Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
1989. november 2. 3 íet-Mirgyarorsság Új intézmény: Állami Számvevőszék Erii a nyilvánosságban Itszilgelis az elikészitö csopsrt egyik vezetőjével Az Országgyűlés törvényt alkotott az Állami Számvevőszék létrehozásáról. A törvényjavaslat előterjesztője és az előkészítő csoport egyik vezetője dr. Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, Heves megye, közelebbről Eger országgyűlési képviselője volt. Szívesen vállalkozott arra, hogy válaszoljon a Kelet-Magyarország munkatársának kérdéseire. O Milyen szándék vezette a parlamentet a számvevőség létrehozásakor? — Tulajdonképpen ezzel az állami számvevőség létrehozásával a jogállamiság egyik fontos és nélkülözhetetlen feltétele teljesül. Ahogy az Alkotmánybíróság fontos intézménye a parlamentnek, a Számvevőszék is az. amely az államháztartás gazdálkodását tudja feladatának. És természetesen nemcsak szorosan véve az államháztartás és gazdálkodás, hanem az állami vagyon kezelését, ellenőrzését is végzi és nélkülözhetetlenül vannak olyan feladatok, amelyeket csak az Állami Számvevőszék képes ellátni, ami múlhatatlanul parlamenti ellenőrzés. O Milyen intézmények ellenőrzését jelenti ez? — Például a társadalom- biztosításét, amelyik ugyan nemcsak állami pénzeket kezel, hanem magánpénzeket is. de ez a világon mindenütt egy közvagyonnak minősített intézmény, amit a parlament ellenőriz. Ide sorolható a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Magyarországon éppen most egy sajátos megfogalmazást nyert a törvényjavaslatban, mert a törvény-előkészítéskor még nem volt párttörvény. így azt a megoldást választottuk a kodifi- kációs munka során, hogy a párttörvény által meghatározott módon fogja ellenőrizni a számvevőség a pártokat. Érdekes feladat lesz — bár nem közvetlenül felelős érte —, hogy az államszámvitel és egyáltalán a számvitel korszerűsítése ügyében állást foglaljon, bizonyos esetekben esetleg vétójogot is gyakoroljon, de én még fontosabbnak tartom, hogy a korszerűsítésre javaslatokat tegyen. O A népi ellenőrzés mennyivel töltött be kevesebb funkciót? Kérdezem ezt azért, mert végül is annak a helyét foglalja el az államéletben a számvevőség. — Vitatkoznom kell ezzel a megfogalmazással. Ugyanis nem a helyét foglalja el, és a feladatai sem hasonlíthatók közvetlenül össze. A népi ellenőrzés egészen más jellegű feladatot töltött be, ahol az államháztartás ellenőrzése, az állami vagyon kezelése lényegesen kisebb szerepet töltött be. Tehát azt lehet mondani, hogy a népi ellenőrzés egy adott politikai, de hangsúlyoznám, hogy közgazdasági, gazdaságpolitikai viszonyok között megfogalmazot- tan a Minisztertanácshoz rendelt ellenőrzési feladatokat látott el, ami bizonyos mértékig jelen van a mai számvevőségi feladatok között is. — Az Állami Számvevő- szék viszont kifejezetten korlátozta tevékenységét a végrehajtó hatalom ellenőrzésére, tehát ennyiben gyökeresen más, mert ez parlamenti intézmény, nem a Miniszter- tanács intézménye és minden olyan ellenőrzési tevékenységtől tartózkodik, amelyik az államháztartási tevékenységet, tehát az állami pénzeszközök, az állami vagyonrészek ellenőrzését meghaladja, kivétel a társadalom- biztosítási alap és a pártok ellenőrzése. Hangsúlyoznám még, hogy a jogosítványok, a módszerek, az eszközök is lényegesen eltérnek egymástól. Az Állami Számvevő- széknek nincs szankcionálási joga, beszámolási, jelentési kötelezettséggel tartozik a Parlamentnek. — És a demokrácia feltételei között egy igen hatékony ellenőrzési módszerrel rendelkezik, ez pedig a nyilvánosság ereje. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek az eszköznek a lehetőségei és hatása szinte beláthatatlan, és jelenleg a közvélemény által kellően nem értékelhető. Talán még elképzelni sem tudjuk, hogy ha az Állami Számvevőszék egy jelentését nyilvánosságra hozza — márpedig mindet nyilvánosságra hozza — annak milyen következményei lesznek egy többpártrendszerű parlament és egy többpártrendszerű társadalom, politikai berendezkedés között. A közelmúltban több nyugat-európai számvevőszék ilyen irányú tapasztalatait volt alkalmam megismerni. A nyugatnémet számvevőszék elnöke elmondta, hogy bizony a sajtó a jelentés nyilvánosságra hozatala kapcsán szinte megrohamozza az Állami Számvevőszék elnökét, a részleteket, a legmélyebb részkérdéseket is kicsikarja és ilyen esetekben a Számvevőszék elnökének a már lezárt vizsgálatok esetében nincs joga semmilyen információt megtagadni Ez a módszer óriási visszatartó erőt jelent. Bízom benne, hogy a magyar számvevő- szék is igénybe fogja venni. ezt az ellenőrzési eszközt. O Az Ellenzéki Kerekasztal akkor miért nem akarta az Állami Számvevőszék létrehozását? — Erre tulajdonképpen felemás válasz adható. Más a véleménye a politikai tárgyalásokat aláíró ellenzéki pártoknak és más azoké, akik nem írták alá. Az aláírók nem támadták, ezt igazolja, hogy az alkotmányban egészen konkrét módon rendezett a feladata a Számvevő- széknek. A támadók érvei olyanok voltak, hogy ők akarják, de majd a szabad választások után és több megalapozatlan feltételt szabtak. Ilyen volt, hogy nincs jelenleg még kész az állomány. Nincs még tulajdonosi reform. És volt még néhány megalapozatlan nézetük, érvük. O Miért nevezi ezeket az érveket megalapozatlannak, hiszen ezek igazak? — Azért, mert minden időben van egy működő állam- háztartás, aminek az ellenőrzése kikerülhetetlen, de azért sem tartom szerencsésnek — és ez nagyon enyhe kifejezés — mert mindezek mögött egyfajta, a jelenlegi parlament legitimitásának a megkérdőjelezése húzódik. Hiába tudják, hogy ez a Parlament volt az, amelyik az Állami Számvevőszék létrehozása ügyében határozatot hozott, hogy minden bizottságában, fórumán követelte ennek az ellenőrzési eszköznek, intézménynek a létrehozását, ezekről tudomást nem véve ennek a parlamentnek a jogát vitatják arról, hogy ezt a számvevőséget létrehozhatja. Mondvacsinált érvek is voltak, olyan kérdések is érvként jelentkeztek még, amelyeket már a képviselőknek átadott törvényjavaslat tartalmazott. Szinte értetlenül álltam néhányszor érveik előtt, mert ezek elkülönített sajtóértekezleteken jelentek meg és nem volt mód cáfolni ezeket. O Tudomásom szerint élénk vita volt az összeférhetetlenségről ... — A rokonsági fok, mint összeférhetetlenség kiegészítése Bánffy György képviselő indítványára hangzott el. A kodifikáció korábbi szakaszában az volt az álláspont, hogy Magyarországon a rokonságból eredő összeférhetetlenségnek nincs akkora jelentősége, hogy adott esetben mentesíteni kell a számvevőség dolgozóját a rokon ellenőrzése alól. A viták hatására a törvényjavaslatban talán Európában a legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályt fogalmaztunk meg, amit én magam is elfogadtam, mert azt mondom, semminemű korlátot a Számvevőszék munkájára nem fog okozni. Azt a javaslatot tettük, hogy fogalmazzuk meg ezt az összeférhetetlenségi indítványt a Polgári Törvény- könyv 685. paragrafusa szerint, ami a lehető legszigorúbb, viszont egzakt megfogalmazást ad a rokoni kapcsolatokra. Ez a lakásügyek kapcsán hangzott el. O Azt is megkérdőjelezték: lehet-e képviselő a számvevőség dolgozója? — Igen, illetve úgy fogalmazódott meg, hogy az országgyűlési képviselő lehet-e tisztségviselő a számvevőségben. A terv- és költségvetési bizottság azt a diszkriminatív megfogalmazást elutasította, hogy nem jelölhető ilyen vezetőnek, viszont magától értetődőnek tartotta, hogy amennyiben megválasztják, akkor összeférhetetlenség esete van és le kell mondani a mandátumáról. E mögött a javaslat mögött is az állt, hogy föltehetően csak erre a parlamentre értik ezt a korlátozást és minden további parlament esetében már megváltoztatható. Ilyen diszkriminációval nem érthettünk egyet, azért sem. mert a politikai tárgyalásoknak az eszmei tartalma erre semminemű utalást nem tartalmaz, meggyőződésem, hogy nem lehet összefüggésben a nemzeti kerekasztal által hozott politikai konszenzussal. O Országos hálózata lesz-e az állami számvevőségnek vagy csak a fővárosban működik a legfőbb Állami Számvevőszék? — Igen,' lesz. A számvevőségi törvény ugyan nem tartalmazza ennek a részletes leírását, csak azt a jogát a számvevőség vezetésének, hogy ilyen országos hálózatot létrehozzon. Az előkészítő bizottságban olyan megoldáson gondolkodtunk, hogy regionális hálózatot hozunk létre, tehát nem megyei szervezetet. Ezt egyfajta függetlenségi meggondolásból tesz- szük, hogy a számvevőszéket függetlenítsük a megyei tanácsoktól és a megyei intézményektől. Természetesen vannak olyan számvevőségi feladatok, amelyek a megyénél és a megye városaiban végezhetők, ilyen esetekben a regionális szervezetek gyakorlati felállítása hoz majd olyan megoldást, hogy a megyékbe is lesznek kihelyezett és állandó tagjai a számvevőségnek. A számvevőség a jelenlegi felfogás szerint regionális hálózat nélkül nem működtethető. Balogh József Iskolanévadók Egy-két kivételtől eltekintve névtelenek a nyíregyházi általános iskolák; a most már több mint húsz intézményt számok állítják sorba és különböztetik meg egymástól. A közelmúltban a jó- savárosi egykori 9-es iskola törte meg a jeget, amikor a gimnázium osztályok indításával egyidőben „keresztelőt” is tartott, Arany Jánost választván - néyadóul. . (Ami már' csak azért is jó, mert koszorús költőnket eddig a város egyetlen más intézménye sem tisztelte meg ilyen módon. Krúdy, Móricz, Váci ugyanakkor „többszörös névadó”, és — hogy az iskoláknál maradjunk — Széchenyi István nevét is két intézmény viseli, ráadásul mindkettő szakközépiskola, az egyik szakiskolával, a másik pedig szakmunkásképzővel párosítva.) S most egy újabb fecske: a Szarvas utcai Általános Iskola és Diákotthon is úgy döntött, kilép a névtelenségből. A nevelők, a diákok, a szülői munkaközösség választása Bárczi Gusztávra esett. Természetesen nem véletlenül. Mint ismeretes — habár merő tapintatból erre az iskola jelenlegi neve sem utal, dehát tény —, ebben az intézményben enyhén vagy közepesen értelmi fogyatékos, tehát a nyolc osztály elvégzésére csak speciális tanterv alapján képes gyerekeket oktatnak. Az idén 215-en járnak ebbe az iskolába, köztük 78 állami gondozott. Ez a képzési forma teszi lehetővé, hogy a többi („normál”) általános iskola követelményeinek megfelelni nem tudó gyerekek is megszerezhessék a munkába álláshoz ma már feltétlenül szükséges •végbizonyítványt . Amelynek birtokában egyébként speciális szakiskolában szakmát is tanulhatnak. A fentiek értelmében, s mert Szabolcs-Szatmár-Be- reg legrégibb, megyei hatáskörű, 1949-től működő intézményéről van szó, teljességgel kézenfekvőnek látszik, hogy az iskola Bárczi Gusztáv, az 1964-ben elhunyt gyógypedagógus, fül-, orr-, gégeszakorvos nevét vegye feL A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola egykori főigazgatója nagyon sokat tett az értelmi fogyatékosok nevelésének megszervezéséért, ezekért a gyerekekért országgyűlési képviselőként is harcolt. A munkásságáért Kossuth-díjjal is kitüntetett Bárczi Gusztáv tehát méltó névadója lehet az iskolának. Végső döntés persze még nincs, a város más közösségeinek, Nyíregyháza lakóinak véleményére is számít az iskola, mielőtt a névadó személyéről határoznának. (gm) 4 znap reggel a szokásosnál is izgatottab- ban készülődtem. Borotválkozás közben remegett a kezem, fogyott is a timsó rendesen. Kávémat természetesen az ingemre löttyintettem, úgyhogy a hiányzó inggomb felvarrásával életvédelmi okokbol már meg sem próbálkoztam. Kialvatlan, karikás szemekkel, ám frissen faragott golyóstollal és jegyzettömbbel a kezemben léptem be a Központi Fohászati Üzem hengerdéjébe. Ahol is régi gyermekkori snóblipartne- remmel, Pentelével volt találkám, aki azóta már élfohásszá küzdötte fel magát. Pentele egy hűlőfélben lévő kemencepadkán üldögélt, és forró teát kortyolgatott. — Izzik az őshuta, megüt a hőguta! — rikkantotta felém a patinás fohászköszöntést. — Ti,, firkászok mindig túlzásokba estek ... — sütötte le Szerényen szemeit Pentele. — Mi itt qsupán szabotálunk.-1— Nem értem .., — Ez nem lep meg, hiszen régóta ismerlek — — 0, a lassítás nálunk már régen központi kon- bepció... — kortyolt egy öntudatosat Pentele. Ezeddig buzgón jegyzeteltem, ám e szavakra még a golyóstoliam is elvörösödött. csavarta vissza a termoszkupakot Pentele. — Pedig pofonegyszerű a szitu. Észrevettük, hogy minél inkább ráhajtunk, annál nagyobb a Fohászati Üzem vesztesége. — Nocsak — kíséreltem meg értelmes képet vágni. — Ha viszont lassítunk a tempón, csökken a veszteség ... — És mit szóltak a lassításhoz odafent? — nyögtem két aprót. — Lehetnétek esetleg nyereségesek is? — dadogtam mindenre elszántan. — Naná! — kurjantotta Pentele. — Amennyiben meglesz hozzá az érdekeltségi rendszerünk. — Ne kímélj! — kapaszkodtam bele egy sistergő öntőformába. — Mi a meg>■ oldás? — Kisvállalkozásban szabotálni! — vigyorgott rám Pentele, és feltett egy újabb üst teavizet. Walter Béla A márka: Kálin Hosszú távú megállapodást kötött bérmunkára az NSZK-beli Westland cipőgyárral a nagykállói Kálin Cipőipari Szövetkezet. Ennek alapján október 24-én megkezdték a férficipő-felsőrészek gyártását a káliéi üzemben. Az igényes partner megadott technológia alapján saját anyagból napi 5—600 pár felsőrészt készítenek a tűsödében. A képen látható kollekcióból 11 modellt svéd üzletemberek vittek hazáinkba, hogy megszervezzék a skandináv országba történő szállítást. Erről a közeli napokban kötnek megállapodást. Az őszi Bndapesti Nemzetközi Vásáron is nagy elismerésben részesültek a nagykállóiak által gyártott cipők. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a levél, amelyet most kapott a Kal- lux Izraelből. A Beery Shoes cég, amely Olaszországból és Németországból nagy mennyiségben importál cipőt, kéri a nagykátiéiakat, ha új piacot kis teni, szállítsanak férfi cipőket. Elek Erna felvétele Megkurtított miatyánk I ndulatait lávázza a szónok. Kibékíthetetlen és engesztelhetetlen. Mindenki bűnös, aki — szóhasználata szerint — kommunista. Legyen bár fiatal, vagy hatalom nélküli. A korholás- ban és feddésben mérteket nem ismerő, megtorlásra ingerlő szavai herger lik a közönséget. Baljós események félelmetes előjeleinek érzetét - .keltik bennem,, s. feltehetően sokakban másokban - is. Arra gondolok, hogy a szónok által felszított indulatok ellenébe is fordulhatnak egyszer, — bár ennek a veszélynek ő maga nem látszik tudatában lenni. Beszédének végén az Űri imádságot idézi. Hívők dolga eldönteni: nem istenkáromlás-e az ószövetségi hevületű átko- zódás mellé idézni a szelíd krisztusi tanítást. Én csak a hamisítást tenném szóvá, a politikai célú szövegcsonkítást, amely kiforgatja eredeti értelméből „ .. .és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek”. így a teljes szöveg. A szónok, aki nem akar tudni megbocsátásról, elhagyta a bibliai vers második felét. Hasonlóképpen megkürtította az evangélium következő passzusát: „Szabadíts meg minket a gonosztól!” — mondta hatáskeltően záró mondatában. A bibliai szöveg politikai átköltése egyetlen célt szolgált. Hogy a gonosz bélyegét süsse mindenkire, akit egyszerűsítő felfogása alapján a gonoszok között akar’ tüdni. Sokan vagyunk azonban hívők és hitetlenek, akik tiszteljük a hamisítatlan szöveget. Említett szakasza így kezdődik: és ne vígy minket a kísértésbe”. Ez mindnyájunk számára egyaránt azt jelenti, hogy mi magunk is hajiunk a gonoszságra és viaskodnunk kell a kísértésekkel. Aki engesztelhetetlen, az bosszúra esküszik, aki bosszút forral, erőszakot akar. Aki pedig karddal támad, kard által vész ei! Az Űri imádság csonkít- hatatlan és így hirdet emberséget: „ Ne vígy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól. .. ” K. G. Kilépnek a névtelenségből
