Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

1989. október 31. Kelet-Magyarország 7 fi KISTERMELŐK-KISKERTEK lg Kertbarátok Műveltségi vetélkedője Tanévzárás a faiskolában 301 ezer facsemete Gyulataeyárél Lánctalpas lazítja a talajt, hogy könnyebb legyen a cse­metéket kiemelni. Ősz van, tombol a vénasszo­nyok nyara. Hatalmas, dübörgő lánctalpas forgatja ki a facse­metékét, mert október vége a gyümölcsfaoltványok kiterme­lésének időpontja. Mindezt Vá- nyi Gábortól, a Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Nyírte­lek-Gyulatanyai Faiskolájának vezetőjétől tudom, ahol közel 250 ezer szabadgyökerű és 00 ezer darab konténeres gyümölcsfaolt­vány fejezte be ez évben „tanul­mányait**. A nyolcvan hektáros területen a kisfákat már évek óta vállal­kozási rendszerben állítják elő. Így nagyobb az érdekeltség, s javult a minőség. A 150 gazda végzi a „kétkezi munkát”, az üzem adja a gépeket és ellátja a növényvédelmi feladatokat. — örülünk a jó időnek, mert a kitermelést nem kell sárban dagasztva végezni, de mérgelő­dünk is, mert a betonkemény föld miatt könnyebben megsérül a gyökérzet — mondja a vezető. A faiskolában szinte minden gyómölcsfafajta megtalálható. Az „almaháború” ellenére továbbra is sláger és a legkeresettebb az almacsemete. Ajánlani tudják az Idared, Glostest, a Golden Li és a Summered fajtákat.- Ezeket egyre jobban megkedveli a piac is. Jellemzőjük a bő termőké­pesség és a jó tárolhatóság. Az idén meggyből is nagyobb a választék, elsősorban a hagyo­mányos érdi bőtermőt és az új­fehértói fürtöst javasolják meg­vásárlásra. „A már rendszeresen kialakuló meggyügyről nem a fajták tehetnek” — mondja mo­solyogva a vezető. A szilvából is nagy a választék. Egyre ked­veltebbek a Stanley, a Blue- Free és a C-lepotica fajták. Az idén kicsit kevesebb őszibarack facsemete kerül piacra, de hi­ány várható körtefából.is. A faiskola exportra is termel, közel 50 ezer meggyoltványt ér­tékesítenek az NDK-ba, de ki­sebb tételekben ..kóstolgatják’* az NSZK- és a holland piacot is. A gazdasági nehézségek ellenére nem csökkent a hazai kereslet sem. A nagyüzemek mellett — a földtörvénynek köszönhetően — egyre több kiskertben telepíte­nek gyümölcsfát. A kitermelt alanyokat a gyulatanyai korsze­rű hűtőtárolóban helyezik el, ahol megfelelő körülmények, pél­dául páratartalom mellett tárolt ják. A faiskolának szinte min­den városban van lerakata. A megyében tíz helyen folyik ér­tékesítés. Nyíregyházán a Korá­nyi utcai kertészeti árudában és a Tokaji úton, a vásártér mel­lett. A facsemeték — az alapanyag- árak emelkedése miatt — az idén többe kerülnek, mint az el­múlt években. A csonthéjas ko­ronás oltványok darabja 115, az almatermésűeké 105 forint. No­vember elejétől már megvásá­rolhatók a fenti helyeken. Ványi Gábor néhány jó tanáccsal is szolgál a kiskerttulajdonosoknak. — Vásárláskor célszerű a vesz- sző érettségét megvizsgálni, mert a túl korán kitermelt gyen­ge fa télen könnyen kifagy. Az őszibarack kivételével az őszi ültetést javaslom. A mostani ke­mény, száraz talaj miatt fontos az „iszapolás”, a vízzel beöntés. Az őszibarack alanyt is meg le­het vásárolni, a pincében vagy vermelve tárolható, védve a ki­száradástól és a rágcsálóktól. Tavasszal pedig, ha melegszik a föld, el lehet ültetni. A konténeres oltványokat el­sősorban a nagyüzemek számá­ra nevelik. A termelóedényben folyó előállítás (földlabdák) le­hetővé teszik az egész évbeni te­lepítést. összességében a vevők meg yannak elégedve, a rekla­máció csak elenyésző. A faiskola fő profilja a gyü­mölcsfaoltványok termesztése, de kisebb • mértékben kísérletez­nek díszfák (elsősorban lomble- velűek) vérszilva, berkenye, díszalmák, nyírfa stb. termeszté­sével is. Megtalálható néhány cserjefajta is. ezek november kö­Kovács Pál tarpai nyugdíjas, méhész azzal a jószándékKal küldte szerkesztőségünkbe írá­sát, hogy a méhészkedéshez kedvet csináljon. Szándékát mi azzal segítjük, hogy cikkét kö­zölve reméljük híveket szerez az egyik legősibb és igen hasz­nos tevékenységhez. A méhészet egyik legrégibb nyoma a kőkorszakból való, Spa­nyolországban, a „pókok bar­langjában” bukkantak rá. A húszezer évesre becsült képen az ősméhész fáklyával füstölve •kúszik fel a sziklarepedésben élő méhekhez, hogy mézüket elrabolja. Az ember kezdetben foszto­gatta, pusztította a méheket. Ez a pusztítás majdnem a XX. szá­zadig tartott. Az 1940-es évek után, amikor kezdtek áttérni a kasos méhészkedésről a kaptár­ban tartott méhészkedésre, az ember gondozója és tenyésztője lett a méheknek.' A mai méhész többet termel, de több tudásra is van szüksége. A méhészet jö­vedelme a méhcsalád fölösleges mézéből, viaszból, virágporból, propoliszból, eladott családból, rajból és anyából származik. A méz a legfontosabb. Egy család átlagos méztermése orszá­gos statisztika szerint régen 8— 10 kg volt. Ma a szakszerű ke­zeléssel kedvezőbb az ered­mény, 50—Tű, kg. Fejlett csalá­doktól valamirevaló évben 30— 100 kg mézet lehet várni vidék szerint. A méhek hasznossága a már említett termékeken kívül a gazdasági növények megporzá- sával szinte felmérhetetlen és megfizethetetlen. A tarpai méhész szakcsoport 1958-ban harminckét fővel, 400 méhcsaláddal alakult. Taglétszá­munk sajnos nem fejlődött, sőt csökkent. Ma 30-an vagyunk, viszont emelkedett a méhcsalá­dok száma 1600-ra. A szakcso­port évi szerződése a 60-as évek­ben 80—lt)0 kg, a 70-es években 2000—3000 kg, a 80-as években már 4000—5000 kilogramm méz termelésére szólt. A helyi áfész- szel való kapcsolat jó. A szak­csoportok munkáját a lehetősé­gekhez képest segíti, támogatja. Említésre méltó (értesülésem szerint nemcsak az áfésznél al­kalmazzák), hogy a Hungronek- tár által biztosított és fizetett árrés ötven százalékát a tagok­nak a méz árával együtt kifize­ti, nem tartja meg. Mivel a méhek legelőigénye az erdő, a vadvirágos rét és az egyes növényi kultúrák, így a tsz-szel a kapcsolatot igyekszünk tartani, mely szintén jónak mondható. Permetezésről idejé­zepétől kerülnek a kertészeti árudába. — A dísznövények előállításá­nak még nincsenek meg a ha­gyományai. A klíma sem kedvez például az örökzöldeknek, s a kereslet sem olyan nagy irántuk — fejezi be a beszélgetést Ványi Gábor. Dankó Mihály ben tájékoztatják a méhészeket. A tsz igénye alapján a méhek az almaporzásban részt vesz­nek. A méhek nyári telephelyét közösen az igények szerint igyekszünk kijelölni. Nem tart­juk jónak,, hogy az erdőgazda­ság az előző helypénz helyett igen magas összeg befizetését, kaptáranként 37,50 forintot kér. Sajnos a nagymérvű kizsákmá­nyolás ellen a méhészújság augusztusi száma szerint még a MÉM is tehetetlen. Nem áll jo­gában egy reális helypénzt meg­állapítani. Ami a mézárakat illeti, hála a vállalatok, szövetkezetek részé­re engedélyezett exportlehetősé­geknek, megszűnt a Hungaro- nektár monopolhelyzete. Ma már nem csupán ő diktálJH a felvá­sárlási árakat. Van • konkuren­cia. A baj inkább ott van, hogy az új felvásárlók kizárólag az akácmézre szerződtetnek, egyéb méhtermékről megfeledkeznek, például a virágporról. Gondunk van a TSZKER-reí. A minőségileg és mennyiségileg átvett mézet képtelen kifizetni. (30 nap helyett 100 nap eltelté­vel sefn.) Vannak méhészek, kiknek a méz árának kifizetése végett bírósághoz kellett fordul­ni. Ami a személyemet illeti, 1957 óta méhészkedem. Vásárolt ka­sos méhészettel kezdtem. Még aktív dolgozó voltam, ’ amikor már negyven kaptár, azaz nyolc­van méhcsalád volt. Jelenleg két­száz családom van. 1984-ben si­került a kaptáronkénti 100 kg termést elérni. Azóta az átlag 80'—100 kg méz kaptáranként. 1957 óta 110 tonna mézet értékesítet­tem én és a családom. Hogy miért írtam e cikket? Mivel méhészetünk a tudomány­nyal, technikával nem fejlődik azonos arányban, sőt az indu­lástól számítva a méhészetet folytatók száma csökken, szeret­ném megkedveltetni a méhész­kedést, főként a fiatalokkal. A méhészet hasznos és jó. Munka után a szabad levegőn felfrissül az ember, ugyanakkor tanulmányozhatja a méhek de­mokratikus «életét. Jó kikapcso­lódás, elfoglaltság ez, pláne nyugdíjas korban. Az sem utol­só szempont, hogy a méz ára fizetés- vagy nyugdíj-kiegészítés­ként jelentős összeg. Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Hálunk táján Múm\ Már forr a must, lassan borrá érik a kiskertekben, zártkertek­ben szüretelt szőlő leve és ilyen­kor a pincében is szaporodnak a gondok, feladatok. Mindenek­előtt egy mondatban arról a problémáról, amely áldozatokat is követel, sajnos ilyen már idén is volt. Olyan zárt légterű pin­cében, ahol a must forr, ne tar­tózkodjunk. Ha le- vagy be­megyünk a helyiségbe, szellőz­tessünk ki és égő gyertyával győződjünk meg arról, hogy van-e elég oxigén. Más termé­szetű gond, hogy jelentkeznek a különböző bőrbetegségek. Ezekről egy kissé bővebben írunk. A kis alkoholtartalmú, savsze­gény borok különösen hajlamo­sak a virágosodásra. A bor felületén elszaporodnak a virág­élesztők, összefüggő fehér, szür­késfehér, esetleg rózsaszínbe hajló hártyát képeznek. A hártya kezdetben sima, később ráncos lesz, a felületről lesza­kadó hártyáktól a bor megzava- rosodik. Meleg pincében fokoza­tosan fennáll a virágosodás le­hetősége. Megelőzhető a virágo­sodás a hordó rendszeres után- töltőgetésével, a már kialakult hártya túltöltéssel távolítható el. Nincs kellemetlenebb a meg- ecetesedett bornál. Ezt a beteg­séget az ecetsav-baktériumok okozzák. A bor ecet ízű és ecet szagú. Az ecetesedés veszélye akkor nagy, ha a feltöltögetéssel késünk, a pince meleg, ha a ké- nezés elmarad, ha a bor bősé­gesen érintkezik a levegővel és ha a bor savszegény. Az ecetes bort megjavítani nem lehet. Vi­szont ha a kezdeti ecelesedést észleljük, kénezzük meg a bort, hektoliterenként 15 gramm bor- ként használjunk, majd leve­gőztetve fejtsük át az italt egy tiszta hordóba. Így a- nagyobb baj elejét vehetjük. A bor barnatörésének eredete, hogy a borba rothadt, penészes szőlőből származó oxidáz enzim került. A bor íze, szaga kelle­metlen. Ez a betegség hekto- literenkénti 15—20 gramm bor- kénnel, derítéssel megszüntet­hető, javítható. Szükség esetén alkalmazzunk szénkezdlést. Ha a bor pohárba töltve olajszerű- en, nyúlósan folyik, a bor beteg. A nyúlósodás oka az alacsony alkoholtartalom és a savszegény­ség. Javítható a bor enyhe kéne- zéssel, nyílt fejtéssel, hektolite­renként 3—4 gramm csersav ada­golásával. A borfogyasztás közben tapasz­talhatunk egérízt is. Az édes­kés, lágy és nagyobb mennyisé­gű fémmel érintkező boroknál fordulhat elő. A meleg pince és a késői borfejtés is okoz­hat egérízt. Javítható a bor erős kénezéssel (hektoliterenként 15—20 gramm) szellőztető fej­téssel és szénkezeléssel. A kese- redés a savszegény vörösborok­ban fordul elő. A tejsavbaktéri- umok a bor alkotórészeit meg­bontják, a bomlástermékből ke­serű íz lesz. Ha enyhe a keserű íz, hektoliterenként 10 gramm borkén segít a bajon, a beteg bort savas borral házasítva él­vezhető bort kapunk. Erősebb keseredés esetén a bor nem ja­vítható, ilyenkar a bort már csak kifőzni lehet. A köszméte viszonylag gyorsan fordul termőre, így a befektetett költségek is gyorsabban térül­nek meg. Termőképessége je­lentősen meghaladja a fekete- és a piros ribiszkét. A technológi­ai utasítások betartásával jó ter­mésbiztonsággal rendelkezik. Az sem elhanyagolható, hogy legko­rábbi gyümölcstermő növénye­ink közé tartozik. Termése mint­egy 5—10 százalék cukrot és kö­rülbelül 1—2 százalék szerves sa­vat tartalmaz. Konzervipari fel- használását gazdag pektinanya- gai széles -körűvé teszik. Magas C-vitamln tartalma, harmonikus összetételű ásványi sói, foszfor-, vas- és kalciumtartalma zöld­fogyasztását. kompöt. szörp, vagy borrá történő feldolgozását, hűtőipari hasznosítását egyaránt garantálják. HOVA. HOGYAN ÜLTESSÜK Talajban, éghajlatban a köszmé­te nem válogat, de a humuszban, szerves anyagokban szegény, laza homoktalajokban gyümölcse ap­ró marad. Éppen ezért ültetése előtt ajánlatos a talajt jó minő­ségű istállótrágyával vagy ma­gas humusztartalmú komposzt- tal megtrágyázni. Tenyészterüle- te elég tág határok között inga­dozik. A bokrokat egymástól 1 méter tőtávolságra, az oltvány törzses köszmétefácskákat 0,8—1 A hagyományoknak meg­felelően idén is megrende­zik a kertbarátklubok me­gyei műveltségi vetélkedő­jét. A kiírás szerint a me­gyei döntőt megelőzik a klubok helyi vetélkedői. Ezt szerte a megyében novem­ber 20. és december 10. kö­zött tartják. A helyi klubvetélkedők győzteseiből 5—5 fős csapa­tokat képeznek és ezekkel lehet nevezni a megyei döntőre, amelyet a rendező szervek december 16-án 9 órakor tartanak. A megyei döntő helye az MVMK út­törőház nagytermében lesz (Nyíregyháza, Dózsa György u. 25.). A kluboknak csapa­taik nevezését november 25- ig kell jelezniük, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ címén Illés Balázsnál (4400. Nyír­egyháza, Szabadság tér 9.). A vetélkedőn részt vevő csapatok első hat helyezett­jét összesen 34 ezer forint értékben díjazzák. A műveltségi vetélkedő célja elősegíteni a kiskerti, háztáji termelés korszerűsí­tését, a kertbarátok általá­nos, szakmai és kulturális ismereteinek bővítését. En­nek megfelelően a kertba­méter tőtávolságra telepítsük. A bokrok sortávolsága 1,5—1,6 mé­ter. a fácskáké pedig 1,8—2 mé­ter lehet. Az ültetögödrök (60X66X40 centiméter vagy 50X50X40 centi­méter) nagyságát, az előzetes ta­lajforgatás (40—50 centiméter) mélysége szabja meg. Ültetésre legalkalmasabb az október-no­vember hónap. Ha október má­sodik felében telepítünk, úgy a gyökérképződés megindulására még ősszel számíthatunk. SZÜKSÉGES A TAMREND- SZER. Ültetésre fajtaazonos. első osztályú. gyökeres csemetét vagy oltványt használjunk. A gyökérzet visszametszésekor csak a sérült részeket távolítsuk el vágjuk le az egészséges részekig. A biztonságos eredés érdekében az ültetési anyagot mártsuk agyagos pépbe, melybe a pajo­rok kártételének megakadályozá­sa érdekében keverjünk 0,2 szá­zalékos Ditrifon 50 WP-t. Külön kupacoljuk gödörásáskor a fel­talajt (a felső húsz centiméter vastagságú talajréteget), s az ..al­talajt” (az alsó 20 centiméter vastagságú talajréteget). A sza­porító anyagot — a köszmétecse­metéket — 5—6 centiméterrel mélyebbre ültessük, mint — azok eredetileg a faiskolában — a ta­lajban voltak. rátok az alábbi témákból készüljenek: belpolitika, a televízió, a rádió, az újsá­gok ma aktuális híradása alapján. Gyümölcstermesz­tési ismeretek, telepítéstől a növényvédelmen át a szüretig, ajánlott irodalom Bálint György könyve Mes­terfogások címmel. Növény- védelem gyümölcs- és zöld­ségnövényeknél ajánlott iro­dalom: Gévay János: Idejé­ben szólunk. A zöldségter­mesztési ismereteknél szin­tén Bálint György könyve hasznosítható igen jól, hi­szen a kérdések a zöldség­félék minden részletét átfo­gó termesztésére vonatkoz­nak majd. A vetélkedő ötö­dik kérdéscsoportja lesz a természetvédelem. Ehhez jó tudni a megye tájkörzetei­ről, természetvédelmi terü­leteiről, azokról az értékek­ről, amelyeknek a megóvá­sa mindenki érdeke. A korábbi vetélkedőkre általában 9—10 klub neve­zett. Mára a klubok száma örvendetesen gyarapodott, jó lenne, ha minden klub benevezné a megyei vetél­kedőre csapatát. A szellemi vetélkedőnek csak győztese lehet. A gödör betemetésekor először a feltalajt, majd az altalajt szór­jak — talpunkkal kellően tömö­rítve — a gyökerekre, őszi ül­tetéskor ajánlatos a* töveket 16— 20 centiméter magasan felcsir- kéznl. A köszméte eredeti ter­mészetes művelési formája a bo- korművelés. A köszmétefácská­kat — aranyribiszke — törzsön viszont csak megfelelő támrend- szer mellett nevelhetjük. Legegy­szerűbb támrendszer — a törzses köszméte esetében — a karós tá­masz. Ennél sokkal korszerűbb a .huzalos támasz, amely lehet a korona aggatásához ugyancsak pár, vagy a korona feletti hu­zalos támrendszer. MILYEN FAJTÁKAT? Ebben az esetben az oltványok koroná­ja felett csak egy szál műanyag bevonatú huzalt feszítsünk ki, es korona aggatásához ugyancsak műanyag bevonatú huzalt (2,8 milliméter átmérővel) használha­tunk. Természetesen a kötéseket rendszeresen ellenőrizni kell, s ha hibát észlelünk, azonnal ki kell javítanunk. Ha teljes a fajtaválaszték, úgy a május végén — június köze­pén. július közepén érő Pallagi óriás (öntermékenyülő). a má­jus végén — június közepén, jú­lius elején érő Szentendrei fehér (önmeddő), a május végén, júli­us közepén érő Grüne kugel (kö­zepesen öntermékenyülő) és a május végén, június közepén, július közepén érő „54/23” (ön­termékenyülő) köszméte állhat rendelkezésünkre. Széles Csaba Méhészkedni hasznos és jó Száz kilogramm méz egy kaptárból Csúnya, de értékes Keller István Mérken 1988- tól foglalkozik nutriatenyész- téssel. Az indulásnál 20 anya- és 3 apaállata volt. Jelenleg 60 anya tenyészállomány, en­nek szaporulatát, illetve bő­rét értékesíti a gazda. Az el­ső osztályú nyersprém 800 forintot ér. A nutriák koszt­ja nem túl igényes, sárgaré­pa, takarmányrépa, száraz kenyér és lucerna ez az ab­rak. (Baján Eczsébet felvé­tele) Növekvő érdeklődés Köszmétetermesztés a tizikerteUei Az utóbbi években nem volt tapasztalható olyan óriási érdeklő­dés a köszméte iránt, mint 1989-ben. Sajnos faiskolásaink a tör­zses oltványok jelentős részét importálták az NSZK-ba. Félő. hogy ezzel nem a „tejet”, hanem a „tehenet” adták el! Mi a magyarázata a felfokozott telepítési kedvnek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents