Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. október 11 Írásban benynjtott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hozzászólások az MSZP kongresszisán Meggyőződéssel állítjuk, hogy egy történelmi korszak lezárult. A történelmi korszak lezárásánál az elért eredmények ellenére, az új kornak nyitányán a falu és a mezőgazdasági termelők hátrányos helyzete sem gazdaságilag, sem pedig szociálisan nem szűnt meg. Kialakult a vidék és a mezőgazdaság modulszerű másodren- dűsége. A kiutat csak egy olyan újszerű gondolkozás jelenti, amely figyelmének középpontjába az embert és annak jövőjét helyezi. Olyan politikára van szükség, amely a városokon és az azokhoz közel álló községeken túl, a messze lemaradt községekben is, és a tanyavilágban is visszaviszi az elmúlt évtizedekben látványosan kivonult népképviseleti önkormányzatot, a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát és ide is kiterjeszti az infrastrukturális és szociális biztonsági hálót. Az agrárpolitika megújulása csak egy átfogó falufejlesztési program keretében képzelhető el. A vidék, a falu problémáit ugyanakkor nem lehet a mezőgazdaságra leszűkíteni, a „Vidéki Magyarország” nélkül nem lehet népben, nemzetben gondolkodni. Mi vidéken, falun élők és a mezőgazdaságban dolgozók nem passzív szenvedői akarunk lenni napjaink válságfolyamatának, hanem tevőleges kezdeményezői hazánk demokratikus átalakításának. Azt valljuk, hogy a vidéken élőknek, a mezőgazdasági termelőknek saját sorsunk alakítását magunknak kell kézbe venni. Ügy látjuk, hogy Ha sorsunk formálását saját kezünkbe vesszük, képesek leszünk arra, hogy a válságból kivezető utat megtaláljuk. A parasztság nem kíván magának kivételezett helyzetet a nemzet nehéz napjaiban. Felelősséget érzünk az ország sorsának alakításában, de az áldozatos munkáért követeljünk munkánk valós értékének erkölcsi és jövedelmében is megtestesülő elismerést. A mezőgazdaságban olyan súlyos válság van most, amelynek megoldása. vagy megoldatlansága nem csupán egy ágazat, hanem az egész nemzet- jövőjét meghatározza. Olyan gazdasági környezetet akarunk, amelyben nem hiánygazdálkodás, hanem kínálati piac van. Nincs szükségünk arra. hogy kijelöljék, ki és hogyan lássa el a mezőgazdaságot. Általános és egyenlő feltételeket akarunk. Biztosítani kell a szábad vállalkozás feltételeit, de létbiztonságot kell nyújtani azok részére is. akik becsületes munkával a bérükből kívánnak megélni. Ügy' látjuk, hogy nem az élelm’szerárak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Elengedhetetlen ezért egy átfogó bérreform megvalósítása. Addig is — amennyiben rászorulnak — a fogyasztók számára kell támogatást biztosítani. Az exportnál sem a termelőt kell támogatni, hanem a terméket, hogy az megjelenhessen a szubvencionált nemzetközi piacon. A nemzetközi piachoz való alkalmazkodás nem mehet végbe közvetlen termelői érdekeltség és jelenlét nélkül. A külkereskedelemben lévő monopolhelyzetet le kell bontani. Az import-liberalizálást támogatjuk, de ezt csak export-liberalizálás és termelői ellenőrzés mellett tudjuk elképzelni, ahogyan a világon mindenütt érvényesül. Átfogó tulajdonreformra van szükség. Demokratikus és egészséges gazdasági fejlődés .egy olyan vegyes tulajdonon alapuló nemzetgazdaságban mehet végbe, ahol a magán- tulajdon, a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon egyaránt törvényi garanciát kap és működtetésükben a tulajdonosi szemlélet érvényesül. A falu, a vidék fejlődése nem biztosítható egy átfogó nemzeti felemelkedés! program nélkül. A falu jövőjét nem lehet az agrárpolitikára és a vállalkozási szabadságra 'korlátozni. . összehangolt ipari fejlesztési koncepcióra van szükség egy regionális területfejlesztés keretében. Végezetül a társadalmi és politikai viszonyok változásának igen jelentős, talán lényegi részét a tulajdonviszonyokban bekövetkező változásokat szükséges helyesen és előítéletektől mentesen figyelembe venni. Nem kétséges, hogy a társadalmi tulajdon és annak jelentős, sőt alapvető korszerűsítési programja mellett a szövetkezeti tulajdon is alapos változásokra szorul. Ezzel együtt számolunk a magán- tulajdon és a vállalkozások felszaporodására, a kibontakozással együtt ezek térnyerésére. Iklódi László Az ország legnagyobb napilapjának egyik újságírója áll önök előtt. Volt idő, amikor kétmilliót közelítette a példányszáma, de legjobb tudomásom szerint ma is két- háromszázezerrel van az egymillió fölött. Csak a mostani hetek, hónapok során kerültek a figyelem középpontjába a megyei napilapok — mert gondolom kitalálták: erről van szó. Az MSZMP részéről soha nem övezte munkánkat, és a közvéleményre való hatásunkat megfelelő elismerés. Mondhattuk volna, mondtuk is a falvédőverssel szólva: ha majd nem leszünk, akkor tudod meg MSZMP mi voltunk m: tenéked. Az értéktörvény az információk piacán ugyanúgy úr, mint a társadalmi lét többi fontos és kevésbé fontos pontján. A kibontakozó többpártrendszer körülményei között különösen érvényes ez a tétel, amire meggyőző bizonyíték, hogy mennyire vonzóak lettünk valamennyi új politikai szervezetnek. Mi legyen a megyei napilapokkal? Aggódnak sorsunk Az a tény, hogy pártunk nem osztálypárt többé, nem az a szociológiai hagyományos értelmezés szerint sem, hanem az egész nép, a nemzet pártja már, a szó szótári érteimében is azt jelenti, hogy fel kell vállalni mindazokat, amelyeket nem vállalhatott addig, míg elsősorban osztálypárt volt. Fel Kell vállalnia a magyar múlt egészét. Be kell látnia, hogy például 1945 csak osztályszempontból jelentett korszakos határt, nemzeti sorsproblémáink ugyanazok maradtak, amely sorsproblémák az 1945 előtti rendszereket is szorongatták. Melyek ezek? Mindenekelőtt Kárpát-medencei jelenlétünk a monarchia széthullása után keletkezett „utód-államok szorító gyűrűjében”: a piacaitól elszakított, nyersanyagforrásaitól megfosztott, igazságtalanul megállapított határokkal körülvett valóságunk csak részben enyhült azáltal, hogy 1945 után néhány szociális gondot megoldottunk. Mi ennek a néhány megoldott szociális problémának bűvöletében éltünk. Elfeledkeztünk azokról a fórumokról, amelyek össznemzeti problémákat vállaltak megoldani. Ilyen volt például Balatonszárszó 1943. Ezt a „Soli Deo Gloria” által rendezett konferenciát mindenestül vállalnia kellene az új pártnak. Ki kellene jelentenie továbbá, hogy bár nem kívánja a határok megváltoztatását, de igazságtalannak tartja mind Trianont, mind a második világháborút lezáró békeszerződéseket. Második megközelítésben, de ugyanabból a meggondolásból kiindulva: másképpen kellene megközelíteni az egyházakat. Ez a következőket kellene jelentse: Jelentsük ki: nemcsak együttműködést, hanem szövetséget ajánlunk mind a hívőknek, mind az egyházaknak (egyháziaknak). Amellett, hogy az államtól való szétválasztásukat hasznosnak tartjuk jogi értelemben, amellett kijelentjük: el sem választhatók a magyar társadalomtól organikus értelemben. ök ennek az „EGÉSZ”-nek nélkülözhetetlen részei. Mivel a marxista filozófia nem dolgozta ki a „végső kérdések” témakörét, az egyházak pedig rendelkeznek ezzel, szükség van az ő'bölcse- letük átvételére. Ilyen kérdéskörök a „halál problémaköre”, az „élet értelme és célja” problémakör, és néhány felől jobbról és balról. Űj pártunk új programja számára mindjárt itt a kongresz- szuson hallgassák meg véleményemet és javaslatomat. Mi, akik műveljük a vidéki lapszerkesztést és hírlapírást, már csak helyzetünknél fogva is eléggé illetékesek vagyunk a kérdés megválaszolására. A megoldásra — bármennyire kézenfekvő — az országos napilapok példája nem alkalmas. Minden pártnak belátható időn belül nem lesz megyei napilapja. Mit írjon tehát lapom, a Kelet-Magyarország a „világ proletárjai—” helyére? Deák Ferenc szerint az újságírás alaptörvénye: hazudni nem szabad. A vidéki lapok törvénye ettől több: legyenek tárgyilagosak. Mi a különbség? A vidéki lap olvasótábora szűkebb, sokszor személyesen ismeri a szerzőket, itt tehát az igazmondás nem jelszó, hanem magától értetődő — kellene, hogy legyen. A tárgyilagosság azonban a legnehezebb dolog. Nyíregyházán jelent meg a Nyírvidék című lap egykor, melynek szerzője bizonyos Bállá Jenő írja 1917-ben. „Vajmi kevés olyan vidéki újságíró akad, aki fel tudna emelkedni arra a magaslatra, ahonnan belátja a közérdek egész mezejét, ahol a magánérdek mar nem zavarja a tiszta látást. A legtöbb megelégszik azzal, hogy tele tüdővel kiabálja: ő fent van a magaslaton.” Fogadjuk el tanítómesterünknek a történelmet. Legyenek a vidéki lapok tárgyilagosak, önálló politikai műhelyek. Ez a kijelentés persze kevés. A retorikán csak akkor lépünk túl, ha tiszta tulajdoni viszonyokat teremtünk. Az itt megszülető párt erején múlik, hogy mekkora tulajdoni része marad a kiadókban. Kézi vezérlésről pedig ne álmodjon egyetlen párt sem — beleértve azt is, mely most itt születik — ha tárgyilagosságot akar. A kiadónak egy feltétele legyen a szerkesztéssel kapcsolatban: jövedelmezzen a lap! Ez pedig csak akkor valósul meg, ha arról ír, amiről az emberek beszélnek. Tárgyilagosan, mint a Nyírvidék. Amely több mint fél évszázadot ért meg, és a tárgyilagosságról 1917-ben beszélt, amely ugyancsak forrongó időszak volt. Esik Sándor A főszerkesztő postájából Megsértettek, ezért sérthetek? A második világháborús emlékműalapítvány pályázat kiírása belőlem is fenntartásokat váltott ki. Véleményem szerint is szakszerűbben kellett volna megfogalmazni (nem a díjakra gondolok). Annak demokratikus szellemével, az esélyegyenlőség biztosításával azonban egyetértek. Így én sem perelek! Az évtizedek alatt mesterségesen kialakult profik és „laikus amatőrök” megkülönböztetésének ideje szerintem lejárt. A profi és amatőr kérdést nem nyilatkozat, hanem az alkotás dönti el. A pályázat jeligés: A nyertes tehát a potenciális pályázók közül kerülhet ki. Ezt a bizalmat egy bíráló bizottságtól előre nem vonhatjuk meg. Vagy még mindig kísért a múlt? Ezért legfontosabbnak tartom, hogy a me'gyében társadalmi összefogással a legjobb pályamű kerüljön kiállításra attól függetlenül, hogy alkotója amatőr vagy profi. Az esély- egyenlőség alapján való versenyeztetés jogát a város polgáraitól születés vagy egyéb előjog alapján elvitatni nem lehet. Ez szolgálja az egyetemes művészetet, a tisztességes munkát. Legyen ez a verseny megmérettetés, nemes verseny, és nem sértegetések sorozata. Mi lesz ha mindenki megsértődik és félreáll? Nagy Mihály Megyei Amatőr Képzőművészek Tanácsának elnöke Fel kell vállalni a magyar múlt egészét fundamentális erkölcsi téma, amely az öregek, a betegek, a gyengék, a nők és a gyermekek védelmét szolgálja. Meg kell tanulni tőlük az irgalom és a szánalom mibenlétét, s azt akár az egymás közötti érintkezésben is alkalmazni kell. El kell ismerni: érzelmeket kelteni jobban tudnak, mint mi. Ebben a vonatkozásban mind Esztergomtól, mind Debrecentől van mit tanulni. Debrecenről szólva: el kell ismerni a református egyház, személy szerint Révész Imre püspök kiemelkedő szerepét az 1944. december 21-i Ideiglenes Nemzetgyűlés szervezésében. December 21. jelentőségét hangsúlyozni kell akár április 4-ike rovására is, hiszen így leszünk következetesen eljárók, ha most azt mondtuk: eljött az ideje annak, hogy az egész nép, az egész nemzet pártjának jelentsük ki magunkat. Dr. Varga Károly Ülésezett a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) juthat elég figyelem. Kettősséghez vezetett és az ellátás fejlődését hátrányosain befolyásolta, hogy míg a lakosság egészségügyi alapellátás- szükségleteit a megyed kórház-rendelőintézet biztosította, a szükségletek felmérése, az ellátás fejlesztésének megtervezése az alapellátás szolgálatainak létrehozása stb. a városi tanács hatáskörébe tartozott. Ezért Nyíregyháza Megyei Városi Tanács felhatalmazása alapján a város tisztségviselői kezdeményezték az egészségügyi alapellátást biztosító szolgálatok, a körzeti orvosi, fogorvosi, körzeti gyermekorvosi ellátást, a védőnői, az iskolaorvosi és if j úságorvosi szolgálatok — Nyíregyháza város irányítása alá történő átcsoportosítását. A megyei tanács tegnap úgy döntött, hogy a kérésnek helyt ad 1990. január elsejei hatállyal, az említett szolgálatok Nyíregyháza Megyei Város Tanácsa irányítása alá kerülnek vissza. Egy korábbi határozat arra kötelezte a megyei tanács elnökét, hogy a Belügyminisztérium és az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal illetékes vezetőjével egyeztetve dolgozzon ki javaslatot a hagyományos munkaügyi szakigazgatási, valamint az egyre nagyobb erővel és súllyal jelentkező munkaerő- közvetítési és szolgáltatási feladatok egységes munkaügyi szervezetben történő ellátására. Ennek nyomán született — elsőként az országban — az a javaslat, hogy a megyei tanács vb. alá rendelt, s közvetlenül a tanácselnök irányításával Megyei Foglalkoztatási Központot hozzanak létre 1990. január elsejével, melynek vezetését és képviseletét igazgató látja el. Az új szervezet kialakításához személyi és tárgyi feltételek biztosításával is hozzá kíván járulni az ÁBMH. A Megyei Foglalkoztatási Központ létrejöttével egyidejűleg a megyei tanács vb. munkaügyi osztályát, valamint a munkaerő-szolgálati és -szervező irodát megszüntetik. Ä leendő új intézmény igazgatói posztjának betöltésére pályázatot írnak ki. A megyei tanács tegnapi ülésén azzal is foglalkozott, hogy a nyíregyházi repülőtér közforgalmi feltételeinek megteremtése indokolttá teszi a jelenlegi repülőtér 47 hektáros területtel történő bővítését. Ezáltal válik lehetővé majd a napi repülési tevékenység északi irányba történő távolítása, a lakott részek megkímélése. Ügy döntöttek, hogy a szóban- forgó területet, amely a nyíregyházi Vöröscsállag Tsz használatában és tulajdonában van — a repülőtér bővítésére megszerzik és erre két és fél millió forintot jóváhagytak. Mi történt hétfőn éjjel? (Folytatás az 1. oldalról) gadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét, vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai, vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófa-elhárítás igényeit és’ követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. 1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus, csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elfogadott állásfoglalásában á kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése árra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolják: „ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet”. A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá. hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető- anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt; felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP- tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondotta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra. amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az In- ternacionálét. MSZPnagygyűlós „Űt a jövőbe a demokratikus szocializmus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központban. A rendezvény szónoka a párt újonnan megválasztott elnöke, Nyers Rezső volt. PATEX FROTTIER RT FELVESZ: — női munkaerőket 3 műszakba: szövő, hurkoló szövő-előkészítő munkakörökbe. Kezdőket betanítunk, betanulási idő 3—6 hónap. Kereset: betanulási idő alatt 5000—5500,— Ft/hó, betanuás után, teljesítménytől függően 15 000,— Ft-ig. — 1—2 műszakba varrót, (frottier törülközők szegésére) minősítőt. Kezdőket betanítunk, betanulási idő 3 hónap. Kereset: betanulási idő alatt 4600,— Ft/hó betanulási idő után teljesítménytől függően 8000,— Ft-ig. — férfi munkaerőt 1—3 műszakos munkakörbe — anyagmozgató — üzemi lakatos — szövő gépmester — fonalfestő — esztergályos — fűtő, segédfűtő munkakörökbe. Bér: megegyezés szerint. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon, Budapest, XIII., Fáy u. 81—83. Tel.: 129-0050/135. Vidékiek előzetesen levélben jelentkezzenek, melyre részletes tájékoztatót küldünk. Levélcím: PATEX Ffottier RT. Budapest, Pf.: 391. 1394. (Bp. 5331) A tárgyilagosság kritériumai Szélsfiságektöl mentes, megfontolt haladást
