Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

Genscher Budapesten Horn Gyula külügymi­niszter meghívására csü­törtök délután hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szö­vetségi Köztársaság kül­ügyminisztere. Genscher közvetlenül megérkezése után ven­déglátójával, Horn Gyu­lával tárgyalt a Külügy­minisztériumban. Az esti órákban a nyugatnémet diplomácia vezetőjét Né­meth Miklós kormányfő fogadta a Parlamentben. Csütörtökön a Parlamentben Kiélezett vita az adóztatásról Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik nap­ján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől elté­rően személyi kérdések megvitatásával folytatták a mun­kát. Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megvá­lasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a tes­tületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelölt­ként elfogadni. Az elnöklő Jakab Róbertné ezt követően ajánlotta, hogy döntsenek az Állami Számvevőszék előző ülésszakon betöltetlenül maradt elnökhelyettesi posztjára javasolt személyről is. A javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. Nyi- kos Lászlóra esett az illetékes bizottság választása. Az Országgyűlés a javaslatok elhangzása után külön kü­lön szavazott a jelöltekről: mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék helyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. Jakab Róbertné elmondotta: a kormány által beterjesz­tett adótörvény-javaslatokat — a Házszabályok szerint — az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általános vita le­zárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazás­sal dönti el, hogy a törvényjavaslatokat részletes vitára bo- csátja-e vagy elutasítja, illetve átdolgozásra visszautasít­ja az előterjesztőnek. Mivel a kormány — a javaslat ellenére — az adótörvény- javaslatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Bé­kési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Ne tápláljunk hamis illúziót ' Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavas­latok elkészítése során, a szakmai és bizottsági vitákon — miként az várható volt — jelentős érdek- és vélemény- különbségek kerültek felszín­re, amelyek szenvedélyes vi­tákhoz, néha szélsőséges meg­nyilatkozásokhoz is vezettek. A kiélezett viták első nagy témakörének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütem­ben, s az adók radikális csök­kentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növekedést. A je­lenlegi körülmények között azonban a mostani elavult gazdaság gyors ütemű és ál­talános dinamizálása, az el­adósodásunkat katasztrofáli­san növelő 1985-ös gazdaság- politika megismétlése, a ka­tasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus foly­tatása több mint felelőtlen­ség, gazdasági öngyilkosság lenne. A meglévő és megsze­rezhető piac, valamint a ren­delkezésünkre álló gazdasági struktúra kemény korlátot állít a gazdasági növekedés elé. Hamis tehát az az illúzió, amit nagyon sokan táplál­nak, hogy az adóterhek nagymértékű csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növelésével képes pótolni a költségvetésből kieső bevé­teleket, fellendíteni a gaz­daságot. A magyar gazda­ság, benne a költségvetés, nem rendelkezik rövid távon mozgósítható tartalékokkal. Félreértés ne essék, nem vitatom az adómértékek csökkentésének szükségessé­gét — mondotta a minisz­ter —, csupán a mértékek­ről, az ütemezésről, a rea­litásokról van vita a kor­mány és a nagyobb mérté­kű adócsökkentést sürgető nézetek képviselői között. Azt javasolta, hogy a parlament ezen az üléssza­kon döntsön az adótörvények­ről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevéte­lekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadások­hoz igazítsuk az adók mérté­két. Az előkészítő viták során a legtöbb támadás a vállal­kozási nyereségadó tervezett mértékét érte. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 szá­zalék, illetve 3 millió forint nyereségig harmincöt szá­zalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 szá­zalék legyen. Ez a módosítás 10 milliárd forintos bevétel- csökkenést eredményezne a költségvetésben. A hiányzó milliárdok mi­atti kockázatot a kormány vállalja. A kormány által javasolt módosítással az ál­lami vállalatok nyereségel­vonása 50 százalék alá, az egyéni és társas vállalkozó­ké 38 százalék alá süllyed. Nagy ösztönzőerőt jelent­het a kis- és társas vállalko­zások számára, hogy gépeik, berendezéseik, technológiai beruházásaik költségeit két esztendő alatt leírhatják az adójukból, s így adómente­sen bővíthetik vállalkozásai­kat. Hasonlóan fontos új ele­me a törvényjavaslatnak, hogy az ország foglalkoztatá­si gondokkal küzdő telepü­lésein a munkahelyteremtő beruházások és a foglalkoz­tatás bővítését szolgáló fej­lesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lé­nyegesen emelkedik. Bár az egységes vállalkozá­si nyereségadó 1989-től megvalósítja a vállalkozások tulajdonformától függet­len semleges adózást, a gaz­dasági társaságok mégis hát­rányba kerülnek a hagyo­mányos állami vállalathoz képest. Kiélezett vita kíséri a személyi jövedelemadó kor­szerűsítési javaslatát is — mondotta a továbbiakban Békési László. — Tudom, hatalmas nyomás nehezedik a képviselőkre, ennek elle­nére a parlament és a kor­mány óriási hibát követne el, ha a pillanatnyi népsze­rűség oltárán feláldozná ezt a korszerű, a piacgazdaság viszonyai között törvénysze­rűen növekvő jövedelemkü­lönbségek szabályozására hi­vatott, az egységes és jöve­delmekkel arányos közteher­viselést megvalósító adó­rendszert. Ezért a kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyan­akkor kész a rendszer hiá­nyosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszün­tetésére. A kormány 15 szá­zalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jö­vedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsök­kentést, tehát 2 százalékos reáljövedelem-növekedést je- jent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségessé­gével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, il­letve ötkulcsos változatot ja­vasol. Ezek mindegyike va­lamennyi jövedelemsávban csökkenti a fizetendő adót. Ismét széles körben fel­merült a túlóradíjak és kü­lönböző bérpótlékok adó- mentességének vagy elkülö­nített adóztatásának követe- lése.Az igényeknek a teljesí- sítése elemeire bontaná a jö­vedelmeket, s az adó mérté­két többé nem a jövedelem nagysága, hanem forrása ha­tározná meg. A változtatás nem a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak kedvezne. Ezért a kormány az egyes jövedelemelemek elkülöní­tett adóztatását nem javasol­ja. Ugyanakkor itt kell meg­említenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bá­nyászoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógu­soknak tett ígéreteit — hang­súlyozta Békési László. — A földalatti pótlék emeléséhez külön állami támogatást nyújt, az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal emeli, amely' fe­dezetet nyújt az ügyeleti és túlóradijak növelésére is. Nagy jelentőségű változta­tás a megtakarítások és a be­fektetések erőteljes ösztönzé­se a személyi jövedelemadón belül. A lakásmegtakarítások és a tartós befektetések nagy­mértékű adókedvezménye összhangban van társadalom- politikai céljainkkal és gaz­daságpolitikai koncepciónk­kal egyaránt. Az egyik leginkább vitatott eleme a személyi jövedelem- adónak a gyermeknevelés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. Miután a jelenlegi rendszerben a há­rom- és többgyermekes csa­lád által igénybe vehető adó­alap-csökkentés kiterjesztése az egy- és kétgyermekes csa­ládokra 5—6 milliárd forint­(Folytatás a 4. oldalon) A szakszervezet, «int a minhavállalók pártja? Erősíteni a területi képviseletet Véleménycsere a SZOT titkárával — Optimista vagyok — hallottuk Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkárának véleményét a jelenlegi szak- szervezeti mozgalom munká­járól, illetve jövőbeni felada­tairól. — Minden szervezet életében vannak hullámvöl­gyek, de kormányok, pártok jöhetnek, mehetnek, a szak- szervezetre azonban szükség lesz. Milyen legyen az elkövet­kezendő idők szakszervezete, kinek az érdekében lépjen a politikai küzdőtér színpadá­ra? Többek között ezekről a kérdésekről mondták el véle­ményüket a szakszervezetek megyei tisztségviselői novem­ber 23-án a szakszervezeten: házában Nyíregyházán. Az átmeneti időszakban a legfontosabb a területi kép­viselet erősítése. Meg kell ta­lálni a munkavállalók „kö­zös érdekmező”-jét. „Nyírtas­son nem érdekli az embere­ket, hogy mit mond Nagy Sándor SZOT-főtiitkár, ha a hús árát felemelik” Ügy lát­ják, ha a törvényhozásban nem tudnak megjelenni, el­vesztették esélyüket. Nem tudják elfogadni a kormány gazdaságpolitikai programját. Ugyanis az egy­idejűleg csak rosszat ígér: stagnálást, inflációt, csökke­nő reálbért, növekvő mun­kanélküliséget. A SZOT vezetősége szeret­né tudni a tagság vélemé­nyét, hogy milyen politikai magatartást tanúsítson a kép­viselő-választáskor. Három lehetőség kínálkozik: függet­len jelöltet állítsanak, vagy csatlakozzanak valamilyen párthoz, a harmadik út, hogy a munkavállalók pártjaként indítanak jelöltet. A résztve­vők úgy ítélték meg, hogy önálló jelölt indítására már kevés az idő. Megvitatták még többek között a jövőbeni szervezeti működés lehetőségeit, a szö­vetségi rendszerbe való át­térés módját. Először a jogi, anyagi feltételeket kell meg­teremteni. A szövetségi kong­resszust tavasszal hívják ösz- sze. Felvetették, hogy az or­szágos és a területi szakszer­vezeti vezetők között a tájé­koztatási mechanizmus rosz- szul működik. A tagság vé­leménye nem mindig jut el a vezetőkhöz és fordítva sem. Szükségesnek tartják a me­gyei szóvivőket bekapcsolni a koordinációs tevékenység­be. (bojté) Magyar Pedagógus Kamara megyei szervezet alakult A politikai és gazdasági változások érzékenyen érin­tik oktatási rendszerünket is. A változásban lévő körül­mények új feladatok elé ál­lítják az iskolákat. Nincs könnyű helyzetben a pedagó­gus sem, nehéz eligazodnia a változás útvesztőiben és megtalálni méltó helyét a magyar társadalomban. A pedagógusok szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését néhány hónapja egy önkor­mányzattal rendelkező szak­mai társadalmi szervezet kívánja szolgálni: A Magyar Pedagógus Kamara. A tár­saság hetedik megyei szer­vezete alakult meg száz tag­gal tegnap délután Nyíregy­házán a Kossuth Gimnázi­umban. Az alakuló ülésen Kiss Elemér főiskolai tanár, a kamara országos elnöke ismertette a szervezet célja­it, feladatait és szolgáltatá­sait. Elmondta, hogy a ka­mara nem politikai, vagy szakmai tömörülés, hanem a pedagógusok érdekképvise­letét kívánja ellátni. Elő­mozdítja a pedagógustevé­kenység tekintélyének, tár­sadalmi megbecsülésének, erkölcsi és anyagi elismeré­sének helyreállítását. A Magyar Pedagógus Ka­mara szorgalmazza a kama­rai törvény megalkotását, hogy minden döntési szinten gyakorolhassa érdekképvise­leti — érdekvédelmi funk­cióját. Elhangzott, hogy ké­szül a pedagógusok etikai kódexe is. A megyei kamarák a me­gyék pedagógusainak helyét, szerepét is megjelölik a kü­lönböző érdekképviseleti szervek és pártok között. A munkát héttagú ideiglenes bizottság irányítja megyénk­ben. Kiemelt akcióban a rendőrség Traf ipax és Yamaha motor (2. oldal) Csütörtök reggelre fehér bársonyba öltözött A háztetőkre, a járdákra és a parkolóban pihenő au­tókra ezüstösen csillogó hólepel borult. A gyerekek legnagyobb bánatára azonban a déli órákra elolvadt a tél követe és sokfelé vizes tócsákat, sarat hagyott ma­ga után, akárcsak egy kiadós eső.... Képünkön: nyír­egyházi háztetők. XLVI. évfolyam 279. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. november 24., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents