak úgy szabadulhat meg, ha a kölcsönből épített ingatlanrészt eladja, vagy a férj megváltja és rendezi a tartozást. A leírtak talán tanmeseként is szolgálhatnak. Buktatói minden szereplő számára tartalmaznak tanulságot, én mégis az asz- szony mellé állok, mert felvetésében sok az igazság. A volt férj álláspontját a „törvény védi” — amire nem szolgált rá! Dankó Mihály Úgy lett a gerberából Gerbera címmel nem egészen húszsoros apró megjegyzést írtam lapunk november 21-1 számába. Az érintett virágbolt vezetője — akit személy szerint nem neveztem meg, sőt az üzlet belyét sem, öt gépelt oldalas levélben ismertette véleményét, mi több, tartott oktatást árképzésről, gazdaságpolitikáról. A cikkben — úgymond — rácsodálkoztam a 70 forintos gerberára, annak 36 forintos csomagolására. „Ennyit a szabad árakról” — volt a szerinte „bölcs utolsó mondat” az írásban. Mindezek miatt érdemes egy kissé visszatérni az eredeti témára. Szándék és olvasat A cikkel ugyanis nem volt semmi célzatos, tanulságerejű szándékom. Valami olyasmi esetleg, hogy ez már csak így van, és hozzá kell szoknunk, mivel nem is nagyon lesz másképp. Talán épp ideje, hogy felszabaduljanak a korlátok, a tervszerű piac- szabályozások, teret adva a tisztességes versenynek. A szabad ár bevezetése mégin- kább érvényre juttatja a piac szerepét. Aminek alakulását elsősorban a kereslet—kínálat törvénye határozza meg. S bizony a szabad ár alól több alapvető fontosságú termék sem lesz kivétel. Rosszul fog esni még jó néhányszor a pénztárnál a fizetés, s legalább a „rácsodálkozás” érzése engedtessék meg. Eny- nyi lett volna a történet, de „ügy” lett belőle. Mit tapasztallak az ellenőrök? A Nyíregyházi Városi Tanács kereskedelmet ellenőrző csoportja a cikket olvasván megkereste, rátalált az üzletre. Egy általános próbavásárlást tartottak. A továbbiak már az ő tapasztalataik. A virághoz tett zöldnek 6—8— 10 forintos ára van, a zöld viszont ömlesztve volt az asztalon, amiből nem derült ki, hogy a vevő mennyit fizet érte. A rózsaszín műanyag masni ára nincs kitéve, hanem a mintás — drágább — masni ára szerepel a táblán, amiből viszont nincs a készleten. A legtöbb cserepes virágnak nincs feltüntetve az ára. A gerbera minősége is kifogásolható, hervadt szirmú, kis fejű, mérete kicsi. A feltüntetett árak az első osztályú minőségre vonatkoznak, holott a virágok nem felelnek meg ennek a minősítésnek. Ezeket olvashatjuk az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvből. Mindezekről a dolgokról szerettem volna személyesen is meggyőződni, de már egészen más kép tárult elém. Friss virágok, árak feltüntetve, szívélyes kiszolgálás. Az üzletvezető kifogásolta, hogy az ellenőrök nem tették lehetővé, hogy az alkalmazott őt telefonon odahívja. A jegyzőkönyvet nem írták alá, mert nem értenek egyet az abban foglaltakkal. Az eset tanulságos lehet mindenkinek. A konkrét történetből kiindulva szeretnék néhány problémára rávilágítani. Tanaljunk közgazdaságiul A boltvezető meglehetősen „kioktató modorban” tisztázott néhány közgazdasági fogalmat levelében. Egyetértek: az árban kifejeződik az érték: De milyen érték? Amelynek minősége van, megfelel a szabványnak és a vevő kívánságának. A fogyasztói érdekek védelmét még törvény mondja ki. A kereslet—kínálat törvénye? Valahol ezt használják ki sokan. Ha jön egy ünnepi alkalom, mindegy hogy milyen és mennyi az a virág, mert az emberek úgyis megveszik. Ezt jogilag úgy hívják „piaci erőfölénnyel való visszaélés”. A keresleti-kínálati viszonyokra nem szerencsés hivatkozni magas ár kialakításánál, amikor is az árban szükségtelen ráfordításokat is kérnek. Nemlárt le! Távol áll tőlem a szándék, hogy üzlete hitelét rontsam, hiszen nem is hivatkozók boltjára. Az érveléseivel viszont egy-két helyen nem értettem egyet, s állításaimat egy vizsgálat eredménye is alátámasztotta. „S hogy lejárt volna az ellenőrzések korszaka?” — nem járt le. Tgaza van, hogy nem azok az emberek fogják az országot előbbre vinni, akik 8—17 ... azon, amit az egyik panaszostól hallottam. Bejelentette a nyíregyházi városi KÖJÁL-nak, hogy lakásukban sok a szemét és nagy a bűz. Az ügy elintéződött, de kapott egy felszólítást, hogy fizessen be száz forint illetéket bélyegben, mivel ez év májusától a KÖJÁL — az illetéktörvény alapján — minden olyan beadványhoz, amely tőlük eljárást igényel (helyszíni vizsgálatot, levelezést) száz forint illetékbélyeget kell csatolni. Kivételek ez alól a társhatóságok. Elmondták a KÖJÁL-nál még, hogy bajban vannak a névtelen levelekkel, melyek legtöbbször környezeti ártalmakat, a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezőket tárnak fel. Sok esetben a szóbeli bejelentéseket sem írják le a panaszosok, — ha megtudják, hogy fizetni kell. Ügy érzem, valami baj van, vagy a törvénnyel, vagy az alkalmazásával, mert egy közérdekű bejelentő több ember egészségét védheti meg, esetleg anyagi kárt háríthat el. De — most tudtam meg — az elmondottak szerint lapunknak is fizetni kellene, ha megkeressük a KÖJÁL-t, mint illetékest, egy olvasói panaszbejelentéssel. Meglepő újdonság, alig hisszük... D. M, óra között alacsony fizetésre hivatkozva valamit dolgozgatnak, sört iszogatnak a tv előtt és szidják az árakat. Csakhogy a mi megyénkben a többség nagyon sokat dolgozik és a legalacsonyabb jövedelmi szinten élnek. Igaz, erről a virágárus nem tehet — ahogyan írja. Jó néhány vállalkozó, önálló gazdálkodó valóban 16—18 órát dolgozik, s kockáztatja vagyonát, szabadságát, egészségét. Nem az a baj, hogy van neki és boldogul, hanem az, hogy a többségnek nincs. S az esély- egyenlőség pedig közel sem adatik meg mindenkinek. Van egy törvény, amiről okfejtésében nem tett említést, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szól. A tisztességtelenség jogon kívüli fogalom, alapvetően morális, de gazdasági tevékenységre vonatkozó erkölcsi követelmény Bojté Gizella Panasz, észrevétel A ZÁRÓRA ELŐTT FÉL ÓRÁVAL lementem a Jósa- városban a 61-es számú fűszer-csemege boltba néhány apróságot vásárolni — írja Sz. I.-né Nyíregyházáról. — A kasszánál négyen álltunk sorba, amikor a pénztároskisasszony véletlenül belevágta kezét a pénztárgépbe, és mérgében kikelt magából, mondván: „Mi a francnak kell még ilyen későn is dolgozni, nemhogy mindenki menne haza a saját dolgára”. (Ami nyomdafestéket nem bír el, azt már le sem írom!) Én megértem a hölgy felháborodását, de ezen az alapon sokan lázadozhatnának... SÖTÉTSÉG ÉS SÁR URALKODIK — sajnos — környékünkön, Nyíregyházán, a Szántó Kovács János utcán — olvastuk dr. Szabó Gyula levelében. Mellettünk iskola és óvoda van. A gyerekek százai tapossák a sarat, mi szülők pedig folyton rettegünk, mert a koromsötét utcán száguldozó autók bármikor elgázolhatják legnagyobb kincseinket. OLVASTAM AZ ÜJSÁG- BAN, hogy fűtik a helyközi autóbuszokat, ha a kinti hőmérséklet a nulla fok alá esik, ezért meglepő, hogy a nyírpazonyi járaton még mínusz hat foknál sem kapcsolják be a fűtést — írja olvasónk, B. Zs. Nem' elég a buszváróban fagyoskodni? Már hó fedi el a szeméthegyet felvétele) a Bessenyei téren. (H. P. fa olvasó Itérdez—a jogász válásul Visszakapható-e a föld? S. József kántorjá- nosi olvasónk írja: a termelő- szövetkezetek szervezésekor nyolc ka- tasztrális hold és 800 négyszögöl földet elvettek tőle, melyből két katasztrális hold (120 gyümölcsfával) be volt ültetve. Emellett kötelezték, hogy a tulajdonában lévő 80 anyajuhot, 32 egyéves bárányt és 62 újszülött kisbárányt' vigye be a tsz-be. Mivel nem dolgozott, három év múlva kizárták, azt mondták, „csak teherrel tudják visszadni, — de úgy sem adható vissza se a föld, se a juh!" Olvasónk szeretné tudni, hogy kaphatná vissza most a földet, a gyümölcsöst és az állatokat. Szakértőnk, dr. Kondora Zsuzsa válasza: — A jelenleg hatályban lévő földtörvény ötödik fejezete „a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó különös szabályok” címszó alatt a következőképpen rendelkezik: „A mezőgazdasági szövetkezet megváltással szerzi meg annak a közös használatban lévő földnek a tulajdonjogát, amelynek.. . b/ a tulajdonosát mezőgazdasági szövetkezetből kizárták”. Tehát a megváltás esetén a föld a törvény erejénél fogva került a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába. Jelenleg még nincs meg annak a jogi lehetősége, hogy olvasónk a tsz-be került vagyonát visszakapja, de a tervezett módosítások minden bizonnyal e sérelmek megoldására is orvoslást találnak. Kié lesz a fa? Farkas Ferencné olvasónk édesapja az átszervezés időszakában gyümölcsöst is bevitt a tsz-be. Amit részére meghagytak, a háztáji földként továbbra is. Most tudomására jutott, hogy a tsz a háztájiként használt földön lévő 50 almafát ki akarja termelni és a területei a továbbiakban szántóföldként akarja hasznosítani. Kérdése, hogy mint örökös, jogosult-e a kitermelésre kerülő gyümölcsfákra? Ugyancsak dr. Kondora Zsuzsa válaszol: A tsz-törvény rendelkezése szerint: „a szövetkezet tagja belépéskor köteles a tulajdonában lévő termőföldjét az alapszabályban meghatározott mértékig a tsz-be bevinni.” A termelőszövetkezeti használatba adott földön lévő ültetvény, erdők faállománya, erdőn kívüli fásítás, élőfa és nád, valamint gazdasági célú létesítmény a föld bevitelével a tsz tulajdonába kerül. Az érvényben lévő rendelkezések szerint tehát lehetőség arra. »uncs melésre t" klte?" 7t* merülő almafákat tü- -.*a céljára jogszerűen megszerezze. Javasoljuk, hogy a tsz vezetőségéhez terjesszen elő méltányossági kérelmet, hogy ingyenes juttatásként kapja meg a kitermelt gyümölcsfákat. Köszönet.. __Szikszai Mónika eladónak. aki a közelmúltban a Kelet Aruház cse- megeosztályán elvesztett ezer forintomat megtalálta és visszaadta. Mikor meg akartam ajándékozni egy tábla csokoládéval, nem fogadta el. és szerényen csak annyit mondott: „Amit tettem, az a kötelességem.” Gebri István Nyíregyháza ...Magyar Józsefnénak és Vámos Amáliának, mert november 13-án Nyírbogáton a reggeli órákban — rosszullétem- kor — segítséget nyújtottak, és elkísértek az orvosi rendelőig. Kósa Jánosné Nyírbogát ... a nyíregyházi Városmajor utcai művelődési ház vezetésének, mert biztosították klubunk működéséhez a feltételeket; . ..az evangélikus egyháznak. az eddig szervezett ruhasegélyakcióért. A továbbiakban a ruhák elosztását közösségünk végzi. „Báthorl István” Romániából érkezettet közössége Az illetékes válaszából „Fegyelmi büntetéssel sújtottam, de...” A Kelet-Magyarország- ban november 10-én megjelent .......romlott kolbászt árultak” c. írásunkra az illetékes. Jaczina András, a Zöldért kereskedelmi ágazat igazgatója válaszolt, tudatta intézkedésüket. A következőket írta: „VáUalatunk 71-es h'"'-" , . Iában megállan*". lansáv ,iir?- ....ott szabályta tan«-* „o vetője ellen a városi —cs szabálysértési eljárást indított. A sajnálatos eset miatt én is felelősségre vontam a bolt vezetőjét. Mindazok ellenére, hogy sem a vásárlói panasz, — és annak rendezésekor — sem az ellenőrzéskor nem volt jelen. Mulasztást kővetett el mind az árukészlet ellenőrzése, mind a lejárt szavatosságú áru ügyintézésekor. Ezért a boltvezetőt „megrovás” fegyelmi büntetéssel sújtottam, melynek következménye év végi prémlumcsök.- kentés. A cikk megjelenésé*"-- ______ latban szere*-* .eikapcso- hoev »- megjegyezni, ■ —c elmulasztott kétoldalú tájékozódás nem sértette volna a panaszos elégtételét, ugyanakkor lehetőség nyílt volna a helyzet reálisabb megítélésére. A vállalat szakmai vezetésének elsődleges célja, hogy a bolti kiskereskedelmet a fogyasztók megelégedésére működtesse, — és ennek érdekében a szabálytalankodókkal szemben következetesen eljárjon.” Zsört$l£d$g!t99.
