Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

1989. november 14. Kelet-Magyarország 7 A Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat pályázatot hirdet a gépészeti üzemében megüresedő üzemigazgatói munkakör betöltésére. AZ ÜZEMIGAZGATÖ FELADATA: A gépészeti üzem további hatékony működésének biztosí­tása. Termékszerkezet és piaci kapcsolatok továbbfejlesz­tése, szerszámgép, részegység és vákuumtechnikai gép­gyártás területén. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — műszaki szakirányú végzettség, — legalább 5 éves vezetői gyakorlat, — büntetlen, feddhetetlen előélet. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: — a pályázó jelenlegi munkakörét, beosztását, valamint eddigi szakmai tevékenységét tartalmazó részletes ön­életrajzot, — a legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító oklevél másolati pélányát, — a betöltendő munkakörrel kapcsolatos főbb elképzelé­seket. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. november 24. Az értékelő bizottság a pályázatokat bizalmasan kezeli, döntéséről a pályázót írásban értesíti. A MUNKAKÖR: 1990. január 1-jétől tölthető be. A kinevezés határozott időre, 3 évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújt: Béres István műszaki igazgatóhelyettes. Telefon: 10-083. (3275) A „Fémmunkás” Vállalat nyíregyházi gyára felvételt hir­det 1989. december 1-jén megüresedő KERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele: Felsőfokú műszaki, vagy közgazdasági végzettség, a szak­területen eltöltött legalább 3 éves gyakorlat. A munkakör elnyerésénél egy idegen nyelv — tárgyalási szintű — előnyt jelent. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet figyelembe­vételével megegyezés szerint. Jelentkezés: részletes szakmai önéletrajzzal személyesen, vagy írásban a gyár személyzeti főelőadójánál. Cím: 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 100. Tel.: 42-13-211/18 mell. (3274) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! NYÍRBÁTOR VÁROS TANÁCSA ISMÉTELTEN PÁ­LYÁZATOT HIRDET az árszervezés után létrehozott Szervezési és Igazgatási Osztály osztályvezetői munka­körére az alábbiak szerint: A pályázat benyújtásának feltételei: Állam- és Jogtudományi Egyetemen vagy Államigazgatási Főiskolán szerzett oklevél és legalább 4 éves államigazgatási gya­korlat (1025/1971. (VI. 22.) Korm. sz. határozat 2/a pont). A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek a hosz- szabb államigazgatási gyakorlattal és szakvizsgával rendelkezők. A munkakör 1990. január 1-jétől — a Városi Tanács ál­tal történő — kinevezéssel, határozatlan időre kerül betöltésre. Bérezés, a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rende­let figyelembevételével, a lehetőségeinken belül kiala­kított közös megegyezéssel.Szükség esetén a letelepe­déshez segítséget nyújtunk. Pályázatokat az iskolai végzettséget és a gyakorlatot igazoló okmányokkal, valamint az osztályvezetésre vo­natkozó elképzelésekkel 1989. november 30-ig a Városi Tanács elnökéhez (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) lehet benyújtani. (3295) KIÁRUSÍTÁS! A Szatmár Bútorgyár készleteiből. Csavartól a forgácslapig, papírtól az ajtókeretig november 10—15-ig, vasárnap kivételével 8—14-ig. Helye: Mátészalka és Jármi között a Mátészalka vége táblától 200 m-re jobbra a Szatmár Bútorgyár raktáraiban. Várjuk közületek és magánvásárlók jelentkezését. (3276) Matolcsi kuvaszok Tapsifülesveszély! Védjük gyümölcsfáinkat a vadak kártételétől A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Fehér- gyarmati Szervezete 1972- ben alakult. Ma már többen foglalkoznak kutyatenyész­téssel. Közülük is kiemelke­dik Tisza Csaba tunyogma- tolcsi festő kisiparos, aki ku­vasz és komondor kutyáival a megye szinte minden ré­szében elismerést vívott ki. Az elmúlt hétvége rendkí­vüli találkozót jelentett a Több kertbarát panaszko­dott, hogy kedves körtefáikon és szőlőtőkéiken sajátos el­változásokat láttak. Egy át­ültetésre kerülő körtefa gyö­kerén és gyökérnyakán jel­legzetes, gömbölyű, erősen osztott felületű — karfiol­szerű — daganatokat lehetett észlelni. A daganatok mérete a néhány milliméternyitől az ököl nagyságot is meghaladó terjedelmű volt. A szőlőn a kártétel a vesz- szők oldalán, hosszanti, var- szerű képződmény formájá­ban jelentkezett. A golyvá- sodás feletti kéregrészek ros­tosán felszakadoztak. A jel­legzetes kórképeket az „ag- robaktériumos gyökérgoly­va” idézheti elő. A betegség az ország több területén elő­fordul, s elsősorban a gyü­mölcsfákat, de az oltványo­kat és a csemetéket is veszé­lyezteti. Gazdasági szempontból fő­leg a körte és alanyai, emel- iett az alma, a szilva, a dió, a málna, a nyárfa, a rózsa, a szőlő, sőt a káposzta és a muskátli is szenvedhet a gyökérgolyvától. A kórokozó mikroszkopikus kuvaszkölyköknek és gazdá­iknak. Armós Gyula fehér- gyarmati tetoválómester az idei 80. fülszámot lyukasztot­ta Gödöllőkerti Avar Kanász és Hegyi Betyár Ancsa Sza- moskerti Harcos nevű utód­jának fülébe. Tisza Csaba hobbiból kezdte a kutyákkal való foglalatoskodást, ma ez a hobbi jól jövedelmez. méretű, pálcika alakú bakté­rium, mely a talajban él, és a talajból fertőz. Jellegzetes sebparazita. A sebzésre jutó baktérium először szoros élettani kapcsolatba lép a növénnyel, majd toxint ter­mel, amely az egészséges sej­teket gyors osztódásra, bur­jánzásra kényszeríti. A fer­tőzéstől számítva már a ne­gyedik napon megindul a sejtburjánzás, amely kezdet­ben csak pörsenésszerű, majd nagyobbodó. A golyvák általában már az első év után szétesnek, az így kiszabadult baktériumok pedig új fertőzéseket hozhat­nak létre. Éppen ezért, mi­vel a baktérium az egyszi­kűeket nem támadja meg, a fertőzött területeken két-há- rom évig kukoricát vagy ka­lászosokat célszerű termel­ni. A fertőzött növények kö­zül azokat, amelyeken a golyva a főgyökéren vagy a gyökérnyakon van, meg kell semmisíteni. Ha a tumor az oldalgyökéren ta­lálható, úgy azokat el kell tá­volítani, s a gyökérzetet fer­tőtleníteni kell. (Régebben erre a célra higanytartalmú készítményeket használtak.) A múlt év novembere szo­morú tanulságul szolgált, idő előtt beállt a kemény tél. s nagy károkat okozott a még teljesen be nem érett szőlő­vesszőkön és számos más kultúrnövényen. Tavaly tize­diké után „kifagyott” az ásó a földből, a későbbre terve­zett gyümölcsfaültetés elma­radt. Ezért is nagy most az ültetési kedv. A fák ültetését feltétlen kövesse a törzsek megvédése a nyulak kártétele ellen. A védőanyag lehet speciálisan erre a célra készített, gyári­lag kilyuggatott kemény fó­lia. vagy sűrűn szőtt háló, ami felhelyezhető a fiatal fák törzsére. Vannak azonban egyszerűbb és olcsóbb meg­oldások is. Suháng esetében praktikus pl. a száraz napra­forgószár elhasítása, belsejé­nek a kiszedése és a két fél Űjabb próbálkozások tör­téntek a biológiai védekezés bevetésével, amikor egy olyan „antagonista” (ellenté­tes) baktériumot alkalmaz­tak a gyökérgolyva ellen, mely egy sajátos (agrocin- nek nevezett) baktericint ter­mel. Ez a vegyület rövid idő alatt elpusztította a gyökér­golyvát okozó káros bakté­riumot, miközben a talaj hasznos élőlényei nem káro­sodtak. A megelőző védekezés alapját természetesen az kell, hogy jelentse, ha óva­kodunk attól, hogy a gyöke­reken mély, nehezen forradó sebek képződhessenek. Ezért védekezzünk a rágó szájszer­vű talajlakó kártevők (pl. pa­jorok) ellen! Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyökérnyak környéki részeken művelő eszközeink sebeket ne ejtsenek. így csökkenthetjük a fertőzés le­hetőségét és mértékét. Vé­gezetül, csak államilag en­gedélyezett faiskolákban vá­sároljunk szaporítóanyagot. napraforgószál a fácskán ösz- szeillesztve. alul-felül meg­kötve tökéletesen megfelel a célnak. Újságpapír, cukor- zsákpapír feltekercselve a fa törzsére ugyancsak megvéd a nyúlkár ellen. Nem csak a friss telepítésű, hanem a két-három éves fákat is véd­jük a kártevés ellen. Ha nincs kerítésünk, és őz­járta a vidék, akkor az a kel­lemetlen meglepetés érhet bennünket, hogy a nyúl el­len megvédett törzs fölött, a fa koronáját rágja le az őz. Ellene kémiai anyagot, vadri­asztó szert alkalmazhatunk. Erre a célra a Nevibest vagy a Cervidont ajánlják. Kisebb-nagyobb kelle­metlen meglepetés még kerí­tés esetén is érhet bennün­ket. Az éhes vad minden rést megtalál, bejut a kertbe, s ha még a hó is elég magas, a nyúl. két hátsó lábára áll­va eléri a törpe vagy közép­magas fa koronáját és bizony ilyen esetben nagyon csú­nyán „besegít” a téli met­szésbe. S mivel nem tud, vagy nem is óhajt gyorsan odébbállni, egyetlen tapsifü­les képes akár fél hektárnyi fiatal telepítvényt tönkreten­ni. De hát ugye tudjuk, hogy elegendő egy-két fácska agyonrágása is ahhoz, hogy ennek láttán felszaladjon a vérnyomásunk — s melles­leg a fákat sem fillérekért adják manapság. Tennivalónk tehát az. hogy a kerti munkák befejeztével méterről méterre átvizsgál­juk a kerítést, megszüntessük a réseket, megigazítsuk a föl­det a kerítés aljánál, nehogy beférkőzzék kertünkbe a hí­vatlan tapsifüles. Samu András Lapszemle Észt sertés és ciatnsztes A Kistermelők Lapja no­vemberi számában olvasható Lengyel Zoltán cikke „Vál­lalkozó mezőgazdaság” cím­mel. Az írás szerzője bírál­ja a kaposvári rendezvény szervezőit, hangsúlyozva, hogy szemléletváltozásra van szükség a bankoknál, a kis­termelést kiszolgálni hivatott intézményeknél ahhoz, hogy a vállalkozóknak a kaposvá­rihoz hasonló tanácskozások igazi fórumává legyenek. Lesz-e világbanki fejlesz­tési hitel és ha lesz, mikor, milyen feltételekkel juthat­nak hozzá a kistermelők, er­ről Fehér István ad informá­ciókat cikkében. Egy másik írásban Varga Gábor a ma­gyartarka szarvasmarha ne­mesítésével foglalkozik. A szerző arra keresi a választ, hogy miért szorult háttérbe az egykor kedvelt és hasznos fajta tartása, tenyésztése. Információ a lapban, hogy a kocséri Petőfi Termelőszö­vetkezet észtsertés-törzste- nyészetéből igazi háztájiba való tenyészállatokkal látja el a kistermelőket. Sokak ér­deklődésére tarthat számot dr. Rácz Zoltán cikksorozata is, amelynek első részében a szerző arra ad választ, ho­gyan lehet olcsóbban, na­gyobb jövedelemmel csigát tenyészteni. Dr. Széles Csaba Sárgarépadöntping Jó termőtalaja a sárgarépának az ecsedi láp. Idén nagy volt a termés a háztáji gaz­daságokban. Az ecsedi gazdáknak most a felszedett répa fejelése ad sok munkát. Felvé­telünkön Demeter István, Szabó Lászlóné és Szehofner Istvánné ipari feldolgozáshoz ké­szítik elő a Suska-tagban nagy méretűre nőtt sárgarépát. (Baján Erzsébet felvétele) Molnár Károly A fertőzés megelőzésének módjai Golyva a gyökérnyakon fi kistermelok-kiskertek m

Next

/
Thumbnails
Contents