Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
12 1989. október 28. Kényelmes és csinos A Uj szoknyadivat Minden évszakban kedvelt viselet a szoknya, mert ezt tudjuk a legjobban kihasználni és variálni. Különböző blúzokkal, pulóverekkel nélkülözhetetlen darabjai ruhatárunknak. Szoknyából, blúzból soha sincs elég, és nem is olyan drágák, hogy ne tudnánk évente egy-egy darabbal felújítani készletünket. 1. Kissé magasított derekú, egyenes vonalú, elől nyitott felhasított szoknya, egy-egy mélyen letűzött hajtással. Egyszínű anyagból csinos. 2. Újdonság a nadrágszoknya. Modellünk rafinált övmegoldással készült. Oldalvarrásába rejtett zsebbel. Az elejébe szabott szembehol adja a lépésbőséget. 3. Egyszínű szövetből készíthető elöl kétsoros gombolással, körül levasalt hajtással bővülő alj, kockás szövetre is javasolt forma. 4. Asszimetrikus gombolású, elöl három hajtásos szoknya, minden alkatra előnyös. 5. Csak keskeny csípőre javasolt fazon. Sima, egyenes vonalú szoknya, elől lépéshasítékkal. Érdekes a ferdén rávarrott, egyenes szálirányú 8 centi széles zsebpánt. Villányi Zsuzsa Otthonunk Télkezdettől tavaszkezdetig Lessük a meteorológiai jelentéseket, s már egyre kevésbé reménykedünk: visszavonhatatlanul közeleg a tél! Nyári holmijaink még ott sorakoznak a szekrényben, de már csak a helyet foglalják. Lassan előkerülnek a melegebb ruhák, kabátok, pulóverek, zártabb cipők és csizmák, kötött sálak vagy sapkák, szőrmegallérok... Aki tavasszal gondosan rakta el a téli ruhaneműt, azt most sem érheti meglepetés: nem száll ki belőle molyfelhő, nem deformálódott el a csizma, nem húzódott ki a szál a drága kötött holmikból, s a szőrmegallér sem lett olyan, mint egy vedlett macska. A nyári ruhaneműt is gondosan kell tárolni, különben tavasszal igazzá válhat a mondás: „nincs egy rongyom, amit felvegyek!” A kis lakásokban — s ezek vannak többségben — nincs annyi hely, hogy minden évszakra való ruhát, cipőt a szekrényekben tároljunk. A használaton kívüli bőrön- dök-dobozok őrzik ruhaneműnket — télkezdettől tavaszkezdetig. A ruhák, cipők helycseréje előtt azonban minden eltevésre alkalmas holmit alaposan át kell vizsgálni. A nyári ruhákat ki kell mosni (vasalni nem fontos, hiszen úgyis összegyűrődik), meg kell rajtuk erősíteni a majdnem leeső gombokat (mert ha az elpa- kolásnál elvesznek, tavasszal biztosan nem találjuk, s kicserélhetjük az ösz- szes gombot!), a zsebekből ki kell szedni mindent (mert az egész bőröndöt feltúrhatjuk, ha valami fontosat bennük hagyunk)... Az elrakott ruhák közé érdemes selyempapírt simítani, s a ruhákat olyan ügyesen összehajtogatni, hogy a lehető legkevésbé gyű- rődjenek. A nyári cipőket éppúgy kitisztítva és—ha szükséges — papírral formára kitömve kell elrakni, mint annak idején a télieket. A nyári cipők és nyári táskák legtöbbje műbőrből készül, és világos színű. A műbőrnek pedig az a tulajdonsága, hogy könnyen elszíne- ződik, vagy — akaratunk ellenére — mintás lesz. Vigyázzunk tehát, hogy ezeket a műbőrholmikat ne rakjuk el színes-mintás műanyagtasakokba, mert különben tavasszal töredékes „reklámszatyrokban” járhatunk... Puha, mosott rongyok, használaton kívüli pelenkák, szétmállott lepedők dafäbjai védhetik egymástól nyári cipőinket és táskáinkat. Ahol növőfélben lévő gyerekek vannak a családban, ott arra is kell gondolni, hogy az idei nyári ruha jövőre talán már szűk, vagy éppen rövid lesz. Ebben az esetben — még a ruha kimosása előtt — fejtsük fel az oldalvarrásokat vagy a felhajtást, hogy a résekben megbúvó piszok eltűnjön, s tavasszal már szinte észre se vegyük, hol is volt valaha... A családtagok fürdőruháit, fürdőnadrágjait a többinél is alaposabban mossuk ki, hiszen a strandolás során szinte beléjük Ivódott a napolaj, s ennek jellegzetes szagát átveheti a többi holmi. A strandruhákat amúgyis jó külön eltenni, hogy a kezünk ügyében maradjanak: hátha... hátha télen is kedve szottyan valakinek elmenni egy fedett uszodába, „lehúzni” néhány hosszat! Az uszoda nem olcsó mulatság, nem is mindenkinek van rá lehetősége, s uszoda sincs minden utcasarkon, faluszélen... De aki teheti, az menjen el télen is fürödni, úszkálni, felfrissülni! Végezetül: vannak olyan nyári holmik, amiket nem kell eltenni, mert télen is használhatók. Egy-egy kifakult, vagy agyonmosott póló, egy-egy pár öreg nyári zokni, egy-egy színeha- gyott ing, blúz vagy ruha még nem feltétlenül a szemetes kukába való: takarítani, kocsit szerelni vagy mosni, csizmába felvenni még jó! A női változó kor A nők rendszeres havi vérzése 45 éves kor betöltése után kezd megszűnni. Egyénileg változóan, valakinél az egyik hónapról a másikra, valakinél rendszertelenné válik, ki-kimaradozik. Ezt az utolsó rendes havi vérzést megelőző és követő 4—5 évet „változókornak”, vagy klimaxnak nevezzük. Ebben a közel egy évtizedben a szervezetben nagy változások zajlanak le. A fogam- zóképesség korának hormonális-ideg- rendszeri-pszichológiai egyensúlya ez idő alatt megváltozik, majd az időszak végére az idős korra jelemző egyensúlyi állapot áll be. A szervezetben uralkodó kiegyensúlyozatlanság különböző szervekre vetítve különböző tüneteket, elváltozásokat okoz. A szívérrendszer esetén — a kiserek kitágulásával — hőhullámos panaszokat okoz, melyet mindig izza- dás kísér. Az éjszakai pihenés nem biztosított — fáradtan ébrednek —, mely fáradtság a nap folyamán alig változik. A hirtelen keringés változásra kellemetlen szívdobogás érzés jelentkezik. A keringésváltozás hatására az erek tágassága változik, mely görcsös, szaggató jellegű, féloldali fejfájásban nyilvánul meg. Az idegrendszer működése is zavart. Gyakori az ingerlékenység, ok nélküli „idegesség”, vagy ellenkezőleg a levert hangulat. A gyomor- és bélrendszer működése is zavart. Egyes ételekre puffadást, emésztési zavart éreznek. Megváltozik a nők nemi aktivitása: az igényelt nemi élet gyakorisága csökken, az orgazmus- készség nem változik. A nemi szerveken a vér átáramlás csökken, így a hüvelyhám vékonyabb, sérülékenyebbé válik. A normális nedvképződés nem kielégítő, mely hüvelyszárazságot okoz, illetve épp ellenkezőleg kellemetlen csípő-viszkető érzést okozó folyás jelentkezik. Gyakoribbá válnak a menstruális zavarok. Ennek oka elsősorban hormonális, de jó-, illetve ritkán rosszindulatú daganat is lehet. A vérzészavart a vérzés jellegéből megítélni nem lehet, azt csak szövettanvétel során nyert méhbelhártya csíkok mikroszkópos vizsgálatával lehetséges. A változás korában lévő nők életét nemcsak az előbb felsorolt tünetek gyötrik, hanem ebben a korban jelentkező, vagy korábban is észlelt betegségek erősödése is: a magasvémyomás betegség mely — ingadozó jellegű —, a porckopás, csontritkulás fokozódása, az idegkimerültség „neurózisok” halmozódása, a szívinfarktusok gyakorib1 bá válása. Megszűnik a férfiak fölénye az infarktus gyakoriságában. A nők aránya klimax időszak előtt 15 százalék, míg a klimax időszakban 40 százalék. A hormonális változások érintik a többi belső el választású szervet is, így nő a cukorbetegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásának gyakorisága. Felvetődik a kérdés: ezt az időt minden nőnek ilyen nehézségek közepette kell átélni. Az egyértemű válasz: nem. A nők nagyobb része kisebb és kevesebb panaszokkal vészeli át a változókort. Kisebb részüknél gyakorlatilag a panaszok nem jelentkeznek. A maradék részüknél csaknem minden panasz jelentkezik, súlyos betegségérzetet keltve, mely kihatással van a családi életre és a munka végzésére. Az első csoportba tartozóknál csupán az egészséges életmód, a nyugodt kiegyensúlyozott családi és munkahelyi légkör teszielvi- selhetővé ezt az időszakot. A kifejezett panaszokkal bíró asszonyok esetében — a fentieken kívül — enyhe nyugtatok, vitaminok jönnek szóba. Amennyiben ez sem elegendő a család nővédelmi gondozóban működő klimax-szakrendelést kereshetik fel. A kieső petefészkek hormontermelését pótoljuk, valamint kiegészítő kezelésekben részesülnek. Az elmondottak vonatkoznak azokra a nőkre is, akiknek a menses teljes elmaradása előtt történt méh és petefészkek eltávolítása. A súlyos tünetek gyakoribbak, de kezeléssel panaszaik csökkenthetők. Akik ilyen kezelésben részesülnek, az idő előtti öregedést késleltethetik. így elérhető, hogy ezek a nők is megrázkódtatás nélkül, egészségesen jutnak el az időskor küszöbére. Dr. Pap Károly Szülész-nőgyógyász szakorvos Receptötletek Gyümölcstorták Köriés kávékrémtorta Hozzávalók: A'tésztához 10 deka őrölt mandula. 10 deka porcukor, 2 tojásfehérje: a krémhez 20 deka vaj, 4 tojássárga, 20 deka porcukor, 1 csomag vaniliás cukor, 1 kiskanál neszkávé, vagy két evőkanál erős feketekávé; a tetejére 5—6 körte, 2 deci tejszín, 1 citrom leve; a forma kikenéséhez zsír és liszt. Az őrölt mandulát, meg a porcukrot óvatosan a kemény habbá vert tojásfehérjékhez keverjük, és egy kizsírozott, kilisztezett, levehető karimájú tortaformába öntjük. Előmelegített sütőben közepes lángon 20 percig sütjük, majd hűlni hagyjuk. Közben a vajat habosra keverjük, és a cukrot, a tojássárgákat, a vaniliás cukrot meg a kávét egymásután hozzáadjuk. A tésztáról a karimát levéve, az aljával együtt tálra csúsztatjuk, a tetejét és az oldalát a kávékrémmel bekenjük. Fél órára a hűtőszekrénybe tesszük, hogy a krém megdermedjen. Ezután a körték héját lehámozzuk, negyedekbe vágjuk, a magházat kidobjuk, és néhány percig citromlével ízesített vízben áztatjuk. Végül a torta tetejére körberakjuk. Tejszínhabbal díszítve kínáljuk. Keresztszemes sorminták A szép kis keresztöltéses sormintákkal nagyon hatásosan díszíthetjük blúzok, ruhák kézelőjét, gallérját, zsebeit, de kivarrhatjuk szettek, kis térítők, futók szegélyét, táskák, tarsolyok, oldaltarisznyák felületét is. Kihímezhetjük egy színnel, de ahol leveles virág van, ott szépen mutat a piros, sárga, kék virág zöld levelecskékkel. Vékonyabb alapanyagnál perié hímzőt, vastagabb kelmékhez volga hímzőt vagy vékonyabb gyapjúfonalat alkalmazzunk. Diós szilvatorta Hozzávalók: A tésztához 25 deka finomliszt, 10 deka vaj vagy Rama margarin, 5 deka porcukor, 1 tojás, csipet só; a tetejére 80 deka szilva (lehet mirelit vagy befőtt is); a bevonathoz 20 deka dió, 20 deka Rama margarin, 10 deka porcukor, 2 evőkanál rétesliszt, 1 deci tej. A tésztához valókat gyorsan összegyúrjuk, és hideg helyen legalább egy óráig pihentetjük. Ezután három milliméter vastag kerek lappá nyújtjuk, és egy kerek tortaformába fektetjük, úgy, hogy kétujjnyi pereme is legyen. Villával megszúrkáljuk, és előmelegített sütőben félig megsütjük. Közben a szilvát megmossuk, megszikkasztjuk, (ha mirelit, felengedjük, ha befőtt, lecsö- pögtetjük), félbevágjuk, és kimagozzuk. A tészta tetejére rakjuk, és további 20 percig sütjük. Amíg a tészta sül, a diót apróra vágjuk, és egy serpenyőben a vajjal, a tejjel, a cukorral, meg a liszttel jól összekeverjük. Gőz felett felforraljuk, és ha sűrűsödni kezd, a torta tetejére öntjük. A forró sütőbe visszatolva, még hét percig sütjük. Akkor jó, ha a dióbevonat pirulni kezd. Amerikai almatorta Hozzávalók: A tésztához 4 alma, 8 deka vaj, 15 deka porcukor, 20 deka rétesliszt, 1 tojás, 1,5 deci tej, 1 csomag sütőpor; a tetejére 2 mokkáskanál őrölt fahéj, 2 evőkanál porcukor, diónyi vaj; a forma kikenéséhez zsír és zsemle- morzsa; a tetejére porcukor. A vajat a porcukorral meg a sütőporral habosra keverjük, majd a tojást beleütjük, és a tejjel felengedjük. Végül a lisztet is belekeverjük, és egy jól kizsírozott, zsemlemorzsával behintett tortaformába öntjük. Az almákat megtisztítjuk, cikkekre vágjuk, a tészta tetejére rakjuk, őrölt fahéjjal meg porcukorral megszórjuk, és a vajat rámorzsoljuk. Előmelegített sütőben közepes lánggal, háromnegyed óráig sütjük. Porcukorral meghintve, melegen kínáljuk, de vanília- vagy bormártást is adhatunk hozzá. Egyszerű szőlőtorta Hozzávalók: A tésztához 20 deka finomliszt, 20 deka vaj vagy Rama margarin, 10 deka porcukor, 3 tojássárga, 1 citrom reszelt héja; a tetejére 6 tojásfehérje, 20 deka porcukor, 1 citrom vagy narancs reszelt héja, 50 deka leszemezett szőlő. A tésztához valókat összegyúrjuk, és hűvös helyen egy óráig pihentetjük. Ezután egy kerek formát kibélelünk vele úgy, hogy legalább kétujjnyi magas pereme is legyen. Előmelegített sütőben nagy lánggal félig megsütjük. A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, egy keveset félreteszünk belőle, a többit a reszelt citromhéjjal meg a szőlőszemekkel óvatosan összekeverjük, és a tészta tetejére simítjuk. A maradék habbal a tetejét kicifrázzuk. Végül a sütőbe visszatoljuk, és közepesnél kisebb lánggal megsütjük. Csak akkor szeleteljük, ha teljesen kihűlt. Tudni illik... A telefon A telefon az egyik legjobb segítőtársunk — lehet. Ám adott lehetőségeivel gyakran visszaélünk. Mert tegye szívére a kezét, aki még sohasem társalgón hosszú tízperceken át telefonon. Amikor viszont halaszthatatlan intéznivalónk van, szidjuk a kollégákat, akik képesek félórákig bájcsevegni magánügyeikről a hivatali telefonon. Igaz, hogy a telefont nemcsak napi munkánk során, tehát a hivatalos érintkezésben használjuk, hanem magánéletünkben is fontos szerepet játszik. Fenntarthatjuk és fejleszthetjük általa rokoni, baráti, munkatársi kapcsolatainkat. Telefonon bonyolíthatjuk le dolgainkat, leküzdve a távolság okozta akadályokat. Bizonyos íratlan szabályokra azonban akkor is gondolnunk kell, amikor felemeljük a kagylót. Elsősorban azt gondoljuk át, hogy az illetőt, akit föl akarunk hívni, nem háborgatjuk-e munkájában, elfoglaltságában. Az ember általában akkor hív, ha halaszthatatlan dologról van szó. Sokan azonban buzgó telefonálók, akik magában a telefonálásban lelik örömüket. Ebbe a hibába könnyen beleesnek azok a szülők, akik munkahelyükről távirányítással nevelik kamaszodó gyereküket. Jelentéktelen ügyekkel — amelyek bármikorra halaszthatók — ne zavarjuk ismerőseinket. Lehetőleg kerüljük azt a megoldást, hogy barátainkat, ismerőseinket magánügyekben munkahelyükön hívjuk. Távolabbi ismerőseinket nem kérhetjük meg telefonon valami szívességre; gratulálni, részvétet nyilvánítani telefonon lekicsinylő megoldás. Olykor-olykor előfordul, hogy kénytelenek vagyunk igénybe venni szomszédunk telefonját — de ezt kizárólag sürgős, halaszthatatlan ügyben tegyük. Szomszédunk telefonszámát viszont csak az ő beleegyezésével adhatjuk oda más személynek. Sokan elfelejtik, hogy nem mindent illik telefonon megbeszélni; például bizalmas magánügyeket, vagy olyan kérdéseket, amelyekre kötelező a hivatali titoktartás. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki — téves kapcsolás folytán „beugrik” beszélgetésünkbe és végighallgatja, holott az lenne a természetes, hogy azonnal leteszi a kagylót. Az meg egyenesen minősíthetetlen, ha a „beugró” fél goromba megjegyzéseket tesz: ilyenkor vita helyett legegyszerűbb abbahagyni a beszélgetést. A hívott fél úgy jelentkezik, hogy bemondja a nevét vagy munkahely nevét, esetleg telefonszámát. Helytelen azzal fölvenni a kagylót: „Halló, ki beszél?” De ugyanez a hívó fél részéről is mo- dortalanság. A hívó fél, miután meggyőződött a kapcsolás helyességéről, bemutatkozik, és kéri azt, akivel beszélni akar. Ne felejtsünk el köszönni sem... Ha pedig olyankor cseng a telefon, amikor éppen látogatónk van, kérjünk elnézést és fogjuk rövidre a hívóval a beszélgetést, kimentve magunkat látogatónk miatt. Intim sarok „Mi tévő legyek?”—jeligére: Egy gyerekünk van, akit mondanom sem kell, nagyon szeretünk. O most 3 Íves. Nem tudom mi az oka, de az utóbbi időben az eddig jól kezelhető gyerekkel egyre több probléma van. Lassan már nem ismer más szót, csak a NEM szócskát. Ha nem tetszik neki valami, vagy nem kapja meg, amit akar, éppen az adott pillanatban — sír, veri a fejét a falba, az utcán lefekszik a földre, rúgka- pál. El vagyunk keseredve. Miért lett ilyen a gyerekünk?” Nézzük meg, hogyan és miért alakul ki a kisgyermekekben ez a lelkiállapot és a dacos magatartás? Gyerekenként változóan, de mindegyiknél lezajlik 3-5 éves korban a dac-korszak. Ebben az időszakban kezd kialakulni a gyerek éntudata, az én-csinálom élménye. Ilyenkor a vágya és a cselekvés végrehajtása akadályokba ütközik. Egyik ilyen akadály a képességeiben rejtőzik. Mozgása még nem eléggé összerendezett, ujjai nem elég ügyesek, így pl. ha be akarja a cipőjét fűzni, nem mindig sikerül neki. Ez benne egy belső feszültséget (frusztrációt) okoz, s a düh az, ami különböző formában (pl. sírásban,) megnyilvánul. A dacos magatartást nagy megértéssel kell megítélni a szülőknek; s ne akarja azt — mint a szülői akarattal szembefordulást — megtorolni. Ha a szülő — előző példánkhoz visszatérve — indulatos lesz, mert nincs idő és a gyerek még mindig „piszmog” a cipőfűzéssel, megszidja és nem engedi, hogy tovább próbálkozzon, esetleg még meg is veri, kettős sérelmet követ el vele szemben. Egyrészt igazságtalanná válik a gyerekkel szemben, aki csak önállóságát próbálja ki. Ha a szülő ilyenkor mindig türelmetlen, ezáltal károsítja a szülőgyerek viszonyt. Másrészt visszaveti a személyiségfejlődésben. Amelyik gyerekből a szülő „ki akarja verni az akaratosságot”, azt félénkké, szorongóvá, önállótlanná teszi. Önbizalmát vesztő, minden kezdeményezésről lemondó felnőtt lesz. A másik akadályt a szülő állítja fel, pl: nem veheti meg a boltban azokat az édességeket, játékokat, amit szeretne. Ekkor is frusztrációt él át. Nagyon gyakori a dacos jelenet az utcán, a boltban, vagy vendégek előtt. Oka, hogy a gyerek hamar felismeri, hogy ilyen esetekben hatalma van a szülők felett, hisz mások előtt „nem bírják idegekkel a hisztit”, s így végül is ráhagynak mindent, megveszik amit akar. Sok esetben próbára teszi a szüleit, hisz nem biztos abban, hogy amit csinál az nem jár-e veszéllyel, vagy hogy kap-e büntetést. Kipróbálja, hogy kapcsolaton belül mit lehet és mit nem. Itt alapvetően fontos, hogy a szülő, nevelési elveit illetően mindig következetes legyen. Amit nem szabad, azt semmilyen körülmények között ne tehesse meg a gyerek. Ha a dacos magatartással sorozatosan kiharcolja kívánságait, erőszakos, mindenáron önérvényesítő tulajdonságok állandósulnak benne. Mindent azonnal, de rögtön akaró felnőtt lesz belőle. Vagy olyan, hogy a dacos magatartásba „belelovalja magát” „szinte magán kívül” van. Ilyenkor sem a verés, sem a szépszóval meggyőzés nem használ. Nem tehetünk mást, mint hogy hagyjuk hadd tombolja ki magát, s nyugodt hangon kijelentjük pl: „úgy látom, most okosan nem lehet veled beszélni, majd ha megnyugodtál, megbeszéljük ezt az ügyet”. S később a legtöbb esetben a lehiggadt gyerek meggyőzhető az óvás, tiltás okáról. Hogy a dac-korszak „hisztis” jelenetek nélkül múljon el, fontos, hogy segítséggel támogassuk a gyereket, s neveljük rá, hogy vágyait késleltetni tudja, s megtanuljon lemondani dolgokról. Általában azok a gyerekek tesznek meg ilyen lépéseket, akiknek jó viszonyuk van szüleikkel, érzik szerete- tüket, türelmesek velük szemben s sokat foglalkoznak velük. A gyerek a szerete- tet igyekszik azzal is biztosítani, hogy szülei kedvére cselekszik. A legtöbb esetben 5 éves kortól minden beavatkozás nélkül elmúlik a dacos Viselkedés. Vassné Figula Erika pszichológus U KeletI A mlillPWSZál HÉTVÉGI MELLÉKLETE líji/f ORVOSI A111 rl ROVATA
