Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. november 21. Jakes távozását követelték Kétszázezres tüntetés Prágában Kiskirályok mundérban I miniszter is elismeri... Kopogtatócédula nélkül Szavazás csak személyi igazolvánnyal Az 1948-as februári fordu­lat óta nem volt olyan ha­talmas tömegtüntetés a Ven­cel téren, mint hétfőn. Dél­után négy órára legszeré­nyebb becslések szerint leg­alább 200 ezer ember gyűlt össze a téren és követelte a jelenlegi vezetés távozását, új kormányt és szabad vá­lasztásokat. Az emberek üte­mesen tapsoltak, éljeneztek, szabadságot, Milos Jakes pártfőtitkár és Miroslav Ste­Hétfőn délelőtt Bukarest­ben a köztársasági elnöki palota kongresszusi termé­ben megkezdődött a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa, 3308 küldött és több mint ezer meghívott je­lenlétében. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára üdvözölte a pan prágai vezető párttitkár távozását követelték és visz- sza-visszatérően Václav Ha­vel drámaírót, a Charta ’77 vezető személyiségét éltet­ték. „Ma egész Prága, holnap az egész ország” — kiáltozta a tömeg, amely több alka­lommal általános sztrájkra szólított fel. Ezután a tömeg elénekelte a himnuszt, majd, miután többször is elhang­zott a jelszó, „fel a Várba”, a tömeg öt óra körül megin­dult a Várba. küldötteket és meghívotta­kat, majd Manea Manescu az előkészítő bizottság nevé­ben előterjesztette az öt nap­ra tervezett kongresszus na­pirendjét, ezt követően Nico­lae Ceausescu megkezdte több órásra tervezett előadói beszédét. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter is elismerte, hogy a honvédség­ről szóló, nagy vihart kavart Kiskirályok mundérban című könyvben leírtak nagy több­sége helytálló — ezt a kije­lentést Bokor Imre, a könyv szerzője mondta hétfőn, a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján, amelyre azt követően került sor, hogy pénteken több mint három órán át beszélgetett Kárpáti Ferenccel. Keleti György ezredes, a HM sajtóosztályának vezető­je hangsúlyozta, hogy a talál­kozó kölcsönös kezdeménye­zésre jött létre. A miniszté­rium és Bokor Imre között megfelelő kapcsolat alakult ki, amely elősegíti a minisz­terelnök által létrehozott eti­kai bizottság munkáját. Bo­kor Imre elmondta, hogy a miniszterrel való találkozón néhány olyan dokumentumot ismerhetett meg, illetve olyan információkhoz jutott, ame­lyek a könyv megírásakor nem álltak rendelkezésére. Megkezdődött a román pártkongresszus Sorsjegybotrány Az olimpiai sorsjegyek között vakarás nélkül is kiválogathatok a nyerők — láthattuk, hallhattuk a szombati Tv-híradóban —, ugyanis a rányomta­tott 89-es évszám előtti aposztróf áll a „Fortuna kegyeltjeinek” szolgálatá­ban. — Jelentkezett a becsü­letes felfedező? — kér­deztük az Állami Nyom­da igazgatójától, Mihalek Sándortól. — Ez idáig még nem. — Milyen jutalmazásra gondoltak? — Ez úgy vélem, kizá­rólag a becsületes felfe­dezőre és a nyomdára tartozik, lévén, hogy anyagiakról van szó. — Szándékos nyomdai akció áll a féirenyomott aposztróf mögött, vágy a véletlen? — Minden bizonnyal szándékosságról van szó. — A tettesek? — ötvenen, de lehet, hogy nyolcvanan is sáro­sak az ügyben. — Következmény? — Itt még nem tartunk. Egyelőre az űjranyomta- tást szervezzük. Hétfői kormánydöntések (Folytatás az 1. oldalról) nemzeti közlési követelmé­nyek szerinti alakítása és az első számú vezető kinevezé­se. Fő cél: az állampolgárok hiteles, független tájékozta­tása. A Minisztertanács elnöke a Felügyelő Bizottság munká­jának összehangolására koor­dinátornak kinevezi Kőhalmi Ferencet. A Felügyelő Bizott­ság megbízatása az ország- gyűlési választások után lét­rehozandó kormány megala­kulásáig tart. Ezzel a határozattal meg­szűnik az államminiszter saj­tót és tájékoztatást felügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távirati Iroda kor­mányzati felügyeletét a mű­velődési miniszter látja el. A Minisztertanács elfogad­ta a vezető állami tisztségvi­selők. valamint az ország- gyűlési képviselők munkadí­járól szóló törvényjavaslatot. 1990. január 1-jétőí a fizeté­seket nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés hatá­rozza meg, de az államfő, az Országgyűlés elnöke, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és he­lyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei munkabérét to­vábbra is a miniszteri fizetés százalékában állapítják meg. A törvényjavaslat tartal­Üj berendezéseket szerelnek (Folytatás az 1. oldalról) termelésben. A bonyolult mű­szaki eljárás lényege annyi hogy az elhasználódott, feles­leges anyagokat cipelő meta­nolhoz segédanyagot adnak, felforralják, párologtatják, majd vizet engednek rá és tartályban összegyűjtik. A tisztításra váró metanol 98 százalékát visszanyerik és újból hasznosíthatják. A regenerálóhoz a CSŐ­SZER szakemberei építettek, szereltek hat hűtőtornyot. Az építési munkákat a hajdúná­nási FAFÉM Szövetkezet, a műszerezést a VEGYÉPSZER végezte. Nemrégiben adták át rendeltetésének ezt a beruhá­zást. A nagyságrendre jel­lemző, hogy naponta 25 ezer liter metanolt frissít fel a re­generáló torony. A CSŐSZER ezzel még nem fejezte be a megrendelése­ket, bár nagy létesítmények helyett kisebb fenntartási munkákat látnak el. A kör­nyezetvédelmi szempontoka c is figyelembe véve sósavgáz- elnyelő-rendszert hoznak léi­re, egyenként 16 darab tíz­köbméteres sósavtartályt sze­relnek. A munkások egészsé­gének védelme és a környe­zet megóvása motiválja a ter­vezőt,' a beruházót és a kivi­telezőt, amikor a vascsőben polipropilén csövet helyeznek el. így biztonságosabb a só­savgázok elvezetése. Manapság a megrendelő alaposan utánanéz, kit biz meg a kivitelezéssel. Bár az Alkaloidának régi partnere a CSŐSZER, azért Danicska Jó­zsef, a vegyi gyár beruházási csoportvezetője hozzátette: kemény viták után állapod­nak meg bármelyik kivitele­zővel az árban. A CSŐSZER drága, ám hosszú távon a sze­relésben és más szakipari munkákban felhalmozott ter­melési tapasztalatuk garan­ciában kamatozik. T. K mázzá az országgyűlési kép­viselők munkadíját is; ennek bevezetésére azonban csak az új Országgyűlés megvá­lasztása után kerül sor. A kormány a törvény elfo­gadásáig rendeletben szabá­lyozta az állami vezetők mun­kaviszonyával kapcsolatos kérdéseket. Oj jogi intézmény — a rendelkezési állomány — felállításáról döntöttek. Ide tartoznak a tisztségükből fel­mentett, de azzal egyidejűleg más munkakörbe nem kerülő államvezetők. A jövőben az Elnöki Ta­nács, az Országgyűlés és a Minisztertanács elnökének nyugdíjmegállapítása nem tér el az általános szabályok­tól. A nem állami vezetők te­kintetében a rendelet ki­mondja: a párt-, a társadal­mi és a tömegszervézetek tisztségviselőinek javadal­mazását kizárólag saját veze­tő testületeik határozzák meg. A kormány megtárgyalta az államháztartási törvényja­vaslatot, a készülő új törvény szétválasztja az állami köz­hatalmi és köztulajdonosi funkciókat. A költségvetés tervezésében, végrehajtásá­nak irányításában erősödik az Országgyűlés szerepe. Az Országgyűlés ellenőrzi az ál­lami tulajdonnal történő gazdálkodást, dönt a kiemel­kedő jelentőségű fejleszté­sekről, meghatározza többek között a költségvetési intéz­mények kereteit. A kormány a törvényjavaslat benyújtá­sa előtt még más állásponto­kat és véleményeket is meg­vizsgál. A Minisztertanács elfogad­ta a közigazgatási bírásko­dásról szóló előterjesztést és törvénytervezetet, javasolja, hogy a közigazgatási dönté­sek törvényessége felletti el­lenőrzés a bíróság feladata legyen. A közigazgatási bí­ráskodás megteremtéséhez három törvényt szükséges módosítani. Bajnok Zsolt bejelentette azt is, hogy kedden a Parla­ment ülésén benyújtja lemon­dását Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter. fl postás volt a postarabló A rendőrség őrizetbe vette, majd az előírt idő letel­tével szabadon bocsátotta a november 3-i lipóti „pos­tarablással” alaposan gyanúsítható Radek Bélánét, a „kirabolt" egyszemélyes postahivatal vezetőjét. A nyo­mozók figyelmét a hivatalvezető irányította önmagá­ra a több mint 300 000 forint zsákmánnyal távozó „rab­lóról” adott teljesen valószínűtlen személyleírásával. A gyanút Radek Bélánc vallomása megerősítette; be­ismerte, hogy személyes anyagi gondjait akarta megol­dani a pénztár megdézsmálásával, illetve a rablóme­sével. Tettét beismerte. Az ügy részleteinek teljes tisz­tázásáig a rendőrség tovább folytatja a vizsgálatot. Kárpáti Ferenc megmutatta azt a levelet, amelyet még 1969-ben címzett a volt MSZMP KB akkori titkárá­nak, Biszku Bélának. Ebben lényegében már feltárta azo­kat a jelenségeket, amelyeket ő most könyvében kifogásolt. Kérdésekre válaszolva Bo­kor Imre elmondta, hogy vé­leménye szerint a könyvben leírt állítások döntő többsége megingathatatlan, az igazsá­got tartalmazza. Mint mond­ta, nem tervezi a könyv foly­tatásának megírását, hacsak erre a körülmények nem kényszerítik. Ugyanakkor el­nézést kér azokért a pontat­lanságokért, amelyek néhány embert esetleg kellemetlen helyzetbe hozhatnak. Megem­lítette azt is. hogy az elmúlt napokban több névtelen, élet- veszélyes fenyegetést kapott. Keleti György arról szólt, hogy többen magánvádas pe­res eljárást kívánnak indítani Bokor Imre ellen. A népszavazás előkészítése, lebonyolítása a törvényes sza­bályoknak megfelelően törté­nik — mondotta Gál Zoltán belügyminisztériumi állam­titkár hétfőn az MTI-nek: — Az elmúlt hét végén több olyan vélemény is nap­világot látott, amely a nép­szavazás előkészítése során tapasztalt szervezési hibákból politikai következtetést vont le. Egyesek szabotázsnak mi­nősítették a történteket, előre megkérdőjelezték a népsza­vazás lebonyolításának tisz­taságát. Az ilyenfajta meg­nyilatkozások és álláspontok minden alapot nélkülöznek. Közismert, hogy országos népszavazást hazánkban ed­dig nem tartottak. Természe­tes, hogy ez egy sor új szer­vezési, technikai és jogi prob­lémát vet fel, ezeket rövid idő alatt kell megoldani, így előfordulhatnak hibák, gon­datlanságok. Több mint 7,5 Menesztették Zsivkov kedvencei! A bulgáriai változások el­ső szakasza a hét végén lezá­rult: a várakozástól némileg eltérően mégis Petar Mlade- novot, a BKP KB új főtitká­rát választotta meg az állam­tanács elnökévé a nemzet- gyűlés. A vezetés úgy véli; hosszabb távon feltétlenül szükséges ezen a szinten is a párt- és az állami funkciók szétválasztása, ám a jelenle­gi szakaszban az a fontos, hogy a mindenki bizalmát él­vező Mladenov töltse be mindkét tisztséget. A javas­latot előterjesztő Pencso Ku­badinszki érve, hogy a párt tekintélyével kell megtámo­gatni az államfőt, kevéssé meggyőző: tekintélye ezidő- szerint Mladenovnak van, nem a pártnak. Erről Kuba- dinszki, Jordan Jotov és Ivan Panev PB tagok már a par­lament épületéből kilépve meggyőződhettek: a tüntetők lemondásukat követelő táb­láival találták szembe magu­kat. A nemzetgyűlés megsza­vazta a kormány jelentős szerkezeti és személyi átala­kítását. millió úgynevezett kopogtató­cédulát kell az állampolgá­rokhoz eljuttatni. csaknem 11 500 szavazókört kell ki­alakítani, s ezekben egyen­ként ötfős szavazatszámláló bizottságot létrehozni. (Köz- bevetőleg jegyzem meg, hogy ez utóbbihoz a vártnál keve­sebb segítséget kaptak a ta­nácsok a pártoktól.) A táná- csi és népességnyilvántartási dolgozók, néhány ritka kivé­teltől eltekintve, kellő gon­dossággal, felelősségteljesen végzik feladataikat. Ezért a szándékos mulasztás, szabo­tázs vádjait, a durva általá­nosításokat, nevükben is, ha­tározottan visszautasítom. Biztos vagyok abban, hogy a szervezési, technikai lebo­nyolításban részt »vevők, es­küjüknek megfelelően, to­vábbra is mindent elkövet­nek az előfordult hibák kija­vításáért, s a népszavazás­ban rájuk háruló feladatokat az alkotmány, a törvények szellemének és betűjének megfelelően elvégzik. Csiba Tibor, a BM válasz­tási irodájának vezetője nyi­latkozta: a népszavazáson ko­pogtatócédula nélkül, csak személyi igazolvánnyal is részt lehet venni. Az a fon­tos, hogy a szavazónak le­gyen választójoga, s szerepel­jen a névjegyzékben. A hírek szerint többen nem kapták meg a kopogtatócé­dulát. Ezzel kapcsolatban ér­demes feleleveníteni a BTK 211. paragrafusát, amely sze­rint, aki az arra jogosultat a választásban, illetve a nép­szavazáson akadályozza, bűn­tettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ötven dollárt kapnak a „szerencsések”... (Folytatás az 1. oldalról) lehetetlen helyzetbe hoz­za azokat, akik idény, vagy a jövő év elején szerettek volna utazni és nem nyerészkedésre, au­tóvásárlásra felhasználni a saját keretüket. A döntés ér­telmében á jövő évtől kezdve — négy naptári évre számít­va — maximum 300 dollár illeti meg az állmpolgárokai, de ez a kedvezmény nem vo­natkozik mindenkire. Azok akik 1986-ban vagy azt megelőzően voltak utoljára turistaúton valamelyik nyu­gati országban, november 20- tól felvehetik 50 dolláros va­lutakeretüket. Ez a lehetőség azokra is érvényes, akik 1987- ben részesültek utoljára tu­ristaellátmányban és az idei évre biztosított 3000 forintos, egyszeri, méltányossági ke­retet nem vették igénybe. Számukra a négy év számo­lása 1989. november 20-tól 1993. december 31-ig tart. Ha a jogosult állampolgárok él­nek ezzel a lehetőséggel, ak­kor a következő évben már nem jár részükre valuta. Más az elbírálás módja ab­ban az esetben, ha valaki 1987-ben már kimerítette a teljes valutakeretét és idén felvette a méltányosságból já­ró összeget is. Ezek az állam­polgárok január 1-jétől vehe­tik igénybe az egy évre biz­tosított valutát, esetükben a négy év nyilvántartása 1993. december 31-ig érvényes. El­térő szabályozás alá esnek azok a kiutazók, akik 1988- ban, vagy 1989-ben már vet­tek fel valutát utazási célra, de a teljes keretből nem használták fel a pénz több, mint felét. Azok, akik a múlt évben már váltottak ki valutát, leghamarabb a következő év januárjától jogosultak 50 dollárra, míg ez utóbbi esetben 1991 januárjától vehető fel a pénz. Rosszabbul járnak viszont azok az állampolgárok, akik a türistaellátmány több, mint felét elhasználták már, hi­szen csak három év múlva kérhetik évi valutakeretük kifizetését. Megszüntették a jugoszláviai kishatármenti és tranzit utakra biztosított 600 forintos valutaellátmányt is. Abbam az esetben, ha 14 éven aluli gyermek utazik szülei társaságában szintén felvehető egyszeri alkalom­mal az 50 dolláros keret, de ez a lehetőség erre az évre nem vonatkozik. Üzemanyagköltség címén a továbbiakban nem ad­ható ki valuta, kivételt jelent ez alól a moz­gássérülteknek biztosított üzemanyag-járandóság. Az utazási irodáknál igényelhető négyéves időtartamra a 15 400 forintos utazási keret, ebből a pénzből vasúti, hajó- és repülőjegy váltható a nyu­gati országokba. Sok, vagy kevés ez az utazási keret? — ennek eldöntésére íme egy példa. Brüsszelbe, gyorsvonat második osztályán oda-vissza 16 400 forintba kerül a me­netjegy. Továbbra is érvényesek azok a szabályok, amelyek a valutafelvétel módjára vo­natkoztak. Személyesen, vagy családtagok esetén meghatal­mazás ellenében vehető fel az utazási irodáknál a valuta. A korábbi gyakorlattal ellentét­ben a megkurtított valutake­retet teljes egészében ki­adják készpénzben is, ha az ügyfél úgy kívánja. Üröm az örömben, hogy et­től még nem lesz senkinek több valutája ... (csonka) „ÜJ SZAKMA — ÜJ MUNKAKÖR” A SOROKSÁRI TEXTILGYÁR átképzéssel egybekötött szakmásító tanfolyamot indít textilgépszerelő és szövő munkakörben. Jelentkezhet minden sorkatonai szolgálatot betöltött férfi és 18 év feletti nő, aki a 8. általános iskolát elvégezte. TANFOLYAM: 1 éves. Alapkereset első negyedévben 6500 Ft/hó, előmeneteltől függően negyedévenként emelkedik 500—1000 Ft-tal. Első negyedévben havonta 1000 Ft prémiumot kaphatnak a legjobb eredményt elérők. Tanfolyam kezdésekor előle­get adunk, aki igényli. Három műszakos munkakörben egy év után 9000—12 000 Ft/hó kereseti lehetőséggel. Kezdési időpont: 1990. február 19. Szállást komfortos bérleményekben biztosítunk, amely az első hónapban díjtalan. További hónapokban 500 Ft/hó, amely kiemelkedő teljesítmény esetén csökken. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban 1990. január 7-ig a Személyzeti és Szociális Osztályon Kiss D. Tibor osztályvezetőnél. 1990. január 14-ig minden jelentkezővel írásban, majd személyesen részletesen megbeszéljük a tennivalókat.^ Cím: Soroksári Textilgyár 1209 Budapest XX., Marx K. út 294. Telefon: 279-470/139 m. (Bp. 614)

Next

/
Thumbnails
Contents