Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

1989. november 22. Kelet-Afagyarország 3 Elkerülni a demagógia csapdáját Esélyegyenlőséget követelnek Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője — Még a jóbarátok sem hitték, hogy sikerülni fog — kezdte előadását Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője novem­ber 19-én a művelődési köz­pontban Nyíregyházán, ahol közel száz résztvevő előtt ismertette a Szabad Demok­raták Szövetségének prog­ramját, álláspontját A ny^í végért', amikor is az egyeztető" tárgyalásokon a pártok nem tudtak meg­egyezni a Szabad Demokra­ták Szövetsége által tartott több fontos . kérdésben, mint például, hogy a párt kivo­nuljon a munkahelyekről, a munkásőrséget oszlassák fel, a pártvagy ónról számoljon el, az SZDSZ nem írta alá a megállapodást. Ezért szep­tember 18-án a Parlament Vadásztermében bejelentet­ték, hogy ezekben a témák­ban népszavazást kezdemé­nyeznek. — Minket is meg­lepett, hogy három hét alatt kétszázezer aláírást sikerült gyűjtenünk — foly­tatta az előadó. Fél győzelemnek tartják, hogy az aláírások gyűjtése alatt a parlament döntött a munkásőrség feloszlatásáról, valamint, hogy a pártszer­vezetek ne működjenek a munkahelyeken, valamint a pártvagyonról is lesz vala­milyen elszámolás. Azért tartják fontosnak ezekben a kérdésekben a döntést, mert úgy ítélik meg, hogy a pártok között nincs meg az esélyegyenlőség, a garanciákat pedig működé­sükhöz meg kell adni. A köz- társasági elnök megválasz­tásának kiírását a parlamenti képviselőválasztás előtt azért nem fogadják el, mert a stabilitást ■ nem a köztár­sasági elnök intézményétől várják. A1 1 képviselőválasz­tást, új parlamentet és új kormányt sürgetnek. Ügy ítélik meg, hogy az ország­ban nem azon kellene gon­dolkodni, ki legyen az el­nök, előbbrevaló feladatok lennének ettől, s ez csak időhúzás. Az esélyegyenlőtlenség szerintük itt is erős, hiszen az MSZP felhasználja Pozs- gay Imre népszerűségét, vonzerejét politikai szere­pének megőrzésére. Vissza­kérdeztek azzal, hogy ha va­laki az állampártban dolgo­zott, az nem jelenti azt, hogy veszélyes, alkalmatlan, főleg mikor a világban is ismert' politikus? A válasz az volt, hogy Pozsgaynak kimagasló szerepe van az elmúlt évek átalakítási folyamatában, de másnak is. S ez a rendszer azt a sok hazugságot, ami negyven év alatt felhalmo­zódott, már nem cipelhette tovább. Az ellenzéki pár­toknak nincs olyan, a tö­megkommunikációban is­mert személyisége, akit esé­lyes elnöknek jelölhetne. Mi az SZDSZ taktikája, ha a népszavazás eredményte­len lesz, mert nem mennek el, vagy ha a többség az első kérdésre „nem”-mel vá­laszol? — kérdezte egy résztvevő. — Mi nem fogunk boj­kottot szervezni — ismer­hettük meg az SZDSZ állás­pontját. — Az embereket be kell vonni a politikai életbe. A FIDESZ-szel, a Kisgazdapárttal, valamint a Szociáldemokrata Párttal közös elnökjelöltet fogunk állítani. Mi o kifogásuk az ellen, hogy a nép válasszon köz- társasági elnököt? — folyta­tódott a Vita. A törvény mondja ki, hogy ez a parla­ment hatáskörébe tartozik. A képviselők egyébként a lakosság véleményét, érde­két viszik az országgyűlésbe. Egyébként nem tartják ki­zártnak, hogy az átmeneti idők után a nép válassza az elnököt. Az est során felvetődött még az antiszemitizmus kér­dése, hogy mennyire él ez a lakosság gondolkodásában? — Nem származás szerint kell megítélni az embereket — mondta Mécs Imre. — A szervezetben egyébként több zsidó dolgozik. Eddig ezt a témát a szőnyeg alá söpör­ték, egyetlen gyógyszere, ha beszélünk róla és tisztázzuk. A cigányok helyzetének megítéléséről is faggatták az előadót. Nehéz kérdésnek ítélték meg, s annyiban ne­héz, hogy nincs kibúvó. Négy-hatszázezer cigány él nagyon rossz körülmények között, s a nyomoruk, sze­rencsétlenségük csak újra­termelődik. Pénzzel ellátni őket eddig nagyon kényel­mes dolog volt, aktív segít­ségre van szükség. Hogyan tovább az SZDSZ- ben? Az igazi munka a vá­lasztás után kezdődik, re­mélik, bejutnak a parla­mentbe. A jövendő kormány­nak nagy nehézségeket kell megoldania. Bármilyen is lesz a kormány összetétele, hetven százalékban hasonló intézkedéseket kell hozni, s ez nem mind lesz szimpa­tikus a lakosságnak. A nép bizalmát szeretnék meg­nyerni, s nem akarnak a demagógia csapdájába esni. A politizáláshoz pénzre, sajtóra is szükségük volna. Napilap indítására egyálta­lán nem futja, Viszont egy jó politikai hetilap talán si­kerülne. A „Beszélőt”-t, az ellenzék legrégibb folyóira­tát a szerkesztők már szep­tembertől hetilappá akarták alakítani. Eddig ez nem sikerült. Jelenleg tájékozta­tási lapokat adnak ki prog­ramjaikról. Ügy vélik, a kommunikációs egységek ak­kor működnek jól, ha erős, belső önkormányzatuk van, és a munkatársak hivatástu­dattal látják el feladatai­kat. Bojté Gizella Adidas-bolt Fehérgyarmaton Kevés hely büszkélked­het olyan márkás cég szaküzletével, mint Fe­hérgyarmat. Néhány he­te a Barter Kft. által nyitott Adidas bolt az NSZK-ból importált sportruházati cikkekkel látja el a város lakóit. (Balázs Attila felvétele) Szabolcsveresmart és környéke Szépet és jót várnak a belvíztározótól II talajvizszint nem emelkedik számottevüen Magasság: 300 méter, se­besség: 150 kilométer/óra, út­vonal : Nyíregyháza—Keme­cse—Nyírbogdány—Szabolcs­veresmart. A házak gyufás- doboznyiak, az utak, vízfo­lyások vékony kígyónak, az autók apró színes bogárnak, a repkedő varjak és galam­bok vibráló pontoknak lát­szanak. A K—26-os szovjet helikoptert Sasvári Ottó, a MÉM Repülőgépes Szolgála­tának berepülő pilótája ve­zeti. Mellette Szlávik Lajos, a Felső-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság vezetője ül, aki el­mondta. hogy a szabolcsve- resmarti tározó építését befe­jezték. és az időjárástól füg­gően bármelyik percben meg­kezdik a feltöltését. A kellemest a hasznossal — Tehát Szabolcs-Szatmár megye hamarosan új. négy­száz hektárnyi vízterülettel gazdagodik — folytatja az igazgató. — A Rétköz, a Ló- nyay-csatorna és a Tisza kö­zötti rész rendkívül belvízve­szélyes. A tavaszi hóolvadá­sok és esők vizét a Belfő- csatorna nem képes levezetni, ezért időről időre .jelentős nagyságú termőföld kerülhet víz alá. — A belvízkárok csökken­tése úgy látszott gazdaságo­san megoldhatónak, ha Sza­bolcsveresmart határában ha­talmas belvíztározót alakíta­nak ki, és a belvizeket jóko­ra területről oda juttatják. A mintegy 10 millió köbméter víz összegyűjtésével, tárolá­sával nyert körülbelül négy négyzetkilométernyi vízterü­let kirándulókat, üdülőket, valamint a vízisportok ked­velőit vonzhatja, ezért ott idegenforgalom honosodhat meg. Az összegyűlt belvíz ön- ■ tözésre is használható. A tá­rozó vize két irányból, Rét- közberenes felől tápcsator­nán, illetve árhullám idején a Tiszából pótolható. A tó vi­ze két irányba vezethető le. — A tározó vizének átlagos mélysége 3—3,5 méter lesz, de egyes helyeken elérheti a 6 métert is — mondja Dem- csákné Balczó Ildikó, a Fel­ső-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője. — A víz- szintingadozás — a rendkí­vüli eseteket kivéve — egy méter körüli lesz. A tavat 13 kilométer hosszban sétaút fogja övezni, ahonnan a víz­tükörre különösen a nyugati rlombsórrói szép kilátás nyí­lik. A sétálók kényelmét er­dei padok, és tájékoztató táb­lák szolgálják. Kellő számú szeméttároló edényt is elhe­lyeznek. — A víztározó kívánatos vízminőségének elérése és fenntartása érdekében az el­öntésre kerülő területről min­den fát, bokrot és tüsköt el­távolítottunk — tájékoztat Jeczkó János műszaki igaz­gatóhelyettes. — A vízgyűjtő terület szennyeződését is va­lamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk meggátolni. Komputer méri a kutakat Felmerül a kérdés: a táro­zó a térség talajvízszintjére nem fog-e károsan hatni? A szakemberek elmondták, hogy a környező települések kútjaiban a talajvízszint ala­Mértéktartó küllem, elegáns forma Bán Ferenc Nemzeti Színházat tervezett Szabolcsi építészek sikere Bán Ferenc és tervező­társai Kajati Attila, Balázs Tibor, Karádi Zsuzsanna, Szűcs László nyíregyházi építészek, valamint Vargha Mihály színháztechnikus a Nemzeti Színház építésére benyújtott tervpályázaton második díjat kaptak. Az építészet világában és a közvélemény előtt minden­képpen óriási elismerés, hogy a 31 pályázó közül másodi­kok lettek. — Nagyon készültem és nagyon akartam, hogy si­kerüljön, hiszen ez egy épí­tésznek nagy próba. A má­sik dolog az, hogy itt a me­gyében ért néhány kelle­metlen kritika, amit mél­tánytalannak tartok, és jól esett most, hogy a szakma megerősített — fogalmazta meg Bán Ferenc. A pályázatot valamikor a nyáron írták ki két hely­színre: a Budai Várba, vala­mint az Engels térre. — Én az Engels térre ter­veztem az épületet, mert a térnek a hiányait, aránya­it kitöltené. S a színház is központi helyre kerülne, ahol könnyen megközelíthető. A tervezés kemény próba­tétel volt. Nagyon sok szem­pontnak kellett megfelelni, gondosan ügyelve a méret­re, arányokra, a színpad- technikai, üzemeltetési meg­oldásokra, annál is inkább, mért az építész sem tervez gyakran színházat. — S aztán, hogy milyen le­gyen a stílusa ? Sokat gondol­kodtam azon, hogy melyek le­gyenek azok a jegyek, amik­től ez a színház „nemzeti”, magyaros. Aztán nem fog­lalkoztam ezzel, elvonatkoz­tattam mindenféle irány­zattól, divattól, s úgy dön­töttem, hogy egy budapesti térhez, álkhlmazkodó, ele­gáns épületet akarok, ami ebben a korban épül, s funkciójának a legtökélete­sebben megfelel. Végül is, milyen lett Bán Ferenc Nemzeti Színháza, amely ezer néző befogadá­sára képes? — Ennek az újgazdag, cifra építészetnek még az árnyalatait sem akartam megtervezni, ami ma Ma­gyarországon divat. A sok felesleges dekoráció, cifra­ság, az ívek tönkreteszik az épületeket. Egy nem kifor­rott, zűrzavaros összevissza­ság jellemzi az építkezése­ket. Hogy morbid hasonlat­tal éljek, olyan, mint a mű­virág a temetőben. Forma­érzék nélküli formát akar­nak produkálni. — A nagy dolgok egysze­rűek, letisztulnak. Az egy­szerűség, a mértéktartó for­mák, az elegáns küllem az én színházamnak a jegyei. kulását évek óta figyelemmel kísérik. A mérési adatok szá­mítógépes feldolgozása iga­zolta az előzetes számítások helyességét: a létesítmény a körzet talajvízszintjét nem befolyásolja károsan, vagyis a tálajvízszint 3—15 méter 'mélyen marad. A talajvíz a terepszintet 0,5—1,0 méterre csa'k a' tótól nyugatra eső kül- íejuleteken közelítheti meg. E A társzói építése az 1980-as évek ideiéin : kezöődötidfcmeg, melyre eRhéHovégéig összesen mintegy-:; háOG millió forintot költöttek, de ebben az egész felső-szabolcsi belvízelveze­tő rendszeren végzett mun­kák is benne vannak. Maga a tó eddig körülbelül 200 millió forintba került. A tóban majdan halászhatnak is, A tározót — több érintett gaz­dálkodó bevonásával — a víz­ügyi igazgatóság működteti. A helikopterrel Rétközbe- rencsnél leszálltunk, ahol Pál József névéi, a kékesei tanács elnökével váltottunk szót. ^közli. "— Központi segítség is elkelne. ■ a—héüíw igi-uletének mintegy h£rrí(adá, a mi'földjeinken fejiSzilí jíailom Kocsi Ist- V'anjtfl, a. kékesei Ű j Élet Ter­melőszövetkezet elnökétől. — Jó lenne, ha nyáron a táp­csatornából öntözővizet nyer­hetnénk. Bízunk benne, hogy a tóval kapcsolatos vala­mennyi elképzelés valóra vá­lik. és az idegenforgalom és más téren Kékese is megta­lálja érdekeltségét. „Telekpartizánok” és jégmadarak — A tározó és annak kör­nyéke gyönyörű lesz — véle­kedik Vezse Árpádné, a me­gyei tanács műszaki főosztá­lyának helyettes vezetője. — A tervek megvalósulását a megyei tanács a lehetőségei szerint támogatja. — Csak arra kell vigyázni, hogy min­den a program szerint men­jen végbe, vagyis például a telekosztásoknál és a beépí­téseknél ne legyen „partizán- kodás”. — Cél, hogy a kisvárdai szennyvíztisztító-telep kapa­citását bővítő beruházás a szabolcsveresmarti tározóval egyszerre lépjen üzembe, ép­pen azért, hogy Kisvárda szennyvize a tó vizének mi­nőségét ne rontsa — tájékoz­tat Dávid Mihály, a megyei tanács csoportvezetője. — A tónál egyre több rit­kán látott madár jelenik meg — újságolja Dobronyi Ká­roly csatomaőr. — Míg ide nem kerültem, jégmadarat csak a tévében láttam. A hosszú csőrű. fénylő kék és zöld tollazatú madár a halra a magasból csap le. Ennek most már nap, mint nap szemtanúja lehetek. Cselényi György Juszt se szavazok! Kikérem magamnak ezt a reklámot, eddigi életem egyetlen, első magyar po­litikai reklámját! S ezennel a nagy nyilvános­ság előtt kijelentem, hogy NEM megyek el a novem­ber 26-i népszavazásra, ugyanakkor MÉGSEM szavazok a múltra, mint ahogy azzal ez a bizonyos rádió- és tévéreklám alap­talanul megvádolt. Valószínű, hogy néhány honfitársammal együtt többen is leszünk, akik úgy érezzük, a népszava­zást akaratunkkal és meg­győződésünkkel szem­ben kényszerítették ki. Jogi definícióval ad egy: már az utcai aláírásgyűj­téskor sem értettem egyet ezzel-a kérdéssel, éppen ezért sehol sem hagytam ott kézjegyemet. Ad ket­tő: (hogy miért nem ér­tettem egyet a népszava­zás igénylésével?) jogi tanulmányaimba^ szere­pelt egy bizoiiyós állam­jog nevű tantárgy. Ennek keretében tanultuk .annak idején, hogy az Ország­gyűlés a legfőbb népkép­viseleti és törvényhozó szerv, ennek következté­ben a szava — elvileg — „szent”. Persze, hosszú időn keresztül ki lehetett játszani, és sajnos, ki is játszották ezt a tételt, na de kérem szépen, miért akarunk most, a demokrá­ciába való átmenet idején újra pojácát csinálni leg­felsőbb szervünkből?! Szinte hallom, ahogy erre most sokan felhör­dülnek: hogy lehet ilyet leírni, amikor a nép sza­va, _vggyis. a népszavazás még az Országgyűlés sza­vánál isrjelentősebb,' s-hat- a nép másként akar dőli-*" teni, hát hadd változtassa meg a Parlament határo­zatát. Már az ókori Rómában is úgy tartották, kenye­ret és cirkuszt a népnek, akkor minden rendben lesz — ez a népszavazás most politikai kenyér és országos méretű cirkusz akar lenni egyaránt. Egyetlen bökkenője azon­ban, hogy válságos gaz­dasági helyzetünkben ál­lítólag kétszázmilliót kell miatta az államkasszából lefejni. S beláthatatlan anyagi következményei lehetnek, ha az 'Ország- gyűlés által már megsza­vazott három kérdés kö­zül akárcsak egyben is másképp dönt a nép mint az általa választott kép­viseleti szervek. Vissza fogják például akkor ál­lítani a munkásőrség ^ in­tézményét? ’ Már kora reggel .ott .let-* .' tem volna a szavazóurna előtt, ha a négy kérdést > először a népnek teázik fel, s aztán ezt a-döntést' szentesíti a Parlament —. ahogy egyébként a sorrend '1 természetes és logikust.,' Sőt akkor sem tüntetnék ", a hiányzásommal, ha csak -' köztársasági elnök sze- n mélyéről szavaznánk, ahogy az eredeti elk'épzé- " lésekben szerepelt. így azonban nem me­gyek el,'s rajtám kívül még azok a budapesti la­kosok sem fognak részt venni a hagy eseményen,' akiknek szavazócéduláját a kukákban találták meg, mint arról a szombati té­véhíradóból értesülhet­tünk. Tudjuk, távolmara­dásunkkal a reklám sze­rint a múltra szavazunk. De vajon gondoltak-e ar­ra a hirdetést feladó pár­tok, hogy az általánosítás, a vélemények ismerete nélküli megbélyegzés sem nevezhető túlságosan jö­vőbe mutató cselekedet­nek ?... Bartha Andrea r'r,,''y:A

Next

/
Thumbnails
Contents