Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

1989. október 12. Kelet-Magyarország 3 Sell a jogot panasz Mit bírál a városlakó? A közérdekű bejelentések többsége továbbra is a vá­roskörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon, ta­nácsüléseken, illetve a vég­rehajtó bizottsági üléseken hangzik el — állapították meg Nyírbátorban azon a, kedden megtartott vb-ülésen, ahol hangsúlyozták azt is: a bejelentések nagy részét jár­da-, útépítési ügyekben, a vízzel és csatornával kap­csolatban teszik a lakók. Vál­tozatlanul sok észrevétel hangzik el a város tisztasá­gával, a környezetvédelem­mel, az illegális szemétlera­kóhelyekkel kapcsolatban is, ugyanakkor sokakat foglal­koztat a parkok, közterüle­tek állapota is. Örvendetes tény, hogy a lakossági szol­gáltatásra mind kevesebb pa­nasz érkezik, a tanácsi szak- igazgatási szervek munkáját pedig heten kifogásolták. A panaszok intézésekor ki­derült: azok jelentős része jogos volt, s az illetékesek valamennyit határidőn belül elvégezték. A végrehajtó bi­zottság tagjai a továbbiak­ban az építésigazgatási ha­tósági tevékenységről, vala­mint a tanácsi értékesítésű lakások eladási áráról tár­gyalt. Válasz a válaszra Gyenge a világítás A Kelet-Magyarország ok­tóber 9-i számában megjelent írás, amely a nyíregyházi 10, sz. óvoda mesterséges meg­világításával kapcsolatos, nem teljesen fedi a valóságot — írja levelében dr. Kertész Klára, a megyei KÖJÁL, Gyermek- és Ifjúsághigiénés osztály osztályvezető főorvo­sa. A megyei KÖJÁL és a vá­rosi KJSZ valóban végzett méréseket e területen a vá­ros valamennyi óvodájában. A 10. sz. óvoda régi épületé­nek csoportszobáiban a mes­terséges világítás erőssége nem érte el a szabványban előírt értéket. Fénycsöves vi­lágítás esetén az előírt meg­világítási erősség az óvodai foglalkoztatóban 400 lux, ez­zel szemben mi 156; 164; 145, 5; 189,15 lux fényerőt mér­tünk. Erről a vezető óvónőt is tá­jékoztattuk. Nem értjük, hogy miért hivatkozik mégis az általunk végzett vizsgálat „megfelelő” eredményére. A munkahelyeken a rugal­mas munkakezdés bevezeté­sével a nem fizikai dolgo­zók körében szinte teljesen kihalt ei a fogalom. Ha egy- szer-egyszer többletmunka adódik, az ezzel eltöltött időt később le lehet csúsztatni. Ha a sávot átlépi... A nyíregyházi Fémmunkás Vállalatnál havonta átlago­san 300—400 a túlórák szá­ma. Van olyan hónap, ami­kor egyáltalán nem kell túlórázni, minden attól függ, mikor érkezik egy- egy nagyobb megrendelés. A határidő nem ismer se szom­batot, se vasárnapot, ilyen­kor melózni kell, ha teszik, ha nem. Itt is csak a fizikai dolgozók túlóráznak, ilyen­kor az alapbérükön felül pótlékot kapnak. Énnek nagysága a különböző válla­latok esetében eltérő, a kol­lektív szerződés lehetőséget ad arra, hogy a termelő egységek kialakítsák a ma­guk rendszerét. Ez a pótlék adóköteles, hozzáadják a dolgozó fizetéséhez, és ez­után vonják az adót. Pechje akkor van a dolgozónak, ha pont ezzel az összeggel lépi át a sávot. Átállás szabadnapon Bizonyára utaztak már autóbuszon karácsony elő­estéjén, de említhetném a szombatot és a vasárnapot is. Azt hiszem, mi lennénk a legjobban félháborodva, ha ünnep- és szabadnapokon nem járnának a tömegköz­lekedési eszközök. Mindez túlórában történik, mint azt a Szabolcs Volán Válla­latnál megtudtam. Itt a leg­többet az autóbuszvezetők túlóráznak a kötelező havi 182 órás munkaadón túl. (Rövid számolás után kijön, hogy ez átlagban napi hat óra vezetést jelent ugyan­azon az útvonalon, végig figyelve a forgalomra, az utasókra.) A legtöbben ön­ként vállalják a plusz­munkát, de van olyan eset is, amikor kötelezővé kell tenni a túlórát. A létszámhi­ány arra kényszerítette a vállalatot, hogy a teljesít­ménybéren és a pótlékon oldás lenne, a fejünk sem fájna, ha ez a 700 forintnyi tiszta jövedelem megma­radt volna. A hústermelő kis- és ház­táji gazdák gondjai iránti megértés minden szinten és minden fórumon elismerésre méltóan nagy és szolidáris. A baj csak az, hogy e nagy megértés közepette nem történik semmi. Azaz most felemelték ugyan néhány forinttal a sertéshús felvá­sárlási árát, de ez a jótéte­mény (vannak, akik annak hiszik) sem a takarmány­árak növekedését, sem a fo­rintinflálódást pem ellen­súlyozzák. Javul a helyzet, remélik és mondják né- hányan, majd ha a húsfel­vásárlás és értékesítés sza­badáras desz. Jómagam ez­zel kapcsolatban inkább az óvatos kételkedők táborát növelem, de reményke­dem, hogy a szabadár nem elszabadult ár lesz, olyan értelemben, hogy a terme­lés gondjai nem oldódnak, viszont a fogyasztó még töb­bet fizet a húsért, ha tud. volt az Általam LÁTOTT ÉS HALLGA­TOTT tévéműsornak befe­jezésként egy kívánságper­ce. Ki-ki azt mondta el tő­mondatokban, mit szeretne, mit tartana jónak, hogy a hústermelés kritikus álla­pota pozitiven megváltoz­zék. íme: intézkedjen a szakminisztérium, találjon megoldást a kormány stb. Erre bizony nagy szükség lenne. Dehát ha szabadáras lesz a húspiac, ha kereslet és kínálat érvényesül ja­nuár 1-jétől az ágazatban, ha a kormányzat ezt már el­intézte, akkor mit akarunk még? Lesz hús, húshegy, vagy húsjegy. Valami lesz, ha csak el nem jutunk odá­ig, hogy a termelői érde­keltséget nemcsak a kor­mánytól várjuk, de a válla­latok is kezdeményeznek, cselekednek. Seres Ernő Mcgkezditk a higUietck Előadók Mensárostól a Fesztiválzenekarig HA NEM A FÜLEM HALLATÁRA kérdezi meg a kedves vásárló a bolt ve­zetőjét, hogy mikortól árul­ják a húst jegyre, el sem hiszem, hogy ilyen (rém) hí­rek keringenek. Később hallottam a jegyrendszert az étolajjal, a margarinnal és cukorral kapcsolatban is emlegetni. Hivatalos, félhi­vatalos, kiszivárogtatott ér­tesülés azonban nincs, csak a hitetlenség, amelyet az az optimizmusom táplál, hogy azért ott még nem tartunk. De hol is tartunk? A te­levízió előtt ülve érdeklő­déssel hallgattam azt a be­szélgetést, amelyet a kettes csatornán a körzeti stúdiók műsorában sugároztak. A húsról volt szó, a sertéste­nyésztés rohamos hanyatlá­sáról, a húsipari vállalatok minimális nyereségéről, ka­pacitásuk kihasználatlan­ságáról és arról, ha ez így megy tovább a termelői kedv csökkenése belátható kö­vetkezménnyel járhat. Nem lesz hús az üzletekben, öt ember ötféleképpen, de lé­nyegét tekintve egyértel­műen fogalmazta meg a megoldást: érdekeltség. A VÁGÓSERTÉSEK je­lentős RÉSZÉT 40—60 százalékát (térségenként még nagyobb mértékben is) a kisárutermelők, a háztá­ji gazdaságok adták. Mára ez az arány egyrészt nagy­mértékben zsugorodott, másrészt a nagyüzemi és kisüzemi összes termelés is közel egyharmadrésszel csökkent. Nincs érdeklődés a kedvezményes kocakihe­lyezési akció iránt, egyre kevesebben vállalkoznak bérhizlalásra, sertéstartás­ra. A vitában részt vevő egyik húsipari vállalat ve­zérigazgatója kijelentette, ő megérti a termelők pasz- szív magatartását, hiszen 1983-ban egy hízott sertés után még 700 forint volt a tiszta haszon, ma jó ha ez az összeg 100—200 forint. Meg­Szerdán megkezdődtek és október 25-ig tartanak a Hungaroton Hanglemezhetek. Az idén ugyan egy-két le­mezzel kisebb a választék, de a színvonalra most sem panaszkodhat az igényes vá­sárló, aki egyébként kazettán, sőt, CD-n is megveheti a ki­választott zenei vagy irodal­mi produkciót. Az ünnepi alkalomra meg­jelent tíz lemez között kettőn Bonyolult kapcsolószekrények is készülnék a KEMÉV vil­lanyszerelő részlegében, a Tünde utcán. (Archív fotó) is csak 3700 óra volt, ami az Itt dolgozó 1000 emberre vetítve szinte minimális. Főleg nagyjavításokra, heti karbantartásra, helyettesí­tésre használták fel az időt. Közel 1500 órát tett ki eb­ből a szállítás, vagonrako­dás, mert nem mindegy, mennyi álláspénzt kell kifi­zetni. A túlórapótlék mér­téke itt magasabb, mint más vállalatoknál, a pihenőna­pokon végzett munka után például 120 százalék. Főleg a hajdúdorogi részlegnél dol­goznak többet az emberek szombaton, hiszen a jelent­kező igények kielégítése mi­att a karbantartás, a gépek átállítása csak szabadnapo­kon leh (séges. A kit étel a mi esetük­ben az építőipar, és a vál­nos a lazaságot még így is nehéz kivédeni. A túlóra el­lenében kérhet szabadnapot a dolgozó, egyébként 100 százalékos pótlékot kap szombatira és vasárnapra. A legtöbb helyen nem vonzó dolog a túlóra, sze­rintem elsősorban azért, mert így kevesebbet keres­het az ember, mint egy- egy másodállással, vagy egy kis maszekkal. A húzódozást látva a vállalatok is egyre kevesebbet élnek ezzel a le­hetőséggel, arra törekszenek, hogy ahol lehet, a 8 óra le­gyen elég a munka elvégzé­sére, hiszen így nem kell plusz pénzt se fizetni. Szilágyi Zsuzsa Fizető vendégszolgálat, falatozó nyílt Sóstóhegyen a közelmúltban. Szépen berendezett szobákban egy időben 13 vendéget helyezhetnek el, az alagsori falatozóban hideg-me­leg szendvicsek, üdítő italok, többféle fagylalt kapható. (Elek Emil felvétele) is hallhatják a zenerajongók a Fesztiválzenekart, amely Liszt két zongoraversenyét Kocsis Zoltán, Dvorak és Csajkovszkij műveit pedig Perényi Miklós közreműkö­désével szólaltatja meg. Mindkét lemezen Fischer Iván vezényli az együttest. Hatalmas vállalkozás volt Ponchielli Gioconda című operájának felvétele, nem ki­sebb művésszel a főszerep­ben, mint Marton Éva. Az operaalbumon Giuseppe Pa- tané vezényli a Hungaroton Operakórust és a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekart. Minden bizonnyal kelendő lesz a Beethoven-, illetve a Mozart-szonátákat tartalma­zó lemez, az előbbin Ránki Dezső, az utóbbin pedig Mal­colm Bilson játékában gyö­nyörködhetünk. Megjelent az Amadinda ütőegyüttes leme­ze is. A már említetteken kí­vül két zenei lemezt kell még bemutatnunk: az egyiken gregorián énekek, a másikon pedig kalotaszegi népzene hallható. Sokan várták Men- sáros László Arany János verseiből készült válogatását is. A Fehérlófia című leme­zen magvar népmeséket rög­zítettek a legfiatalabb kor­osztály számára. A felsorolt tíz lemez mind­egyikét engedménnyel áru­sítják a hanglemezhetek idejen. A nagylemezeket és a kazettakai 30. a CD-ket pe­dig 50 lorintial olcsóbban le­hel megvenni október 25-ig. (gm) kívül még megtoldják a pi­lóták bérét, igaz, nem nagy összeggel, óránként 24 fo­rinttal. Más fizikai munkakörben dolgozók csak elvétve túl­óráznak, egy-egy szombati nagyjavítás alkalmával pél­dául. Ilyenkor a bent töltött idő helyett szabadnapot ve­hetnek ki a dolgozók. A nyíregyházi Papíripari Vállalatnál ebben az évben összesen 3000 túlórát .köny­veltek el és az elmúlt évben lalat, a KEMÉV. Az idén a januártól szeptemberig ter­jedő időszakban 45 800 túl­órát teljesítettek a dolgo­zók, de itt is csak a fizikai munkakörben foglalkozta­tottak. A nyár a csúcsidő- szak, átadások, javítások so­ra követi egymást, a határ­idők tartása azonban így is nehezen megy. Ebben nem lehet demokratizmus Nem szívesen vállalkoz­nak az emberek sem, de ebben a tekintetben nem le­het demokratizmus, ha mun­ka van, dolgozni kell. Negy­vennyolc órával korábban rendelik el a túlórát és aki igazolatlanul hiányzik, az számíthat a fegyelmire. Saj­Hol a tojás? S okszor elné­zegetem a boltokban a száraztészta-féle­ségeket. Komo­lyan mondom, szinte nem tudok választani. Per­sze nem a bőség zavara miatt! Mert ha még oly fehérek lennének, mint a liszt, azt mondanám, kima­radt a tojás De rá van írva: nyolc tojásból készült. Ja! És adtak hoz­zá tíz mázsa lisz­tet, meg valami szürke festéket, az árnyalat miatt. Csakhogy ez utób­bi kettőt már nem tüntetik fel a zacs­kókon, pedig igen­igen tanulságos lenne. Még a kez­dő háziasszonyok is tudnák: így nem kell tésztát gyúrni. Ügy látom, tész- tagyárainkat még nem igazán leb- ben(cs)tette meg a verseny szele. Még csak azt sem hiszem, hogy alat- tomban ezzel akar­nának rávenni minket nagyi re­ceptje alapján a gyúrásra. Pedig most van igazán jó piaca a tésztagyártásnak, hisz manapság hétfőtől pénte­kig tart a húsha­gyó kedd, de ott még talán nem tartunk, hogy to­jáshagyó is le­gyen! (Zárójelben meg­jegyzem: Fogadok, hogy ezért is a tyúkok a hibá­sak!) (csk) — Ma később jövök haza, mert túlórázom. — mondta otthon a kikapós férj a feleségének, mert va­lamivel magyarázni kellett a kimaradást. Ez az indok ma már azok közé tartozik, ami egyre inkább kimegy a divatból. A legtöbb vállalatnál, ahol arról tudako­zódtam, mi a helyzet a túlórák területén, egyöntetű választ kaptam: nem jellemző. Természetesen akadt kivétel is, a kivétel viszont köztudottan erősíti a szabályt. Amit lehet, végezzük el nyolc órában Adóköteles túlórák A fejünk sem fájna... Hús, húshegy, húsjegy

Next

/
Thumbnails
Contents