Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
1989. november 21. Kelet-Magyarország ELŐZETES MIKULÁSNAPI VÁSÁR! A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat GYERMEKRUHÁZATI BOLTJÁBAN Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 7. 1989. november 20-tól — amíg a készlet tart. ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK: — Gyermek overál — Steppelt nadrág — Bébi kabát 1 080,— 601,— 1 660,— 500,— 300,— 800,— Gyermek orkán kesztyűk nagy szín- és méretválasztékban 76 Ft-tói 144 Ft-ig HASZNOS AJÁNDÉKOT BOLTUNKBÓL! (3420) TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A Mercedes- múzeumban VÁLLALATOK felé is értékesítünk HASZONVASANYAGOKAT Sokat hallani mostanában az autógyárak körüli gondokról. A Mercedes-gyár azonban újabb és újabb járművekkel lepi meg pénzes vevőit. Akinek lehetősége van arra, hogy Stuttgartban bejut Európa egyik legnevesebb autógyárába, illetve annak múzeumába — nem bánja meg. Amikor Daimler 1885-ben (társával) elkészítette első autóját, az inkább hasonlított egy motorkerékpárhoz. A mostaniak pedig szinte repülnek „szárnyaikkal’1, s haladnak is, mint az Ezüstnyil. A gyár többszintes korszerű bemutatótermében az érdeklődő végigkísérheti az eltelt 104 esztendő termékeit Termelői ár 10%-os áron, gyártási hosszúságban és minőségben. Bordás betonacél 10—12 mm-es 22,90 Betonacél sima szálban 10 mm-es 19,— Betonacél karikában 10—14 mm-es 19,— Betonacél karikában 6,5 mm-es 19,30 I-szelvény 100-as és 180-as 22,60 U-szelvény 65-ös, 80-as, 140-es és 180-as 22,60 T-szelvény 30-as, 35-ös és 40-es 22,70 L-szelvény 20-as, 25-ös és 40-es 22,— U-szelvény hidegen alakított 70X50-es 24,40 Durvalemez 2,5—16 mm-ig 26,80 Durvalemez bordás 3 mm-es 27,60 Finomlemez 0,8-as, 1-es és 1,2 mm-es 27,80 AMÍG a KÉSZLET TART. Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg (3359) Az ÉPI-TEK Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy november hónapban a B—30-as, HB 38/14-es, HB 38/19-es, HB 30-as falazóblokkokra, és a 10 cm-es válaszfaltéglára az eladási árból 10% árengedményt biztosít. Ezen kívül a cseh import tapéták és jugoszláv import egyszínű 15X15 cm-es csempék bő választékával várja Önöket az Építkezők Boltja üzlethálózat. (3279) Az ELEKTERFÉM Kisszövetkezet eredményérdekeltségű működtetésre pályáztatja az alábbi üzemeit: — Keménykrómozó üzem (forgácsoló háttérrel), — precíziós öntő üzem — bútorkísérleti üzem. Várjuk menedzseri szemléletű vállalkozó jelentkezését 1989. december 15-ig. TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁS és pályázat leadása a szövetkezet elnökénél, illetve főkönyvelőjénél. Cim: 4400 Nyíregyháza, Kinizsi u. 4. Telefon: 11-720. (3333) Szénatartósítás új módon Megyénkben kezdeményező a tiszalöki tzz. A tiszalöki Szabadság Tsz egy eddig nálunk ismeretlen takarmánytárolási kísérletbe kezdett. Az IKR szakemberei a nyáron propagálták az ammóniás szénatartósítást a szövetkezetekben. Javaslatukra a tiszalöki tsz vállalkozott mintegy 50 tonnányi lucernaszéna új módon való tartósítására. Szeptember 18-án a lucerna 4. kaszálásból készítettek a Kisfás tanyai üzemükben egy 70 tonnás lucernaszéna- kazlat. A rendről mintegy 22—23 százalékos nedvesség- tartalommal, bálázás nélkül kazlazták be a lucernaszénát. A kazal alá szalma alapozásra egy 120 centiméter magas háromszög alakú szénarácsot készítettek. A rács a levegő- befúvást szolgálja.. A kazal szélessége mintegy 5 méter, a hossza 10 méter, a magassá-. ga 4 méter körüli. A hagyományos kazlat szalma haja- zattal látták el. Az újdonság ezután kezdődött: injektáló szúrócsappal két oldalról 480 kilogramm ammóniát juttattak a kazalba. Az így elkészített kazlat 12 óra múlva ventilátoros légfúvóval átfúvatták. Ezt a műveletet addig végezték, amíg az ammónia embert bántó töménységét el nem veszítette, illetve a kazalból a befúvás révén nem távozott. A tsz kérésére egy második lucernakazlat is készítettek, amelybe már nedvesebb, mintegy 30—35 százalékos víztartalmú lucerna- szénát raktak be. így a tervezett 50 tonnának kétszeresét vonták be kísérletbe a tsz vezetői. Mindkét kazal rakásánál . .és. injektálásánál szaksegédkeztek az IKR emberei. Az ilyen szénatartósításnak több előnye van. Egyik, hogy kisebb a betakarítási veszteség, mivel a nagyobb ned- vességtantalmú szénán rajtamaradnak a levelek, amely a takarmány legértékesebb része. A tárolás során a széna szárazanyag-tartalma mintegy 15—20 százalékkal, az emészthető nyersfehérjéé még nagyobb százalékban nő. A lekaszált lucernaszéna hamarabb kerül kazalba, mint a hagyományos szárítás mellett. A kaszálás után 36— 40 óra múlva már kazlazható, kevesebb ideig van kitéve az időjárásnak. A betakarítás programozható, különösen fontos ez a legnagyobb hozamot adó májusi kaszálásnál. Ilyenkor nehezebb kifogni, hogy ne kapjon esőt a rendünk. Ezt a módszert alkalmazó gazdaság az időjárási prognózist figyelve jobban kikerülheti az eső káros hatását. A betakarításnál kevesebb a kinti munka, nincs szükség a rend forgatására. Alkalmas felszedő és rakodógép esetén csak a kazalrakáshoz szükséges kézi munka. A kazlazás óta eltelt időben a szakemberek semmiféle káros elváltozást (melegedés, penészesedés) nem tapasztaltak. A kazlakat 60 nap után bontják meg. A takarmányból mintát vesznek és laboratóriumba küldik. Ekkor derül ki a kísérlet igazi haszna a béltartalom ismeretében. Az IKR-szabadalom Magyarországon még kevésbé terjedt el, de Csehszlovákiába már nagymértékben alkalmazzák és elégedettek az eredménnyel. Remélhetőleg a tiszalöki kísérlet is ezt fogja igazolni. A 3000-es körzet szakemberei bizakodóak, remélik, hogy 1990-ben körzetükben többen követik a tiszalöki kezdeményezést. Csikós Balázs Más megközelítésben A területfejlesztés buktatói Megyei tapasztalatok, általános következtetések A különböző tudományos műhelyeket gyakran éri az a vád, hogy az ott készült tanulmányok megmaradtak a tudomány elefántcsonttornyában, hasznosításukra szélesebb körben nincs lehetőség. Éppen ezért tart számot szélesebb körben is érdeklődésre az a doktori értekezés, amelynek rövidített változatát a megyei tanács több száz példányban kívánja eljuttatni a megye gazdasági szakembereihez, és amelynek szerzőjét a megyeszékhely városának vezetői felkérték, hogy kutatási eredményeit a megyei országgyűlési képviselőkkel ismertesse. Területfejlesztés a gazdaság- politika tökrében címmel Ko- rondán Gábornak, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 29 éves oktatója munkájának rövidített változatát adjuk közre. Az utóbbi években a hazai legmagasabb gazdasági és politikai fórumok is kénytelenek voltak beismerni, hogy Magyar- ország különböző területei között még mindig egyértelműen kimutathatók az életkörülményekben meglévő indokolatlan különbségek. A szerző a differenciálódás olyan objektív alapjait vizsgálja, amelyek nem feltétlenül vezetnek a megkülönböztetéshez. Egyik ország sem törekszik arra, hogy területén teljesen homogén gazdasági fejlettségi szint alakuljon ki, hiszen a termelőerők optimális elosztása sem ezt eredményezné. Hiba lenne viszont a gazdasági lemaradást a szűkén értelmezett gazdasági környezet hatásának elfogadni. A gazdasági vérkeringés perifériájára szorulás, vagy a meglévő, de struktúrájában és színvonalában nem megfelelő munkaerőkínálat is visszavetheti a terület fejlődését, fejlettségét. A gazdasági elmaradottság a szerző szerint relatív és nem abszolút fogalom. Egyes területeket nem feltétlenül az erőforrások hiánya jellemzi, hanem ezek olyan kombinációja, amely révén a meglévőket sem lehet kihasználni. Példa erre a kihasználatlan munkaerő. Gondolkodni hosszú távon A kérdéskör egyik paradoxo- na a hátékonyság, mint a gazdasági működés alapelve, amely erősíti a területek egyenlőtlen fejlődését. Másrészről az újratermelési folyamat lép fel egyfajta területi összhang igényével, mégpedig az optimális hatékonyság kialakítása miatt. A spontán megjelenő tendenciákhoz nem párosul spontán megoldás, ezt még a legliberali- záltabb gazdaságpolitikát folytató országokban sem bízhatják a piaci hatásokra. Az elmaradott területek kihasználatlan termelőerőit csak pótlólagos erőforrás bevonásával lehet aktivizálni. De ugyanez az erőforrás hatékonyabbnak mutatkozik a már fejlettebb területeken, ha kizárólag rövid távú mikroszemlé- letben gondolkozunk. A hosszú távú makroszemlélet oldaláról vizsgálva ugyanezt már előjelében ellentétes eredményekre juthatnánk. A kérdéskör általános elméleti problémáinak áttekintése után a szerző a területfejlesztési politika hazai céljait és eredményeit vizsgálja 1945-től napjainkig. A tanulmány eme részéből csak néhány, a megyénkre is vonatkozó utalásokra szorítkozunk. Az ötvenes évek gazdaságpolitikája az erőltetett iparosítási célkitűzéseivel a korábbi ipari tengelyt fejlesztette, illetve néhány új szocialista várost alkotott. Az elmaradottabb területeknek alig jutott valami, holott ez a legtipikusabb extenzív fejlesztési forma nyújtotta volna a legnagyobb mozgásteret a területi különbségek kiküszöbölésére. A hatvanas években az elmaradott területek, közöttük megyénk, egy délibáb áldozata lett. A megye fejlődési mutatói messze megelőzték az országos átlagot, így Szabolcs-Szatmár a legdinamikusabb fejlődéssel büszkélkedhetett. Csupán egy dologról felejtkeztek el az ezt han- goztatók: ebben az időszakban, a számok ellenére, nőtt a megye lemaradása az országos átlaghoz képest. 1961—65 között az egy főre jutó beruházás például az országátlag 53 százaléka volt. A szocialista ipar egy lakosra jutó jövedelemtermelő képessége az országos átlag 20 százalékát sem éri el, miközben Komárom megyében ez a mutató a megyeinek tizenegyszerese volt. Ehhez tegyük hozzá, hogy ebben az időszakban közel 50 ezer ember kényszerült elvándorolni a munkalehetőségek hiánya miatt. Ehhez párosult még, hogy a megyei fejlesztéseknél az alacsony technikai szinten álló, máshonnan kiszoruló, igen létszámigényes technológiát preferálták. Ez a fejlesztés tovább konzerválta, sőt fokozta a lemaradást. Itt a pillanatnyi taktikai célok keresztülhúzták a felzárkózás stratégiájának lehetőségét is. Kevés beruházás jutott A helyzetet csak súlyosbította az országosan meghirdetett felzárkóztatási elképzeléseknek gyökeresen ellentmondó központi szintű elosztások gyakorlata. A hetvenes évek elejére például az iparilag fejlett megyék minden lakosára körülbelül háromszor annyi beruházás jutott, mint az elmaradott területek lakosaira. Nem csoda, ha ennek hatására a későbbiekben a jó infrastruktúrával ellátott, de gyengébb földminőséggel rendelkező dunántúli gazdaságok jobban tudtak érvényesülni, mint egy olyan szabolcsi gazdaság, amely jobb minőségű földdel rendelkezett, de az infrastruktúra hiánya miatt ezt nem tudta kihasználni. A megyében létesített telephelyek nem váltak a gazdasági környezet integráns részévé, így a gazdaság fejlesztésére gyakorolt hatásuk a potenciálistól jóval kisebb volt. A telephely—központ viszonyában kimutatható az egyenlőtlen cserén alapuló központ-periféria viszony. Ugyanígy alakult a megye és az ország gazdasági központjainak kapcsolata. Az extenzív időszakról az intenzív fejlődési formára váló áttérés igen nehéz helyzetbe hozta a megyét’ Az új szabályozó- rendszer nemcsak hogy túl magasra állította a mércét, hanem lehetetlenné tette az itt meglévő erőforrások aktivizálását is. Ezzel együtt azt is el kell mondani, hogy az új érdekeltségi rendszer időszerű, előremutató. így annak bírálata nem lenne helytálló. Ezért is nevezi a szerző a megyét a normativitás áldozatának. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején az elmaradott területek hatékonyságromlásának másik fő komponense az innovációképtelenség. 1985-ben a Nemzetközi Regionális Tudományos Társaság budapesti ülésének egyik fő megállapítása, hogy a növekedésorientált politikáról az innovációorientált politikára kell hogy áttevődjön a fejlődés kulcskérdése. Döntő kérdés a magasan kvalifikált szakemberek száma, akik nemcsak hogy túl kevesen vannak a megyében, hanem a szabolcsi gyáregységek nem tudnak érdemi munkát adni számukra, emiatt máshol keresnek munkát. Megmaradt kiváltságok „A gazdaságpolitika nem tudta megteremteni a kedvezőtlen adottságú agrártérségek felzárkóztatásának lehetőségét, sőt differenciálódás forrásává vált, miközben folyamatosan annak mérséklésére törekedett.” Ezt 1987-ben lehetett olvasni. Ehhez még egy adalék. Az ötödik ötéves tervben az egy főre jutó támogatást alapul véve Budapest többet kapott, mint az ország összes többi megyéje. A kiváltságok, az előjogok megőrzése a szűkülő források mellett megmaradt és ez is növeli a differenciálódást. A különböző alapokból „adományozott” összegek továbbra is alkalmasak az állam és az elmaradott területek közötti patemalisztikus viszony fenntartásához. A megye a hatodik ötéves tervben ilyen formában kapott 420 milliójával és az Országos Tervhivatal 21 milliós fejlesztési támogatásával együtt az egy lakosra jutó beruházások összegéhez képest az országos átlag 8 387 forinttal nagyobb! Elvi célok, ígéretek helyett ez a hazai újraelosztási gyakorlat, amelyet a szerző kritizál. Ez elsősorban az adott területen élőket sújtja, de nem lehet vitás, hogy az ország erőforrásainak alacsonyabb fokú kihasználásához is vezet. A jelenlegi politikai változások, a belső nyitás lehetőséget kínált a fenti visszásságok rendezésére és megoldására. Mód nyílhat arra, hogy -megfelelő intézményrendszer kiépítésével párhuzamosan megvalósulhasson egy olyan területi politika, ahol az elosztást nem a pillanatnyi erőviszonyok és a személyes kapcsolatok határozzák meg, hanem a gazdasági érvek. így talán nem a legelmaradottabbak húznák a legrövidebbet. _7 b is, mec is is Hntita. ÉpVl-EK I NYÍREGYHÁZA Ä
