Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
1989. október 12. Kelet-Magyarország 3 Sell a jogot panasz Mit bírál a városlakó? A közérdekű bejelentések többsége továbbra is a városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken, illetve a végrehajtó bizottsági üléseken hangzik el — állapították meg Nyírbátorban azon a, kedden megtartott vb-ülésen, ahol hangsúlyozták azt is: a bejelentések nagy részét járda-, útépítési ügyekben, a vízzel és csatornával kapcsolatban teszik a lakók. Változatlanul sok észrevétel hangzik el a város tisztaságával, a környezetvédelemmel, az illegális szemétlerakóhelyekkel kapcsolatban is, ugyanakkor sokakat foglalkoztat a parkok, közterületek állapota is. Örvendetes tény, hogy a lakossági szolgáltatásra mind kevesebb panasz érkezik, a tanácsi szak- igazgatási szervek munkáját pedig heten kifogásolták. A panaszok intézésekor kiderült: azok jelentős része jogos volt, s az illetékesek valamennyit határidőn belül elvégezték. A végrehajtó bizottság tagjai a továbbiakban az építésigazgatási hatósági tevékenységről, valamint a tanácsi értékesítésű lakások eladási áráról tárgyalt. Válasz a válaszra Gyenge a világítás A Kelet-Magyarország október 9-i számában megjelent írás, amely a nyíregyházi 10, sz. óvoda mesterséges megvilágításával kapcsolatos, nem teljesen fedi a valóságot — írja levelében dr. Kertész Klára, a megyei KÖJÁL, Gyermek- és Ifjúsághigiénés osztály osztályvezető főorvosa. A megyei KÖJÁL és a városi KJSZ valóban végzett méréseket e területen a város valamennyi óvodájában. A 10. sz. óvoda régi épületének csoportszobáiban a mesterséges világítás erőssége nem érte el a szabványban előírt értéket. Fénycsöves világítás esetén az előírt megvilágítási erősség az óvodai foglalkoztatóban 400 lux, ezzel szemben mi 156; 164; 145, 5; 189,15 lux fényerőt mértünk. Erről a vezető óvónőt is tájékoztattuk. Nem értjük, hogy miért hivatkozik mégis az általunk végzett vizsgálat „megfelelő” eredményére. A munkahelyeken a rugalmas munkakezdés bevezetésével a nem fizikai dolgozók körében szinte teljesen kihalt ei a fogalom. Ha egy- szer-egyszer többletmunka adódik, az ezzel eltöltött időt később le lehet csúsztatni. Ha a sávot átlépi... A nyíregyházi Fémmunkás Vállalatnál havonta átlagosan 300—400 a túlórák száma. Van olyan hónap, amikor egyáltalán nem kell túlórázni, minden attól függ, mikor érkezik egy- egy nagyobb megrendelés. A határidő nem ismer se szombatot, se vasárnapot, ilyenkor melózni kell, ha teszik, ha nem. Itt is csak a fizikai dolgozók túlóráznak, ilyenkor az alapbérükön felül pótlékot kapnak. Énnek nagysága a különböző vállalatok esetében eltérő, a kollektív szerződés lehetőséget ad arra, hogy a termelő egységek kialakítsák a maguk rendszerét. Ez a pótlék adóköteles, hozzáadják a dolgozó fizetéséhez, és ezután vonják az adót. Pechje akkor van a dolgozónak, ha pont ezzel az összeggel lépi át a sávot. Átállás szabadnapon Bizonyára utaztak már autóbuszon karácsony előestéjén, de említhetném a szombatot és a vasárnapot is. Azt hiszem, mi lennénk a legjobban félháborodva, ha ünnep- és szabadnapokon nem járnának a tömegközlekedési eszközök. Mindez túlórában történik, mint azt a Szabolcs Volán Vállalatnál megtudtam. Itt a legtöbbet az autóbuszvezetők túlóráznak a kötelező havi 182 órás munkaadón túl. (Rövid számolás után kijön, hogy ez átlagban napi hat óra vezetést jelent ugyanazon az útvonalon, végig figyelve a forgalomra, az utasókra.) A legtöbben önként vállalják a pluszmunkát, de van olyan eset is, amikor kötelezővé kell tenni a túlórát. A létszámhiány arra kényszerítette a vállalatot, hogy a teljesítménybéren és a pótlékon oldás lenne, a fejünk sem fájna, ha ez a 700 forintnyi tiszta jövedelem megmaradt volna. A hústermelő kis- és háztáji gazdák gondjai iránti megértés minden szinten és minden fórumon elismerésre méltóan nagy és szolidáris. A baj csak az, hogy e nagy megértés közepette nem történik semmi. Azaz most felemelték ugyan néhány forinttal a sertéshús felvásárlási árát, de ez a jótétemény (vannak, akik annak hiszik) sem a takarmányárak növekedését, sem a forintinflálódást pem ellensúlyozzák. Javul a helyzet, remélik és mondják né- hányan, majd ha a húsfelvásárlás és értékesítés szabadáras desz. Jómagam ezzel kapcsolatban inkább az óvatos kételkedők táborát növelem, de reménykedem, hogy a szabadár nem elszabadult ár lesz, olyan értelemben, hogy a termelés gondjai nem oldódnak, viszont a fogyasztó még többet fizet a húsért, ha tud. volt az Általam LÁTOTT ÉS HALLGATOTT tévéműsornak befejezésként egy kívánságperce. Ki-ki azt mondta el tőmondatokban, mit szeretne, mit tartana jónak, hogy a hústermelés kritikus állapota pozitiven megváltozzék. íme: intézkedjen a szakminisztérium, találjon megoldást a kormány stb. Erre bizony nagy szükség lenne. Dehát ha szabadáras lesz a húspiac, ha kereslet és kínálat érvényesül január 1-jétől az ágazatban, ha a kormányzat ezt már elintézte, akkor mit akarunk még? Lesz hús, húshegy, vagy húsjegy. Valami lesz, ha csak el nem jutunk odáig, hogy a termelői érdekeltséget nemcsak a kormánytól várjuk, de a vállalatok is kezdeményeznek, cselekednek. Seres Ernő Mcgkezditk a higUietck Előadók Mensárostól a Fesztiválzenekarig HA NEM A FÜLEM HALLATÁRA kérdezi meg a kedves vásárló a bolt vezetőjét, hogy mikortól árulják a húst jegyre, el sem hiszem, hogy ilyen (rém) hírek keringenek. Később hallottam a jegyrendszert az étolajjal, a margarinnal és cukorral kapcsolatban is emlegetni. Hivatalos, félhivatalos, kiszivárogtatott értesülés azonban nincs, csak a hitetlenség, amelyet az az optimizmusom táplál, hogy azért ott még nem tartunk. De hol is tartunk? A televízió előtt ülve érdeklődéssel hallgattam azt a beszélgetést, amelyet a kettes csatornán a körzeti stúdiók műsorában sugároztak. A húsról volt szó, a sertéstenyésztés rohamos hanyatlásáról, a húsipari vállalatok minimális nyereségéről, kapacitásuk kihasználatlanságáról és arról, ha ez így megy tovább a termelői kedv csökkenése belátható következménnyel járhat. Nem lesz hús az üzletekben, öt ember ötféleképpen, de lényegét tekintve egyértelműen fogalmazta meg a megoldást: érdekeltség. A VÁGÓSERTÉSEK jelentős RÉSZÉT 40—60 százalékát (térségenként még nagyobb mértékben is) a kisárutermelők, a háztáji gazdaságok adták. Mára ez az arány egyrészt nagymértékben zsugorodott, másrészt a nagyüzemi és kisüzemi összes termelés is közel egyharmadrésszel csökkent. Nincs érdeklődés a kedvezményes kocakihelyezési akció iránt, egyre kevesebben vállalkoznak bérhizlalásra, sertéstartásra. A vitában részt vevő egyik húsipari vállalat vezérigazgatója kijelentette, ő megérti a termelők pasz- szív magatartását, hiszen 1983-ban egy hízott sertés után még 700 forint volt a tiszta haszon, ma jó ha ez az összeg 100—200 forint. MegSzerdán megkezdődtek és október 25-ig tartanak a Hungaroton Hanglemezhetek. Az idén ugyan egy-két lemezzel kisebb a választék, de a színvonalra most sem panaszkodhat az igényes vásárló, aki egyébként kazettán, sőt, CD-n is megveheti a kiválasztott zenei vagy irodalmi produkciót. Az ünnepi alkalomra megjelent tíz lemez között kettőn Bonyolult kapcsolószekrények is készülnék a KEMÉV villanyszerelő részlegében, a Tünde utcán. (Archív fotó) is csak 3700 óra volt, ami az Itt dolgozó 1000 emberre vetítve szinte minimális. Főleg nagyjavításokra, heti karbantartásra, helyettesítésre használták fel az időt. Közel 1500 órát tett ki ebből a szállítás, vagonrakodás, mert nem mindegy, mennyi álláspénzt kell kifizetni. A túlórapótlék mértéke itt magasabb, mint más vállalatoknál, a pihenőnapokon végzett munka után például 120 százalék. Főleg a hajdúdorogi részlegnél dolgoznak többet az emberek szombaton, hiszen a jelentkező igények kielégítése miatt a karbantartás, a gépek átállítása csak szabadnapokon leh (séges. A kit étel a mi esetükben az építőipar, és a válnos a lazaságot még így is nehéz kivédeni. A túlóra ellenében kérhet szabadnapot a dolgozó, egyébként 100 százalékos pótlékot kap szombatira és vasárnapra. A legtöbb helyen nem vonzó dolog a túlóra, szerintem elsősorban azért, mert így kevesebbet kereshet az ember, mint egy- egy másodállással, vagy egy kis maszekkal. A húzódozást látva a vállalatok is egyre kevesebbet élnek ezzel a lehetőséggel, arra törekszenek, hogy ahol lehet, a 8 óra legyen elég a munka elvégzésére, hiszen így nem kell plusz pénzt se fizetni. Szilágyi Zsuzsa Fizető vendégszolgálat, falatozó nyílt Sóstóhegyen a közelmúltban. Szépen berendezett szobákban egy időben 13 vendéget helyezhetnek el, az alagsori falatozóban hideg-meleg szendvicsek, üdítő italok, többféle fagylalt kapható. (Elek Emil felvétele) is hallhatják a zenerajongók a Fesztiválzenekart, amely Liszt két zongoraversenyét Kocsis Zoltán, Dvorak és Csajkovszkij műveit pedig Perényi Miklós közreműködésével szólaltatja meg. Mindkét lemezen Fischer Iván vezényli az együttest. Hatalmas vállalkozás volt Ponchielli Gioconda című operájának felvétele, nem kisebb művésszel a főszerepben, mint Marton Éva. Az operaalbumon Giuseppe Pa- tané vezényli a Hungaroton Operakórust és a Magyar Állami Hangversenyzenekart. Minden bizonnyal kelendő lesz a Beethoven-, illetve a Mozart-szonátákat tartalmazó lemez, az előbbin Ránki Dezső, az utóbbin pedig Malcolm Bilson játékában gyönyörködhetünk. Megjelent az Amadinda ütőegyüttes lemeze is. A már említetteken kívül két zenei lemezt kell még bemutatnunk: az egyiken gregorián énekek, a másikon pedig kalotaszegi népzene hallható. Sokan várták Men- sáros László Arany János verseiből készült válogatását is. A Fehérlófia című lemezen magvar népmeséket rögzítettek a legfiatalabb korosztály számára. A felsorolt tíz lemez mindegyikét engedménnyel árusítják a hanglemezhetek idejen. A nagylemezeket és a kazettakai 30. a CD-ket pedig 50 lorintial olcsóbban lehel megvenni október 25-ig. (gm) kívül még megtoldják a pilóták bérét, igaz, nem nagy összeggel, óránként 24 forinttal. Más fizikai munkakörben dolgozók csak elvétve túlóráznak, egy-egy szombati nagyjavítás alkalmával például. Ilyenkor a bent töltött idő helyett szabadnapot vehetnek ki a dolgozók. A nyíregyházi Papíripari Vállalatnál ebben az évben összesen 3000 túlórát .könyveltek el és az elmúlt évben lalat, a KEMÉV. Az idén a januártól szeptemberig terjedő időszakban 45 800 túlórát teljesítettek a dolgozók, de itt is csak a fizikai munkakörben foglalkoztatottak. A nyár a csúcsidő- szak, átadások, javítások sora követi egymást, a határidők tartása azonban így is nehezen megy. Ebben nem lehet demokratizmus Nem szívesen vállalkoznak az emberek sem, de ebben a tekintetben nem lehet demokratizmus, ha munka van, dolgozni kell. Negyvennyolc órával korábban rendelik el a túlórát és aki igazolatlanul hiányzik, az számíthat a fegyelmire. SajHol a tojás? S okszor elnézegetem a boltokban a száraztészta-féleségeket. Komolyan mondom, szinte nem tudok választani. Persze nem a bőség zavara miatt! Mert ha még oly fehérek lennének, mint a liszt, azt mondanám, kimaradt a tojás De rá van írva: nyolc tojásból készült. Ja! És adtak hozzá tíz mázsa lisztet, meg valami szürke festéket, az árnyalat miatt. Csakhogy ez utóbbi kettőt már nem tüntetik fel a zacskókon, pedig igenigen tanulságos lenne. Még a kezdő háziasszonyok is tudnák: így nem kell tésztát gyúrni. Ügy látom, tész- tagyárainkat még nem igazán leb- ben(cs)tette meg a verseny szele. Még csak azt sem hiszem, hogy alat- tomban ezzel akarnának rávenni minket nagyi receptje alapján a gyúrásra. Pedig most van igazán jó piaca a tésztagyártásnak, hisz manapság hétfőtől péntekig tart a húshagyó kedd, de ott még talán nem tartunk, hogy tojáshagyó is legyen! (Zárójelben megjegyzem: Fogadok, hogy ezért is a tyúkok a hibásak!) (csk) — Ma később jövök haza, mert túlórázom. — mondta otthon a kikapós férj a feleségének, mert valamivel magyarázni kellett a kimaradást. Ez az indok ma már azok közé tartozik, ami egyre inkább kimegy a divatból. A legtöbb vállalatnál, ahol arról tudakozódtam, mi a helyzet a túlórák területén, egyöntetű választ kaptam: nem jellemző. Természetesen akadt kivétel is, a kivétel viszont köztudottan erősíti a szabályt. Amit lehet, végezzük el nyolc órában Adóköteles túlórák A fejünk sem fájna... Hús, húshegy, húsjegy
