Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
Nyers Rezső beszéde (8. oldal) Lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak Megalakult a Magyar Szocialista Párt Elsöprő többséggel szavaztak a küldöttek a változásra Szombaton 8,30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést. A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó tézistervezetót. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, ak- cióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne ■tovább. A téziseket' ismertető Ágh Attila elengedhetett. lennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának fo- • lyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Európábán, s a reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint- a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyíl-' vánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, • de relatíve egységes” elnökség kialakítását. Hozzátette: a. személyi kérdéseikben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A Reformszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP ka--' pott működéséhez. E deklaráció. nélkül ugyanis jogilag támadhatóvá válik az új. párt jogutódlásának kérdése. Űj párt: a Magyar Szocialista Párt létrehozására tett javaslatot az MSZMP kongresszusán résztvevő, s a Reformszövetséghez, illetve a Népi demokratikus platformhoz tartozó küldöttek csoportja a tanácskozás plénumán. A szombaton este 6 órakor ismertetett állásfoglalástervezet szerint hazánk történelmében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP, mint állampárt története véget ért. A kongresszuson létrejövő új párt elhatárolja magát a bűnöktől, a téves eszméktől és a hibás módszerektől, szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az új párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a külföldi reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal. A tervezet szerint az új reformpárt „a saját munkájuk alapján jövedelemből részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársak pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége”. Az indítvány szerint a kongresszus, a jogfolytonosságot fenntartva, jelentse be a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti, az elképzelések szerint október 31-ig összehívják az alapszervezeteket, s az válik az MSZP tagjává, aki elfogadja az alapszabályt cs a programnyilatkozat alaptételeit. Az új párt ezután létrehozná alapszervezeti vezetőségeit, taggyűlésen regisztrálná tagságát, új tagkönyveket bocsátana ki, s első tartalmi feladatként megvitatná a parlamenti választásokra való felkészülés módját. A beterjesztett javaslat feletti vitában elsőként Nyers Rezső kapott szót, aki a kongresszust az állásfoglalás elfogadására hívta fel. A Népi demokratikus platform szünetben tartott összejövetelén az átmenet, a párt jogfolytonosságának mikéntje, s ezzel kapcsolatban a névváltoztatás kérdése vetődött fel legmarkánsabban. Többen kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól szervezett, és hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform — így a Népi demokratikus tömörülés is — mintha háttérbe szorulna. Hozzátették: bár a Reformszövetség szervezett, egyáltalán nem biztos, hogy többséget képvisel, s mint .rámutattak ,nem is egységes. Többen hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a tényleges vita valójában nem a kongresszus plénumán, hanem valahol a háttérben zajlik. Gönci János foglalta össze a Népi demokratikus platform megbeszélésén elhangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek véleménye szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törésvonalak tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy pontban foglalta össze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül döntenie kell. Ezek: a párt működési jellege, a platformok által elfogadott közös program-minimum, a személyi kérdések, valamint^pz átmenet mikéntje. Hozzátette: ez utóbbi kapcsán vetődik fel a párt jogfolytonosságának ■kérdése is. Erről a Népi demokratikus platformnak az a véleménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell, mégpedig személyileg is. Ezért — mint Gönci János hangsúlyozta — a platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt elnöke. Továbbra is az átmenet kérdéseit taglalva a Népi demokratikus platform képviselője kijelentette: cenzúrát kell vonni az MSZMP és utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem lehet szakítópróba a kongresszusi küldötek között. A párttagság jogfolytonosságát pedig oly módon kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor új belépési procedúrára. Gönci János kijelentette: aki elfogadja a párt megújulási programját, annak — mindenfajta tagre- vizió nélkül — legyen helye a párt tagjai sorában. Mint mondotta, a párttagok a decemberi tagdíjfizetésig eldönthetnék, továbbra is fenn- tartják-e tagságukat. E megújulási program — mint monüotta — egy olyan baloldali • program lehet, amely lebontja a pártállamot, és nem fogadja el a proletárdiktatúrát. Ezzel éles fordulatot vett a kongresszus menete, sarkítot- tabbá, egyértelműbbé váltak a felszólalások. A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érdemi mondanivalójuk előtt deklarálták valamelyik platformhoz való tartozásukat. illetve „függetlenségüket”. . Igen eltérőek voltak a. vélemények abban a kérdésben, hogy új pártra, esetleg pártokra, vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is követhető legyén. Többen azt is megfogalmazták: mindenképpen el kell kerülni a szakadást, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb' veszély. A délelőtti vita egyik leggyakrabban visszatérő gondolata a felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem valamennyi felszólaló szólt arról a nyomasztó teherről, amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei miatt nehezedik a párt tagjaira. Ugyanakkor egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a cselekvést bénító, önmarcangoló bűntudattól mielőbb meg kell szabadulni. Ehhez azonban elengedhetetlen a múlt tényeinek őszinte feltárása, helyes értékelése. A felszólalók ezzel kapcsolatban hangoztatták azt is, hogy a felelősségvállalás határvonalait nem lehet többé összemosni a párt több százezres tagsága és legfelsőbb vezető rétege között. A tagság nem tehető felelőssé azokért a hibákért, amelyeket nevében követtek ugyan el, de amelyekhez a valóságban vajmi kevés köze volt. E kérdést Horváth Csaba Baranya megyei küldött vetette fel a legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy személyekre lebontva, dokumentumban határozza meg a politikai felelősség mértékét. Ezzel öszr szefüggésben többek között Lázár György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Czine- ge Lajos, Gáspár Sándor nevét említette. A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából is, amely — úgymond — a párt kollektív bűntudatának táplálására, fenntartására törekszik — tette hozzá. Sokan szorgalmazták a párt életének „humanizálását”, vagyis azt, hogy működésének középpontjába a humanizmust, az emberről való gondoskodást állítsák. A munkásság képviseletében felszólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megújuló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajára. A felszólalásokból kitűnt, hogy e csoportosulások főként a Népi demokratikus platform céljaival, elképzeléseivel rokonszenveznek- A munkástagozat képviseletében szót kért küldött — a vezetőválasztás vitáját mintegy megelőlegezve — nyíltan közölte, hogy a legszívesebben Nyers Rezsőt látnák a párt elnöki tisztében. A munkások nevében szó-, lók álláspontja azonban meglehetősen eltérő volt, az alap7 kérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a münkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok prédájává. Mások viszont azt hangsúlyozták: olyan pártra van szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyenlőséget és tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők számára. Erőteljesen hallatják hangúkat a vitában a „Vidéki Magyarország” küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették. Ügy ítélték meg, hogy a kemény választási harcok elébe tekintő párt számára e program mielőbbi meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének erősítését, egy hatékony, vegyes tulajdonú mezőgazdaság kiépítését, s új föld-, illetve szövetkezeti törvény megalkotását. A délelőtti vitában az MSZMP, illetve a benne kikristályosodott áramlatok több meghatározó személyisége is szót kért A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentum- tervezetről'. XLVI. évfolyam, 238. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. október 8., vasárnap Megyénk küldöttei az ülésteremben.
