Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
Hazánkba látogat Genscher Horn Gyula külügyminiszter meghívására november 23-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Hans-Dieetric Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Diplomáciai nagyhit Nyíregyházán 1T m| m m 1 ff Kölcsönös elonyok Delegáció utazott Iserltlnla és Hantesba Megkezdődött a novemberi ülésszak Kritikus gazdasági helyzetünk a parlament előtt Maróthy László visszaadta megbízatását — Czinege Lajos lemondott rangjáról — Heves vita a kormányprogramról Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpelláció és 12 kérdés érkezett a képviselőktől. A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990—1992. évi gazdaságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének irányelveiről ; 4. Magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényja- jaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka Törvény- könyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetést támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmány- bíróság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László kömyezevédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta lemondását. „Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse'fel tisztsége alól!” — írja a kormányfő, egyszersmind tájékoztatta az Ország- gyűlést, hogy az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később tesz javaslatot. Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. (A lemondásáról szól parlamenti tudósítónk jegyzete.) Ezután került sor a miniszter felmentéséről szóló szavazásra. Az indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. \ Tekintetbe véve a 66 tartózkodást Is, a javaslat nem kapta meg a többséget. A Maróthy László felmentése körüli értelmezési vita csaknem két órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban foglalható ösz- sze, hogy a környezetvédelmi -és vízgazdálkodási miniszter maga jelentette-e be lemondását posztjáról, vagy a kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László intézett hozzá, bejelentve lemondását. A levélben Maróthy László hangoztatja: „A kormány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri megbízatásomat visszaadom.” A parlament tudomásul vette Maróthy László lemondását. (Folytatás a 4. oldalon) Nem szégyen másaktól tanulni, tartja a mondás. Különösen igaz ez akkor, amikor nálunk előbbre járóktól sajátíthatunk el valamit. Netán kölcsönösen előnyös üzleteket is köthetnénk. E gondolatok jegyében ült repülőre az a 26 személyes delegáció, amelynek tagjai nyíregyházi nagyvállalatokat, ikft.-ket, gmk-ikat, szövetkezeteket képviselte. A nyíregyházi tanács által szervezett küldöttséget Koncz Imre köz- gazdasági főosztályvezető irányítja és azzal az elgondolással vágtak neki az NSZK- beli testvérvárosba, Iserlohn- ba vezető útnak, hogy a kölcsönös előnyök alapján hasznos kapcsolatokat, üzleteket, piacokat közvetítsenek a cégeiknek. Mint köztudomású, az észak-német város, Iserlohn alig fél éve testvérvárosi kapcsolatot ápol a megyeszékhellyel. Kulturális delegáció utazott tőlünk még a nyáron hozzájuk és most már a gazdasági szakembereken a sor, hogy pénzt fiadzon mindkét félnek a kapcsolatok bővítése. A kisvállalkozók — köztük műanyag- és gumifeldol- gozök — a saját költségükön utaztak, a nagyvállalatok, például a FEFAG, a KEMÉV, a gabonaforgalmi, a Nyírség Ruházati Szövetkezet, a Beregi Rádiusz Kft., ha akart, hozzájárulhatott tárgyalási és aláírási joggal felruházott képviselőinek utazásához. Egy tény: nem az adófizetők pénzéből utazott a küldöttség ötnapos NSZK-beli tartózkodásra, ahol a helyi tanács, a gazdaság-fejlesztési társaság és a Dél-westfáliai Gazdasági Kamara látja vendégül a magyarokat. Kulturális célokat tűzött maga elé a szintén november 25-én a franciaországi Nan- tesba elutazó hatfős küldöttség. A nyíregyházi polgármester, Csabai Lászlóné vezetésével ellátogatnak a Szent László egyházi középiskolába. Az intézmény igazgatója egyébként Nantes társadalmi polgármester-helyettese. Megbeszéléseket folytatnak francia és magyar diákok cseréjéről. A nyelvoktatásban hasznosíthatnánk a hozzánk látogatók által teremtett anyanyelvi környezetet. Kereskedelmi szakközépiskolások kölcsönös látogatását is felvetik: Nyíregyházának ugyanis a sóstói gyógyszállo- da felépülésével olyan képzett idegenforgalmi és vendéglátós szakembergárdára lesz szüksége, amely nemzetközi színvonalú szolgáltatásokra képes. S nem titok, hogy hazánkat, közelebbről megyénket megpróbálják vonzóvá tenni a francia turistacsoportoknak. Egy másik testvérvárosi delegáció a szlovákiai Eperjesről érkezett Nyíregyházára november 20-án: Milan Rovnak eperjesi tanácselnök és Michal Parada, az eperjesi járási pártbizottság első titkára Baja Ferenc vendégeként ismerkedik a nálunk kibontakozó többpártrendszer, a politikai pluralizmus, a parlamenti demokrácia gyakorlatával. Eperjesi vendégeink tegnap este hazautaztak. A hagyományos vendégeskedések és jelszavak hangoztatása helyett ezek a delegációk az érdemi munkától várnak eredményt. T. K. Megkésett Jóvátétel (2. oldal) Hattyúdal Nem az okozott meglepetést kedden a parlament ülésén, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondott, hiszen előző napon már bemondta a hírekben néhányszor a rádió: Király Zoltán bizalmatlan- sági indítványt készül beterjeszteni ellene. A meglepetés az volt, ahogyan lemondását bejelentette. A korábban sokaknak nem túlságosan szimpatikus miniszter olyan higgadt, korrekt és méltóságteljes mondatokkal ecsetelte döntésének előzményeit, elhatározásának politikai mozgatórugóit, hogy már azok a képviselők is szívesen hallgatták, akik szájából előzőleg csak korholást hallhatott volna, Bős-Nagymarosért vagy sokak által megkérdőjelezett példanélküli karrierjéért, hiszen — többek között — volt a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, volt miniszterelnökhelyettes és most miniszter. Most szavait mindenki nagy csendben hallgatta, mert nem saját sorsáról szólt, hanem az ország bajait emlegette fel, olyan drámai szavakkal, ami ugyancsak gondolkodásra késztette a hallgatóságot. Nem az volt már a kérdés: ki a bűnös Bős-Nagymarosért, volt-e szerepe ebben Maróthynak, hanem az: vajon mi lesz Magyarországgal, ha egy korábbi rossz gazdasági döntés ma a pártok erőfitogtatásának színtere lehet. És az is szimpatikussá tette, hogy meggyőződését nem változtatgatta, noha egyéni érdeke ezt kívánta volna. Ezért következhetett be a meglepetés, ezért nyomták meg a lemondását nem elfogadó gombot csaknem ugyanannyian a szavazáskor, mint amennyien elfogadták. Amikor kiderült, hogy a lemondást nem elfogadni, hanem tudomásul kell venni, vagyis a szavazás sem változtathatja meg Maróthy László elhatározását, újból szót kért, s úgy köszönte meg: nem hiszem, hogy nagyobb fizetség embernek ezért kijár. Balogh József A Magyar Szocialista Munkáspárt megyénkben is tervezi, hogy folytatja azt a munkát, amelyet a Magyar Szocialista Pártba nem regisztrált tagjainak egybegyűjtésével szándékozik megvalósítani. Berecz János, a valamikori MSZMP Központi Bizottságának tagja oroszlánrészt vállal ennek megszervezésében. Szerkesztőségünket is meghívta egyik közelmúlt napokra tervezett gyűlésükre, amely azonban elmaradt. Helyette zajlott le az a beszélgetés, amelynek most szerkesztett és rövidített változatát adjuk közre. É. S.: A november 7-i ünnepségek egyikén önt együtt látta az ország Ribánszki Ró- berttel, Púja Frigyessel és Grósz Károllyal. Hogyan jött létre ez a négyes? B. J.: A kongresszus előtt egyértelműen elhatároltam magamat a Ribánszkiék vezette marxista egységplatformtól. Annak az állásfoglalásnak a lényegét most is tartom. De mivel a mi vonulatunk kiszorult, kiszorították az MSZP-ből, valamit kellett csinálná. Azok érdekében, akik nem akarnak az MSZP-be belépni, de aktív politikai tevékenységet szeretnének kifejteni. É. S.: A XIV. kongresszus lezajlott és azon Berecz János megszavazta az MSZP megalakulását. B. J.: Azért, mert egy olyan pártra szükség van véleményem szerint. Akkor még megvolt a remény, hiszen Nyers elvtárs is azt mondta, hogy a reformkommunisták- ra szükség van. De az alkudozások során ez a remény szertefoszlott. A programnak nem az a baja, hogy van benne néhány dolog, hanem az, hogy hiányzik egy-két nagyon fontos tétel. Hiányzik belőle, hogy határozottan megnevezze a társadalmi rétegeket, valamint az a gazdasági program sincs benne, amelyre manapság nagyon nagy szükség lenne. Én azt hittem, hogy nem Nyers Rezső lesz a baloldal, hanem a reformkoimmunisták. Igen, az alkudozások során nyíltan megmondták, hogy sein Berecz János, sem az összefogás platform nem jöhet szóba. A Népi demokratikus platformnál húzták meg a vonalat. É. S.: Kanyarodjunk visz- sza a beszélgetés elejére az említett négy személyhez. Nem látom azt, hogy szilárdan összekovácsolható négy irányzatról lenne szó. B. J.: Nem is négy irányzat, mert Ribánszki és Púja teljesen egyetért. É. S.: Az Első kézből című rádióműsorban ön Grósszal vitatkozott a demokratikus centralizmus ügyében. B. J.: És azt el is fogom érni, hogy ne az alapján épüljön fel a párt. Mindazonáltal vallom, hogy az irányításban bizonyos centralizmusra szükség van. Nagyon jól látszik ez az MSZP bizonytalanságain is. É. S.: Ahogy négyesben ott ültek a november 7-i ünnepségen, a tévé nyilvánossága előtt, az nekem egy régen látott híradórészletet idézett fel. Áradást mutattak a felvételek, a víz hozott egy fatörzset és rajta a sün, a kígyó, a nyúl, a róka „békében" tűrte egymás- jelenlétét. B. J.: Mindegyik életben akart maradni. É. S.: Ilyen helyzetben nagyon veszélyes kompromisz- szumok születhetnek. (Folytatás a 4. oldalon) XL.VI. évfolyam 277. szám ABA: 4,3* FORINT 1989. november 22. szerda Berecz János megkapta a felmondólevelet „Kell egy markánsan baloldali párt“ „Rajtam még néhány ostor csattani fog
