Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
1989. november 29. Kelet-Magyarország 3 fl nyelvteremtö Határ Győző „Tisztelem az olvasót..." NAPONTA ROHANUNK Gyötör a panel Családvédelmi egyesület alakult Örökösföldön I dráma — mint detektívregény Szombati számunkban as Irodalmi Hírlevél — külső szerzőnk tollából — már foglalkozott Határ Győző nyíregyházi előadásával. Természetesen ott volt lapunk munkatársa is, aki interjút kért a jeles költőtől. Ezt közöljük most. Elegáns angolos nj,egjele- nés. karakteres maavar külső. Angol szövetből készült divatos kabát, széles karimájú kalap, magyaros bajusz. Az Angliában élő, 75 éves Határ Győző élete tele van vargabetűkkel. Építészmérnöki diplomát szerez, miközben állás nélkül, elsősorban festményeiből tartja fenn magát. állandóan ír. — Sosem gondoltam, hogy író leszek, nem is akartam az lenni. A véletlennek köszönhető. Amikor a húszas évek végén a nagybátyámhoz kerültem, miközben a háziak aludtak, elkezdtem firkálni, valami naplófélét. Lassan formába öntődött az egész. Így írtam meg az első regényemet. Senki nem tudott róla, csak a napló és az éjszakai csend. Egyszer csak megleltem a módját, hogy lehet az életformámat kitölteni az írással. Legnagyobb meg- leptésemre író lettem — nyilatkozza a rá jellemző iróniával, majd hozzáteszi hasonló hangnemben: — Az lesz a legnagyobb meglepetés, ha a démonom elhagy, akkor majd muzsikát fogok hallgatni. A 30-as évek végén, a 40- es évek elején írja meg a Csodák országa, Hátsó-Eurá- zia című regényfolyamát, amelyet sokszorosított eljárással jelentet meg. Az erőszak mechanizmusát regényben igyekezett leleplezni, nem csoda hát, ha 1943-ban ötévi fegyházra ítélték. Társaival részt vett az 1944-es emlékezetes sátoraljaújhelyi fegyenclázadásban. Am Rá- kosiéknak sem tetszik szókimondása, ezért 1950-ben újra lecsukják. — Börtönbe kerültem, majd’ három esztendőt töltöttem különböző börtönökben. Bejártam a börtönköztársaságok mindegyikét. Szegedet jobban ismertem például a Csillagbörtönből, mint kintről — mondja ma már némiképp derűsebben. De azért természetesen ír is. Igaz, könyveit alig adják ki. többnyire fordítások jelentik számára a publicisztikát. 1956-ban távozik Pepitó és pepita című regényének kéziratával, s azóta Wimbledonban él, amelyet kis Magyarországnak nevez. Megsértődik. amikor kérdezem tőle, hogyan sikerül több mint harminc év után egy teljesen idegen nyelvközegben más kultúra közepette magyarnak maradni. — Látja, ez jellegzetesen magyar kérdés. Ezt más or■ szágban nem teszik fel. Nagyon sok olyan író van. aki külföldön él, mégsem veszti el kapcsolatát a hazával, a nyelvvel. Ott van például a világhírű író, Robert Graves, aki Spanyolországban él és ízig-vérig angol. De más írók tucatját is felsorolhatnám. Természetes, hogy megőriztem magyarságomat, feleségem is magyar és magyar nyelven írok. Tegyük hozzá, ez a nyelv nem is akármilyen, hiszen Határ Győző nyelvteremtő. — Meggyőzött erről mindenkit Nyíregyházán íst a tanárképző főiskolán tartott író-olvasó találkozóján, ami., nészeket megszégyenítő >. adásmóddal mondta el verseit. (s ahol ez az interjú készült). De nem csak nyelv-, hanem müfajteremtö is. Mint Pomogáts Béla írja: „Amire vállalkozott, tulajdonképpen a világirodalomban is egyedülálló kísérlet: el akarja söHatár Győző a Móricz Zsigmond Színházban. pörni a műfajok fejlődése során keletkezett határvonalat, s visszaállítaná a gondolkodás olyan ősállapotát, amikor az író is filozófus volt, s a világ jelenségeit, tényeit egyszerre írta és értelmezte.” Életműve hatalmas, könyvespolcot betöltő. Munkáiból az utóbbi években Magyarországon is több megjelent. Például az Anibel és a már említett Pepitó és pepita. A világirodalomban is szinte páratlan kilenckötetes színműve, a Golghelóghi, amely „játékciklus a végítéletről — kilenc estére tervezve." — írásaimban mindig is szerettem dialogizálni. Tisztelem az olvasót, szeretem könnyűvé tenni az olvasást — mondja hamiskásan. — Persze, vigyázni kell arra. hogy mit dialogizál az ember. A legtöbb író hősei veszekednek egymással. Veszekedni a legkönnyebb. Kevesen sejtik, hogy nehéz olyan drámát írni, ahol a civilizált szereplők leülnek és úgy társalognak magvasán, civilizáltan és életszerűen — tart kiselőadást a dramatizálásról. A szerzőhöz hasonlóan nem vagyok biztos benne, hogy kilenc estére tervezett színművét valaha is előadják, ám talán már karácsonyra Magyarországon is megjelenik az érdekes mű. Erről egyébként keveset beszél. — A dráma úgy van megkomponálva, mint egy detektívregény, a kötetek úgy végződnek, hogy az olvasó az újabb kötetet is kezébe vegye, mert kíváncsi, hogy mi fog történni... A szabolcsi közönség már megismerhette a színműíró Határ Győzőt, hiszen néhány évvel ezelőtt bemutatták Patkánykirály című drámáját. — Figyelemmel kísértem a Patkánykirály fogadtatását, örültem, hogy az avantgarde darabomat egy ilyen avantgarde színház, mint a nyíregyházi mutatja be és. hogy előkerült a feledés mélyéből a művem — mondja szerényen. (A nyíregyházi bemutató egyébként többszörösen is premiernek számított, hiszen Határ Győző színművei közül tudomásunk szerint egyet sem játszottak sem magyar, sem külföldi színpadon.) Hála politikai és kulturális életünk nyitottságának, külföldön élő íróink, költőink művei is sorra hazakerülnek. Sokat mondó, hogy Határ Győző 1956 óta csak az idén látogatott el újból szülőhazájába, ahol a napokban Magyar Köztársaság ideig- ■s elnöke — kimagasló iroc. 1mi tevékenysége elismeréseként — 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést adoinányozta az írónak. Bodnár István Rohanunk, gyötör a panelbetegség, nem ismerjük meg a tőszomszédot se, a gyereknek kulcsot akasztunk a nyakába, hogy ha előbb ér haza, ne ácsorogjon az ajtó előtt. A hűtőben talál valamit, mire fáradtan hazaér a mama és a maszekolásból az apa, a családi élet a gyors vacsorára és a tévé-híradóra redukálódik... Ugye, ismerős a szituáció? A helyszín bárhol lehetne, de ahol nem akarják a mókuskeréknek ezt a körforgását, az a nyíregyházi mammut- lakótelep, Órökösföld. Mintegy húszezer ember a toronyházak egyforma lakásaiban, faluról beköltözött fiatalok, első otthonhoz jutók, a Nyíregyházán szanáltak és még az idősebb generációt képviselik a Család utca túloldalán élők. Nemrégiben alakították meg az egészség- és családvédelmi egyesületet. Elnöküknek dr. Czövek Lászlónét, a nyíregyházi családsegítő központ munkatársát, titkárnak Diczkó József- nét, a helyi 21-es iskola igazgatóját választották. — A panelbetegség előbb- utóbb gyötri a lakótelepen élőket — emlékeztet pedagógiai tanulmányaira Husztiné Hajdú Erika pszichológus, a tanárképző főiskola tanársegédje, háromgyermekes édesanya. — Nem figyelünk egymásra, nem vesszük észre a környezetünkben a bajba jutottat és ennek akkor szenvedünk a hátrányától, amikor magunk is a közösség szolidaritására szorulnánk. Éppen ezért szorgalmaztuk a megye legnagyobb lakótelepén ezt az egyesületet, amely önálló jogi személyként működik. — A megalakulásnak előzménye van — veszi át a szót Czövekné. — Gondoltuk, hogy a zömében fiatal családoknak szervezünk itt egy háztartási tanfolyamot — amibe belefér a gazdaságos élelmiszer-beszerzés, a főzés, a tartósítás, a munkaszervezés és a családon belüli munka- megosztás. A feladatok áttekintése után jöttünk rá, hogy sokkal több területen fejthetnénk ki eredményesen a tevékenységünket. A közelmúltban hallottuk, hogy a megyei egészségvédelmi tanács anyagiakkal is támogathatja az ilyen egyesületeket. Mivel a tanfolyamba úgysem fért volna bele minden, ezért döntöttünk az egyesület létrehozása mellett. Vállalkozókban nem volt hiány. Ezt bizonyára megnak a gyerekekre — tette hozzá Szalka Gézáné óvoda- és Kristóf Tamásné bölcsődevezető. — Az egészségvédelem hiányosságait egyre jobban érzi valamennyi korosztály — így folytatta Czövekné. — A gyermekek szenvednek attól, hogy szüleik egyre kevesebbet foglalkoznak velük, érzelmi életük sivárabb lesz. A kismamákat sújtja a gyes alatti bezártság érzése, kikerülnek a megszokott közösségből, arról nem is szólva, hogy számtalan dolgot kell egyik pillanatról a másikra tudniuk a gyermekápolással és -neveléssel kapcsolatban. Az egyesület három-négy- hetente előadásokat tartana közérdekű témákról, erre bárki jöhet. A klubfoglalko- 1_~ . * ! zásra viszont a beiratkozott KOrOSZtalyOK tagokat várják. A tagdíj egy " családnak évi 60 (!) forint lenne, nyugdíjasok és tanulók 20 forintot fizetnének. S mit kapnának cserébe? Például szabó-varró, kötő és szövő tanfolyamot szerveznének, természetjáró kirándulásra invitálnák a családokat. Nyaranta az apukák horgászásra, szerelésre taníthatnák az érdeklődőket. Gyermekmegőrző szolgálatot szerveznének, hogy a szülők eljussanak színházba, moziba. Fiatal mamáknak aerobic tanfolyamot indítottak, de érdeklődnek a jóga iránt is. A család és az iskola kapcsolatát erősítenék a közös szellemi és sportvetélkedők. S ezzel még korántsem teljes a felsorolás. A családvédelmi egyesület azt szeretné, ha a tagság érdeklődésének megfelelően alakíthatnák programjaikat. Tóth Kornélia lepve tapasztalták a szervezők, hiszen manapság mindenki az időhiányra hivatkozva mondja le közéleti programjait. — Talán éppen most jutottunk el oda, hogy kell időt Háztartást tanulni Szenvedő Otthon érezzék szakítanunk a társas együttélés szabályainak újratanulására, mert például falun természetesebb a kapcsolat az emberek között — folytatta Diczkó Józsefné. — Mi itt az iskolában lehetőséget kínálhatunk szinte mindenféle közösségi elfoglaltságra. Szervezhetnek itt előadást, modellezést, kismotorszerelést és vizsgára történő felkészítést, játékkészítést. — Amíg a szülők ilyen rendezvényen vannak, a szomszédos óvodában és a bölcsődében gondozónők vigyáznáCsak ha ismeri a növényvédő szereket Vizsga a vásárláshíz Többféle növényvédő szert csak engedéllyel lehet vásárolni 1990. január elsejétől. Mivel megyénkben sokan foglalkoznak háztájival, megkérdeztük Szőke Lajost, a Növényegészségügyi és Talajvédő Állomás főmérnökét, hogyan kell értelmezni a rendeletet. — Az eddigi két kategóriás növényvédőszer-alkalmaRózsaszínben. .. .látják a világot azok a szerencsés amerikai tyúkok, amelyek a modem technika és kutatás legújabb vívmányát, a rózsaszín kontaktlencsét viselhetik. Meg is hálálják az ember eme figyelmes gondoskodását, mert nyugodtabbak és jobban ■tojnak, mint nem szemüveges tyúktársnőik. Legalábbis, ha hinni lehet a rádió tegnap reggeli hírmagyarázójának, szakemberek még azt is kiszámították, mennyi hasznot hajt ez a speciális kontaktlencse. Azt nem tudom, hogy a tyúkok mennyire élvezik a rózsaszínben pompázó szemétdombot, de azt gyanítom, hogy az élelmes farmer, aki megszimatolta a ragyogó üzletet és már az idén 100 ezer kontaktlencsét adott el, dörzsölheti a markát és biztosan alig győzi számolni a dollárokat és a centeket. Arra már gondolni sem merek, hogy az üzletkötőink -eiétleg felfigyelnek a nagy tojáshozamra, a békésen káráló tyúkseregre és kezüket-lábukat törik, hogy forintot nem kímélve mihamarabb beszerezzék a magyar tyúkoknak ezt a hasznos holmit. Dehát minden tyúknak szíve joga, hogy szépnek lássa a világot, míg a nyakát ki nem tekerik. De mi lesz, ha a háziasszony, rózsaszín kontaktlencse híján, zsémbesebben szórja az eleséget az aprójószág elé, esetleg híján lesz a drága tápnak és kukoricának és hamarabb főz arányló húslevest kedvenc tyúkjaiból? Vagy, hogy fogadják a kakasok az önmagukkal és a világgal elégedett barom- fihölgyek újfajta magatartását? Még az sem elképzelhetetlen, hogy nem részesülnek kellő figyelemben a kontaktlencse után. Bár akkor füstbe ment terv lenne a nagyobb tojáshozam. .. Én azért optimista vagyok. A népi bölcsesség régóta azt tartja, hogy rózsaszínben is láthatjuk a világot. No persze, ehhez legalább butikosnak, miniszternek, legfeljebb szerelmesnek kell lenni. Ha csak nem jön egy élelmes amerikai, aki a felnőtteknek is kitalál valami kontaktlencsét, -hátha azzal rózsaszínben látnánk ezt a sokszor szürke világot... t. k. zást a MÉM főosztályának rendelete januártól háromra bővíti. Eddig ugyanis voltak szabad forgalmú vegyszerek, amelyeket bárki megvásárolhatott, és alkalmazhatott a kisüzemi termelésben. A másik kategóriába azok a szerek tartoztak, amelyek használatát csak nagyüzemekben engedélyezték, vizsgázott szakemberek irányítása mellett. Ezek ugyanis veszélyesek. Most azonban, hogy a mezőgazdaság átalakulóban van, kiterjedtté vált az erősebb, hatékonyabb, kockázatmentesebb szerek használata. Három kategóriába sorolták a vegyszereket, az előbbi kettő kiegészült a feltételes forgalmú kategóriával. Ide egyrészt olyan vegyszereket soroltak át, amelyeket eddig kizárólag nagyüzemben használtak, másrészt a szabad forgalomban megvásárolhatók közül néhányat. — Kérem, soroljon fel néhányat ezek közül. — Az Efuzin, Gramoxone. Hungazin, Rubigán Plusz, Ultracid, Mikál — talán ezek a legismertebbek, egyébként mintegy ötvennyolc feltételes forgalmú szer lesz ezúttal. A feltétel, amihez a használatukat kötik, egy tanfolyam, amelynek végén a résztvevők vizsgát tesznek, s bizonyítványt kapnak. Ezt vásárláskor a személyi igazolvánnyal együtt kell felmutatni. — Hol lehet jelentkezni a tanfolyamokra? — Nyíregyházán a Szak- szervezetek Megyei Könyvtárának szervezésében máris indul ilyen képzés, a mi szakembereink bevonásával, de a mezőgazdasági főiskolán, sőt művelődési házakban is, megyénkben több mint tíz helyen. (csk) Hol fart az MSZP? Hívja a 11-413-at! Százoa felül az alapszervezetek száma Majdnem két hónap telt el az MSZMP megszűnése, a Magyar Szocialista Párt megszületése óta. Vannak, akik szerint ennek az időnek elégnek kellett lennie ahhoz, hogy az emberek felülvizsgálják régi politikai kötődésüket, míg másoknak az a véleménye, többen valami jelre várnak, a nyilatkozó MSZP- elnökség helyett a cselekvőt szeretnék már végre látni. Ilyen elégedetlenséget megfogalmazó, a központi vezetéshez címzett levelek is eljutnak áss MSZP nyíregyházi szervezőirodájához. Az iroda munkatársai elmondták, hogy megyénkben eddig mintegy száz alapszervezet alakult, bár a regisztrált MSZP- tagok több mint fele még nem csatlakozott mozgalmi csoporthoz, önszerveződésről lévén szó, az is könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak minden egyes alapszervezet megalakulásáról. Az eredeti célnak megfelelően horizontálisan, mozgalmi jelleggel szerveződik az MSZP; nincsenek határok, még közigazgatásiak sem. Azt feltétlenül eredménynek tartják, hogy minden településen megjelent már az MSZP valamilyen szerveződési szintje, az érdeklődő kezdeményezéstől egészen a lakóhelyi szövetség megalakulásáig. Sok csoport van éppen alakulófélben, vannak olyanok, amelyek, bár már létrejöttek, még a működési formát keresik. A többség a politizálást is elkezdte már, de még nincsenek benne a helyi közéletben. Nemcsak a regisztrációk számszerű emelkedéséből, hanem egyéb kedvező jelből is a vidék erőteljes aktivizálódására lehet következtetni. Több példa van arra. hogy a munkahelyi szervezeti kereteket (főképo, ha elég erősek a szálak) más terepen is meg lehet őrizni, lazítani, nyitottá tenni. Megalakult a Nyilvánosság pártalapszervezet, a mezőgazdasági és tanárképző főiskola oktatói, dolgozói egy csoportba tömörültek, döntően humán értelmiségiek alakítottak alapszervezetet Nyíregyházán és Kisvárdán. Záhonyban munkástagozat, sőt városi szintű szervezet is létrejött már, de előfordul a szakmai, ágazatok szerinti tagozatalakítás is (például gumiipari, vízügyi). S bár eltérő szelleműek, de akad három reíorm- alapszervezet is. Hiányoznak még az agrártagozatok. Azért lennének igen fontosak, mert megjelenésükkel, fellépésükkel ki- kényszerítenék, kisajtolnák az MSZP-bői — a programalkotás szintjén is — az agrárszektorra irányuló nagyobb figyelmet. Sok névvel, arccal találkoznak, akiket ismertek a régi MSZMP-ből is, de egyre több az újonnan belépő. Az intézmény ál' rendelkezésére minden MSZP-szervezetnek és -tagnak, nemcsak szolgáltató tevékenységével, hanem információközvetítéssel, politikai szervező- munkával. Sz. J.
