Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
1089. november 13. Kelet-Magyaromig 3 Itt a11-277! Válaszol Szőke Judit f • / / / újságíró Először van módomban válaszolni az olvasók leveleire, telefonon vagy személyesen feltett kérdéseire, utánajárni ügyes-bajos dolgoknak, választ találni személyes és közérdeklődésre számot tartó problémákra. M. J. nyíregyházi olvasónk — a november elsejei számunkban megjelent * fényképes hír alapján — a Celladam szűrőállomás iránt érdeklődött. Megtudtam, hogy Egerben a Szálloda u. 5. szám alatti laboratóriumban hétfőtől csütörtökig, reggel 8,30 és 13 óra között lehet elvégeztetni a vizsgálatokat. Háromszáz forintot kell fizetni. Annyit kérnek, hogy akinek tudott baja van, a leleteit vigye magával. Az ultrahangvizsgálattal kapcsolatos kérdésére válaszolom: egy nyomtatvány kitöltése és 600 forint ellenében elvégzik a vizsgálatot a nyíregyházi kórház ultrahang laboratóriumában. Persze ehhez is kell egyfajta szakmai-orvosi előzmény, vagy követő vélemény, hisz laikusnak az eredmény nem mond semmit. Fogtőbeültetést megyénkben még nem végeznek, pontosan nem is sikerült megtudni, hol van ilyen műtétre lehetőség, szíveskedjék a Budapesti vagy Debreceni Szájsebészeti Klinikán érdeklődni. A nyíregyházi Leningrád utcai lakosok aggodalomát fejezte ki Vigh Ferencné (de sok arra közlekedőt is érint) az Orosi út—Család út—Le- nigrád utca kereszteződésében történő sorozatos balesetek, a csúcsforgalmi helyzet miatt, ugyanis sem közlekedési jelzőlámpa, sem kijelölt gyalogátkelőhely nincs. Ha nem is megnyugtatásképpen, de válaszként Fekete Ferenctől, a városi tanács osztályvezetőjétől megtudtam, hogy ennek a csomópontnak már öt éve készen vannak a kiviteli tervei (a Család utca korszerűsítésével együtt), már akkor húszmillió forintról szólt ennek a költségvetése. Szóval nincs pénz. Gebri P.né szintén nyíregyházi olvasónk a tanácsi bérlakások megvásárlásáról érdeklődött. Azt tudakolta, hogy mikor fogják informálni a bérlőket a lehetőségekről, a vásárlási feltételekről. A tanács illetékesétől azt a tájékoztatást kaptam, hogy majd ha az elképzelések kidolgozottak, kiforrottak lesznek, nem fognak késni a nyilvánosság megteremtésével. Katona Miklósné a kisnyugdíjasok nevében örömmel venné, ha ml almában és burgonyában gazdag megyénkben is rendezne valaki a miskolcihoz hasonló akciót. Bozsik Sándornak, a Zöldért titkársága vezetőjének az a véleménye, hogy az alma termés korántsem volt jó az' idén. Csak akkor tartana elképzelhetőnek nem is ingyenes, de kedvezményes akciót, ha esetleg a vállalat november végi eredménye ezt lehetővé teszi. Szabó Istvánné, Nyíregyháza, Kun Béla utcai olvasónk a kábeltévét okolja azért, amiért készülékén éi- vezhetetlén a vételi minőség. Bartha József, a Nyírkábel Kft. műszaki cégvezetője utánanézett a bejelentésnek. Arról a környékről nem érkeztek jelzések, az olvasó problémája bizonyára egyedi. Többen érdeklődtek az RTL Plus vételi lehetőségeiről. Válaszunk: Az RTL Plus mérés céljából van a hálózaton, nem tartozik az alapszolgáltatások közé. Kábel- tunneres készüléken, vagy videomagnón lehet venni műsorait. A televíziók áthangolása helyett a helyzetbe belenyugvást ajánlják. Jövőre bővítik a hálózatot és a Kft. készít megfelelő egységeket, melyek segítségével nem csak az RTL Plus műsorait lehet nézni. Kóródi László azt vetette fel, hogy már régóta nem hallott a tervezett sóstói gyógyszállóról, miközben Debrecenben már épül hasonló. A nyíregyházi tanács vezetői a közeljövőben konkrét tájékoztatást adnak ebben az ügyben, ugyanis épp e héten kerül sor egy fontos tárgya- lásra. A Kisvárdán készülő felüljáró egyik oldalán újabb betoncőlöp kerül a végleges helyére. Egy időben történik a felüljáró két oldalának építése, így a másik oldalon az alapot egyengetik és szerelik a tartóoszlopok vasszerkezetét is. (Harasztosi Pál felv.) Lebontják a régi álakat A haszonnak nincs szaga Két esztendővel ezelőtt —ugyanígy ősz táján — írtam riportot a nyírmadaí sertéshizlalda életéről. Bokáig latyakban kerülgettem néhány gondozóval a meglehetősen rossz állapotban volt ólakat, és hallgattam kísérőimet. Még így is reményt láttak arra, hogy a korábbi évek tetemes veszteségei a múltéi lesznek. Xem embernek való hely — állapítottam meg magamban. Aki járt arrafelé annak idején, a Namény felé vezető országúton, az tudhatta, mi mellett visz az útja — a szagról. Ma már se szag, se disznó, nyereséges gazdálkodás annál inkább. — Ezekben az ólakban már nem lehetett eredményesen hizlalni — vezet végig a nagyobb részt már lebontott épületek mellett Baráth László, a Szabolcs-Szatmár megyei Húsipari Vállalat Nyírmadai Sertéshizlaló Leányvállalatának igazgatója. Odaadtuk a bontás fejében ingyen annak, aki elviszi. Már csak ez a néhány ól van hátra, de ez sem lesz itt sokáig. Malac aiacs a telepei Ami pedig helyette van: számítógép vezérelte takarmánykeverő. a trágyamedence helyén nagyüzemi mészoltó. fűrészüzem két műszakra való megrendeléssel, a legmodernebb technológiával M ost, hogy kipurcant a tévém — elment a kép meg a hang — vendége vagyok Stohaneknek. A szomszédom pedig viselkedik. Megbotlik a szőnyegben, rámborítja a feketekávét, leönti a fehér ingem vörösborral és azt mondja: — Pardon. — Hehehehe __ heherészek, ami annyit jelent, hogy nem tesz semmit, kiváló folttisztító a nagy olló és abból nekem kettő is van. Be Stohanek erőszakos és egy vizes ronggyal ma- cerálja az ingem, meg a nadrágom. Ennél fogva már nem csak kávé és bor foltos vagyok, de vizes is. A híradóból persze semmit sem látunk, illetve halljuk, hogy voltak azért, akik megünnepelték november hetedikét. Ekkor Stohanek felsóhajt: — Mi lesz a szőlőmmel? — kérdi, de választ nem várva kijelenti: — Nagy marhaság volt eltörölni az ünnepeket. Én mindig november 7-én fedtem a szőlőtőkéket, április 4-e meg arra volt jó, hogy nyissak. — Lesz helyette más ünnep — mondom. — Köszönöm szépen — dohog a szomszéd. — Október 23. túl korán van a Rossz a televízióm szőlőfedéshez, március 15. meg a szőlönyitáshoz. Nekem olyan ünnep, piros betűs munkaszüneti nap kell, amivel tudok mihez kezdeni. .. Nem vitatkozom. Koncentrálok a híradóra, éppen azt mondják, hogy nem emelik fel a benzinárakat. — Akkor felemelik — mondja Stohanek — különben nem lenne értelme a tagadásnak. — Ne legyen kishitű — intem a szomszédot — lehet, hogy ezúttal tényleg nem emelik. De ha emelik is, úgy kell magának. Miért éppen most vett kocsit? — Mert rámkényszerítet- ték. Vámrendelet, valutabefagyasztás, csekk, meg minden. Hát ki meri most a márkáját a bankban tartani. Én csak azon röhögök, hogy a pénzügyiek azt hiszik, hogy a rendeletekkel csillapodik a vásárlási láz és itthon marad a rengeteg valuta. Nem szomszéd úr! Minél inkább ingerük az embert, annál inkább rohanunk a sógorokhoz Becsbe csillapodni. — Meg költekezni? — Ahogy mondja. Hit mit számít már az a néhány száz millió dollár, amikor úgyis szegények vagyunk. — Csak azt nem értem, minek kellett magának a kocsi, amikor még jogosítványa sincs, és nem is kaphat, mert rövidlátó és színvak. — Nem vagyok színvak. Azért ment én a szocialisták vörös szegfűjét, vagy a szociáldemokraták vörös rózsáját enyhén rózsaszínűnek látom, ez nálam optimizmus. Színvak akkor lennék, ha feketén látnám a virágokat. Egyébként nem is akarok jogosítványt. Vezessen az, aki ebben a zűrzavaros időben tudja, kit üt el, elvtársat vagy urat. Különben a kocsim nem kér enni, jó befektetés volt, nem romlik benne a pénz... A híradónak vége. Hazamegyek és nézem a képtelen, hangtalan televízióm. Csak tudnám, mitől romlott el, hiszen mindig finoman kezeltem. A legutóbbi meccsközvetítéskor is csak négyszer -rúgtam bele. A hamutartó viszont alig találta el... Seres Ernő felszerelt állati melléktermék-feldolgozó, és épül három nagy befogadóképességű sertésól is, de ez már egy más világ az előzőkhöz képest. Talpunk alatt frissen terített betonból kanyarog az új út. és nem nehéz , a többi, nemrég született épület körvonalait végignézve a telep új arcát elképzelni. Nem hiányzik ugyan a szag. de csak meg kell kérdeznünk: és hová lettek a disznók? — Nagyobb a hízókibocsátásunk mint annak előtte — világosít fel az igazgató. — Csengeri és felsősimái üzemegységünkből több kerül ki. ezáltal itt lehetőség nyílt a nagyarányú rekonstrukcióra. és az új beruházásokra. Az itteni vezetőknek és szakembereknek a célja az. hogy kiegészüljön a sor. mely a takarmánybeszerzéstől a tápgyártáson keresztül a hizlaláson át az értékesítésig vezet. Kissé egyszerűsítve nagyjából ez a modell. Részleteit Juhász István főmérnök szavai teszik még érthetőbbé. ' Vállalkozásba adják az áj épületeket — A vállalat csak úgy lehet tartósan nyereséges, ha az emberek érdekeltségét fokozzuk a több és minőségi munkában. — Az új épületeket például elkészültük után azonnal vállalkozásba adjuk — teszi hozzá Baráth László. — A létesítmény értékének megfelelő pénzhozadékot. a benne lévő állomány értéke után pedig megfelelő kamatot kérünk. A többi a vállalkozásé. — Ez óriási összeg, gondolja. hogy akad rá ember? — Ha nem, kiveszem én — mondja félig tréfálva, félig komolyan az igazgató. — Ma már 63 forint körül van az élő állat ára kilogrammonként. így jövedelmező lehet. A telep egyéb, erre a célra létesült szolgáltatásai pedig helyben vannak, megvásárolhatja a bérlő. Az új vállalkozási forma nem kerülheti el természetesen a leányvállalat más területeit sem. Baráth László megismétli kollégája szavait az érdekeltségi viszonyok korszerűsítésének fontosságáról. aztán ketten kezdik fejtegetni legújabb elképzeléseiket. Változtatni a gazdálkodási fórnál — A társasági törvény adta lehetőségek közül leginkább a kft testhezálló ahhoz a szervezeti és gazdálkodási formához, amiben dolgozunk. Ügy tervezzük, hogy a két telepen — Felsősimán és Csen- gerben — egy-egy kft lesz, itt Madán pedig egy telepen belül is minden tevékenység egy-egy kft-vé alakul át. A leányvállalati központ pedig vagyonkezelői szolgáltatást végez maid. Üzleti viszonyban, eladó és vásárló lesz majd egymás között például a takarmánykeverő kft és a hizlaló kft. Mindenért fizetni és mindenből jövedelmet húzni, tisztán látni, mi jövedelmez és mi nem — ezt akarják követni az átalakuló nyírmadai sertéshizlaldában. Esik Sándor Koraierű információ rendszer a tsz-eknek. Nemesik a komplex ügyvitel-gépesítés és a hatékony gazdálkodást elősegítő rendszereket fejleszt a nyíregyházi Microcomp Kft, hanem a korszerű számítástechnika alkalmazóivá is kiképzik a hajdani kézi könyvelőket. (Balázs Attila felv.) SZERKESZTŐI OOOOOOOO «toteöj Szerény építők Ki kicsoda?-f ejtöröt tartottunk MTI-s kollégámmal Ungváron a Hungarológiai Központ avatásán. Miniszter, nagykövet, első titkár... oké, ennyi elég, nyugtáztuk. Mármint a tudósítás elejére. Hallgattuk a szónokot, közben tekintetemmel pásztáztam a tömeget. Kicsit hátrább, szerényen ott állt a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat egyik művezetője, a főmérnök, az igazgató. Volt szóitok, aki meg se említette őket, aki igen, annak se futotta többre egy dicsérő mondatnál. Átfurakodok a tömegen, mert a soron levő beszédben sok az ismétlés. Lengyel Miklós főmérnök fülemhez hajolva beszél halkan arról, ami nélkül nem nagyon ünnepelhetnénk „Csak a főfalak álltak, a födém rogyadozott, nem lakta senki.” Micsoda pazarlás — teszem hozzá magamban. A fenséges panorámája Ungra néző domboldalon az enyészetre hagyni a csodálatos épületet. „Valamikor a polgármester lakott benne, igyekeztünk eredeti formájába visszaállítani" — súgja tovább az építész. Igyekeztünk... Visszhangzik tovább a fülembe. Tizenöt munkás tavasz óta törekedett arra, hogy a magyarságkutatás megfelelő otthonra leljen. Nyitott ugyan már a határ, de az átlag állampolgár nemigen tudja, mit jelent itt „igyekezni”. Makai Tibor művezető meséli, hogy fél tank benzint kihajt a kocsijából, amíg igyekezetéi siker koronázza akár csak egy szállítmány építőanyag időben való leszál- líttatása érdekében. A munkások mesélhetnék, mennyivel ér fel az a tíz nap, amit egyhuzamban ledolgoznak, hogy utána buszra üljenek és hazajöjjenek. A Hungarológiai Központ mégis kész, a beregszászi kórház is ott áll már vöröslő téglafalával, ahová tervezői álmodták. A sárban és latyakban itthonról ismerős mesteremberek caplatnak. Nevüket nem tudom, de láttam őket nyíregyházi építkezéseken. Felvonulnak, építkeznek, levonulnak. A helyükön ünnepséget tart a megrendelő, rájuk már csak akkor gondolnak komolyan, ha reklamálni kell. Béres Géza gazdasági igazgatóhelyettes meséli: „mikor Jósavárost avatták, a másnapi „Kelet-Magyar" egy szót se írt róluk, annál inkább másról”. Ez lenne az építők sorsa? Emelkedett pillanatokban: avatáskor, átadáskor az építtető, a tulajdonos már a birtokba vételre gondol. Még szerencse, hogy mesterembereink nem sértódősek. É. &.
